Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

Kedd, 1976. december 7'i ládár János Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) vendége volt az oeztrák gazdasági és kulturális élet ta, dr. Stephan Korén. a több vezető személyisége. Néppórt és Friedrich Peter, Az ebéden dr. Bruno a Szabadság Párt részéről. Kreisky és Kádár János poEzenklvül a kancellár ebéd- hárkö6zöntőt mondott Bruno Kreisky pohárköszöntője gyarország is, Ausztria is kis ország, lehetőségeink tehát szerények. De tenni tudunk, s kötelességünk ls, hogy hozzájáruljunk az európai helyzet jobbátételéhez. örvendetes, hogy a nemzetközi politika számos kérdésében együttesen vagy azonos irányban tudunk tevékenykedni. Mi azon leszünk, hogy e kérdések körét tovább bővítsük. Végül Kádár János jókívánságait fejezte ki dr. Bruno Kreiskynek és feleségének, az ebéden részt vett osztrák vezető személyiségeknek. „Minden jót kívánunk, jó szomszédunknak Ausztriának és népének!" — zárta pohárköszöntőjét. Dr. Bruno Kreisky pohárköszöntője elején kiemelte: e mostani ausztriai látogatásban kifejeződik az, hogy az elmúlt évtizedekben minden területen, így gazdasági, kulturális és politikai téren is különleges kapcsolatok fejlődtek ki közöttünk. Néhány nappal ezelőtt, a mostani tárgyalásokra való felkészülés során átnéztem néhány anyagot, s jómagam is elcsodálkoztam azon: immár milliós nagyságrendben mozog azoknak a száma, akik a magyar határon át beutaztak Ausztriába. Ügy vélem, kapcsolataink fejlesztése során sokat elértünk abból, ami a helsinki dokumentumok alapjául szolgált. A kancellár a továbbiakban emlékeztetett a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb elemeire, Így az árucserére, a művészek kölcsönös látogatásaira, a turistaforgalomra. Hozzáfűzte„küzöttünk nincsenek problémák az emberi kapcsolatok terén. Ha pedig mégis adódnának. akkor a látogatás Idején érinteni fogjuk és — tapasztalatból tudjuk, hogy gyorsan, eredményesen — megoldjuk azokat". — Kezdetben kapcsolatainkat illetően a körülmények kedvezőtlenek voltak, határainkon felmerültek problémák. Amióta azonban létrehoztuk a közös bizottságokat, s mindkét oldalról kölcsönös a jó szándék, hogy jószomszédi viszonyt tartsunk fenn, efféle konfliktusok csak véletlenül adódhatnak. Országaink — a nem túl nagy Ausztria és a szintén nem túl nagy Magyarország — bebizonyították, hogy két nép akkor is békében élhet egymás mellett, két állam akkor ls fejlesztheti kapcsolatait egymással, ha rendkívül eltérő, különböző társadalmi rendszerhez tartoznak. Ügy vélem, ilyenformán hozzájárultunk ahhoz, hogy Európában az enyhülés politikája érvényesüljön. Ismerjük azt a politikát, amely ellentétes az enyhüléssel. S éppen, mert saját tapasztalatunkból Ismerjük, ki akarunk tartani az enyhülés mellett Tulajdonképpen ez adja, első titkár úr, az ön ausztriai meghívásának mélyebb értelmét; ismerjük azt a nagy munkát, amelyet személyesen népéért végez, és tudjuk, hogy milyen nagy az ön tekintélye népe körében, ez még értékesebbé teszi számunkra az ön itteni látogatását. Dr. Bruno Kreisky a két ország népének jólétére és együttműködésére emelte poharát Rudolf Kirchschlager fogadta Kádár Jánost A kancellári hivatal épületében rendezett ebédet követően Kádár János és kíséretének tagjai átsétáltak a Hofburg épületébe, amelyben a szövetségi elnöki hivatal van. A Központi Bizottság elsó titkára itt kereste fel dr. Rudolf Klrchschlügert, az Osztrák Köztársaság elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén osztrák részről jelen volt dr. Friedrich Fröllchsthal, budapesti osztrák nagykövet is. Kádár János — miután köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért — arról szólt, hogy az elmúlt időszakban a két ország kapcsolatai jól alakultak. Hangsúlyozta, hogy látogatásának fő célja: Magyarország és Ausztria jószomszédi kapcsolatainak továbbfejlesztése. Sok a közös érdek a jószomszédi viszony erősítésében — mutatott rá. A kétoldalú kapcsolatok terén kiemelte, hogy már a helsinki záróokmány aláírását megelőzően is Helsinki szellemében formálódott hazánk és Ausztria viszonya. Az osztrák államfő meleg szavakkal köszönte meg a látogatást, és hangsúlyozta, hogy a jószomszédság ápolása közös érdek, minden osztrák érdeke, pártállásra való tekintet nélkül • Dr. Rudolf Kirchschlüger szövetségi elnök és felesége hétfőn este a Hofburgban vacsorát adott Kádár János és felesébe tiszteletére. A szívélyes ' légkörű vacsorán dr. Rudolf Kirchschlüger és Kádár János pohárköszöntöt mondott Kádár János pohárköszöntője Kádár János bevezetőben köszönetet mondott a meghívásért, a fogadtatásért, és dr. Bruno Kreisky hozzá intézett szavaiért, majd ezeket mondotta: — A magyar—osztrák kapcsolatok jelenlegi helyzetét értékelve elmondhatom, hogy értékelésünk azonos az önével: megítélésünk szerint állami politikai kapcsolataink rendezetlek, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlödnek, állampolgáraink tömegesen keresik fel egymás országát. — A régmúltban — jóllehet népeink között volt bizonyos sorsközösség — a magyar—osztrák kapcsolatok bonyolultak voltak. Ezt a múltat azonban már magunk mögött hagytuk, s emberi szokás szerint inkább a jóra emlékezünk. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy különböző okok miatt a második világháború utáni újabb keletű kapcsolatainkban is voltak problémák egy Időszakban. De ez az időszak is elmúlt, s csupán azért emlékeztetek rá, mert annál nagyobbra becsülöm azt a közös erőfeszítést, amellyel a viszonyunkat zavaró kérdéseket megoldottuk. — Meggyőződésem, hogy országaink és népeink valódi érdekeiből kiindulva kellett és kell rendeznünk közös dolgainkat Talán nem megalapozatlan dicsekvés, ha azt mondom, hogy mi már a helsinki értekezletet megelőzően is Helsinki szellemében kezdtünk hozzá kapcsolataink rendezéséhez. Mert nzt teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy IWKaolg&nJl megfelelnek a helsinki záróokmánynak. Nagyra értékeljük, hogy kapcsolataink a jelenlegi szintre fejlődtek, már csak azért is, mert az eredményeket nem erőfeszítések nélkül értük el. S bár visszatekintve, a fejlődést örvendetesnek tartjuk, további eredményeket szeretnénk elérni — Felhatalmazva érzem magam arra. hogy ne csak saját nevemben beszéljek: magunkkal hoztuk vezető testületeink, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, továbbá a magyar nép üdvözletét Biztosítom önt, kancellár úr, s az Osztrák Köztársaság kormányát és népét hogy a Magyar Népköztársaság részéről teljes a készség kapcsolataink továbbfejlesztésére. Kívánjuk, azon munkálkodjunk, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok minden fontos területen úgy alakuljanak, hogy példaként szolgálhassanak a különböző társadalmi rendszerű országok közötti jó viszonyra. Abban a meggyőződésben hangoztatjuk ezl hogy ez teljes mértékben megfelel a két ország, a két nép valódi érdekeinek, nagy várakozással tekjntilnk megbeszéléseink elé, amelyek minden bizonnyal újabb előrelépést hoznak majd ezen a téren. Kádár János a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a mostani látogatás jó alkalmat kinál a két ország javát szolgáló munkára. — Amikor ezért dolgozunk — folytatta — meggyőződésem: nemcsak a magyar és az osztrák nép alapvető érdekeit, hanem — erőinkhez mérten — Európa egészének érdoM* fe szolgáljuk. M» Megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások Délután Kádár János — lásairól az enyhülés mellett, dr. Rudolf Kirchschlágerrel s megállapította: érdekeink folytatott megbeszélése után egybeesése minden területen — látogatást tett dr. Bruno a kapcsolatok fejlesztését Kreisky kormányfőnél, a , ., kancellári hivatalban A két "Olgáig. Közéleti napló ACZÉL GYÖRGY MOSZKVÁBAN A magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság 13. ülésére hétfőn Moszkvába érkezett Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar elnöke. Fogadására a szovjet főváros Kijevi pályaudvarán megjelent P. Ny! Gyemicsev, az S^CP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, a kormányközi bízottság szovjet elnöke, valamint több más szovjet hivataloá személyiség. Az érkezésnél jelen volt Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. öv ARI MIKLÓS DANIABA UTAZOTT A Dán Szociáldemokrata tagja, a tótújfalusi RábaPárt meghívására Koppén- menti Egyetértés téesz géphágába utazott a Magyar szerelője, valamint Horn Szocialista Munkáspárt kül- Gyula, a KB külügyi oszdöttsége, amelyet Óvári tályának helyettes vezetője. Miklós, a Politikai Bizottság A delegációt a Ferihegyi tagja, a Központi Bizottság repülőtéren Gyenes András, titkára vezet. A delegáció a Központi Bizottság titkára tagja Tolnai József, a KB búcsúztatta. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Miniszterlanács elnöke Tanács elnöke táviratban Martti Miettunen miniszterüdvözölte Urho Kekkonen elnökhöz. Apró Antal, az köztársasági elnököt, a Finn országgyűlés elnöke Veikko Köztársaság nemzeti ünnepe Helle parlamenti elnökhöz alkalmából. Lázár György, a Intézett üdvözlő táviratot FOGADAS A FINN NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Paul Jyrkünkállio, a Finn tanács elnökhelyettese, InoKöztársaság budapesti nagy- kai János, az országgyűlés követe, a finn nemzeti ün- alelnöke, Czinege Lajos venep alkalmából hétfőn fo- zérezredes, honvédéimi migadást adott rezidenciáján, niszter, dr. Korom Mihály A fogadáson részt vett Lázár igazságügy-miniszter, dr. György, a Minisztertanács Romány Pál mezőgazdasági Elnöke, Cseterki Lajos, az és élelmezésügyi miniszter. Elnöki Tanács titkára, dr. Rácz Pál külügyi államtitSzekér Gyula, a Miniszter- kár. CSEHSZLOVÁK PARTMÜNKASKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun- roslav Bocteknek, a KB oszUáspárt Központi Bizottsá- tályvezető-helyettesének vegának meghívására hétfőn zetéséve, A kQldöttséget a Budapestre érkezett Cseh- „ .. ..,,., Szlovákia Kommunista Párt- Fe"hegyi repulőteren Pálos ja Központi Bizottságának Tamás, a KB osztályvezetőpártmunkásküldöttsége, Mi- helyettese fogadta. , tfíjs KÖRNYEZETVÉDELMI KÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAÉRKEZETT PÁRIZSBÓL Dr. Arvai Józsefnek, az ahol részt vet;t, az ENSE országos környezetvédeltni európai gazdasági bizottsága tanács titkárának vezetésé- környezeti kormánytanácsvei hétfőn hazaérkezett a adók testületének nemzetkömagyar küldöttség Párizsból, zl szemináriumán. BOLGÁR PARTMÜNKASKÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN A Magyar Szocialista Mun- Szirakovnak, a KB osztálykáspárt Központi Bizottsá- vezető-helyettesének vezetéganak meghívasara hétfőn , , . . ........ , , _ . Budapestre érkezett a Bol- 6ével- A küldöttséget a Fengár Kommunista Párt Köz- repülőtéren Ballal ponti Bizottságának párt- László, a KB osztályvezetőmunkásküldöttsége Todor helyettese fogadta. vezető államférfi négyszemközt eszmecserét folytatott Hétfőn délután Bécsben a kancellári hivatalban megkezdődtek a magyar—oeztrák hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az osztrákot dr. Bruno Kreisky vezeti. A megbeszélésen részt vesznek a két tárgyalócsoport tagjai és szakértői. Kádár János és Kreisky kancellár a négyszemközti megbeszélés után kíséretük tagjai és a szákértők jelenlétében folytatta jó légkörű, konstruktív tárgyalásait. Először a kétoldalú kapcsolatokat tekintették át, különös hangsúllyal a gazdasági együttműködés kérdéseire. Egyetértettek abban, hogy az általános áruforgalom fejlesztése mellett fokozott szükség van a gazdasági együttműködés fejlettebb formáira is. Szóba kerültek a magyar árukat érintő vámrendelkezések. Mindkét részről készség nyilvánul meg a felvetődött konkrét tervek megvizsgálására. Megállapították, hogy kulturális téren nincsenek problémák. Az együttműködés kérdéseivel kapcsolatban a helsinki értekezlet utáni helyzetről, az enyhülésről folytattak eszmecserét. Kádár János elismeréssel szólt az ossOrik kormány állásjoglaMarxisfa elméleti kisenciklopédia Ok és cél Okságinak tekintjük az összefüggést két jelenség — vagy jelenségcsoport — között, ha az egyik kiváltja, előidézi a másikat Ha az egyik olyan hatást fejt ki, amely a másik létrejöttéhez, fennmaradásához, vagy elmúlásához vezet. A kiváltó tényező az ok, a kiváltott jelenség az okozat. Ahhoz, hogy ez az összefüggés létrejöjjön, szükség van még valamire: a feltételre. A feltételeket megkülönböztetjük az okoktól. Utóbbiak aktívak, előbbiek passzív tényezők. De az okokat nemcsak a feltételektől különböztetjük meg, hanem az alkalomtól (más szóval: az indoktól) is. Az alkalom látszólagos és nem valóságos ok. Nem kivált valamit, hanem lehetőséget ad egy már működő ok megnyilvánulásához. Az imperializmus természetrajzához tartozik az ok és az alkalom gyakori összekeverése: amikor például beavatkozni kíván egy idegen állam ügyeibe, összetűzést provokál annak határán, vagy másutt —, majd erre mint saját érdekeinek állítólagos sérelmére hivatkozva (alkalom!) megkezdi katonai intervencióját. Az okozat létrejöttében azonban nem egyszerűen a kiváltó ok játszik közre, hanem az a jelenség is, amelyre az ok hatást gyakorol. Hogy egy gyógyszer — mint ok — milyen hatást idéz elő a betegben, az közel sem csak a gyógyszertől függ. Szerepet játszik ebben a beteg állapota, a betegség előrehaladottságának mértéke és így tovább. Hasonlóképpen izgalmas kérdés, hogv vajon egy ok ismétlődése minden esetben ugyanarra az okozatra vezet-e? Erre igennel válaszolhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a feltételek és a jelenségek változásával egyazon ok gyakran vezet más és más eredményre. Jól Ismert, hogy egy intézkedés — vonatkozzon akár a gazdasági élet szabályozására, vagy a népességszaporulat alakítására — más termelési ágazatokban és más népességcsoportokban eltérő, gyakran ellentétes hatást vált ki. Az idealista filozófia egyes áramlataiban — de néha köznapi gondolkodásunkban is — felbukkan az okok és a célok összekeverése. Míg a dialektikus materializmus a jelenségek oki meghatározottságát vallja — és ez a determinizmus —, addig az Idealizmus egyes rendszereiben a jelenségek célszerűségét, célszerű meghatározottságát állítják. Ezt nevezzük teleologiának (a görög teleosz — cél alapján). Eszerint a világon minden jelenség megtestesít valamilyen rendeltetést. Célja van, amerre tart. Hogy egy falevélnek mi lehet a célja? Az idealizmus erre azzal válaszol, hogy a célt külső körülményekben — például isten tökéletességének bemutatásában — kell keresni. Látható, hogy a teleologikus felfogás az emberi élet. közelebbről a munkatevékenység célkitűző jellegét vetftl ki a természetbe. A munkatevékenység elválaszthatatlan a célkitűzéstől: egy olyan képzet megjelölésétől. amelynek formájára kell hozni az adott munkatárgyat (hogy az majd emberi szükséglet kielégítését lehetővé tegye). A természetnek azonban nincs célja, benne kizárólag okozati összefüggések hatnak. Egyes természeti jelenségek tökéletessége nem célszerűségük, hanem természetes — a fennmaradást biztosító — kiválasztódásuk következménye. A célok társadalmi jelenségek, s eképpen meghatározottak az okok, feltételek, körülmények széles tömegétőL r.zs. i