Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

3 Vasárnap, 1976. december 19. 0 népgazdaság jövő évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) Zalákkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építőipari teljesítmények 5—6 százalékos és a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedésével jön létre. Mivel a termelőágazatokban foglalkoztatottak száma 1977-ben sem növelhető, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell elérni. Tovább kell csökkenteni a termelés fajlagos anyagfelhasználását, és javítani a termejöberendezések kihasználását. A terv tehát a termelés hatékonyságának jelentős növekedésével számol. A nemzeti jövedelem ter•vezett növekedése mellett a fogyasztás és felhalmozás együttesen 4—4,5 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a lakosság fogyasztása mintegy 4 százalékkal nő. A felhalmozás növekedése mintegy 5 százalék lehet. A beruházások volumene 4—5 százalékkal haladja meg az 1976. évit. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötelezettségek teljesítése és az export gyorsabb növelésének követelménye 1977-ben az ipari termelésnek az ez évinél nagyobb, legalább 6 százalékos emelkedését teszi szükségessé. A terv szerint az ipari átlagot meghaladó ütemben növekszik a vegyipar (8—9 százalék), a gépioar (8 százalék), valamint a villamosenergia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassabban, de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohászat, azépífőanyag-ipar és a könnyüioar. Az élelmiszeripar termelése mintegy 6 százalékkai nő. Az iparban jövőre is a legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának és szerkezetének olyan fejlesztése, tmely a belföldi kereslet kielégítése mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. A tervezett fejlődés a termelési tényezők oldaláról megalapozott. Az ipar állóeszköz-állománya 1977-ben mintegy 8 százalékkal emelkedik. Az energia- és anyagellátás terén az ez évihez hasonló, lényegében kiegyensúlyozott helyzettel lehet számolni. Az anyag- és energiatakarékosság fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelésének forrása ezért cs=k a termelékenység emelkedése lehet. Ehhez javítani kell a munka- és üzemszervezést, általában a munkaerő-gazdálkodást, erősíteni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszonyának javítása, illetve a termelői érdekeltség növelése érdekében sor kerül néhány termék termelői árának megváltoztatására. Ezek azonban nem jelentenek nagyobb árszínvonal-változást, így 1977re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari termelői áremelkedéssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos időjárási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7 —8 százalékkal növekszik. Ezt elsősorban a nagyüzemek termelésének bővülése alapozza meg, de fontos szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének is. A növénytermelés 10—12 százalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza ele. A növénytermelésben a leggyorsabb (24—25 százalékos) fejlődést a zöldség- és gyümölcstermelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 százalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anyagi-műszaki ellátás javulása alapozza meg. Az előző évhez viszonyítva az egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó műtrágya hatóanyag-felhasználás 14—15 százalékkal, a növényvédőszer-ellátás 4 százalékkal növekszik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a talajjavítás területe. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya, és ezáltal növekszik a géppark teljesítőkéoesságe. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehénállomány 2,5—3 százalékkal növekszik, a tejtermelés növekvő tejhozam mellett 3—4 százalékkal emelkedik. A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertéstermelés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az előirányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének támogatására hozott kormányhatározatok és a várhatóan zavartalan takarmányellátás Építőipar A terv szerint az építésiszerelési teljesítmény az 1976. évihez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szövetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik. A növekedést gyakorlatilag létszámnövelés nélkül, a termelékenység emelkedésével, jobb munkaszervezéssel, új beruházásokkal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elérni. Az építőipar súlyponti feladata a nagyberuházások, ezen belül is a gyorsított ütemű befejezésekre kijelölt nagyberuházások kivitelezése. A nagyberuházásokon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelkedik. Az eddiginél nagyobb erőket kell összpontosítani a lakásépítésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gázvezeték építésével kapcsolatos feladatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállítási teljesítménye várhatóan 2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a légi közieked. teljesítménye 20 százalékkai, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye körülbelül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezetékes szállítás. A hazai és a nemzetközi szállítási igények következtében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés állóalapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villamos- és diesel-mozdonyok, személyés teherkocsik) korszerűsödik a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közlekedés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosító berendezések létesítése. Növekszik a közúti és a városi közlekedési vállalatok járműállománya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer személygépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességben elkészül az Ml-es autópálya Komárom—Győr közötti szakasza. A tengerjáró hajópark 2 beltengeri és 2 mélytengeri hajóval bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1977. évi terv a lakosság életszínvonalának az 1976. évinél gyorsabb emelkedését irányozza elő. A tervezett növekedés összhangban van gazdasági lehetőségeinkkel, eléri az ötéves tervben 1977-re tervezett ütemét. A lakosság fogyasztása az 1976. évinél körülbelül 4 százalékkal lesz nagyobb. Az e,-y főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominálbére 6,5—7 százalékkal, reálbére 2,5—3 százalékkal növekedik. A mezőgazdasági termelés alapján hasonló ütemben nő a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete is. A fogyasztói árszínvonal az ez évinél mérsékeltebben, 3,8—4 százalékkal emelkedik. A reáljövedelmek tervezett növekedését közgazdasági szabályozó rendszer és az 1977. évi bér- és jövedelempolitikai intézkedések együttesen biztosítják. A jövedelemszabályozás keretei között kiáramló bérek a vállalatoknál és a nem mezőgazdasági szövetkezeteknél az ideihez közelálló ütemben (kb. 5 százalékkal) emelkednek, ezen belül a biztosított bérfejlesztés mértéke 1977ben is 1,5 százalék. Emellett a terv a kereseti aránytalanságok mérséklése érdekében néhány területen központi bérintézkedést is előirányoz. A bérintézkedések fő módja a műszakpótlék emelése, illetve bevezetése az ipar, az élelmiszer-kiskereskedelem és a vendéglátás területén, döntően a munkások és a közvetlen termelést irányítók körében. A műszakpótlék emelésével egyidejűleg a villamosenergia- és a ruházati iparban kereseti arányt javító további alapbéremelés is történik. Érvénybe lép 1977. január 1-én a korszerűbb vállalati bérbesorolási rendszer, és ezzel egyidejűleg a teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb bére havi 1000 forintról 1200 forintra emelkedik. Megvalósul néhány társadalmilag fontos szociálpolitikai intézkedés: januártól kezdődően a járadékra jelenleg nem jogosult szakszövetkezeti tagok a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű ellátásban részesülnek; a szakszövetkezeti tagokra is kiterjed a gyermekgondozási segélyre való jogosultság; bővül a szociális, valamint a nevelési segély juttatásának a lehetősége ; a vállalati jóléti alap t keresőnkénti átlagos összege 750 forintról 800 forintra emelkedik; a nyugdíjasok 1977. április 1-től a vasúti közlekedésben évi 4 menettérti utazásra vehetnek igénybe 50 százalékos kedvezményt. A jövedelmek növekedésének megfelelően a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedik. A terv fontos követelményként irányozza elő, hogy az áruellátás javuljon és megfelelő legyen. A jobb áruellátás, a nagyobb választék é dekében a kereskedelem belföldi beszerzései mellett e fogyasztási cikkek behozatala számottevően nő. A terv 1977-ben 88 ezer lakás építését irányozza elő. Ebből állami erőből mintegy 31 ezer lakás épül. A magánlakásépítésen belül növekszik a társasházakban telepszerűen épülő lakások aránya. Az egészséügyi és szociális ellátásban a gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1500-zal emelkedik. A járóbeteg-ellátás várhatóan 80 általános és gyermekorvosi körzet, valamint napi 900 szakorvosi munkaóra szervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3200 hely létesítésével bővül. A kulturális ellátáson belül a továbbra is elsőbbséget élvező alsó- és felsőfokú oktatáson kívü] jelentősen javulnak a közművelődés feltételei. Az óvodai helyek száma 14—15 ezerrel nő, az óvodás korú gyermekek 80 százaléka lesz óvodában elhelyezhető. Az általános iskolai fejlesztések lehetővé teszik a körzeti iskolahálózat bővítését és az iskolaállomány minőségének javítását Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházások A szocialista szektor beruházásai 1977-ben a nemzeti jövedelemnél lassabban, de az 1976. évinél gyorsabban, összehasonlító áron 4—5 százalékkal növekedhetnek. A beruházások folyó áron mintegy 164 milliárd forintot tehetnek ki, A beruházások 51 százaléka állami, 49 százaléka vállalati beruházásként valósuj meg. Az eszközöket mindkét körben elsősorban a folyamatban levő beruházások gyorsabb megvalósítására és befejezésére keli összpontosítani. Az állami nagyberuházásokra fordítható összeg nagyobb részét a már kivitelezés alatt levő nagyberuházások veszik igénybe, ezért a terv 1977-ben csak kisszámú új nagyberuházás: a Bitó II. bauxitbánya, a Márkus-hegyi szénbánya, a Szekszárdi Húskombinát és a Szikra Lapnyomda kivitelezését irányozza elő. Megfelelő előkészítés esetén sor kerülhet még a nagyegyházi bányaüzem, a szovjet—magyar földgázvezeték III. üteme, a dunántúli gyűjtőerőmű, a Ferihegyi repülőtér-fejlesztés és a Budapesti Sportcsarnok kivitelezésének a megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz a terv növekvő hitellehetőségeket és állami támogatást biztosít. Külkereskedelmi forgalom A terv mind a szocialista, mind a nem szocialista országok tekintetében az áruforgalomnak az 1976. évinél dinamikusabb fejlődését, ezen belül a kivitelnek a behozatalt lényegesen meghaladó növekedését irányozza elő. A szocialista áruforgalomban az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése és a gazdaságos importlehetőségek maximális kihasználása a cél. A terv szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan származó behozatalé 7 százalékkal emelkedik. Előírja, hogy mind a külföldi kereskedelmi szervek, mind a felhasználó és értékesítő vállalatok törekedjenek a forgalom olyan növelésére, amely a kooneráció bővítését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a jobb belföldi áruellátást, a külkereskedelmi egyenleg javítását teszi lehetővé. * Az 1977. évi népgazdasági terv — összhangban az V. ötéves tervvel — a népgazdaság dinamikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának jelentős emelkedését irányozza elő. Végrehajtása mindannyiunk közös érdeke. A Minisztertanács felhívja dolgozó népünket, hazánk minden polgárát, hogy lelkes és fegyelmezett munkával biztosítsa a terv végrehajtását, és ezzel együtt V. ötéves tervünk sikeres megvalósítását „lobban vigyázunk a gépeinkre!" Tanácskoztak a DEFAG brigádvezetői Asszonjok a régi furnérüzemben. Remélik, hogy jinöre „kapósabbak" lesznek a termékeik Hét éve, a Dál-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megalakulásakor az őszszevonás'oól adódó szervezési feladatok magoldása kötötte le leginkább a vezetők figyelmét. Az elmúlt esztendőkben viszont mind többet foglalkoztak a munkahelyi közösségek formálásával. Ennek eredményeként jeienieg a DEFAG 1051 dolgozója — az összlétszám csaknem 47 százaléka — tevékenykedik szocialista brigádokban. A kollektívák vezetői tegnap, szombaton Szegeden, az SZMT székházában tartották meg szokásos évi tanácskozásukat. Szóba került az eszmecserén, hogy az idei 480 millió forintos termelési tervüket — noha erőfeszítés árán — teljesítik. Gondot okoz viszont, hogy exportáruikat a korábbinál alacsonyabb áron tudták eladni, így a nyereség a vártnál kevesebb lesz Hozzájárul e kedvezőtlen jelenséghez a következő körülmény is: a belföldi értékesítés nehézségei miatt jelentős készlet halmozódott föl furnérból. Mindezekből látható: Igen eredményesen kell dolgozni a DEFAG közösségének, hogy az elképzeléseknek megfelelően emelhessék a béreket. Jóllehet nemrég kezdték meg a munkát az új furnérüzemben, új berendezésekkel, a gazdaság gépeinek legtöbbje elavult, s elegendő alkatrészt sem kapnak. Aggodalommal beszéltek a brigádvezetők arról, hogy avz új drága gépek is hamar tönkremennek, legtöbbször hanyagság, gondatlanság miatt. Korábban több közösség vállalta, hogy továbbképzéssel elejét veszik e bajoknak, ám csupán a gyulai és a szegedi műszaki erdészetnél ertek el némi eredményt. Megállapodtak a brigádok képviselői abban is, hogy jövőre jobban vigyáznak a munkájukat segítő gépekre. Minőség, termelékenység Nagyszabású átszervezést már nagy mennyiségben hajtottak végre a Váci K> szabadidő-ruha is készül Vátöttárugyárban: az 1975. évi- cott. hez mérien az idei teljesítés A minőségre is nagy íi» 170 százalékos. A hagyomá- gyeimet fordítanak, szigorú nyos tréningruhákon kívül az ellenőrzés. Fíirdiszobák faforgács lemezből Kaposvárott, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál megkezdtA a laminált faforgácslemezből készülő fürdőszobák sorozatgyártását. A vízr és .villanyvezetékkel ellátott, tükörrel felszerelt fürdőszobák az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetnél jeies-a vizsgáztak, azonos értékűek a betonból készültekkel. A fürdőszobák kereskedelmi forgalomba kerülnek. A decemberi és a januári munkabér-fizetési napok Az 1976 decemberi és az 1977 januári munkaszüneti napokra tekintettel, a Magyar Nemzeti Bank — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőképpen határozta meg a munkabér-fizetés* napokat. Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szerveknek az 1976 decemberében és 1977 januárjában esedékes munkabéreket — az alábbiak szerinti kivételekkel — a következő napokon kell kifizetniük: — a december 23-án, 24én és 25-én esedékes oéreket december 22-én; — a december 26-án, 27én és 28-án esedékes béreket december 23-án; — a december 30-án, 31én és január 1-én esedékes béreket december 29-én; — a januar 2-án és 3-án esedékes béreket december 30-án. Az állami és szövetkezeti építőiparban érvényes 1976. december 23-i, valamint az előzőekben fel nem sorolt bérfizetési napok nem változnak.