Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Szerda, 1976. december 1. A szegedi gyufagyárban Befejezés előtt a korszerűsítés Variációk a Dugonics térre somogyi Károlyné felvétele Szerelik a töltő antomatát a szegedi gyufagyárban A Minisztertanács 1974-ben jezik a rekonstrukciót. Szép a beruázás elkészültével 5 jóváhagyta a gyufaipar re- eredménynek számít ez, ha millió doboz gyufával többet konstrukcióját. A fejlesztésre figyelembe vesszük azt, hogy gyártanak az előirányzott 236 millió forintot adott az a gyár dolgozói felajánlották: mennyiségnél, állam, azzal az előírással, hogy a korszerűsítéseknek 1976 december végéig bekell fejeződni. A rekonstrukcióra szánt összegből 80 millió fo­rint futott a szegedi gyufa­gyárnak. Első dolga volt a kollektívának, hogy az avult gépek helyére újakat szerez­zenek, a régieket felújítsák, s így javítsák a gyufa minő­ségét. Már tavaly is lépése­ket tettek ennek érdekében. Az idén, kora tavasszal helyezték üzembe a beldobo­zoló gépeket, nemrégiben ál­lították a termelésbe a gyu­íásdobozgyártó, úgynevezett küldobozoló gépsorokat. Űj, 500 négyzetméter alapterüle­tű üzemcsarnokot toldottak a gyár épületéhez, ahol most szerelik az automata töltő­gépet. Ez a gépőriás — ha munkához kezd — csökkenti a gyufabehozatalt. Előnye az is, hogy nyolc óra alatt 200 ezer doboz gyufát tölt meg úgy, hogy előtte a szálakat festékbe mártja és meg is szárítja. A svéd és NSZK­beli cégek korszerű gépeihez, berendezéseihez hazai gyárt­mányú alkatrészeket is fel­használtak, így jelentős devi­samegtakarítást értek el. Az új üzemcsarnokban kap­tak helyet a dobozfestő és a csomagoló gépsorok is, amelyek szintén a termelés növekedését segítik. A szegedi gyufagyárban nemcsak a technológiai re­konstrukciótól várnak több gyufát, hanem attól is, hogy javították a dolgozók mun­kakörülményeit. Az alap­anyag, a farönk továbbításá­ra most már adottak a fel­tételek, s így lehetővé válik a gépi Tönkmozgatás. Segít még a gondokon, hogy az ötvenéves, elavult kazáno­kat gáztüzelésűekre cserél­ték ki. Jelenleg még az építkezés­ben is van elmaradás. Ennek ellenére decemberben befe­Jobban kell gazdálkodni lehetőségeinkkel Sajtótájékoztató a közművelődési törvény végrehajtásáról A közművelődési tőrvény végrehajtásából adódó fel­adatokról és lehetőségekről tartott sajtótájékoztatót ked­den a Parlamentben dr. Pozs­gay Imre kulturális minisz­ter. A sajtótájékoztatót dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke nyitotta meg. A miniszter bevezetőben emlékeztetett az 1974-es párthatározatra, s a közművelődésről szóló mi­nisztertanácsi határozatra, amelyek mintegy alapul szol­gáltak a közművelődési tör­vény megalkotásához. Az új jogszabály — mint ismere­tes — nemcsak a különböző intézményekre és szerveze­tekre, hanem valamennyi ál­lampolgárra vonatkozik. A szellemi élet munkásai­nak — csakúgy, mint a ter­melésben résztvevőknek — saját területükön kell végez­niük kulturális tevékenysé­güket, s az eddiginél jobban kihasználni lehetőségeiket. Ehhez szívós, kitartó munká­ra van szükség, amely csak akkor lehet eredményes, ha abban mindenki részt vesz. Somogyi Károlyné felvétele Prágai János első díjas, ötezer forinttal jutalmazott tervében a Lenin körűt és a Petőfi Sándor sugárút forgalmát gyorsítja aszal, hogy a betorkolló utcákba csak a célforgalmú és a parkoló járműveket eng edi be. A Tolbuhin sugárúti villamost nem a Kelemen utcáig viszi, hanem összekapcsolja a körúti sínpárral. Az elképzelés — esetleges módosításokkal — alkalmas a megvalósításra A Lenin körút átépítésé­nek előrehaladtával egyidő­ben a tervezők asztalán már fogalmazódnak az elképzelé­sek a Dugonics tér rendezé­sére is. A szegediek jól tud­ják, hogy több utca fut ösz­sze a téren, s a lámparend­szer kiépítésével sem oldó­dott meg tökéletesen a gya­logosok és a járművek útjá­nak szabályozása. Hogy mi lenne az optimális elrende­zés, arra a Szegedi Tervező Vállalat házi tervpályázatára beérkezett elgondolások ötleteket adtak. A meghívásos és titkos pá­lyázatra a felkért közleke­déstervezők hét pályamun­kát njgijtottak be. Feladatuk olyan gazdaságos és műsza­kilag optimális megoldást nyújtó, színvonalas tervja­vaslat készítése volt, mely alapja lehet a végleges ren­dezésnek. A legutóbbi forga­lomszámlálási adatok figye­lembevételével születtek meg a tervek, a pályázóknak gondolniuk kellett a pályá­zati felhívás szempontjaira jó is, többek közt a bevásárló központ, a szabadtéri játé­tekinthetővé tesz! a bizony meglehetősen össze-vissza te­ret és az átvezető utakat. Évtizedekre is előrenéz, te­hát akár távlati, tervnek is tekinthető. A tervező jól gazdálkodott a parkokkal, zöldfelületekkel, s legna­gyobb érdeme talán, hogy nem jármű-, hanem ember­centrikus. A Kárász utcai, Jókai utcai bevásárló köz­pont a gyalogosoké, a kira­katnézőké lesz, s ezt máris látja, s figyelembe veszi a pályamű alkotója. A rangsorban a második Harminc ére alakult a NÉKOSZ A népi kollégiumi mozga- ülésszakot tartanak, a Nem­lom kezdetének és a NÉ- zeti Galériában a népi kol­KOS2 megalakulásának 30. léglumokban nevelkedett évfordulóját egésznapo-i képzőművészek alkotásaiból programmal ünneplik meg rendeznek kiállítást. A Ma­december 1-én Budapesten, dách Színházban ünnepi es­A Magyar Tudományos Aka- tet rendeznek, amelyen dérnla székházában az egy- Pozsgay Imre kulturális mi­kori kollégisták tudományos niszter mond beszédet. kok közelségére, autóbusz- terv szerzőjének, Hopka Já­és villamosforgalomra, a tér nosnak elképzelése elvileg zöldterületeire, a teherforga­lomra. A házi tervpályázat ered­ményes volt — így összegez, ték véleményüket a zsűri tagjai, akik néhány nappal ezelőtt hozták meg döntésü­ket, a jeligés pályaművek tanulmányozása után. Az el­ső dijas terv — amelyet Prágai János készített — szinte maradéktalanul meg­felelt az előzetes várakozás­nak. Olyan, a városrendezési koncepcióhoz is illeszkedő javaslatot adott, amely át* hasonlít az első díjas terv­hez. Amiben eltér: nem a jövő, hanem a közeljövő igé­nyéi szerint fogalmazódott, de ez azt is jelzi, hogy a megvalósíthatósághoz közel áll. A sikeres tervjavaslat szerzőjének második dija négyezer forint jutalommal jár együtt. A zsűri a harma­dik díjat nem adta ki, de megvásárlásra javasolta ki­tűnő részmegoldásaiért Prá­gai János második tervét és Csapó László pályaművét. F.K. A közművelődési törvény megszületésével művelődési, kulturális programot kapott a társadalom, amelynek tag­jai előtt a kulturálódás lehe­tőségei adottak. A törvény és a végrehaj­tásáról szóló rendelkezés ál­lami feladatként szabja meg a közművelődési tevékenység irányítását és a feltételek megteremtését. Ez nem je­lentheti a közművelődési te­vékenység „államosítását". Ellenkezőleg, az államnak ebben az a szerep juthat, hogy felszabadít minden olyan energiát, feltár minden olyan lehetőséget, amely a társadalmi szervezetekben, a különböző intézményekben és mozgalmakban rejlik ahhoz, hogy műveltebb, kultráltabb legyen a társadalom. Fontos feladatként jelölte meg, hogy jobban, okosab­ban és céltudatosabban gaz­dálkodjunk a közművelődés céljaira rendelkezésre álló anyagi eszközökkel. Sok eset­ben jogosak a panaszok a szűkös anyagi lehetőségek miatt. Számos helyen viszont e lehetőségekkel is pazarlóan, rosszul gazdálkodnak. Súlyos pazarlás például, ha olyan helyeken hoznak tető alá nagy költséggel kulturális intézményeket, ahol nincs szükség rájuk, s ezért ki­használatlanok. Hasonlóan rossz, hibás gyakorlat, hogy különböző szervezetek mint­egy egymással versenyezve hoznak létre „saját" művelő­dési Intézményeket, jóllehet ilyenek az adott lakóterüle­te^ rendelkezésre állnak. stmmmmmmmmmmmmmmsmm Ehelyett inkább a lakóterü­leten élők mozgósítósára, a művelődési házak jobb, tel­jesebb és tartalmasabb ki­használósára kell fordítani az erőket. Dr. Pozsgay Imre szólt ar­ról, hogy tervezik a hivatá­sos népművelők bérének eme­lését az V. ötéves terv Idő­szakóban. Az újságírók kérdéseire válaszolva kiemelte: a köz­művelődésben fontos szerepet tölt be az amatőr művészeti mozgalom, amely akkor fe­lei meg hivatásának, ha fel­adatait elsősorban a helyszí­nen, saját szűkebb közössé­gében oldja meg. Erőfeszítéseket tesznek a kutatási kapacitás jobb ki­használására. a kutatómunka öeszeh angol tabbá tételére. Fontos feladat a munkás­művelődés megteremtése, a szocialista brigádok tevé­kenységének tartalmasabbá tétele — hangoztatta a to­vábbiakban. Ebből jelentős részt vállalnak a szakszer­vezetek, amelyek azonban bekapcsolódhatnak a lakóte­rületi kulturális tevékenység­be ls. A szakszervezetek és a KISZ érdekképviseletének a kulturális életben is tük­röződnie kell. A szocialista országok In­tegrálódási folyamatában a szellemi élet munkásai aktí­van vesznek részt, örvende­tes jelenség, hogy mind több kulturális, tudományos egyez­ményt írnak alá a szakem­berek cseréjéről, más ország kultúrájának megismeréséről. (MTI) Napirenden Tanácsok egyesítése Tegnap délelőtt Bella György tanácselnök nyitotta meg az eperjesi tanács ülé­sét, amelyen első napirend­ként tárgyalták az Eperjes és Fábiánsebestyén közös tanácsának kialakítósóval kapcsolatos előterjesztést. Ennek szükségességét — az erők, eszközök hatékonyabb­kihasználása, az irányítás korszerűsítése, az ellátási különbségek felszámolása végett — már korábban fel­ismerték Eperjesen és a legutóbbi falugyűlésen egyetértését fejezte ki a la­kosság, ugyancsak helyesel­ték a községi pártszervek. A tanács vita után egy­hangúlag elfogadta a hatá­rozati javaslatot Eperjes és Fábiánsebestyén közös taná­csának létrehozására, s azt jóváhagyásra felterjesztik az Elnöki Tanácshoz, hogy 1977. április 1-én hatályba lépjen a határozat. Ugyancsak tegnap. Diósze­gi János tanácselnök meg­nyitójával kezdődött a fá­biánsebestyéni tanácsülés, ahol az egyik napirend szin­tén a közös tanács létreho­zásának kérdése volt. A vi­tában felszólalók kiemelték a köíös tanács életrehívá­sának előnyeit, majd a tes­tület egyhangúlag jóváhagy­ta a két tanács egyesítésére vonatkozó javaslatot. Nagytőkén is tanácsülés volt tegnap, amelyen Lovas János, tanácselnök-helyettes elnökölt. Ezen az ülésen amellett foglalt állást egy­hangúlag a testület, hogy kérni fogják a községi ta­nács átszervezését városkör­nyéki tanáccsá. Ezt az is indokolja, hogy Nagytőke, amely mindössze 10 kilomé­terre van Szentestől. 1962-ig a városhoz tartozott. Meg­vannak tehát a kapcsolatok hagyományai, s ez hangot kapott a községben rende­zett falugyűléseken is. Fiatal szervezők, vezetők A helyes szervezés és a határozott vezetés a sikeres termelőmunka két alapvető követelménye. Minthogy Szegeden is sok fiatalnak jut ilyen feladat, indokolttá vált az együttműködés a város üzemeiben dolgozó fiatalok között. Ezért a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Csongrád me­gyei szervezete és a városi .KISZ-bizottság kezdemé­nyezésére tegnap, kedden megalakult Szegeden az SZVT fiatalok bizottsága. Célul tűzték ki a fiatalok, hogy elsajátítják a szerve­zés és vezetés tudományát, alapot teremtenek a tudo­mányos munkához, segítik a pályakezdőket, fejlesztik előadókészségüket, megszer­vezik a szaklapok csopor­tonkénti olvasását, megvitat­ják azokat a feladatokat, amelyek megoldása nehéz­séget okoz számukra. Éven­ként kidolgozott munkaterv alapján külön-külön talál­koznak az iparágak képvise­lői, így segítik egymás tevé­kenységét. Az elképzelések között szerepel még más megyékbe való látogatások és külföldi tanulmányutak megszervezése U. « 4

Next

/
Thumbnails
Contents