Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Szerda, 1976. december 1. S gondokkal A Csongrád megyei To­vábbképzési és Módszertani Intézet szervezésében, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola szegedi tagozata tanárainak irányításával is­mét megkezdődött az a tanfolyam, amely a zeneis­kolai tanárok továbbképzé­sét célozza. A két évre ter­vezett továbbtanulási forma előadásait egy-, illetve két­hórtaponként tartják meg, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye zenetaná­rainak. A zeneiskolai tanárok to­vábbképzőjét jogos Igények hozták létre. A tanfolyam segíteni kíván — főként a képesítés nélkülieknek — a legalapvetőbb metodikai és didaktikai kérdések elsajátí­tásában. Űj ismereteket kí­ván nyújtani — a képesítet­teknek is — a klasszikus művek feldolgozása mellett a kortárs zene főként gyer­mekek számára írott darab­jainak tanítási, előadási problémáinak megvitatásá­val. S a többi között továb­bi aktív hangszerjátékra szeretnék serkenteni a részt­vevőket a tanfolyam tanáraL A gyakorlat ugyanis azt mu­tatja, hogy a tanárok jelentős része a diploma megszerzé­se után megelégBzik a vi_ szonylag gyorsan elsajátítha­tó rutinmunkával, lemond önmaga állandó továbbfej­lesztéséről, az aktív hang­szerjáték öröméről, illetve a pódiumon való megjelenés­ről. Ha sikerülne ezen a helyzeten változtatni, máris jelentős eredményt mondhat­na magáénak a tanfolyam oktatógárdája. A zenetanárok számára létrehozott továbbképző — a zenél pálya természetéből következően — sajátos ak­tivitást kíván a hallgatók­tól. A hangszeres és kama­razene órákon mindenki megszólaltatja az önállóan választott műveket. E gya­korlati elfoglaltság mellett zenepedagógiai, zeneesztéti­kai és zenetörténeti előadá. sokat is hallgathak. A tanu­lás feltételei adottak, a munka menete azonban még­sem mondható teljesen za­vartal&hnak. A jelentkezők egy része távolmaradt az órákról. El­képzelhető volna, hogy a jelentkezők nem kapták kéz­hez az előadások időpontját tartalmazó íveket, talán „személyes" intéznivaló akadt aZ adott Időpontban, vagy az „Illetékesek" nem tartanák szükségesnek, hogy intézetük tanárai bővítsék is­mereteiket? Mint lehetőség, valamennyi felsorolt ok elő­fordulhat, de aligha képzel­hető él, hogy általánosan is jellemző lenne. A távolma­radás okát abban célszerű keresni, hogy még mindig nem vált uralkodóvá: a vál­lalt feladat teljesítése akkor is kötelező —- sőt, akkor el­sősorban —, ha annak el­mulasztása nem jár semmi­féle „retorzióval". Nyilvánvaló ugyanis, hogy a zeneiskolai tanárok to­vábbképző tanfolyamaira most éppúgy, mint a későb­biekben szükség van, illetve Mezőgazdasági tanulmányi kiránduláson A József Attila Tudo­mányegyetem 5. éves szak­biőlógüs és biológia-kémia tanárszakos hallgatói no­vemberben háromnapos ta­nulmányi kiránduláson vet­tühk részt. Célunk az volt, hogy ötéves elméleti tanul­mányaink befejezésé előtt közelebb kerüljühk a gya­korlati élethez, megismer­kedjünk a téeszek és állami gazdaságok munkájával, s ezek utján népgazdaságunk feladataival, hisz egy év múlva mi is tanulókból ta­nárokká, kutatókká, dolgo­zókká lépünk elő. Azt is akartuk, hogy mi, holnapi értélmiségiek a jelent s a jövőt formáló embereket közelebbről is megismerjük. Az első nap Kápolnásnyé­ken a téeszirodában vártak bennünket. A főagronőrftus felkészülten ismertette mi­ként alakult ki az elmúlt években 4 falu összevonásá­ból nagy, modern gazdasá­guk, hogyan keresnek a téesz tagjai. Délután az »új panoráma úton felmentünk a Velencei hegységben található grá­nitömléshez. Tatán a régi vízimalomból átalakított Malom Szállóban töltöttük kirándulásunk két éjszaká­ját. A második nap jelentette utunk fénypontját, a Bábol­nai Állami Gazdaságot, aho­vá nagy érdeklődéssel men­Nagy tétedben takarmány­búza © ! a a é megegyezés szerinti áron. AFESZ Szatymu, telefon: 3. tűnk. Hatalmas Rába—Stei­ger traktorok szántották be a betakarított kukorica szá­rát, ahogy Bábolna félé kö­zeledtünk. Később megtud­tuk, hogy e rendkívül mo­dern mezőgazdasági üzem­ben 15 év óta nagyüzemi módon és rendszerbén ter­melik a kukoricát, igen ma­gasak a hozamok. E jól ve­zetett gazdaság 40 mérnöké­nek tervel alapján a saját üzemegységükben gyártott takarmányszárftók maradtak el mellettünk, mikor autó­buszunkkal bejártuk a 60 kilométernyi, gazdasághoz tartozó út egy részét. Láttuk a híres Broyler csirkéket is, melyekből 270 milliót keltetnek évente (hazánk szárnyasállománya 30 mil­lió). Csirkékkel és cslrke­gyárakkal Közel-Kelettől Nyugat-Európáig „beszórják" a Világot. Színes filmen mutatták be a korszerű hússertés „gyárat", a bárány „termelést", de megnéztük a pompás arab és angol telivéreket is. Nagy hatást gyakorolt ránk a találkozás Burger Róberttal, a gazdaság igaz­gatójával. Másfél órán ke­resztül hallgattuk tájékoz­tatóját. Személyisége, szak­ma- és emberszeretete, Ve­zetési stílusa lebilincselt bennünket. A gazdaság eredményeivel, életvitelével példát ad. Jól lehet ott élni, dolgozni, alkotni! Tanulmányutunk harma­dik napjón a veszprémi egyetem életével, oktatás­technikájával ismerkedtünk meg. A hallgatók életéről készült film is fölkeltette érdeklődésünket. Jó, hogy Ilyen utak biz­tosításával esvetemünk ve­zetése népgazdaságunk gya­korlati é'etére is nyitogatja szemünket. Végh Ágnes, a JATE V. éves biológus hallgatója tesz. A tanfolyam életre hí­vása nemcsak egyéni szük­ségleteket kíván kielégíteni Léte elválaszthatatlan bizo­nyos társadalmi szükséges­ségtől. Koruhk egyre növek­vő ififormációhalmazában csak a művelődési folytonos­ság nyújthat biztos támpon­tokat. A ma emberének tiyehfajta közelítése kell, hogy megmutatkozzon a ta­nári — így a zenetanári — tevékenység jellegzetesen kettős arciüatában is; aki nemcsak önmaga művelője, hanem egy felnövekvő új generáció szellemi irányítója, nevelője. Aki tart ári hivatá­sának jelentőségét mélyen átérzi, bizonyára rádöbben íelelősségének súlyára is. A Zefiéi továbbképzők lé­tének fontosságában benne rejlik a zeneiskolák egyik fő feladata, melynek megva­lósítása a társadalom számá­ra. ts értéket jelent. A zene­tanár a hattgszeres és voká­lis ismeretanyag tanítása mellett jelentős Szerepet Vál­lal a gyermek esztétikai ítéletének helyes kialakítá­sában. Már az első foglalko­zósokon bevezeti növendékét az ügynevezett „zenei szép" világába. A zeneiskolában tanuló diákok jelentős része nem választja élete hivatá­sául a zenei pályát. A zene szeretetét, a hangversenyek iránti érdeklődését azonban többnyire megőrzi. Ha enrtek kialakítását sikerül elérnie a zeneiskolák tanárainak, akkor joggal állíthatjuk, hogy tevékenységükkel a közművelődésnek is aktív „propagátorai" lesznek. A zenetanárt teendők szerteágazó szálait csak váz­latosan soroltam föL Vázla­tosan, de amelyből kitűnhe­tett, hógy a sokyétű munka növekvő igényeit egyre ma­gasabb színvonalon kell el­látni. E színvonal emelésé­hez mindenképpen haté­kony útmutatót nyújt a Li6zt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozata taná­rainak kollektívája. Lehető­ségeink tehát adottak. Most már csak arra kell ügyel­nünk, hogy a felkínált lehe­tőséggel élni is tudjunk. Kerek FerénC Ösztönzés—jó példával Szocialista brigádvezotolc tanácskozása a gumigyárban riaknak, hogy a tőkés piac­ra 27 ezer méter, úgyneve­zett mélyfúrótömlőt szeret­tek volna küldeni, s mind­ebből csak 5 ezer méternyit sikerült eljuttatniuk. Nem adták fel a reményt, év köz­ben sikerült átáUniuk, több­ször átszervezték a gyártást, s ez a termelésben nem oko­zott törést. (A tavalyi ered­ményhez képest, így is 15 százalékos a növekedés) Nem tévesztették szem elől gére csak 1 millió 315 ezer az exportkötelézettségek tel­Véleményüserére jöttek össze tegnap, kedden dél­után a szegedi gumigyár szo­cialista brigádjainak vezetői az ü2em kultúrtermében. Mikes Sándor, a gyár igaz­gatója ismertette az eddig elért eredményeket és a jö­vőbeni tennivalókat. Az idén 1 milíió 560 ezer fbriht kö­rüli bevételre számítottak, s úgy tűnik, nem válik valóra az elképzelésük, mert vár­hatóan ez az összeg év vé­forint lesz. S ez mintegy 85 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Több tényező köz­rejátszott abban, hogy nem mondható teljesnek a siker. Nem volt mindig alapanyag, néha kevésnek bizonyult a munkaérő, s kicsit eltúloz­ták a számokat is a terve­zéskor. Nem a valós helyze­tet vették alapul, s a világ­piacon beállt változások miatt a külföldi megrende­lők se sürögtek-forogtak a gyár UdVatáh, így néhány kiemelt termékből nem sike­rült a tervben előiráttyzott mennyiséget készíteni. A leg­jobban az fáj a gumlgyá­jesítését, s ebből kivették ré­szüket a szocialista brigá­dok is. Szerepüket, jelentőségüket többször hangsúlyozta beszá­molójában az igazgató. Kü­lön kiemelte a villamos­üzem kollektíváját, a Puskás Tivadar szocialista brigádot, amelynek a munkája nem­csak az üzemben, hanem Szeged városában is ismert. A tíz éve alakult közösséget példaként állította a többi Brigád elé. önzetlen segítő­készségüket, az emberekért, gyermekekért vállalt felelős­ségüket. Ugyanis ez a kol­lektíva iskoláknak, óvodák­nak nyújtott segítséget úgy, hogy egy pillanatra sem fe­ledkezett meg az üzembeni tennivalókról, a kulesgépék, műszerek üzemállapotának ellenőrzéséről, s az előforduló hibák gyors kijavításáról. Jó példaként állnak a dol­gozók előtt a József Attila, a Bánki Donát, a Ságvári Endre és a Munkásőr Szötia­lista brigádok Is. Mindezek mellett akad bő­ven megoldásra váró feladat a szegedi gumigyár szocia­lista közösségei számára, s ezt nem Is takargatták a tegnapi összejövetelen. A már összeforrt kollektívák­nak jut az a megtisztelő fel­adat, hogy példát mutatva ösztönözzék a többleket is, hogy a mai kor követeimé, nyel szerint éljenek és doL gozzanak. Ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve választották meg a küldötteket a vállala­ti és az ágazati brigádveze­tők tanácskozására, amelyet a közeljövőben tartanak' Bu­dapesten. Beszélgetés Ábrahám Ambrussal Igen tiszteletreméltó kez- sóként — a Royal Soclety kutatója, ez ma már tobb deményezése a József Attila aranykönyvébe... mint életrajz, talán inkább Tudományegyetem „Collegi- Több mint 50 alkotófnun- kultúrtörténet. Tanulmá­üm Politechnikutti"-ának, kával eltöltött esztendő van nyain, könyvein tanárok, hogy „Beszélgetés egyéte- mögötte. E szám már önma- biológus-kutatók, orvosok, münk nagy öregeivel" cím- gában is tiszteletet követel, gyógyszerészek nevelkedtek, mel sorozatot indított. Ezalatt körök, korszakok, És nevelkednek most is, leg­Hétfőn ennek keretében emberöltők múltak el. de feljebb hiányolhatják le­látták vendégül a biológus- egy valami megmaradt: nyűgöző előadásalt, szak­diákok a Hermán Ottó Kol- rendkívüli munkakedv, ki- nyelvi ismeretét, szemléletes tartás és hit a „szerkezet és ábráit, rajzelit. A világon funkció" agységében. egyedülálló Idegszövet tani A mai diáktól, egyetemls- gyűjteménye, tudományos tától, az összkomfortos kol- dolgozatai, könyvéi viszont légiumi körülményektől minden érdeklődő réndelfce­gél, kiváló előadókészséggel szinte sejtelmes távolságban zésére állnak, sőt újabb beszélt életútjáról, munkás- van az a gyermekkor, amely példányokkal gyarapodnak, sága egyes állomásairól. El- még a múlt század végétől A diákok kérdésére —, mondta, hogyan lett csilla- datálódik. Hogy hogyan lett hogy mi a legkedvesebb gászáti érdeklődésű egyetemi a 16 gyermekes csalából időtöltése, van-e hobbija — hallgatóból néurohlsztológus, származó kisdiákból az ak- egyszerűen felelt: „Hobbim és miként írta be nevét — kori szűkös körülmények a mikroszkóp és a zéne. Kü­a magyar tudósók közül el- között az állattan világhírű lönösen kedvelem a dalokat, népdalokat, emlékszem visz­légium társalgójában dr. Ábrahám Ambrus akadémi­kus, Kossuth-díjas egyetemi tanárt. A 83 éves professzor a tőié megszokott frisseség­az iskolák és a gyermekvédelem Az oktatási intézmények feladatai ~A szegedi járás általános iskoláiban tevékenykedő gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkaközösségének rendeztek konzultációs továbbképzést tegnap, kedden dél­után á járási hivatalban. Szénási Lászlónak, a Gyermek­és Ifjúságvédő Intézet igazgatójának előadását hallgatták meg, amelyben a családjogi törvény gyermek- és ifjúság­védelmi Vonatkozásairól, új gyámügyi rendelkezésekről tá­jékoztatta a résztvevőket, és beszámolt az eddigi végre­hajtási tapasztalatokról. óv6-véd6 Intézkedések ké­résétől az tartja vissza az intézményvezetőket, hogy tartanak a garázda szülők­től, az iskolai munkát zavaró következményektől; annak ellenére, hogy az ifjúságvé­dő intézet a megyei műve­lődésügyi osztály határozata szerint a bejelentés után A viszonylag új (1974-es), hogy megfelelő nevelésüket 72 órán be.!ül köteles segít ­egységes gyermekvédelmi biztosítsák. így például egy- seSpt nyújtani, hivatásos rendszert kialakító, rendkí- szeri nevelési segélyeket fo- Partfogok jarnak el az egyes vül széles társadalmi tevé- lyósííhatnak a gyerekeknek, ügyekben. A tapasztalatok kenységet megkívánó rendel- ez a segély nem azonos a SEefln* az iskolaigazgatók kezés a tanácsok szakigaz- különböző diákszociális jut- fle§ körültekintően je. gatást szervei mellett az tatásokkal. Óvó-védő intéz- lol'k,_fi, a. permek- es ifjú­oktatási intézményeket állí- kedéseket foganatosíthatnak, sagvedelmi felelőseket, akik toüa a gyermek- és ifjúság- szintén iskolák kérésére, a egyelőre semmilyen kedvez­védelem középpontjába. A gyámhatóságok. Rendszeres '."enyt nem kapnak munká­natósági jogkörrel nem ren- nevelési segélyt is kaphat- 'uk lobb ellátásához. Nem delkező gyermek- és ifjúság- r.sk a gyerekek, ha a család aj0kultak ki rendszeres mun­védelmi intézet a két szerv rossz körülmények között él, kakapcsolatok az Iskolák és munkájának sokoldalú segí- de ebben a szülők vétlenek. „ tanácsi szakigazgatási szer­tésére hivatott. Az állami Természetesen, intézeti el- között sem gondozás mellett létrehozták helyezést továbbra is blzto- ' az állami gondoskodás rend- sítunak a családban vészé. At értekezleten részt vevő szerét, amelynek szűken lyeztetett fiatalkorúaknak. iskolai gyermek- és ifjúság vett gyermekvédelmi vonat- Az „iskolaközpontú" rend- védelmi felelősök feladatai kozásal is a korábbiaknál na- szer megfelelő működését a között a legfontosabb ezek gyobb munkát és felelősséget tapasztalatok szerint egyelő- , . T , ' rónak az iskolákra. A ren- re gátolja, hogy oz oktatási "ek a gofldokHa.t a megszün. delet számos lehetőséget ad intézmények mindeddig nem -élése. A konkrét iskol; arra hogy az állami gbndo. fordítottak kellő figyelmet gyermekvédelmi munka né záson kívüli eszközökkel, is- gyermekvédelmi feladataikra, kai nem működhet a terve kolai javaslatra, segítsenek a A megyében például az eddi- .. . .. .' . . rászoruló gyermekek legkü- gi öt alkalommal kért rend- eu natasos ag?al ^ ered lönbözőbb problémáin — szeres segélyeket csak k m-nnyel az egységes gyei mindenkor annak érdekében, esetben kérték iskolák. Az mekvédelmi rendszer. szamenőleg valahányra, is­merem mindegyik szövegét, tudom, hogy hol hallottam és kitől... Amikor a pesti egyetemen tanítottam, a szerdai napok különösen nagy élményt jelentettek számomra: ekkor voltak a hisztológia-gyakorlatok és erre az estére szólt az opera­bérletem". A tanár, a professzor szá­méra talán legfontosabbak a diákok, a hallgatóság. A ­csillogó szemek, a nyitott fülek: a „receptorok", ame­lyek felfogják, megértik, el­raktározzák a tudományos ismereteket, eredményeket, hogy adott esetben újra fel­idézzék, felhasználják és to­vábbfejlesszék azt. — Ábra­hám professzor ma is dol­gozik, de hiányoznak számá­ra az előadások, a kollégák, az ifjúság. Ma is azt vallja: „aki az ifjúság között él. az lelkileg is mindig fiatal ma­rad". Végül egyik volt diákja — akinek édesanyja is Ábra­hám-tanítvány volt — hivat­kozva 1972-es tv-riportjára (Sokszemközt tudósokkal — sorozat), felajánlotta, -hogy régi nagy vágyát teljesíti, tudniillik, hogy felveszi ko­csijára és elviszi szülőfalu­jába, Tusnádra, tenyerével az asztal fölé mutatott: „ .,. Ekkora halom levelet kaptam azoktól, akik erre vállalkoznának, de valahogy még mindig volt ennél is fontosabb..." 4 Ábrahám Ambrus novem­ber 20-án múlt 83 éves. Fgészsóges. Kívánunk neki békés alkotóévéket. ' P. A.

Next

/
Thumbnails
Contents