Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

81 Csütörtök, 1976. november lí; 3 mmoav Az első közúti alnllárő MTI-fötó: Soós Lajos felvétele November 7-e tiszteletére adták át a forgalomnak Budapest első közúti aluljáróját, a Felszabadulás téren. Az aluljáró gyorsítja • biztonságosabbá teszi a közlekedést Vásárhelyre látogatott a Komszomol-kiildöffség Szovjet fiatalok a szegedI olajmezőn A Bajkál—Amur vasútvo- Bégekről, a párt és a KISZ Délután a KISZ megyei nal építőinek küldöttsége ve- kapcsolatáról, a KISZ párt- bizottság vezetőképző iskozetői tegnap egész napos iá- irányításáról szerzett isme- Iája hallgatóival találkoztak togatást tettek. Vásárhelyen, reteiket A vendégek élén- a BAM építői. Osz Károly, Vitalij Boriszovics Arszent- ken érdeklődtek a vásárhe- az iskola vezetője tájékoztatóét;, a Komszomol Központi lyi klubok munkájáról, mű- ta a vendégeket az új politiBizott- ködési feltételeikről. kai képzési rendszer kétesztendős tapasztalatairól, a A délutáni programban tematikáról, az iskola életé— gyárlátogatás szerepelt. A ^ Ezután a hallgatók ég a Amur megyei Komszomol HODGÉP-nö Nérrteth^n- komszomoU6ták ^rátt SS&S&i SSfjSftUtttr--j—ra ratív bizottságának titkára T®' Jofefl.a kISZ" alaposan megismerték egydélelőtt a mártélyi úttörőtá- bizottság titkára fogadta a más életét, a magyar flatabort és a fiatal képzőmúvé- £p lok pedig az évszázad építszek táborát tekintette meg. ben a HODGEP eredményi- leeielentősebb léEzt követően a vásárhelyi fejlMésMl, munkájá- kezesenek legjelentősebb lé Tornyai János Múzeummal ro1 folytattok kötetlen be- tesitményeit ismerkedtek, ahol Bokor Já- szélgetest, és megtekintették A komszomolisták ma, a nosné kalazulta a vendége- a kö«Ponti gyár két üzem- reggeli órákban visszautazket. Az őszi tárlat és a ré- ríszét- tak Budapestre. Komszomol-küldöttség Pénzügyi Ellenőrző tógának elnöke, a KB Titkárságának tagja és Valerij Andrejevics Tyumenyev, az it ér a ha nem dolgozik ? gészeti kiállítás megtekinté- A se után városnézés követke- vezetői a délutáni órákban zett. elutaztak a megyébőL Délben a városi pártbizottságon dr. Szalontai József el- * ső titkár és dr. Csatordai Szegedent tartózkodásuk Antal, a városi tanács elnö- utolsó napján a Bajkál— ke fogadta a Komszomol-ve- Amur vasútvonal fiatal épízetőket. Baráti megbeszélés tegnap a délelőtti órák...„,. ban ellátogattok a Nagyalkeretében Szobó Gáspár, a fftld, Köolaj. ^ Földgáztervárosi KISZ-bizottság titká- melő Vállalat szegedi üzera adott tájékoztatót a váro6 mébe. Itt Erményi József, ifjúsági mozgalmáról, gaz- az olajipari KISZ-bizottság dasági és művészeti életérőL titkára üdvözölte a vendéKérte a vendégeket, hazaté- geket. Ismertette a kőolaj- és résük után adják át a vas- földgázipari létesítmények útépítésen dolgozóknak a vá- fölött vállalt KlSZ-védnöksárhelyi fiatalok üdvözletét, ség eddigi nyolc esztendeés további sikereket kívánt a jének eredményeit, s a jőmunkához. Arszentjev elvtárs vő év végéig megoldásra válaszában elismeréssel szólt váró feladatokat. Szólt az Vásárhely művészeti hagyó- ifjúkommunisták helytállásamányairól és jelenéről. El- ról, a hat és fél milliárd mondta: a megyében tett lá- forintos beruházásért érzett togatásuk során sok élmény- felelősségükről. Ezt követően nyel, értékes tapasztalattal a szovjet fiatalok megtekingazdagodtak, ezek közül kü- tették a jelentősebb létesítlön kiemelte a KISZ-védnök- ményeket A

címben jelzett kérdésre könnyű a válasz: semmit sem érnek azok a gépek, amelyek nem működnek. Elméletileg van értékük, de gyakorlatilag legfeljebb kilogrammra lehet értékelni, mint anyagot. Régi szabály, hogy a gyártógépek állásideje veszteséget jelent a tulajdonosnak, mivel hasznot csak az a gép hajt, amely működésben van. Tudja ezt mindenki, s nem véletlen, hogy az ötödik ötéves tervünk törvényszövege is kifejezi: „...jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat". Logikus a kívánalom, hiszen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a hatékonyság növelése alapvető követelmény. De a kívánalmak önmagukban nem valósulnak meg, s azt is könnyű belátni, hogy a megvalósulás a vállalatoknál képzelhető el. Ott. ahol a gépek zümmöghetnek, dolgozhatnak. E bevezető után talán nem lesz érdektelen körültekintenünk saját portánkon, a szegedi és a környékbeli iparvállalatok gépparkja között. A megyei iparvállalatok kapacitáskihasználásának aktuális kérdéseit megvizsgálták a szakemberek is. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legutóbbi összegezésében érdekes adatokat olvashatunk. Helyesen állapítják meg, hogy az ötödik ötéves terv egyik legfontosabb föladata és célkitűzése a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Ez a célkitűzés különösen fontos jelenlegi gazdasági fejlődésünk minősítésében, az intenzív időszakban. így kerül előtérbe a termelés áilóalapjainak — jelen esetben a gépparknak — minél nagyobb fokú kihasználása. Azt csak elismeréssel nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt esztendőkben a megye iparában a foglalkoztatottak száma csak mérsékelten növekedett, ugyanakkor az állóeszköz-állomány dinamikusan fejlődött. Ez a tendencia megfelelt a magyar népgazdaság előtt álló céloknak és fejlődési követelmények0 ésezelt az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Szerdán ülést tartott az országgyűlés alelnöke. A viországgyűlés terv- és költ- tában felszólalt Cservenka ségvetési bizottsága. Falu- Ferencné, Katona Imre, Kuvégi Lajos pénzügyminiszter rucz Márton, Marton János, tájékoztatta a képviselőket dr. Nóvák Béla, Nics János, az 1977. évi állami költség- Ollári István, dr. Ortutay vetés irányelveinek terveze- Gyula, Pályi Sándomé, dr. téről. Pesta László, dr. Szabó KálA tanácskozáson részt vett mán és dr. Técsi János orés felszólalt Inokai János, az szággyűlési képviselő. Tájékoztató . Hatmillió TIT-vendég A Tudományos Ismeretter- Dr. Vonsik Gyula a továbJesztő Társulat tevékenysé- biakban arról szólt, hogy az géről, terveiről tájékoztatta úgynevezett egyedi előadáa sajtó képviselőit szerdán sok egyre jobban háttérbe dr. Vonsik Gyula, a TIT fő- szorulnak, s helyettük a titkára. zártrendszerű tanfolyamok Jóleső érzéssel állapította iránt nyilvánul meg fokozott meg: mind többen ismerik érdeklődés. Különösen vidéfel a korszerű tudományos ken kedvelik az ilyen jelleismeretek elsajátításának gű ismeretterjesztési formát, fontosságát, mind látogatót- Külön szólt a nagy jnéptabbak a TIT rendezvényei, szerűségnek örvendő nyelvAz elmúlt évben például tanfolyamokról, amelyeknek egymillióval gyarapodott, s az idén több mint 40 ezer összesen 6 millióra nőtt a látogatójuk van. Elmondotkülönféle előadások részve- ta, hogy megnőtt az igény a vőinek száma. Ezzel a nagy- társadalomtudományi ismemérvű fejlődéssel a szerve- retek iránt. A társulat ehhez zet jelenlegi apparátusa nem lehetőségei szerint igyekszik tud maradéktalanul megbir- is alkalmazkodni: előadásokózni, s ezért mind nagyobb kat tartanak a szocialista mértékben vonja be tevé- életmód formálásáról, a tukenységébe a társadalmi ak- datfejlesztésről és az élettívákat. Ez idő szerint 6 ezer mód-változásokkal kapcso választott tisztségviselőjük latos problémákról, van, akik az elmúlt évben A társulat fontos célkitűtöbb mint 500 ezer órát dol- zései közé tartozik a fiatagoztak társadalmi munka- lok körében nagy népszerűban. A helyi szervezetek ki- ségnek örvendő baráti körök építése jelentősen elősegítet- további tudományos szakokte a táfsadalmi aktivisták ra való kiterjesztése, s ilyen bevonását. Különösen vidé- köröket kívánnak szerveznie ken szaporodott meg a szá- felnőttek számára is. muk: sikerült elérni, hogy Jövőre — jelentette be a jelenleg valamennyi vidéki főtitkár — a társulat különszervezetben kizárólag tár- böző sajtóorgánumait technisadalmi munkások dolgoznak, kailag korszerűsitik. nek. Jó az az arány is, hogy Csongrád megye iparában az állami vállalatok aiioeszközállományának értéke tavaly már elérte a 16 milliárd forintot. Ezen belül a megoszlás is nagyjából elfogadna tó, mivel a gepek és berendezések összértéké 7 milliárd forintot képviselt. Tehát minden a helyén van, lehet mélyebbre is ásni a gépek „viselkedésében", mert a lényeg mégis csak az lenne, hogy ezt a nagy értékű gépi berendezést miként és hogyan használjuk ki. S e tekintetben is kétféle számadást végezhetünk: a gépek és berendezések elméleti kapacitásának és a rendelkezésre álló munkarend szerinti időnek a kihasználását. Sajnos, a statisztikai hivatal szakemberei azt állapították meg, hogy egyik vonalon sincsenek rendben a dolgok. A szegedi és a környékbeli iparvállalatok nagy értékű gépi berendezései mind az elméletileg, mind a munkarend szerinti lehetséges mértéknél lényegesen kevesebb időt üzemelnek, s még az üzemidő alatt is kevesebbet termelnek a kívánatosnál. G

épeknek és gyári berendezéseknek van egy bizonyos helyzetük, ami nagyjából azt jelenti, hogy elsődleges, másodlagos, esetleg harmadlagos vonalban helyezkednek el, s annak megfelelően állnak a termelés sorrendjében. Az említett géppark a megyei székhelyű állami iparvállalatoknál csak háromnegyed részben végez első rendű helyre sorolható munkát, azaz a vállalati alaptevékenységnek megfelelő produkciót. Az előbbi megállapítást talán jól illusztrálja az a tény, hogy az alaptevékenység körében levő gépek legjobban a textiliparban különíthetők eL Ott a legmagasabb a részarányuk, körülbelül 80 százalék: hiszen a fonógépek, szövőgépek végzik az alaptevékenység zömét, s az ilyen típusú vállalatoknál — Szegedi Textilművek, Üjszegedi Szövőgyár, Szegedi Kenderfonógyár, Hódmezővásárhelyi Divatkőtöttárugyár — az alapgépek kihasználása, illetve munkájának iránya alig vitatható. De viszont az élelmiszeriparban és a nehéziparban már más a helyzet, 60—70 százalék között mozog az alaptevékenységet végző gépek aránya, s ebből következik a kihasználás mérve is. Mit számíthatunk az elméletileg lehetséges maximális kapacitásnak? Nem vitás, hogy a napi három műszakot, évente pedig — a tavalyi esztendőt alapul véve — 365 napot szorozva 24 órával. Ha így nézzük a gépkihasználás arányát. aldror meglepődünk, hiszen mindössze 44 százalékos produkciót találunk — átlagosan. Ha még jobban boncolgatjuk az iparágakat, akkof kiderül, hogy a nehéziparban ez az arány a legalacsonyabb, 32 százalékkal. Ezt az élelmiszeripar valamivel meghaladja, de a könnyűiparban, ahol gyakorlatilag a legjobb a kihasználtság, ott sem éri el az üzemidő a naptárilag jelzett időalapnak a felét. Elkerülvén a félreértéseket, jegyezzük meg, hogy a naptári időalapnak jelentős része esik ki a termelésből a munkaszüneti napok és a nem három műszakos munkarend miatt. Csúnya ugyan a kifejezés, de a szakmai zsargon így fogalmaz: „az úgynevezett munkarenden kívüli kiesés tavaly az állami inarban elérte a naptári időalap 36 százalékát". E mecjegyzésből ki lehet következtetni, hogv az idénylel'egű termelést folytató vállalatoknál lehet a legnawohb kiesés Ez természetes jelenség. • kár is lenne elmarasztalni azokat a cégeket, ahol emiatt kisebb a berendezések kihasználtsága. Amikor közgazdászok vitatkoznak a gépek kapacitásának kihasználtsági fokáról, néha a humorosabbak megjegyzik, hogy az öngyújtót is akkor használják ki százszázalékosan, ha állandóan csattogtatják. Ez viszont tréfa, hiszen csak akkor kell csattintani, ha rágyújt az ember, mert a rágyújtás nélküli csattintás éppen hogy pazarlás. A mi gondunk azonban nem ilyen jellegű, mivel a tényadatok azt bizonyítják, hogy a szegedi es a környékbeli iparvállalatok gépparkját akkor sem használják ki rendesen, amikor azt a vállalati munkarend megkövetelné és lehetővé is tenné. A fölmérések szerint a megye állami iparának gépei a munkarend szerinti időnek alig több mint kétharmadában üzemeltek. A kihasználtság foka a nehéziparban volt a legalacsonyabb, amiben jelentős része volt annak, hogy a DÉGAZ időszakosan üzemelő benzinbontói — amelyek a nehézipar megfigyelt gépállományának egyharmadát képviselik — igen alacsony: 9. illetve 14 százalékos kihasználtságúak. Enélkül a nehéziparban 65 százalék a munkarend szerinti idő kihasználása. E példa arra is Jó, hogy érzékeljük: a számadatokat mennyire sokoldalúan kell vizsgálni. Végigkíséri az iparvállalatok gépparkjának kihasználását egy adatsor: a naptári időalapot 44, a vállalati munkarend szerinti időalapot 69 százalékosan használják ki megyénk iparvállalatainál, ami a gépek üzemelését illeti. Miért? A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a munkarenden belüli kiesést a munkaerőhiány okozza, ami elsősorban a könnyűipart sújtja. Emellett jelentős volt még az anyaghiány miatt kiesett gépállások ideje is. Ez ugyancsak a könnyűipart, de a nehéz- és az élelmiszeripart is érintette. Néhány ismert vállalatunknál a következők hátráltatták a gépek jobb kihasználását: létszámhiány és a termelés sajátosságából (gyakori fazonváltáshoz viszonylag nagy „tortalék" géppark szükséges) adódóan a gépek a Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyárban a munkarend szerinti időalapnak csaknem a 40 százalékában álltak. A Tisza Bútoripari Vállalatnál a változó gyártmány-összetétel miatti gépátállítások következtében a munkarend szerinti idő közel egyharmadában álltak a gépek. M

ás kérdés a munkaerőhiány, ez a tény a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gépparkjának állásidejét illusztrálja. Sőt, ha még tovább nézzük a gépek üzemelésének arányát, a műszakok szerint, akkor meglepő számokat kapunk A kenderfonógyár gill fonóorsójának műszakonként! kihaszná'ása a következő: első műszak 89 százalék, második műszak 68 százalék, míg a harmadik műszak 26 százalék volt. Persze Uyen adatokat lehet sorolni más üzemekből is, 44. 33, 17, 48, 31 és 12 százalékos műszakonként! arányokkal. Mit lehetne tenni, hogy Javuljanak a körü'mények? Erre aligha az újságírónak kell felelnie, de a jobb munkaszervezés, sőt talán még a géncserék is, valami javulást hozhatnának. Mindenesetre ráfizetés minden olyan gép, amely csuoán kilogrammonkénti értékét — mint vasanyag jelzi az üzemekben. Gautób laivta