Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-08 / 290. szám

2 Szerda, 1976. december 13. Vita az új szövetkezeti törvény tervezetéről Jög ászok tájértekezlete Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a megyei tanács nagytermében tájértekezletet tartottak a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteiben dolgozó jogtanácsosok. A készülő új szövetkezeti törvény tervezetét vitatták meg. A Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti jogász tagozata és a MJSZ Csongrád megyei szövetkezeti jogász tagozatának közös rendezvényén a megnyitót dr. Kemenes Béla tanszékvezető egyetemi docens, az MJSZ Csöng, rád megyei szervezetének elnöke mondta. Dr. Veres József tanszékvezető egyetemi docens, az MJSZ Csongrád megyei szervezete szövetkezeti tagozatának elnöke a szövetkezeti jogszabályok továbbfejlesztésének feladatait ismertette. Vázolta többek között a szövetkezeti és az ágazati jogszabályok várható alakulását, majd néhány új alapelvet ismertetett a megjelentekkel, melyek részét és vezérvonalát képzik az új szabalytervezetnek. Figyelemmel a mezőgazdaságban beállott változásokra, a szakosításra, az üzem- és munkaszervezésre, az új szabályozás jelentősen alakíthatja, s tovább javíthatja a szövetkezetben dolgozók életkörülményeit Sikerül megvalósítani a XI. pártkongresszus célkitűzéseit, miszerint a szövetkezeti jogszabályoknak rugalmasan kell alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez. Tekintettel a TOT közelgő kongresszusára, nagy fontosságúnak ítélte a törvénytervezetet, amellyel a kívánt célok elérhetők. A vitaindító előadás után több érdekes, s mindenképpen figyelmet érdemlő hozzászólás hangzott • el. Dr. Tóth Lajos, a József Attila Tudományegyetem jogi karának adjunktusa a törvényalkotási gyakorlat és a felmerült igény közötti eltérésről beszélt, amely sajnos hagyott néhány nyitott, megoldatlan kérdést az elkövetkezendő időkre. Az is feladatuk lesz a jogászoknak a jövőben, hogy ne szaporodjanak gomba módra a Jogszabályok. Dr. Miklós Lajos, a Magyar Jogász Szövetség titkára az összehangolt, a szervezett munka fontosságáról beszélt Ott volt a táj értekezleten dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. M.T. Teljesítették az aknaméiyítők Befejezték éves tervüket a dorogi aknamélyítők. 142 millió forint értékű munkát teljesítettek, amit az év végéig még 10 millió forinttal megtetőznek. A dorogi aknamélyítők ebben az évben az új szénmezők feltárásán kívül az ország több városában is dolgoztak, és új módszerrel gyorsították a csatornahálózat építését. Többek között Budapesten, Pécsett, Szegeden, Kazincbarcikán és a „Barátság" kőolajvezeték egy szakaszán építettek csatornát az új módszerrel a dorogi aknámélyítők. Az idén 3500 méter csatornát építettek a termelékeny, gyors eljárással. Talajvédelem Magyarország területének körülbelül háromnegyed részén folyik mezőgazdasági termelés. E terület egyharmada talajeróziótól különböző mértékben sújtott lejtős felszín. A termőtalaj elpusztulása ezeken a vidékeken évenként igen jelentős károkat, terméskiesést okoz. A terméskiesés minimálisra csökkentése érdekében megkezdődött a talajvédő gazdálkodás tudományos megalapozása és a földrajztudósok bekapcsolása a munkába. December 13—19.: Szegedi zenei hét a rádióban Három adón 21 program — Külföldiek érdeklődése — Sajtótájékoztató Földrajzi hovatartozás nélkül Beszélgetés Páskándi Gézával Drámát és verset, esszét és tanulmányt egyaránt Ír Pdskdndi Géza; valamennyi müvére jellemző az abszúrd, groteszk ábrázolásmód. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola meghívására Szegedre látogatott, és egy „parázs hangulatú" író—olvasó találkozón volt alkalmunk közelebbről is megismerkedni írói műhelyének kuliszszatitkaival. irodalmi valóságunkról alkotott véleményével. — Mint erdélyi magyar iró, néhány évvel ezelőtt telepedett le Magyarországon. Ü) irodalmi alkotóközegbe került. Jelentette-e mindez beilleszkedési problémákat? — Mindig is a magyar irodalomban gondolkodtam, így a beilleszkedés nem jelentett nehézséget. Költőnek, írónak és általában a művésznek nem szabad földrajzi határokban gondolkodnia. Mindig egy szerves nyelvterületi egység, közösség képviselőjaként kell élnie, alkotnia. Nem az a lényeg. hogy hol él valaki, hanem az, hogy mit és hogyan érez, érzéseit, gondolatait hogyan tudja kifejezni. A romániai, jugoszláviai, vagy éppen a csehszlovákiai magyar irodalom éppúgy szerves részét képezi nemzeti irodalmunknak, mint a magyarországi. Hogy az erdélyi irodalom földrajzi hovatartozás nélkül is megállja a helyét, azt talán nem kell bizonyítanom ... i — Müveiben nagy a jelentősége a groteszk. abszúrd ábrázolásnak. Véleménye szerint mivel magyaráz, ható, hogy az utóbbi időben a világirodalomban és a magyar irodalomban egyaránt megnőtt a szerepe ezeknek az ábrázolási formáknak? — A groteszk, az abszúrd mindig olyan történelmi helyzetben jelentkezik, amikor új esztétikai, erkölcsi értékrend van kialakulóban. Az, iró még nem tudja eh felejteni, eltemetni a régit, nem ismeri az újat, idegenkedik tőle, gyanakvóvá válik iránta. Egyfajta szkepticizmus vesz rajta erőt. Ez azonban nem negatív jelenség, inkább egészséges társadalmi kételkedés. Lényege a tapasztalaton alapuló megfontoltság. Az írók, költők gyanakvóak: már egy párszor becsapták őket a piacon, nem akarnak Ismét „bevásárolni". — ír drámát, verset, epikát. Mivel magyarázza ezt a műfaji sokoldalúságot? Nem fél a „szétforgácsolódás" veszélyétől? — Ahogy a szobrász érzá, hogy a kő, a fa vagy éppen a fém más megmunkálást vár tőle, így viszonyul az ötletéhez, élményanyagához az író is. Az élmény anyagszerűsége dönti el, hogy vers, epika vagy dráma lesz az ötletből. Az, hogy egy író milyen műfajokban alkot, alkati kérdés. Az Idegektől függ elsősorban. Ady például a publicisztikában is alkotott olyan nagyot, mint a lírában. Erről mégis gyakran megfeledkezünk. Vannak olyan élmények, melyeknek a kifejezésére a líra nem alkalmas, ezeket drámában vagy elbeszélésben írom meg. Nem a műfaj a döntő, hanem az, hogy az író ne mondjon ellent önmagának, lírában, drámában egyaránt ugyanazt a művészi hitvallást juttassa kifejezésre. A tehetségtelenség legfőbb jellemzője a következetlenség. Az író munkájának szellemi jogfolytonosságon kell alapulnia. — Kiktől tanulta a legtöbbet7 — A költők közül Balassitól, Berzsenyitől, Kosztolányitól, de légfőképpen Csokonaitól. Drámában a legnagyobb tanítómesterem Németh László volt. Karinthy és Mikszáth is a példaképeim közé tartozik, — A legújabb verseskötetének előszavában olvashatjuk: „Közérthető az, akinek van gondolata..." Hogyan értelmezi ezt a megfogalmazást? — Vannak, akik azt vallják, hogy csak az a közérthető mű, amit a termelőszövetkezeti tagtól kezdve a Tudományos Akadémia díszdoktoráig mindenki megért, és egyféleképpen értelmez. Véleményem szerint az esztétikai, stilisztikai, grammatikai közérthetőség attól függ, hogy az olvasó érdeklődési köre mennyiben egyezik az íróéval. Ha az olvasót érdekli a mű témája, közel áll hozzá, érthetőnek találja. Ha nem, akkor elképzelhető, hogy az egyszerűbb megoldást választja, talán nem is fáradozik annak megértésével, rávágja, hogy érthetetlen. Pedig ha figyelmesebben olvasná, talán más következtetésre jutna. Ezért hálásabb dolog aktuális, pillanatnyi problémákról és álproblémákról is írni. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy maradandót alkot az az író, aki csak a közízlés, a napi követelmény, elvárás alapján ír. A nagyobb kockázat: maradandót alkotni. Dezső László A jövő héten, naponta többször, Szegedről sugároz zenét a Magyar Rádió. A rádió életében is úttörő-vállalkozásról tartottak tegnap sajtótájékoztatót Szegeden, a városi tanács vb-termében. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese azokról a helyi törekvésekről beszélt, melyeknek szemléletes bizonyságául a tavaszi operafesztivál és a nyári ünnepi hetek sokarcú rendezvénysorozata után ismét hallat magáról Szeged művészeti: zenei életé. Nemcsak jelentős alkotásokkal ismerkedhet a helyi, de a rádió hullámhosszain a hazai, sőt a határainkon túli hallgatóság, de mindezt teheti kitűnő zenekarok, kórusok, vendégművészek és szegedi előadóművészek tolmácsolásában. Petur György, a Magyar Rádió zenei főosztályának főszerkesztője elmondta, hogy intézményük közművelődési programjából igen jelentős részt vállalt a zenei osztály, s emlékeztetett a rádió rendkívüli szerepére a magyar zenei életben. Rendszeresen sugároznak új műveket, bemutatnak magyar szerzőket, gyakran foglalkoztatnak hazai előadóművészeket Miután a vidéki városok zenei életének is hangot akarnak adni, a rádió kitűnő propagandisztikus lehetőségeit fölhasználva azon fáradoznak, ne csak közvetítéseket adjanak vidéki városokból, vagy valamely együttesüket küldjék oda vendégszerepelni, hanem a lehetőségeikhez mérten átfogóbb képet is nyújtsanak a Budapesten kívüli zenei műhelyekről. Eme elképzelések eredményeként először Szegedről közvetítenek egy héten át, nem utolsósorban azért, ebből a városból, mert zenei hagyományai közismertek. A városi tanács és a filharmónia örömmel fogadta a kezdeményezést, s vállalta a különböző rendezvények megszervezését, lebonyolítását. (A szegedi zenei hét példájára a jövőben más, nagyobb vidéki városokba is eljut hasonló akciókkal a rádió, legközelebb Pécsre.) A december 13—19. között lezajló szegedi zenei hét programját kettős céllal hozták létre: hírt adni a szegedi zenei intézmények, együttesek, művészek életéről, munkájáról, ugyanakkor olyan jelentős művészeket is meghívni, mint * a csehszlovák csembalóművésznő Zuzana Ruzicskova, vagy a nagy hírű fiatal pianista, Kocsis Zoltán. Rendkívüli munkát végzett a rádió és a posta műszaki apparátusa is, mely szintén debütál: először történik ugyanis, hogy Budapesten kívül egyenes adásban sztereóközvetítésben sugároznak műsorokat. Néhány adat. December 13-tól huszonegy programot szerveznek, illetve sugároznak a rádió mindhárom adóján, naponta, hármat Tizenöt műsor egyenes adásban hangzik el, hat felvételről. A nyolc, úgynevezett élő koncert mellett egy-egy helyszíni opera-. Illetve dzsesszestet közvetítenek, ötször jelentkezik Szegedről a Ki nyer ma?, két részben hangzik el Sebestyén János műsora, az Egy rádiós naplója, a Kedves lemezeim sorozatban a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium Kertai György szocialista brigádjárjak tagjai szólalnak meg a mikrofon előtt, a Magyar zeneművészet portrésorozatában Vaszy Viktort mutatják be, és Papp Márta riportban számol be a város zenei életéről. Várakozás fölöttinek mondható a külföldiek* érdeklődése: a holland rádió két koncertet kért (kőztük Gregor József pénteki dalestjét), a párizsi rádió hat a bukaresti négy, a svájci kettő, a madridi négy és a BBC (angol) rádió két koncertet, illetve operaközvetítést rendelt meg felvételről. S ha hozzávesszük, hogy Szegedre várják az újvidéki rádió zenei osztályának vezetőjét is: a szegedi zenei hét nemzetközi jelentőségű. A részletes programokat időben közöljük olvasóinkkal. 1LL Kísérlet a timföldgyárban Kis teljesítményű kaleináló kemencét helyeztek üzembe az Almásfüzitői Timföldgyárban. A mindössze 50 méter hosszú forgókemence lehetőséget teremtett olyan nagyméretű kuktatásökra, amelyeknek eredményeit a testi vérgyárakban, sőt az egész alumíniumiparban hasznosíthatják. Többek között a kohósításra kerülő szabványos timföldeknél jóval értékesebb, új speciális timföldeket kísérleteznek ki. Az ilyen 1 különleges tulajdonságú tezÁ dolgozók egészségét védik Ankét a SZOT és a Vöröskereszt együttműködéséről Ankétot rendezett tegnap, helyi szervezetben 2 ezer kedden a Szakszervezetek vöröskeresztes tag tevékenyOrszágos Tanácsa, a Textil- kedik. A tapasztalat szerint ipari Dolgozók Szakszerve- munkájuk sokat javult az zete és a Magyar Vöröske- együttműködési megállaporeszt Országos Titkársága dás és a végrehajtást segítő Szegeden, a KSZV Űjszegedi irányelvek megjelenése óta. Szövőgyárában, melynek té- A négy üzem szakszervezeti mája: miként hajtották vég- bizottságai és a-helyi vörösre a Csongrád megyei textil- keresztes szervezetek között üzemekben a SZOT—Vörös- általában jó kapcsolat alakereszt együttműködési kult ki. Az igazán eredmémegállapodást. Az egész na- nyes munkának azonban pos rendezvényen jelen volt feltétele, hogy a munkaterv dr. Vidosfalvi Magda főor- készítésekor elkerüljék az vos, a Magyar Vöröskereszt átfedéseket és hogy egy-egy főtitkár-helyettese, Turáni akciót gondos, részletekbe József, a Textilipari Dolgo- menő szervezés előzzön meg. zók Szakszervezetének tit- Kissé hátra húzó erő az is. kára, a városi pártbizottság hogy a helyi szervezetek képviseletében pedig Bara- nem dolgozták fel „belső nyi Istvánné. használatra" az együttműA Vöröskereszt városi szer- ködési megállapodást. A vezetének titkára, Zsarkó szakszervezet segítőkészsége Imre beszámolójában el- nyilvánul meg abban az örmondta, hogy a város textil- vendetes jelenségben, hogy a ipari üzemeiben működő 13 szocialista brigádok közül egyre többen vállalják a Vöröskereszt programjából adódó feladatokat is. Az együttműködés eredménye, hogy néhány kollektív szerződésben olvasni lehet a vöröskeresztes munka elismeréséről is. Az ankét további részében dr. Pavlovity Darinka megyei üzemi főorvos a megyei üzemegészségügy helyzetéről a további feladatokról tartott előadást, Fehér Lajos, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szociálpolitikai igazgatója pedig a vállalatnál folyó szociálpolitikai tevékenységet ismertette. A rendezvény résztvevői ebéd után megtekintették az üzemet, majd vitával, a hallottak összegzésével zárult az ankét Ck A. mékek alkalmazásával Importot pótolnak a különböző gyárakban. Az új kemencében vizsgáztatják majd a nagyegyházi— mányi medencében kiaknázásra váró bauxitot is. Mint ismeretes, ezekben a medencékben az új széntelep alatt nagy mennyiségű, az iparban gazdaságosan hasznosítható bauxitot fedeztek fel. Az almásfüzitői új kemencében minősítik majd az új lelőhelyek bauxitvagyonát Jogszabály A képesítés nélküli pedagógusok tanulásáréi Jogszabály intézkedik arról, hogy a képesítés nélküli pedagógusok meghatározott időn belül kötelesek valamely pedagógusképző Intéz, ményben szakképzettséget szerezni. Ha ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget illetve ha eredménytelenül felvételiznek, á munkahelyek a szerződésüket megszüntetik. A tapasztalatok szerint a jogszabály végrehajtása általában nem okoz gondot az általános iskolák, ban az idei tanévben alkalmazott képesítésnélküliek túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka tanul tovább. A jelenleg még tovább nem tanulók a megyei tanácsok útján január 20-ig adhatják be a tanárképző intézményekhez felvételi kérelmüket A képesítés nélküli óvónők az ország négy óvónőképző intézetén kívül a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola óvónői tagozatára is jelentkezhetnek. A felvételit megelőzően alkalmassági vizsgát kell tenniük. Tanítókat hazánk nyolc tanítóképző főiskoláján kívül a nyíregyházi és a szombathelyi tanárképző főiskolák tanítói tagozatán is képeznek. A képesítésnélküliek a nyíregyházi, az egri, a szegedi, a szombathelyi és a pécsi tanárképző főiskolán összesen 26 szakpárosítás közül választhatnak.