Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-11 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 267. szám 1976. november 11.f csütörtök Ara: 80 fillér Ujabb acélmű Dunaújvárosban Dunaújvárosban fölépült a magyar acélgyártás fellegvára. Most tovább fejlődik, épül. Alapozzák már a Dunai Vasműben az új konverteres acélművet. Az ötödik ötéves terv egyik legjelentősebb beruházása betonozási munkáit végzik. A kohó szovjet—magyar együttműködéssel, 3,5 milliárd forint költséggel készül. Üvegek exportja Mintegy két és félszeresére teljesítette az év első tíz hónapjában az éves exporttervét a Miskolci i Üveggyár. A miskolci gyár még az év hátralevő másfél hónapjában is további jelentős megrendeléseket teljesít. A tőkés országokba mintegy hatvanezer dollár értékben, a szocialista országokba pedig több mint hatvanezer rubel értékben szállít színes hengerelt síküveget és Uprofil üvegeket. Menetrend szerint A vasutak fejlesztési programjából Mindenkinek volt már alkalma, utazás közben, pályaudvaron járva, szemügyre venni a vasutasok munkáját. Teendőik közül, az utazó, a „kívülről" szemlélődő számára alighanem a kocsirendezés munkája a leglátványosabb: az ide-oda lóduló vagonokkal, csattanó ütközőkkel, a kocsik között hajladozó kapcsolósokkal, a gépek és emberek összehangolt mozgásával. A szerelvények szétszedése, összerakása egyben a legveszélyesebb — hiszen az ütközők között a másodpercre kiszámított mozdulatokban nem lehet tévedni —, és a legnehezebb munka is. Már a szazad első harmadában műszakiak serege foglalkozott azzal, miképp is lehetne ember nélkül, valamilyen géppel, szerkezettel elvégeztetni ezt a munkát így születtek meg a 30-as Konferencia a felnőttoktatásról Négyszáz pedagógus, a felnőttoktatásban közreműködő aktivista részvételével a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában szerda délután megkezdődött a II. országos felnőttoktatási konferencia. A tanácskozást Virizlay Gyula, a SZOT főtitkár-helyettese nyitotta meg, majd dr. Polinszky Károly oktatási miniszter mondott beszédet. — A tanulás az egész társadalom ügye, s ezen belül az iskolai felnőttoktatás is az — mondotta. — A magyar felnőttoktatás, amely kereken három évtizeddel ezelőtt született meg — első országos fóruma már 1963ban hangsúlyozta, hogy a dolgozók iskolái működését csak úgy lehet helyesnek megítélni, s úgy lehet helyes következtetéseket levonni tennivalóinkra, ha az iskolai felnőttoktatás teendőit összekapcsoljuk a közművelődés, valamint a szakmai képzés és továbbképzés teendőivel. — A dolgozók iskoláiban az elmúlt 30 évben sok tízezren szerezték meg a szakmai és politikai beosztásukhoz, munkakörükhöz szükséges iskolai végzettséget, az ósszeképhez azonban hozzátartozik az is, hogy az ötvenes években kibontakozott „tanulási népmozgalmat" a hatvanas évek közeoén a tanulók számának csökkenése követte. Az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározat és az ezt követő politikai, aazdasáooolítikai és oktatási intézkedések hatására az iskolai felnőttoktatás Irántj érdeklődés úira fellendült A dolgozók általános isko'áiban az 1975—76. tanévben több mint 40 ezren, a dolgozók közéoiskoláiban 175 ezren tanultak, s ez utóbbi szóm alig kevesebb, mint a rendes korú középiskolások számának a fele. — Társadalmunk érdeke nemcsak az általános iskolát végzettek számának növelését kívánja meg. hanem azt is, hogy minél többen jussanak el a középiskolai vég-' zettség megszerzéséhez. Ebben pedig eddig is fontos szerepé volt.s a jövőben még inkább fontos szerepe .lesz a dolgozók középiskoláinak. Az oktatásügy előtt ezért most az a feladat áll, hogy a párthatározat végrehajtása során az évtized végéig a rendes korúak iskoláival párhuzamosan korszerűsítse, májd a következő évtizedben továbbfejlessze a felnőttoktatás tartalmát és szervezetét is. A miniszter a továbbiakban arról beszélt, hogy az iskolai felnőttoktatás szervezeti rendszere gazdagabb formáival ma már jobban alkalmazkodik a dolgozók életés munkakörülményeihez, s ebből jelentős részt vállaltak a közművelődési intézmények. Ezután Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes szólt a közművelődési intézmények felnőttoktatásban betöltött szerepéről. A közvetlenül az iskolai felnőttoktatáshoz kapcsolódó tanfolyamok száma 3 év alatt 1300-ról 2900-ra nőtt. Jellemző adat, hogy az 1972-es 4600-zal szemben 1975-ben 8000 — iskolai felnőttoktatáshoz kapcsolódó — programot szerveztek a művelődési otthonok. Sikeresek voltak a 80 órás osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok: ezeken 1970-ben 2600-an, tavaly már 13 ezren szerezték meg a szüksékes ismereteket. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes azokról az| erőfeszítésekről és eredmé-! nyékről adott áttekintést, amelyek a szocialista szak-j munkáskápzést az elmúlt évtizedekben jellemezték. A felnőtt szakmunkásképzés lényegében egyidős a szocialista szakmunkásképzés kifejlődésével. A negyed század alatt kiképzett másfél millió szakmunkásból több mint 500 ezren felnőtt korban szerezték meg képesítésüket A konferencia ma, csütörtökön szekciókban f"' '"'D munkáját. években az első önműködő vagonkapcsoló készülékek a Szovjetunióban és Amerikában. A Szovjetunióban 1935től 1957-ig a teljes vagonés mo2donyparkot felszerelték ezzel a szerkezettel. Ma az USA-ban és a Szovjetunióban lényegében a telje% kocsipark önműködő kapcsolószerkezettel közlekedik. • Európában az önműködő kocsikapcsoló általános bevezetésének terve körülbelül 20 esztendeje készült el. A terv lényege az volt, hogy egész Európában — idesorolva a Szovjetunió szibériai részét ig — valamennyi ország nemzeti1 vasútjának egyugyanazon készülék alkalmazására kellene áttérni, hiszen az ebből származó előnyök, kézenfekvően csakis igy aknázhatók ki maradéktalanul. E gondolat jegyében a 60as évek elejétől a Szocialista Országok Nemzetközi Együttműködési Szervezete ég az Európai Vasutak Nemzetközi Szövetsége, közö6 bizottság keretében látott hozzá az európai vasutak egységes, összekapcsolható (tipizált) önműködó kapcsolószerkezetének kifejlesztéséhez, a már korábban elkészült szocialista és nyugati konstrukciók és dokumentációk felhasználásával, illetve összehangolásával. Nem kevés műszaki probléma várt megoldásra, hiszen ennek az új készüléknek az előző évtizedekben elkészült amerikai és szovjet változatnál korszerűbbnek kellett lennie, figyelembe véve a fejlődés azóta elért eredményeit, illetve ma már pontosan felvázolható új követelményeit. A 70-es évek derekára végül is elkészült, kipróbálva, a tapasztalatok alapján korrigálva két korszerű készülék, egy szocialista és egy nyugati változat. A közös érdek és előnyök alapján, a két készülékben megtestesülő szabadalmakat a szakemberek díjtalanul bocsátották egymás rendelkezésére. Európa tehát az önműködő kapcsolókészülékek elterjesztésének időszakához érkezett, a fejlesztés befejeződött Erre a szakaszra több ország nemzeti vasútja — így a MÁV is — már korábban megkezdte a felkészülést. A régebbi kocsikat az új szerkezet felszerelésére alkalmassá tették, illetve az új vagonokat már így készítette az ipar. A MÁV 1965től végzi ezt az előkészítő munkát. Ami hátra van, az átállás érdekében elvégzendő feladat, az sem kevé6 még. A nyugati országoknak például 2,5 millió, a szocialista országoknak 1,5 millió készülék szükséges az átálláshoz. Ezt az iparnak még el kell készítenie. A KGSTtagországok gyártásszakosítás keretében szervezik meg a kocsikapcsoló készülékek termelését is — a feladat azonban így is jelentős. Az áttérés például a magyar népgazdaságnak legalább 15 —20 milliárd forintba kerül majd. A szocialista országok szeretnék a következő 8—10 évben — az eredeti menetrend szerint, a számottevő költségek ellenére is — általánosan bevezetni i a készülék használatát A nyugati országok viszont egyelőre, a nagy ráfordításigényre hivatkozva — 1985 utáni időpontot javasolnak. Mérlegelés dolga, mindenképpen meg kell-e várni a nyugati országokat, nincs-e mód meggyorsítani a bevezetést a szocialista vasutakon. Hiszen aa kézenfekvő, hogy ez a készülék jelentősen bővítené a rendező-pályaudvarok teljesítőképességét, a kocsirendezés átfutási idejének számottevő csökkentésével. Különböző számítások szerint 20—40 százalékos időmegtakarítás érhető el a gépesített kocsirendezéssel, a kézi kapcsolással szemben. Nem beszélve arról, hogy emberek ezreit szabadíthatnánk fel az egyik legnehezebb és legveszélyesebb fizikai munka alól. A magyar ipar termékei Karachiban A kiállításon Csongrád megyei áruk is szerepelnek Pakisztán gazdasági centrumában, Karachiban 1976. november 18-án megnyílik a HUNGEXPO rendezte első önálló magyar ipari kiállítás. Tizenöt magyar külkereskedelmi vállalat 30 tonnányi áruja, ami hetekkel ez-lőtt Himburgban hajózott be hosszú útjára, megérkezett Karachiba. A magvar dolgozók a hazaiakhoz képest eltérő körülmények között láttak hozzá a 800 négyzetméter területű kiállítás építéséhez, a gépek felállításához, a műszerek felszereléséhez. A főbb árucsoportok, igazodva Pakisztán gazdaságépítő terveihez: textilipari, elektromos és villamos mérőműszerek, laboratóriumi eszközök, normál- és speciállámpák, orvosi berendezések, gyógyszerek, textil-, cipő- és faipari gépek, autóbuszok és garázs-szervizberendezések, kikötői felszzrelések. vasúti gördülőanyag, mérlegek (a METRIPOND termékei), gumiabroncsok, fotóanyagok, zománcozott termékek, tévékészülékek. A magyar—pakisztáni gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló karachi magyar ipari kiállítást magyar részről Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyet, tes, pakisztáni részről Mir Afzal Khan kereskedelmi miniszter nyitja meg. Még néhány mozdulat, és elkészülnek a faágak levágására alkalmas kézifűrészek Szegedről Csaknem 100 millió forint termelési értéket állítanak elő évente a Szegedi Kéziszerszámgyárban. A több méretben . készített egyetemes és speciális fogókból, fűrészekből, metszőollókból, késekből és csavarhúzókból jelentős menynyiség jut külföldi megrendelőknek is; tőkés és szocialista piacra egyaránt. Az ötödik ötéves terv időszakában — hogy bővítsék az exportot — új termékeket is gyártanak, amelyek elsősorban abban különböznek a jelenlegiektől, hogy könnyített kivitelben készülnek, tartósabbak, esztétikusabbak. , , . A folyékony acél formába csorog, s nem sokkal később előkerülnek a kis méretű, bonyolult alakú öntvények, buszalkatrészek, kések, láncok és zárelemek Régi, de nemrég korszerűsített célgépen marják és fúrják • már összeállított fogókat Acs s. Sándor felvételei 4