Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

2 Kedd, 1976. december 28. Amit lát Somogyi Karolyné felvétele Sokan mondhatják el magukról Szegeden, hogy ismerik a várost, mint a tenyerüket. Mégis gondolkodóba esnek egy-egy fénykép láttán: hol is készült? Hát még ha a nézőpont is különleges, mint ez esetben, felvételünkön. A joghallgatókon kívül kevesen ellenőrizhetik, mit is néz a szobor lovasa egész nap a Lenin körút és a Bajcsy-Zsilinszky utca ipszilonjában. Fejlődő kertbarátmozgalom A mezőgazdasági termelés- bérbe vehető. Erről a ta- segíti a kertbarátok munkádén jelentős a háztáji és nácsok részletesebb felvilá- ját. Ha betekintünk az idei kisegítő gazdaságok tevé- gosításokat tudnak nyújtani programúkba, feltűnik, hogy kenysége. A mostani ötéves az érdeklődőknek. a szakköri foglalkozások terv is számoi ezek termeié- Szegeden és a szegedi já- mellett a kertbarátkörök sével, sőt minimális célnak rás hét községében 1400 új egymás közti tapasztaiatcsetekinti azá, hogy a kisgazda- tulajdonos kezdett kertész- réi, valamint különböző 6ágok termelése évente leg- kedni. A parcellázott terű- kertészeti kutatóintézetekalább 1 százalékkal növeked- letek a városközeiben átla- ben tett látogatások is .nagy jen, és ezen belül is a nö- gosan 200 négyszögölnyiek, számban szerepelnek. Több vénytermelés 2 százalékkal, míg a községek körül - 350— helyen -külön kiállításokat is Különösen a több kézi mun- 400. Az újdonsült kertészek szerveztek, ahol a kiskertkát igénylő kertészeti kul- sok esetben tanácstalanul tulajdonosok "' bemutathatták túrák fejlődése és elterjedése kezdtek munkájukhoz, a terményeiket. A kiátiításovárható az elkövetkezendő szomszédok, vagy az ismerő- kat értékelve el lehet monidőszakban. A jól értékesít- sok segítségével mertek bár- dani, hogy mindenütt nagy bető termékek termelésének milyen kerti munkát elvé- volt az érdeklődés és a részbővítése a népgazdasági el- gezni. A kiskertek nagy szá- vétel. Nagy segítséget jelent fátásban hasznos szerepet ma és a hozzá nem értés a kertbarátkörök vezetői tölt be. A kisgazdaságok és ezért szükségessé tette, hogy részéről az az igyekezet, a háztáji, valamint a kise- mielőbb megfelelő szaktané- hogy intézik a vetőmagvak gitő gazdaságok, kertészeti csókkal lássák el a tulajdo- közös beszerzését, és biztocsoportok jelentőségét r.öveli ncsokat. Az elmúlt években 6Ítják a tagok részére az áz.is, hogy a kertészeti ter- egymás után alakultak meg állandó növényvédelmi szakmelést többnyire a fóíoglal- a különböző kertbará Kórok, tanácsokat és szakkönyvellákozás mellett a szabad ide- Csongrád megyében jejenleg tást. Évente a mintakertjükben végzik a kiskerttulaj- a Hazafias Népfront égisze ve~senyeket is megrendezik, donosok. alatt 14 kertbarátkörnek 1500 Szegeden, a Bartók Béla Ma már elmondható, hogy tagja van. A legnagyobb a Művelődési Központban tartévröl évre jelentősen nő a szentesi, mely közel 300 ta- ]a összejöveteleit a legiekertbarátok száma. A sta- got számlál. Továbblépést je- lentosebb helyi kertbaráttisztikai adatok azt mutat- lentett a kertbará'körök kör. Minden hónapban megják, hogy Magyarország la- munkájában a kertbarátok hívjak egy-egy kertészeti k06ságának több mint fele Csongrád megyei Társadal- KZakembert, aki a telepítető millió ember) közvetlenül, mi Szövetságének megaiaku- sekről, növényvédelemről, vagy közvetve kapcsolatban lása. Igy a különböző körze- ta'ajművelésról, madarak és van kerttel, kertészettel. A tekben tevékenykedő szak- méhek védelméről, őszi lakosság egyharmada kertes csoportok, kertbaráikörök munkákról és az időszerű házban él, mintegy 550 ezer munkája összehangoltabb és kiskerti teendőkről tart előhektár a kerthasznosítású a tevékenységük szakszerű acjást háztáji föld, valamint a ki- irányítása, valamint a moz- Mindannviunknak lénvesegító és egyéni gazdaságok galom továbbfejlesztése biz- ^inaa"nylunlalak területe. A kertszöve'keze- tasítottá vált. Ez a szerv az •"*! * .^f.™^ tek, a szakcsoportok, külön- állandó segítségnyújtás mel- J™™1 mlaidonosok a böző kertbaratkörök és klu- lett a kertbarátmozgalom ^ek el " nS A £ bok rendszerint a Hazafias irányvonalát is igyekszik mTnSégten megtermeU áru Népfront helyi bizottságát, a meghatározni. Természetesen o^ remé^et^ tovább művelődés, házak, az ipari neves kertészeti szakembe- g®g« íavüam az^lkövetke üzemek, vagy éppen a rek vesznek részt ebben. Az f , Hol van szabad munkaerő? könyvtárak szervezésében idei esztendőben már a meműködnek. Csongrád megyé- zógazdasági szakbizottságok ben korábban nagyarányú is bevették munkatervükbe kiskert kiosztására került a kertbarátkörök és szaksor. Főként a nagyobb váró- csoportok ' munkáját. Énnek sokban és néhány község- is tulajdonítható, hogy egyben létesítettek kiskerteket, re nagyöbb az érdeklődés a Igy megyénkben 400 hektár különböző előadásokon és területet osztottak kl 1 ezer szakmai bemutatókan egy300 kiskerttulajdonosnak, aránt. Ennek egy részét haszonbér- A Hazafias Népfront melletbe, más részét pedig el- lett működő gazdaságpolitiadásra jelölt ki az illetékes kai bizottság helyes propaföldhivatal. Je'enleg állami gandaanyaggal, szakkönyvek földtulajdon már nem adha- terjesztésével és különféle tó el, de hosszabb időre oktatófilmek kölcsönzésével Tovább épül Kazincbarcika zőkben a városi lakosság ellátását. Radics Ferenc A

téma már visszaköszön lapjainkban — mondják a gyakorlott újságolvasók. Ugyanígy megöregedtek azok a táblák is, amelyeken munkásokat hívogatnak a gyárak. Ez lenne a gazdasági fejlődés egyik velejárója? Is-is, fele'hetnénk. A hazai kenderfeldolgozás szegedi nagyvállalatának vezetői éppúgy panaszkodnak a munkaerő hiányára, mint a legkisebb háziipari szövetkezet elnöke. Természetesen, a hatások sokkal közelebbről érintik az embereket életük minden időszakában, akkor is, amikor munkahelyeiken szorgoskodnának. mint termelők, vagy munkaidő után, amikor mint vásárlók, fogyasztók, szo' gáltatást igénylők jelennek meg. De miért van ez ígv? Túllőttünk a célon? Tovább terjeszkedtünk, mint ameddig józan ésszel elvárható lett volna? Aligha ez a gondok oka. Hiszen nem teremtettünk több munkavégzési lehetőséget, mint amennyien vagyunk, inkább több státuszt határoztunk meg a kelleténél. Az előbbmek viszont több magyarázata és oka van. Egyik a teljes foglalkoztatottság megteremtésének szükségessége volt. Azt deklaráltuk — igen helyesen, és ez szocialista viszonyainkból következik —, hogy minden embernek joga van a munkához, de jogot adni föltételek megteremtése nélkül fából vaskarika. S nem is csupán akaratunk diktálta, hanem országunk gazdasági fejlettsége, hogy irány az extenzív fejlesztés: új gyárakat, iparágakat építettünk, hogy legyen hol dolgozni, s egyidőben bővüljenek a termelés anyagi bázisai. De ennek a fejlesztési útnak is vége szakad egyszer. Az út végére már , elértünk évekkel ezelőtt. Másik úton lehet csak haladni, a fejlesztés intenzív útján. Hiába a vá'lalatok sírása, az semmit sem használ, vége szakadt a korábbi toborzásoknak és a csábításoknak is. Más módszerekkel lehet előre lépni. A szakemberek azt mondják, hogy az élőmunka racionális fölhasználása, a munkaerő-gazdálkodás javítása napjainkban a társadalmi termelés hatékonyságának legfőbb tényezője. Ez teljes mértékben így igaz, kár is lenne megkérdőjelezni. A termelő vállalatok — s ez esetben a - mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is - érthetjük —e- kényszerhelyzetbe kerültek, a rende'kezésre álló .munkaerő hatékony fölhasználását ösztönzi az a tény, hogy tovább csökken a rendelkezésre álló szabad munkaerő. De ezenkívül is ebbe az irányba ösztökél a felnövekvő nemzedék magasabb kulturális és szakmai színvonala, a dinamikusan terjedő, korszerű technika és termelési eljárások, az üzemi koncentráció és a szakosodás fokozódása, s természetesen a termékek mennyiségének és minőségének egyre növekvő igénye, a lakosság, a fogyasztók részéről. Hogyan viselkedhet ebben a szituációban egy válla'at? Maradjunk a már említett kenderfeldolgozó iparnál, szegedi példánál. A gazdasági és társadalmi szervek az MSZMP Központi Bizottságának 1975. novemberi határozatinak szellemében készítették el akcióprogramjukat a racionálisabb munkaerő-gazdálkodásra, az élőmunka jobb fö" használása érdekében. Nagyjából fölmérték a várható munkaerő-csökkenés mértékét, amelyet hozzávetőlegesen 20 százalékra terveztek. A vállalatnál tudják, hogy a terme'ési tervet, amely különben állandóan növekvő tendenciát mutat, évről évre kevesebb munkással kell teljesíteni. A munkaerő csökkenését — határozták el — csak úgy tudják „kivédeni", ha javítanak a termelés hatékonyságán, reális műszaki normák alapján dolgoznak 'és fejlesztik a technikai színvonalat, s végül olyan üzem- és munkaszervezést honosítanak meg, amelynek eredményeképpen ténylegesen is fölszabadítanak gyárkapun belüli fölösleges munkaerőt — ahogyan a szakemberek fogalmaznak — élőmunkát váltanak ki. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáraiban az ötödik ötéves terv első esztendejében több mint 8 százalékkal csökkent a fizikai dolgozók száma. A termelés dinamikájának fönntartása érdekében határozták el, hogy a lehetőségekhez mértért jobban kihasználják a meg'.evő technikai berendezéseket. Ezt nyilván úgy lehet megoldani, ha több műszakban zümmöghetnek a fonó- és szövőgépek, különösen azok, amelyek korszerűek, magas termelékenységűek. Ezért döntöttek úgy a vállalat vezetői. hogy bizonyos technikai és technológiai folyamatokat kite'epítenek a szegedi gyárakból olyan vidéki üzemekbe, ahol — ha nem is korlátlanul — még van némi szabad munkaerő. Ezt megteheti egy olyan vállalat, amelynek az ország öt megyéjében vannak gyárai, üzemei, s meg is kell tennie. így került, illetve kerül a szegedi jutaárugyárból Eoerjesre teljes technológiai vonal: fonoda és szövöde. A szegedi kenderfonógyárból Vaj hátra, Sarkadra és Komádiba kerülnek a fonást előkészítő kártolók, gerebenezők, vagyis a komplett előkészítés, később pedig fonodái üzemek is. Csak így képesek a nagyvállalatnál meglevő eszközállományt hatékonyabban, gazdaságosabban kihasználni. Ez viszont valóban létkérdés a kisebb közösségnél, de az egész népgazdaság érdekében. Az üzem- és munkaszervezés valóban sokoldalú tennivaló, de ha sikeresen előbbre lépnek, nagy hasznot is jelenthet. E föladatsorban a KSZV fontosnak tekinti a technikai fejlesztést, az elavult üzemek rekonstrukciójának. Hatékonyabban szeretnének dolgozni a modern gépek segítségével. fölhasználásával a termékek gyártásánál, de éppen ilyen lényegesnek tekintik a ma még nagy számú segédmunka és nehéz fizikai munka — mely területekre egyre nehezebben találnak jelentkezőket — mérséklését, gépekkel való helyettesítését. Már megérkezett a KSZV gyáraiba összesen 126 darab ilyen gép, közöttük 32 darab emelővillás targonca. Lassan-lassan ezek a berendezések majd éreztetik hatásukat a gazdaságosságban is. További, s nem is lényegtelen föladat, az anyagi ösztönzés jó megválasztása és a rendszeres szakmai képzés. J

elenleg a teljesítményben és az órabérben, dolgozók aránya. 49:51, s ezen is szeretnének javítani* legalább a 46:54-es arányt kialakítani. Tovább emelik a három műszakban dolgozók — elsősorban a harmadik műszakban dolgozók — jövedelmét, A vállalatnál teljesítményhez kötött bértömeg-gazdalkodással dolgoznak. Ami ugyan még nem oly ösztönző, mert 6 százalékos, bérnövekedés után progresszív adót kell fizetni, 6 valószínű, nem lehet magas nyereségre számítani. A szakmunkások képzése a további feladat az üzem- és munkaszervezés sorában. Jelenleg 80—100 fiatal tanul a gyár iskoláiban, a fiatalok ösztöndíjat kapnak, és természetesen kitűnő ellátást és elhelyezést. A rendszeres továbbképzéseken Í6 körülbelül 800 fő vesz részt minden esztendőben. Lényeges tennivaló egy ellentmondás kiküszöbölése; annak, hogy magasan fejlett technika és alacsony képzettségű munkaerő találkozik a gyárakban. Többek között ezért is sajnálják a kenderfeldolgozó gyárak, hogv megszüntették a textiltechnikusok képzését hazánkban. Sok mindent fölsorolhatnánk még a Kenderfonó és Szövőtpari Vállalat úgynevezett akcióprogramjából, de talán ennyi is érzékelteti, hogy előtérbe került a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodás. Mert újra kérdezhetjük: honnan vegvük azt. ami nincs? A tervek valóra váltásához szükséges számú és képzettségű munkaerőt? Ha nem találunk a gyárkapun kívül jelentkezőket, a kapun belül kell alaposabban körülnéznünk. A KSZV — úgy látszik — időben rájött erre, s keresi a kapun belüli lehetőségeket. Erre kényszeríti a vállalatot a fejlődés, amellyel lépést illik tartanunk saját érdekünkben. Gazdagh István Új takarmányokkal Segítik az állattenyésztést A mezőgazdasági terme- egészítő anyagokat i6 adagol- kísérletek után pontosan löknek jövőre erőteljesen nak a felhasználásra kerülő meghatározták, hogy a kükell fejleszteniük az allatte- eleséghez. lönböző korú ál la: ok eietésényésztést, főleg a szarvas- A korszerű készítmények hez milyen összetételű tápra marha-tenyésztést. Az elő- sorát az év végén tovább van szükség, s ennek megirányzat szerint, a fogyasztói bővítették. A MÉM engedé- felelően állították essze a igények kielégítésére az lye alapján négyféle új ipa- recepteket. A háztáji lermeideinél 4 százalékkal több ri takarmányt hoznak forga- lökre is gondoltak. Urebetin tejet adnak a gazdaságok, lomba, ezeket a Sinatelepi II. elnevezéssel a Kaposvári Ehhez fokozzák az állomány Állami Gazdaság üzemei ál- Cukorgyár új borjútápot hozamát, s ugyanakkor lítják elő. A készítmények- gyárt, amelynek felhasználámintegy 20 000-rel növelik a bői három a szarvasmarhák sa nem igényei speciális tehenek számát. A terv tel- takarmányozását szolgálja, a szaktudást. A korszerű kéjesíté_éhez korszerű takar- negyedik tápféle pedig a ju- szítménnyel optimálissá temányokra van szükség, hókét. A Sinapellet elneve- hetik a fejlődő állatok fehérEzeket számos vállalat és zésü ipari takarmányok tu- jeellátását, ami végső soron Tovább épül Kazincbarcika. A városban az eddig is jól bevált, 53 négyzetméter alapterületű lakások építését szorgalmazzák. A terv szerint 1980-ig állami erőb'l ezer lakást emelnek. Ebből az idén 253-at adnak át. Az államit jelentős magánlakás-építés egészíti ki, legnagyobbrészt telepszerű elhelyezésben. A tervidőszakban összesen 2070 la- | gazdaság állítja elő. A leg- dományos program alapján javítja a háztáji borjúnevekás átadására számítanak. ' több helyen jó hatásfokú ki- készülnek, a laboratóriumi lés gazdaságosságát. MagyarJapán kooperáció Magyar—japán kooperációs egyezményt írtak alá a hazai alumíniumfólia-gyártás korszerűsítésére és bővítésére. A megállapodást a Magyar Alumínium Tröszt, a Meíalimpex és a Chemolimpex kötötte két japán céggel. A megállapodás alapján a japán partner évi 5 ezer tonna, kapacitású alumíniumfólia-hengersort szállít a kőbányai könnyűfémműbe, ahol a berendezést 1977-ben üzembe helyezik. A korszerű gép lehetővé teszi, hogy a világszerte keresett fólia termelését megháromszorozzák.