Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* 66. évfolyam 3C6. szám 1976. december 28., kedd Ara: 80 fillér A könnyűipar eredményei és tervei Bíeserü Jánosné nyilatkozata Somogyi Káirolyné felvétele Élsportra kerültek a Szegedi Ruhagyárból azok az öltönyök, amelyeket a Z-es üzemrészben készítettek a varrónők Az esztendő utolsó hetébe léptünk, az „utolsó simításokat" végzik a vállalatok dolgozói is föladataikon. Sót, ahol igyekeztek, ott már a jövő évi tennivalókat is elkezdhették, hiszen áz idei tervfe'.adatokat sok helyütt teljesítették. A Szegedi Ruhagyár a karácsonyi ünnepek előtt eleget tett a tervben meghatározott céloknak. December 24-ig több mint 800 millió forint értékű ruházati cikket értékesítettek a hazai és a külföldi piacokon. Elismerésre méltó, hogy a ruhagyár ak az idén növelték a belföldi ellátást, arae'ynek értéke 720 millió forint volt Megfelelő választékban és elfogadható kivitelben valamivel több mint 1 millió különböző iskolaköpenyt női divatköpenyt és férfi munkaköpenyt szállítottak az üzletekbe, s a keresletnek megfele'öen 23 ezer darab szövetöltönyt értékesítettek a belföldi kereskedelemben. Említést érdemel a Szegedi Ruhagyár exportja, amelynek már december elején eleget tettek. A szocialista piacon növelték pozíciójukat s csupán a Szovjetunióban mintegy 80 ezer darab szövet- és sportöltönyt adtak el. A tőkés piacuk is bővült, vásárlóik között angol, francia és ho'land kereskedőket találhatunk. A tőkés országokba 120 ezer darab öltönyt szállítottak Szegedről. Eredményes munkájukat dicséri, hogy javultak a gazdaságosság mutatói, jobbá vált az üzem- és munkaszervezés. A termelékenység emelkedése meghaladta a 6 százalékot, s ennek tudható, hogy tevüket kevesebb létszámmal is időben te'jesítették. Je'entős szerepet játszott a vállalat gazdá'kodásában a kedvezőbb gyártmányösszetétel kialakítása, a jövedelmezőbb gyártmányok előtérbe helyezése, így nyereségük is körülbelül 8 százalékkal több lesz a tervezettnél, mely lehetőséget biztosít 6 százalékos béremelésre. A megfelelő munka, az idén elért eredmények jó kiinduló alapot adnak a következő esztendőre. * December 13-án este 10 órára teljesítette éves tervét 'a Szegedi Textilművek1 fonodája: elkészült az 1976-ra ígért 7707 tonnányi fonal. E mennyiség egynegyedét a hagyományos gyűrűsfonóknál háromszor termelékenyebb, orsó nélküli gépeken állították elő. December 31-ig várhatóan négyszáz tonnával te'esít'k túl tervüket a fonók. Hasonlóan eredményesen dolgoztak a szövődében is, december 23-ra következett be az örvendetes esemény. A terv 42 mTlió 201 ezer négyzetméter szövet elkészítése volt; az év utolsó napjáig hozzávetőleg további egymillió négyzetméternyi szövet hagyja el a gyárat és kerül a vállalat központjának kikészítő .üzemébe. A kelmék egyötödét a dorozsmai üzemrészben szőtték'. ' rfeWúitből 'és ' műszolból csaknem húszfajta áruféleséget szőttek a textilművekben. így például inganyagokat, ágyneműket, női ruhaanyagokat, bútorvásznaknt, abroszokat készítenek a szövőnők, pontosabban nyersanyagot az említett áruféleségekhez. Kikészítés és festés után a kelmék felét belföldön adják el, húsz százalékát szocialista országokba, a többi ped'g tőkés megrendelőknek küldik. A Szegedi Textilművek közösségének munkáját segítette és továbbra is -segíti néhány jelentős szervezési intézkedés. Eredményesnek bizonyult például a fonó- és szövőcsaládok megalakítása. Keserű Jánosné miniszter e könnyűipar 1976. évi el cdményeiről és további terveiről nyilatkozott. — A tervidőszak első évének mérlegét megvonva elöljáróban meg kell jegyeznem: már az ágazati és a vállalati középtávú tervek elkészítésének idején világosan láttuk, hogy több újszeaz eddiginél nehezebb felaJ.it vár ránk. Ezt figyelembe véve az 1976. évi eredményeket a körülmenyekhez képest megfelelőnek tekintjük. Az élőmunka termelékenysége 5 százalékkal növekedett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése, bár á tervezettnél kisebb mértékben, de mégis 3—3,5 százalékkal nőtt. — Kedvező, hogy ez a kisebb mértékű növekedés nem hatott ki a belföldi ellátásra. Igaz ugyan, hogy a kereslet a vártnál mérsékeltebb volt, de ez korántsem kisebbítette ágazatunk felelősségét a lakosság ellátásában. Tudatában voltak ennek a vállalatok és a szövetkezeteik is, arrielyek kínálata az 1976-os évben tovább javult. A könnyűipari termelés, és szolgáltatás egészében vévé jobban igazodott az életszínvonal általános emelkedéséből és az életmód változásaiból következő újszerű igényekhez. A gyártási ágak és vállalatok többségének felkészültségét, adottságait, valamint az üzletek kínálatát összevetve azonban meggyőzödétem, hogy a jelenleginél is jobb kínálattal magasabb forgalmat érhetett volna el a belkereskedelem. — 1976-ban a könnyűipar összességében mintegy 110 milliárd forint értékű terméket állított elő, s a hazai lakosság ellátása mellett a rubel elszámolású szállítások értéke több mint A kutatás szolgálatában A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet udvarán már üvegezik a szerelők az új primőrházat. Az összesen 600 négyzetméter alapterületű és három hajóból álló üvegház szinte ..mindent tud '. Vagyis, a növények optimális fejlődését automata szel'őzőberendezásek, programozható klíma, szekrények, szabályozható erősségű fényforrások biztosítják majd. Az üvegházban évente háromszor is betakaríthatják a megfigyelt, kiválogatott és továbbszaporított búza-, árpa-, kukorica-, napraforgóAcs S. Sándor felvétele vagy cirokfajtákat. A kutatási idő ezzel felére, sőt harmadára csökkenhet, mivel két-három évi kutatási munka zsugorítható össze egy esztendőre. Ma már minden kutatóintézetben törekednek a kutatási munka felgyorsítására. így van ez a jó hí. rű szegedi intézetben is. Az új kutatási program teljesítését szolgálja a most készülő üvegház is, melynek építéséhez márciusban kezdtek az építők, és hamarosan birtokba vehetik a kutatók. Képünkön: az épülő üvegház látható. 12 milliárd forintot, a dollár elszámolásúaké pedig 10,6 milliárd forintot tesznek ki. — A könnyűipar nagy erőfeszítéseket tett a nem rubel elszámolású export fokozására. Értünk is el eredményeket : dollárban számítva az export értéke 14—15 százalékkal haladta meg a múlt évit, bár ezzel még csak megközelítettük az 1976-ra kitűzött célt. A tőkés kivitelt a legnagyobb arányban a kötszövő-, a bútor-, a bőr-, szőrme és a cipőipar növelte. A ruházati export-import mérlege is kedvezőbb a tavalyinál. — Az ágazat összességében eleget tett a szocialista országokkal kötött államközi szerződésekből ráháruló kötelezettségeknek. Az elmúlt évhez képest 5,5 százalékkal nőtt a rubel elszámolású export értéke. — A vállalatok ötévre szóló tervezőmunkáját értekelve, megállapítható, hogy a termelés értékesítés növekedése, struktúrájának tervbe vett változása megfelel a népgazdasági céloknak. Az 1977. évi ágazati program is' jól szolgaija az ország gazdálkodásának . hatékonyahbá tételét. . 1977.- évi tervünk a termelés 4 százalékos növekedését irányozza elő. Az intenzív és a szelektív fejlesztési politika együttes érvényesítésével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számítunk a papír-, és a nyomda-, valamint a kötszövő- és a cipőiparban, viszont valószínűleg lassabb lesz a fejlődés a pamut- és a selyemiparban. — Mivel a lakosság jövedelme az ideinél valamivel gyorsabban gyarapszik, azzal számolunk, hogy a könnyűipari termékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követő cikkek iránti kereslet élénkülni fog. Terveinket egyeztetve a Belkereskedelmi Minisztériummal, felszínre került néhány termék mennyiségi, illetőleg választékhiánya. Elsősorban kabátokra, férfi- és fiúingekre, tréningruhákra, kötött kesztyűkre, cipőkre és egyes szőnyegtípusokra gondolok. Felkértük a Vállalatokat, szövetkezeteket, hogy újból tekintsék át termelési, értékesítési lehetőségeiket, s a helyzet alakulását a jövő év elején a belkereskedelemmel együtt ismét megvizsgáljuk. A bútorellátásban a kereslethez igazodva növelni keli a szekrényelemek, szekrényfalak és az egyedi kisbútorok, például könyvállványok gyártását. A bútoriparban nagy feladat vár a gyártmányfej lesztőkie, akiktől a szériatermékek egyhangúságának feloldását várjuk. — Feladataink tovább nőnek az exportszállítások terén is. Több mint 5 százalékkal kell növelnünk a szocialista országokba irányuló kivitelt, ezen belül a ruházati termékekét 10—11 százalékkal, a nem rubel viszonylatú exportot 20—25 százalékkal akarjuk növelni. Ezt nemcsak több áruval, hanem főként a struktúrajavulásból származó magasabb árbevétellel kívánjuk elérni. Az export ilyen mértékű fokozása megköveteli a jobb piaci munkát, de azt is, nógy a hagyományosan exportáló állami vállalatok és szövetkezetek köre újabbakkal szélesedjen. Ugyanakkor jobban fel kell használni a versenyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank devizahiteleit. A könnyűipari javaslatok közül eddig mintegy 2 milliárd forint értékűt fogadtak el. Ennél többre is lenne azonban lehetőség. Ezért újabb kezdeményezésekre ösztönözzük azokat a vállalatokat, ahol a hatékony export Ilyenformában kiegészülő beruházással is előmozdítható. — A tervek megvalósítása a korábbiaknál is feszítettebb munkát kíván a vállatati kollektíváktól. Legnagyobb gondunk a kellő létszámú, megfelelő szakismerettel rendelkező munkásgárda biztosítása. A gazdálkodó egységek középtávú terveikben arra számítottak, hogy 4—5 ezerrel növelhetik a létszámot, a minisztérium számításai azonban 19—20 ezres csökkenést prognosztizálnak. Az 1976. évi tapasztalatok szerint valószínűleg, az utóbbi következik be, mégpedig nem 1980-ra. hanem már hamarabb. Tehát nemcsak a vállalatok, hanem mi is-túl optimistáknak bizonyoltunk számításainkban. — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott arra, hogy 1977. júliusától kapjanak nagyobb anyagi elismerést a második és a harmadik műszakban dolgozók. Ez a könnyűipart különösen érinti. Néhány területen, köztük a ruházati iparban ily módon — a műszakpótlékok és az 1977-ben sorra kerülő béremelések együttes eredményeként csökkenthetjük a bér- és személyi jövedelem színvonal eddigi elmaradását. A bérügyi intézkedések azonban csak akkor játnak kellő hatékonysággal, ha párosulnak a jobb vállalati munkaerő-gazdálkodással, a színvonalasabb munkaszervezéssel, a differenciáltabb, az eredményesebb munkát jobban ösztönző bérezéssel, s egyidejűleg a dolgozók szociális- és munkakörülményeinek javításával is. — A vállalatok erre a tervidőszakra termelési-műszaki fejlesztési programjukhoz szorosan kapcsolódó munkaerő-gazdálkodást, képzési, szociális ellátási terveket is készítettek, illetve intézkedéseiket a kollektív szerződésekben is rögzítették. öt év alatt megközelítően 3—3,5 milliárd f irintot szánnak a munka- és szociális körülmények fejlesztésére. Az ígéretes tervek tnaradéktalafi megvalósulása azonban a hatékonyabb vállalati gazdálkodás függvénye, ideértve a gazdasági munka minden összetevőjét. Így például azt, hogy a vállalatoknak, szövetkezeteknek mennyire sikerül a bel- és külföldi kereslettel összhangban levő árukínálatot nyújtaniuk, javítaniuk a termékek minőségét; s általában mennyire sikerül megvalósítani a vállalati eredményterveket — fejezte be nyilatkozatát a könnyűipari miniszter. (MTI) Ruhagyár: 800 millió forint értékű termék Textilművek: egymillió négyzetméteriel több . szövet