Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-04 / 287. szám

Szombat, 1976. december 4. 3 Ülésezett a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja pénteken Szegeden, a városi népfrontszékházban ülést tartott. Juratovics Aladár, a képviselőcsoport vezetője az országgyűlés téli ülésszakára való felkészüléssel kapcsolatos tájékoztatót mondotta el. A tájékoztatóval kapcsolatban kérdést tett fel, illetve elmondotta véleményét dr. Antalffy György (Kistelek, 8. vk.), Kangyaika Antal (Makó, 15. vk.), Bibófc Istvánné (Mórahalom, 6. vk.), Ferenczi József (makói járás, 16. vk.) és dr. Komócsin Mihály (Szeged, 4. vk.). Változatos program a téli üdülőknek Decemberben megközelítően 25 ezren pihennek kedvezményesen a szakszervezetek üdülőházaiban, a hegyvidékeken, és a gyógyvizek mellett és a Balaton partján. Ezzel az idén összesen 375 ezren vesznek részt •szakszervezeti üdülésben. örvendetes, hogy az elmúlt évinél ezerrel több nagycsalád nyaralhatott ez évben a Balaton-partján. Egyébként is, a balatoni üdülők zömében többgyermekes családokat fogadtak a nyári főszezonban. Több helyen — mintegy 70 üdülőben — most is élénk a forgalom, jelenleg azonban főként kisgyermekes anyák, házaspárok, nászutasok és nyugdíjasok vesznek részt a kedvezményes üdüléseken. A zordabb időjáráshoz igazodva speciális kultúrprogramot állítanak össze a vepdégek szamára, ezek között újdonság is szerepel, ilyen például az Afrika-kutatást ismertető előadássorozat. Karácsonykor, a téli iskolai szünetet felhasználva sok helyen ismét munkáscsaládokat várnak az üdülők. Galyatetőn például 86, a soproni Csepel üdülőben pedig 70 család tölti az év utolsó napjait. Az ünnepi csúcsforgalomban különösen elfoglalt, főleg közlekedési, vendéglátóipari dolgozók általános iskolás gyermekei számára 14 napos év végi üdülést szervez a SZOT. A tarjániak áruháza Nincs még egy esztendeje, Hogy átadták Szegeden, a tarjánl Olajbányász téren épített munkásszövetkezeti ABC áruházat. Az üzlet nyitásáról közölt tudósításban csak érintettük akkor az új létesítmény alapvető jellegét, azt, hogv munkásszövetkezet. Nem szóltunk viszont arról, hogy kettős megállapodással hozták létre az áruházat A beruházás összegéből a Szeged megyei városi tanács vállalta a terület kisajátítási es szanálási, valamint az árunáz üzemeltetéséhez szükséges közművek építési költségét, a Szegedi ÁFÉSZ pedig az üzlet megépítését, berendezését. A feltételek teljesítésével az áruház tulajdonjogát is bejegyeztette a városi tanács végrehajtó bizottsága. Utasította ugyanakkor kereskedelmi osztályát, hogy a lakossági ellátás színesebbé és választékosabbá tétele érdekében keresse a kereskedelmi hálózat fejlesztésekor azokat a lehetőségekel, amelyek létrehozták az Olaj- _ ... ^ , , ' „,- ... , .. bányász téri munkásszövet- Képünkön: a sok tulajdonos kozul kettő. Molnár Janosne kezeti áruházat is. üzletvezető-helyettes és Tóth Imréné háziasszony Acs S. Sándor felvétele Szélesedő yevőkör Hogy mennyire jól tervezett és számolt a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Szegedi ÁFÉSZ, azt bizonyítja az áruház havi 2 milnós forgalma. Tarján legszeiere nagyon kellett ez az üziet, s hamar népszerűvé vált. A háztartási cikkektől a divatárukig, a zöldségleletól, gyümölcstől a tőkehúsig, a hentesáruig terjtd az áruskála. Az áruház vevoKóre már állandósult, s a vásárlók igazán kötődnek is ide. — Több mint 300 szövetkezeti alapító tartozik vásárlóink sorába — mondta Mentioki Kálmán üzletvezető. — Ez azt jelenti, hogy 100—200 forintot vagy ennél többet fizettek be, váltottak szövetkezeti részjegyet. Pénzére évente 5 százalékos kamatot kap a vásárló, egész esztenuei vásárlása után és annak arányában pedig részesedés illeti meg az áruház nyereségéből. Tóth Imréné, Tarján 105/B szám alatti lakossal napi vásárlása közben váltódunk szót. Az üzlet nyitásától kezdve munkásszövetkezeti rag. Kétszáz forinttal lépett be, és vált résztulajdonosává az áruháznak. Közgyu.ésen beleszólhat az üziet menetébe, hogy milyen legyer, a választék, mivel bővítsék a cikkek listáját. Zsebében van a vásárlási és értékesítési, visszatérítési könyvecske, amelybe hetente vagy havonta bejegyzik — blokkjai alapján —, hogy mekkora összegben vásárolt. — Elég sok pénzt hagyok itt — jegyezte meg Tóthné. — Havonta átlagban 2400— 25(0 forintot, viszont ennek arány aban illet meg majd a nyertregből a részesedés, ameiy ei utalványon kapok kézhez. Azt az összeget is itt vásárolhatom le, és a következő évben már az is kamatozik. Kétszeresen kifizetődik Az áruház 21 dolgozója közül is számosan munkásszövetkezeti tagok, például Molnár Jánosné üzletvezetőhelyetles, aki egyben „beugró" pénztáros is. Ő 300 forinttal váltotta meg jogát a résztuiajdonossághoz. A Szegedi ÉLIKEK-nél tanulta a szakmát. Az algyői Önkiszolgáló boltból kei-ült át ide, ahonnan áthozta munkásszovetkezeti tagságát is. Anyósa is itt • munkásszövetkezeti tag. így a két család vásár.ása duplán kifizetődik a közös háztartásban. — Már a kezdet kezdetén nagyon jól propagálták a muniiasszövetkezet célját, előny ét — mondta Kárpáti Emil.:é, az ingatlankezelő vállalat tarjáni műszaki ügyintezője. aki szintén csak itt vásárol, mert közel is lak:k. A munkásszövetkezeti áruház jó hírét már a nyitáskor megalapozták, és azóta is féltőn vigyáznak rá. Hónapokra visszanézve apanaszkönyvben két bejegyzést találtunk csak. Egyik vásárló sem ellátási problémáról szólt. Figyelmetlen kiszolgálásért reklamáHak. A két eset óta előnyösen megváltozott az áruház szakképzett es szakképzetlen dolgozóinak aránya. Nyolcvan százalékuk most már szakképzelt, a többiek, főleg fiatalok, a szakképzett eladóktól tanulják a- kereskedelmi kultáiát. Újabb beruházások Az áruház körüli viszonyok sajnos még rendezetlenek, nincs az üzlethez megfelelő út, s emiatt a szállítás nehézkes. Szódavizet például azért nem lehet itt kap- I ni, mert a szállítók nem mennek rá a rossz útra. Félnek az üvegtöréstől, robbanástól. A többi szállítók is szívják a fogukat, amikor rá kell fordulniuk a viszonylag rövid, de mély kátyúval, buktatóval tarkított útszakaszra, amely az áruházat kicsit elzárja a külvilágtól. Ez csak átmeneti állapot, de talán ezt is ellensúlyozza a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának nyomtatott tagsági hírádója, amelyet postáztak minden munkásszövetkezeti tagnak. „Tisztelt Szövetkezeti tag! Kedves tulajdonos!" — ez a megszólítás. A nyolcolda'as kiadványban számot adnak szövetkezetpolitikai eredményekről, há'ózatfejlesz'és'ői. felvásárlási gondokról, árbevételről, nyereségről. az ötödik ötéves tervben szereplő fejlesztésről. A szöve'kezeti üzlethálózatban fel keli számolni az e'.maradottsagot például Ságváritelepen Hattyason, Béketelepen, Gyálaréten, Mihályteleker., Fetőfitelepen. Erre az időszakra 200 milliót terveztek beruházásokra, a munkásszövetkezeti hálózat bővítésére. Lődi Ferenc n szövetkezeti vagyon védelmében A

lig egy év múlt el, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megtartotta központi tanácskozását a társadalmi tulajdon védelmének a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő időszerű kérdéseiről. Megelőzően felkérte és igényelte a belügyi szervek segítségét, hogy a problémákat, tapasztalatokat felmérjék és közreadják. A XI. pártkongresszus határozata megállapítja, hogy: „A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege tovább erősödött. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság további fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel egyeztető vonások." A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság is megtárgyalta a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmével kapcsolatos kérdéseket, és következetesen utalt a megelőzés fokozására. A közös vagyont károsító cselekmények feltárását, illetve megelőzését nem lehet csak a bűnüldöző szervek feladatának tekinteni. A párthatározatok végrehajtása fontos kötelessége a megye összes mezőgazdasági szövetkezetének, társulásának és nem utolsósorban — a mozgalom eszközei útján — a TESZÖV-nek is. A Szövetség ellenőrző bizottsága reprezentatív felmérést végzett és az elmúlt hónapokban tájékozódott a szövetkezeti vagyon védelmével kapcsolatos megyei tapasztalatokról. A tagszövetkezetek jelentős hányadában példás rend van. A negyedik ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt a közös vagyon értéke (81 százalékkal). gyarapodott a közös tulajdonú földterület és nőtt a folyóáron számitott — termelési érték is (73 százalékkal). Erősödött a szövetkezeti tagság tulajdonosi és gazdálkodási felelőssége, szakmai és politikai képzettsége is. Ma már a tagság magáénak érzi a közös vagyont, a szövetkezeti élet belső demokratizmusa szerint él a tulajdonosi jogokkal. A TOT, a TESZÖV ajánlása, a felügyeleti szervek vizsgálatai, jelzései segítettek abban, hogy érvényesüljön a demokratikus és törvényes szervezeti élet és gazdálkodás, javuljon a belső ellenőrzés. Pozitív a revizori iroda eddigi tevékenysége is. Mindez hozzájárult a szövetkezeti vagyon védelméhez, gyarapításához. Több helyen azonban jelentős fogyatékosság, hiányosság mutatkozik a vezetők részéről a jogszabályok ismeretében és tiszteletében. Több szövetkezetben hiányoznak a biztonsági létesítmények. Célszerű ezeket pótolni, kicserélni, felújítani. A szövetkezeti majorok, magtárak, istállók éjszakai őrzése és ellenőrzése több helyen még mindig nem kielégítő. Tudomást szereztünk arról, hogy a bizonylati szabályok, elvétve a mérlegadatok valódiságának megsértésével — a népgazdasági érdek rovására — a csoportérdeket igyekeztek a szövetkezetek érvényesíteni, megsértve a pénzügyi előírásokat és szabályzatokat, A kiegészítő részesedést a jövedelemből lehet és kell fizetni. Ha egy termelőszövetkezet a gazdasági évet veszteséggel zárja, a kiegészítő részesedés jogtalan kifizetése bűncselekmény. A szövetkezet gazdálkodási eredményeinek a valóságtól eltérő számbavétele, a szövetkezetnél tárolt, de nem annak tulajdonában levő anyagok, gépek, állatok, termények sajátjaként való nyilvántartásba-vétele, esetleges fiktív állatszaporulat elszámolása stb., mind a közös eredmény, mind a népgazdaság szempontjából rendkívül káros. Akadályozza a következő év tervfeladatainak végrehajtását is. A számviteli szakemberek száma, képzettsége a vezetői jó szándék, továbbá a revizori iroda munkájának tervszerű fejlődése a pénzügyi és bizonylati fegyelem megszilárdításának az eszköze. Mindez fontos kulcskérdése a vagyonvédelmünknek. Több szövetkezetünkben indokolt fokozott gondot fordítani a tűzvédelmi szabályzatok maradéktalan betartására. Több tanácskozáson, értekezleten felvetődött, hogy adott esetekben az állami vállalatok igazgatói ritkábban kerülnek büntetőbíróság elé, mint a szövetkezeti elnökök. Nagyon fontos dolog, hogy a munkakörök, ügykörök pontosan legyenek meghatározva és precízen kerüljenek megfogalmazásra, leírásra. A jól körülhatárolt ügykörben a felelősség is másképpen rendeződik. Ha nincs jó, naprakész ügyrend, munkaköri leírás, akkor az az általános szabály érvényesül, hogy a szövetkezet vezetője, törvényes képviselője az elnök, és viselje ő a felelősséget, A munkaköröket az ügyrendben, a munkaköri jegyzékben pontosan rendezzék el. így saját ügykörét minden tag, vezető, vagy alkalmazott világosan láthatja és felelhet azokért a dolgokért, amelyeket a közösség rábízott. Nagyon pozitív tapasztalataink vannak a társadalmi tulajdon védelméről azokban a szövetkezetekben, ahol üzemrendészt állítottak be, akár önálló, akár kapcsolt munkakörben. Nagyon indokolt a megnagyobbodott — egyesült — szövetkezetekben működésük, szerepük. Igaz, hogy az üzemrendészeti szerv és a belső ellenőrzés nem helyettesítheti egymást, viszont az együttműködésük hathatós segítséget jelent a gazdasági vezetés számára. Annál is inkább, mert az üzemrendész feladata például a munkafegyelem megszilárdításában való közreműködés, a védelmi, biztonsági berendezkedésekkel kapcsolatos ténykedés stb. ». Területi szervünk, a TESZÖV ellenőrzi") bizottsága javasolja az üzemrendészeti szervezet jogszabály útján való megszervezését és beállítását a termelőszövetke zetekben, és megfelelő tanfolyamokon a rendszeres képzését. Fontos, hogy a belső ellenőrök, rendészek, üzemgazdászok stb. beállításának érdekében a létszámstop jelenlegi tiltó rendelkezései megszűnjenek. Tagszövetkezeteinkben a tulajdonosi ellenőrzést — mint a szövetkezeti vagyon védelmének egyik preventív feladatát — az ellenőrző bizottságok gyakorolják. Az ellenőrző bizottságok összetételét továbbra is javítani kell és továbbképzésüket évente rendszeresen megszervezni. Az ellenőrzés másik területe a vezetői ellenőrzés, amely elválaszthatatlan a vezetéstől. Utalok az ügykörök elrendezésére, hiszen kinek-kinek ügykörén belül alapvető kötelessége az ellenőrzés. Nem szabad azonban összekeverni az ellenőrzési feladatokat, az ellenőrző bizottságtól számon kérni azt, amit a vezető végezhet el és fordítva, az ellenőrző bizottság sem háríthatja át a vezetőre a felelősséget. El kell érni, hogy a szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése, a belső ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés, a revizori iroda és a külső felügyeleti szervek megállapításai maradéktalanul realizálódjanak. Ellenőrző bizottságunk felkérte a TESZÖV elnökségét, hogy a társadalmi tulajdon, szövetkezeti vagyon védelmének kérdéseit testületi ülésen tűzze napirendre és határozza meg a tennivalókat. Igen helyes, hogy a szocialista brigádvezetők továbbképzésén ezt a témát már megvitatják. Mindezek érdekében az apparátus fejlessze munkakapcsolatát a rendőri, ügyészi, bírói szervekkel. Együttműködésüket az ellenőrző bizottság a jövőben rendszeresen figyelemmel kíséri, segíti. A szövetkezeti fórumok fordítsanak snagy gondot arra, hogy vezető állásba csak alkalmas, szakmailag, politikailag megfelelő személyek kerüljenek. így a személyzeti munkára vonatkozó határozatok következetes végrehajtásával is szolgálják a szövetkezeti vagyon védelmét. C

songrád megye termelőszövetkezetei, szakszövetkezetei nagy felelősséggel készültek fel a TÓT III. kongresszusára. Megvizsgálták a szövetkezeti közös vagyon fejlesztésének, emelésének, a takarékos és hatékony gazdálkodásnak az üzemi lehetőségeit. Hasznos észrevételekkel, javaslatokkal járultak a gazdálkodás belső^ tartalékainak feltárásához, jobb kihasználásához. A termelőszövetkezeti vagyon védelme közügy, a szövetkezetek fejlődésének nélkülözhetetlen eszköze. A szövetkezeti demokrácia érvényesülését, a tagság tulajdonosi tudatának elmélyülését, a gazdálkodás hatékonyságát, tisztaságát, a tagsági érdekeket is lényegesen befolyásolja. Az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása minden szövetkezettől olyan munkahelyi légkört kíván, melyben rena, fegyelem uralkodik. És ahol a szövetkezeti demokrácia erősödik, ott az ellenőrző tevékenység is hatékonyabb. ÁRENDÁS GYÖRGY, a TESZÖV ellenőrző bizottságának , elnöke t 6