Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

4 Szombat, 1976. december 18. 7 Az olvasók leveleiből postaláda Átfutva a héten érkezett leveleket, az az ember érzése, hiánylistát tart a kezében. Családosok által fogalmazott hiánylistát. Ilogy ml nincs? Egyik olvasónk szót emel azért, mert reggelente nem kap jegyes tejet, a másiknak kevésbé életbevágó gondjai vannak: fia gitárjához nem talál megfelelő sípot. De elégedetlen a járhatatlan útról szóló sorok írója és az az édesanya" is, aki az egyik tarjáni gyermekrendelő helyhiányáról juttatta el hozzánk észrevételét. Jegyes te/— megjegyzéssel Örömmel vette F. A.-né, hogy ezután zárásig lehet megvenni az utalványozott tejet. Mint kétgyermekes anya azonban azon boszszankodik, hogy reggel nyitáskor fs még később sincs jegyestej a tarjáni 10-es ABC-ben. Olvasónknak egy 3 és egy 1 éves gyermeke van. akiket napközben nem hagyhat egyedül. Ezért vásárolna korán reggel, amikor férje még otthon van a kicsikkel. Sajnos többször előfordult ebben a hónapban, hogy a szabadtejet vitte el: 4-én 8-kor, 7-én 7kor, 9-én fél 8-kor nem érkezett meg még a nagyobb zsírtartalmú tej. Érdekelné az édesanyát — és bennünket is —, mi a késés oka. S ha van- is rá magyarázat, Jó lenne, ha jövőben korábban szállítaná a tejipar ézt a termékét is. Ugyanis ez az egyetlen, amelyért hiába megy más üzletbe a vásárló. Síp és gitár Bényl Mihály (Szőreg, Jácint u. 22.) és fia rendszeresen látogat egy üzletet, s ők is csakis azt az egyet: lévén Szegeden egyetlen hangszerbolt. Olvasónk fia" barátaival együtt gitárt vásárolt, még májusban. Hat egységből álló A-sípot is kértek, ám akkor ezzel nem tudtak szolgálni. Sőt azóta sem. Az édesapa levélben kérté a v boltvezetőt — válaszborítékot is mellékelt —, irja meg, ők honnan rendelik a sípokat. De se válasz, se síp. Olvasónk bennünket kér, nézzünk utána, hátha ml sikerrel járunk. Elhisszük, hogy a zenekedvelő fiúk szamára most ez a legfontosabb kérdés. De bízunk benne, hogy a boltban bármelyik eladó megadja a felvilágosítást egy hiányzó áruról, még ha a vásárló érdeklődik is. Úttalan utakon Aligha hihetnénk, hogy nincs tudomásuk az Illetékeseknek mindarról, amit Csóti Lászlóné (Rózsa Ferenc sgt. 130/B.) levelébefi szóvá tesz. „Utcánk állapota aggasztó! Szinte lehetetlen még gyalog is kivergődnünk a Tanács utcáig" —írja, és példákat sorol fel, milyen gondokat okoz ez az ott élőknek, ö maga négy kiskorú gyermek édesanyja. Nem győzi cipővel, tiszta- és új ruhával a két óvodást és a két iskolást. Ennél azonban még súlyosabb következményei is lehetnek a járhatatlan útnak. Anyósa rosszul lett 9-én. A mentő a sarkon megállt, n kísérők alig bírtak elvergődni odáig a beteg asszonnyal. Néhány nappal később, 14-én pedig elakadt itt az MA 38-19 rendszámú mentőautó, s csaknem «egy óra hosszáig vergődtek vele a környéken lakó férfiak, míg végül egy Zetor (VF 10-15) kihúzta. ,Jiem tudom elhinni, hogy ezen az állapoton nem lehetne javítani, legalább egy ideiglenes járdával. Azon a mentők is tudnának hordággyal közlekedni" — fejezi be olvasónk levelét. S csak egy megjegyzés: bizonyára az itt élők nem zárkóznának el a társadalmi munkától sem, ha a burkoló lapokat megkapnák. Váróra várók Édesanya, G. J.-né írta a következő levelet is. A Tarján 520-as épületben levő gyermekorvosi rendelő váróhelyiségével kapcsolatban közli észrevételét. Köztudott, hogy sok a gyerek, kevés az orvosi rendelj. Ebben a kevésben meg nagy a zsúfoltság. Az említett rendelőben is ez a helyzet. A lépcsőházban kell várakozniuk a szülőknek, gyerekekkel a kézben, mert képtelenek beljebb jutni és előkészíteni a babát a méréshez, vizsgálathoz. Odabenn meg előfordul, hogy összecserélik a kicsik holmiját, olyan szűk a hely. „Az, hogy van orvosi rendelőnk és nem kell a városba mennünk — jó. De nem lehetne a várakozó területet bővíteni?" És olvasónk javaslatot ls tesz: a meglevő két helyiség közül a nagyobbat vetkőztető asztalkákkal kellene berendezni, a kisebbik megfelelne elkülönitőnek. És: olyan sokba kerülne néhány ruhafogas? Ugyanis az édesanyák nagykabátban izzadnak — vagy ablakot nyitnak. Gyermekekről — betegekről — lévén szó, ez nem elfogadható megoldás télvíz idején. Fut, robog a kicsi kocsi Miért nem gondol a MÁV a gyermekekkel utazókra? — kérdezi Molnár Imre (Űrhajós u. 1. A.), háromgyermekes édesapa. Levelében leírja, hogy októberben elindult Szegedről feleségével, öthónapos, kétés hároméves gyermekével, hogy Budapesten át a Dunántúlra utazzanak. A fővárosba induló reggeli vonaton meglepetés érte őket: a gyorsvonat szerelvénye gyermekkocsi nélkül közlekedett. Márpedig leülni csak helyjeggyel lehet. Olvasónk a pénztárnál, majd a forgalmistánál érdeklődött, hogy lehetne egy plusz-helyjegyet kapni, legalább egy gyerek részére. A válasz: ha rendes jegyet is vásárol. Olvasónk — és bizonyára az ünnepek alatt utazni óhajtó többgyermekes családok is — választ szeretnének kapni a következő kérdésekre: A két, három gyerekkel útnak induló családok merjék-e úgy megszervezni az utazást, hogy a legalkalmasabb átszállási lehetőségeket kihasználják? Miért nem lehet a helyjegy es gyorson is gyermekkocsit kinevezni? Nem gondolt arra a MÁV, hogy hasonló esetben legalább egy újabb helyjegy vásárlását engedélyezi: két ölben három gyerek nem fér el! Válaszol az illetékes November 28-1 Postaládánkban egyik olvasónk szóvá tette, hogy a Marx tér 15/A számú épület pincéjében szivárog a szennyvíz, a javítást az útburkolat bontási engedélyének késése hátráltatja. A panaszra Kószó József, az IKV igazgatója válaszolt: „A pincében felgyülemlett szennyvíz szivattyús eltávolítását a fogadó szennyvíz közcsatorna eliszaposodása — ennek megfelelően keresztmetszetének csökkenése — gátolja. Ez ügyben vállalatunk megkereste telefonon s levélben a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalatot. Tudniillik, míg a fogadó közcsatorna hiányosságait a vízmű nem hárítja el, addig kivitelezhetetlen — műszakilag — kikötő szennyvízvezetékünk javítása is. Megjegyezni kívánjuk még, hogy útburkolatbontási kérelmünkre a mai nappal bezárólag sem kaptuk meg az engedélyt, s a Vízművek sem értesítette vállalatunkat a fogadó közcsatorna átöblítéséről. Amennyiben ez a két akadályozó feltétel megvalósul, azonnal megkezdjük a hiányosságok elhárítását" összeállította: Chíkán Ágnes A szitás Szegeden a kisipar virágkorában se volt belőlük 4— 5-nél több. A legnagyobb üzemet a századforduló után a Maros utcában prosperáló Krammer testvérek tartották fönn, amelyikben számtalan inas és segéd dolgozott. Ennél a cégnél szabadult föl Csányi Antal ls. Nagyapja után apja ls zsindelykészítő volt, akik a Petőfi sugárúti műhelyben dolgoztak hosszú évtizedeken át Gyermekéveiben gyakran megfordult, sőt dolgozgatott is apja műhelyében, de nem választotta szakmának. Nagy Izgalommal figyelte a fa engedékenységét, formáihatóságát, ami a későbbi szakmájának egyik fő alapanyaga lett. Inas és segédideje után egy makói mesternél dolgozott, de nem találta meg a számítását. Évekig hivatalsegédként kereste a maga kenyerét. Szakmájába csak házasságkötése után tért viszsza, és hamarosan átvette a megszűnt Klein cég műhelyét az összes adósággal, és a hatalmas vevőkörrel együtt. Főként Szeged paprikatermelőí a Szeged környéki falvak parasztjai voltak a megrendelők, vásárlók. De nem csak szitát, rostát, dróthálókat ls készítettek. Csányi Antal nem tartott inast, segédet se. Kezdettől fogva a felesége volt az egyetlen munkatársa, aki eleinte a kéreg tisztítását, kötését, később a fölveréseket is végezte. Néhány éven belül szinte minden munkafolyamatot elsajátított, ezután „kétmestörös" műhely lett a Csányiéké, amely az időközben elhalt Krammer cég után a legnagyobbá nőtt Szegeden. Igen fiatalon, 43 éves korában tüdőgyulladásban meghalt. Felesége azóta egyedül dolgozik a Kelemen utcai pinceműhelyben. Az utcáról négy lépcsőn egy pici helyiségbe lépünk. Itt fogadja kuncsaftjait a mesteraszszony. A falon drótháló minták, különböző méretű dob-, selyem- és más sziták mellett paradicsompas^frozók és egy kéregből való tejszűrő lóg. Mellette van a szerszámtartó fogas, alatta meg a szegező pad, rajta a szitakészítéshez való szerszámokkal: hatalmas ollók, kések, csípők és kalapácsok. Egy méretekre osztott falemez a colosozó fa. A második és harmadik helyiségben hatalmas műhelyek, nagy-nagy gépekkel. Ezek már ritkán mordulnak föl, pedig valamikor nagyon sokat dolgoztak. „Hozták a parasztok a drótot, mink meg megfonytuk bérmunkába. Így olcsóbban kijöttek vele." Ma már csak szita és rosta készül az egykor nagykapacitású műhelynéni fejügyel, irányít. Miután látja, hogy jól megy, visszaül a szegező padra, és farag, simít, gyalul, köt, mikor mi jön. Dolgozik a maga 77 esztendejével. „Ezt mindig csinálni kell. Erre a mai fiatalok azt hiszem nem nagyon alkalmasak. Elég nekik a napi nyolc óra. Igazuk is van. Bár csak én is így tehettem volna. Én nagyon szeretem, talán a kisonokám, az megkedveli, most 15 éves. Sűrűn jár Ide. Nagyon szeretném, ha a családból Külföldi állampolgár szülési segélyérül T. J. szegedi olvasónk az NDK-ban dolgozott, és ott nősült meg. Felesége jelenleg öthónapos terhes, s az elmúlt hetekben telepedett át Magyarországra Olvasónk szeretné tudni, hogy felesége, ha szül, jogosult lesz-e a matelekkel. Az esetben, ha az áttelepülés után hazájában a munkaviszonyt megszüntették, akkor kaphat gyérgyar nőket megillető szülési segélyekre, s ha Igen, hogyan mekgondozásl segélyt, ha kell eljárnia. Külföldi állampolgár, ha Magyarországon telepedik le, a társadalombiztosítási és munkajogi kedvezményekre akkor jogosult, ha munkaviszonyba lép. Olvasónknak első teendője az, hogy feleségét helyezze el olyan munkahelyen, ahol legalább napi hat órai elfoglaltsággal foglalkoztatják. Az elhelyezéshez igen komoly és hathatós segítséget ad a városi tanács vb munkaügyi osztálya. Ha felesége munkaviszonyt létesített, akkor az államközi szerződések értelmében az NDK-ban eltöltött munkaviszonyait beszámítják a munkajognál és a társadalombiztosítónál is, mint jogszerző Időt. Tehát olvasónk feleségének az NDK-ban eltöltött munkaviszonyait a magyarországi munkaviszonyokkal egybeszámítják. A magyarországi munkaviszonyai és az NDK-ban ledolgozott munkaviszonyai alapján jogosult lesz a szülési szabadságra, valamint erre az időre járó terhességigyermekágyi segélyre és az anyasági segélyre is. 1 Fentiekhez hasonlóképpen intézkedik a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezések is. E rendelkezések szerint a népi demokratikus országokból — így az NDKból is — Magyarországra áttelepült külföldi állampolgár feleségek az alábbi feltételek esetében jogosultak gyermekgondozási segélyre: ha az áttelepült nő Magyarországon szül és a szülés időpontjában fennáll még az anyaországban létesített munkaviszonya, és a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott feltételei megvannak, és a szülési szabadság letelte után régi munkaviszonya még fennáll vagy annak megszűnése következtében Magyarországon újabb munkaviszonyt létesít: vagy ha a külföldi munkaviszonyban levő nő még az anyaországban sziil és a szülés után áttelepült Magyarországra. Ezekben az esetekben szintén vizsgálni kel! hogy a kismama jogosul i-e gyermekgondozási segélyre, vagyis rendelkezik-e a féltéMagyarországon újabb munkaviszonyt létesít Fentiek szerint olvasónk feleségének az NDK-ban munkaviszonya mar megszűnt, tehát sürgősen munkaviszonyt kell iétesitenie Magyarországon, mégpedig olyan elfoglaltsággal, hogy az legalább napi hat órai legyen. Ha ezzel a feltételekkel rendelkezik, akkor a szülési szabadságra és erre az időre járó szülési segélyekre, valamint ezt követő időre a gyermek hároméves koróig gyermekgondozási segélyre jogosult lesz. Dr. V. M. ben. Egy fiatalember ugrott valaki, talán éppen ő, folytul1, u6, oz°gy tó", tatná ezt a mesterséget." jából kerítésanyagot fonjon. Megcsinálja ő maga, Csányi Ifj. Lele József Á telefon jubi!euma Majd mindenki milyen türelmetlenül várja, hogy bekapcsolják: a telefonhálózatba, hogy végre megkapja a telefonkészüléket, s ha már ott van asztalán, türelmetlenül szidja: miért csenget, miért süket, miért ázik be a kábel, miért kell sokszor félórát is várnia vonalra Szegeden. De ezeken túl még jó pár -miért bukkan fel nap mint nap bennünk a 100 éves telefonnal kapcsolatban. Bell száz éve, 1878. decemberében készítette el első telefonkészülékét, es szabadalmat 1877. január" 30-án kapott e híradástechnikai csodára, ahogy akkor nevezték a telefont. Egy évszázad alatt a nagy csoda a hétközország és 58-cal Svájc, de közel áll Kanada is az 55-ös átlaggal. Ugyancsak jó az átlag Üj-Zélandban 48, Dániában 43, Luxemburgban 40, Japánban 38, Ausztráliában 35, Angliában 34, Norvégiában és Finnországban 33, Hollandiában 32. A nagyobb népességű nyugati országokban az átlag már 30 alatt marad. Így az NSZKban 29, Olaszországban 25, Franciaországban 23. A szocialista országok közül az NDK-ban a legmagasabb ez a mutató, éspedig 30. Csehszlovákiában 17, Lengyelországban 7, Jugoszláviában 5, Romániában 4,6, Bulgáriában 4,4 telefon jut száz lakosra, nálunk 9,6. A telefonhálózat bővítése, napok megszokott és nélkü- fejlesztése igen sok pénzt lözhetetlen részévé vált. A világon napjainkban 352 millió telefonállomás van. A növekedés jelentős mértékű, hiszen ötévenként kb. 80 millió állomással növekszik ez a szám. Földrészenkénti alakulása a telefonállomásoknak a következő: Észak-Amerikában 180 millió, Európában 125 millió. Ázsiában 50 millió, DélAmerikában 7 millió, Óceániában 8 millió és Afrikában 4 millió a telefonállomások száma. Az országok listavezetője az USA 140 millió állomásával, s így a világ készülékeinek több mifit egyharmada ott üzemel. A fejlődés azonban ebben az országban a leglassúbb, hiszen pár évvel ezelőtt még ez a részesedés az 50 százalékot is elérte. A ranglista második helyezettje Japán, 40 millió állomással, majd Anglia következik kb. 20 millióval. A negyedik NSZK a sorban 18,3 millióval, majd az ötödik a Szovjetunió 16 millióval, Olaszország következik 12 millióval, hetedik Kanada 11,8 millióval és nyolcadik Franciaország 11,5 milliós telefonállomással. Magyarország telefonállomásainak száma igen közel jár az 1 millióhoz, de még nem érte el. A száraz felsorolásnál többet mond talán a száz főre eső telefonállomások száma. Ezt a listát Bermuda vezeti, ahol száz lakosra 70 telefon esik. A következő az USA, ahol ez a mutató 66. Az amerikai átlagot erősen megközelíti 60-as átlagával SvédUj pályaudvar Belgrádban Belgrádban 1976. december 3-án kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek arra hivatottak', hogy előkészítsék a terepet az új vasúti pályaudvar építésére. A belgrádi vasúti csomópont fontos létesítménye lesz az új pályaudvar, amely várhatóan nagy nemzetközi forgalmat is bonyolít majd le. A pályaudvar 22 hektárnyi területet foglal majd el. Ezen a területen a csomópont korszerű épületén kívül helyezik el a járulékos létesítményeket, a szállodákat és az üzletházakat. A belgrádi új pályaudvart 1979 májusában adják majd át a forgalomnak. igényel. Ezért vannak aránylag lemaradott állapotban a nagy kiterjedésű országok. Márpedig a világátlaghoz való felzárkódást minden bizonnyal megkísérlik a kevésbé ellátott földrészeken is. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a híradástechnikai ipar termelése növekedjék, és a következő esztendőkben is érje el, hogy a világon évente kb. 16 millióval emelkedjék a telefonkészülékek száma, a jelenlegi ütemet tartva. Természetesen ma már Bell telefonjától messze előre lépett a világ, hiszen a telefontechnika tág fogalma magában foglalja többek között a rendszertechnikát, a logikai kapcsolástechnikát, a hírközlést, az automatikát, a forgalom elméleti kérdéseit, a tárolt programvezérlésű integrált digitális hálózatot és még egy sor új fogalmat, amelyek mind a műszaki-tudományos forradalom eredményei. Szegeden a telefonhálózat kiépítésére 1884-ben maga Puskás Tivadar jött le a fővárosból. Következő év január 21-én a hálózatot át is adták a forgalomnak. Abban az Időben azonban nem sokat törődtek városunkban a telefonnal, hiszen Puskás Tivadarnak csak 10 előfizetőt sikerült megnyernie. Nem is sokáig foglalkozott a szegedi telefonközponttal, 1886ban eladta Nollendorf Jenőnek, akitől 1887-ben az Ottovay és Grasse'y vaskereskedő cég vásárolta meg, és így a szegedi telefon ügyét tulajdonképpen ők lendítették fel. A városok közötti hálózat kiépítésekor az állam kezelésébe ment át a szegedi telefonközpont is, 1891-ben. A századfordulóra már több mint 250 volt az előfizetők száma a városban Jelenleg 7 ezer körüli a város telefonkészülékeinek száma — 100 lakosra kb. *4 készülék jut —, de nagyon reméli minden szegedi, hogy az új központ mielőbbi átadásával ez a szám 11 ezer fölé emelkedik. A szép centenáriumi ajándékot türelemmel, de sokszor Bell nevének emlegetésével várjuk. Bátyai Jena