Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

8 ML DM Vasárnap, 1976. november 7. mmm Az örök Iván I

ván az orosz, ahogy János a magyar. A gyűrkőzz, János, s rohanj Jánost ott Ivánnak mondták, ha bajban volt a messzi város. Ugrott ls, mint a parancsolat. Aki erre született, annak ez a dolga. Gondolt egyet, forradalmat csinált. Azt mondta, nem ugrál többet. Most neklgyűrkőzik még, aztán kész. Odébb löki cáratyuskát, és beleordítja a világba: legyen béke! Legyen kenyér! Hoszszú béke és nagy kenyér! Puha kenyér. Jó kenyér. Milyen volt Iván? Hatvan éve lesz maholnap, hogy ott állt a cárok palotája előtt szuronyos puskával, és fázott. Fáradt volt, állva elaludt volna, éhes volt, korgott a gyomra, és forradalmár volt Mit gondolhat róla a ma embere? Köd fátyolozza az arcát. bajuszát is régen pödörgette már, fogjuk rá, akkor volt éppen negyvenéves. A nagy áradatban biztosan volt Ilyen is. Mit gondolunk róla, ha kucsmás fejét megidézzük? Azt, hogy jó lenne kitalálni, ő mire gondolt ' Mennyire láthatott előre? Odapörkölt az Auróra ágyúcsöve, új korszak kezdődött Gondolt rá egyáltalán, hogy ő most egy új világ katonája? Hogy elindult a nagy kerék, éa megropogtatja a világot? Átok — sok méreg gyűlhetett össze benne, arra gondolhatott, hogy legyen vége már annak, ami volt. Akármi lesz, ha belehal ls. de az pusztuljon. Azt ember el nem viselheti többet Még mire gondolhatott? Hogy életben maradjon. Ügy rotyogtattak az előbb ls kifelé az ablakon, alig tudott átfutni a téren. Benn a nagy folyosókon is 'ütyültek a golyók. Könnyen otthagyja a fogát az ember, ha nem oda van az esze, és nincs szerencséje. Ingyen adják itt a halált, még megköszönni sincs Idő. Az a Jó, hogy megúszta. Amióta háború van, őt mindig lövik. Ilyen fontos ember lett ő? Gyárak ontják a golyót hogy őt a föld alá dughassák. Ezredek hozták a bőrüket az övéért cserébe. Ha 6 csak egy kicsit is nem figyel, átmegy rajta az egész ármádia, és Oroszország elveszett Figyelt, mindig figyelt Most ls. amikor ráijesztettek a kormányra. Ügy rakta fölfelé a kezét mindegyik, mintha hetek óta csak ezt gyakorolta volna. Fogságba esett a kormány, ez ls valami. De ml van otthon? Anyám, feleségem, szép kislányom, öreg apám, hát veletek ml van? Oda-vissza járt a háború rajtatok, el tudtatok bújni? Krumpli, kenyér, maradt elég? Ha lehet, hazaugrok majd. Nem maradok sokáig, ha megfentük a kaszát, vágni kell a rendet, csak bekukkantok, beköszönök. aztán futok vissza. Fázott a lába a hideg kövön. Vastag a kő, a bakancs talpa meg vékony, hogyne gondolt volna rá, hogy egy talpalás féltalp de jó lenne most. Itt vannak a gyáriak, fölütnék a bakancsra egykettőre. Ha csöndesedik egy kicsit, akármelyik ráverné. Új bakancs? Az ls lesz, biztosan lesz. de hol van az még? ' Átfúj a szél a kabáton. Jó ka»bát is de jó lenne. Strázsát állni. hideg szélben — na nem baj, mozogjunk egv kicsit. Majd az új rend ad új kabátot Kell. hogv adjon, aki megmarad, antv»k kell az új kabát. Addig majd r~kunk nagv tüzeket Holnap•roinapután már tüzet ls rakha'unk, de most még nem. Még r« a kezét tartsa a katona a ""'höz. fusson inkább a telefonVö-pontba. az állomásra, a oos"ára egvlk minisztériumból a másikba maid nem fázik akkor. GonHolt-e Iván arra. ryi lesz Ötven év. hatvan «év múlva? Ha eg"lk tudós Jövendölte volna a rnáo|knnk. az se hitte volna, ne v*rjuk hát Tvá"Ml. hogv bele'á«on a lövőbe. A evíklcsős nusszere+e+t volna l«ghamar-hS megszabadulni Még a há- „„orriMk a kezébe, how yala halomra a szemben ál•„mhort Olvan béke. '-»i volt T"én omPven csak -*».„„ nörköiödött ember ' r>« haza a n*mnt nvu. ---u-in bábában! Azt kiabálták rná-» a nváron ls a tisztek, háherót a vá-ső győzelem'"' Bolond az mind aki a háborút r'.arla. Itt kell n«k«nb a végső (tüzelem, benn a palotában, a CSONKA JÁNOS RAJZA postán meg a vasúton, aztán az egész országban, nem a fronton. Beszélték az agitátorok, hogy azonnal kimondják a békét, ha szóhoz jutnak. Dobálta a sapkáját Iván is. egészen az égig, úgy örült neki. Azt is mondták, hogy földet kap a paraszt. Na, galléros-bundás -uraságok, ehhez mit szóltok? Csönd legyen, mert a puska még itt van! Földnek muszáj lenni, meg békének, meg kenyérnek, bakancsnak, jó kabátnak, meleg levesnek, két óra alvásnak. Ivánt idézgetem, szegény János édestestvérét. Időközben mesebeit Iván lett? Hatvan év fátyolozza az arcát, nem biztos, hogy jól látszik minden. Lehet, hogy tudatos forradalmár volt, aki tudta a lépcsőfokokat is. Ha minden írott szót kívülről tudott is, ha a forradalom elmélete úgy állt előtte, mint a biblia, ha ő agitálta társait, akkor is ilyen volt. Bakancsra gondolt, ha fázott a lába, de sok bakancsra; meleg levesre, ha korgott a gyomra, de sok meleg tányérra; és két órás alvásra legalább, ha lakoppant a szeme, meg békére, földre, otthonra, családra. Azt nagyon tudta, mi ne legyen többet, de hogy mi lesz? Szuperszónikus repülőgép meg űrhajó? Hogy a muzsik unokája beteg szivet operál majd. folyók zuhatagjával hajtott erőműveket tervez vagy a rák orvosságát keresi? Azt tudhatta csak, hogy az unokája is békét akar majd. A muzsik unokája annak az Ivánnak is köszönheti mostani jelenét, családja jövőjét, aki nekiszaladt a cárok palotájának, pedig tudta, milyet) kemény. Azért ment neki, mert a dühe olyan rettenetesen nagy volt, hogy nem fért el benne. Lehet, hogy cipőt talpalt azelőtt a gyárban, lehet, hogy gyereket tanított az Iskolában. Matróz vagy katona volt? Ki tudná már. Névtelen forradalmár, Iván. Erős volt a szervezete, mint a vas, vagy köhögött az első ködre? Fogta a puskát, ha kellett, és célzott, ha kellett. Arra se gondolhatott, hogy csöndes szobákban újkori teoretikusok azon elmélkednek maid, így kell-e forradalmat csinálni. Ha őt kérdeznék, ha még kérdezhetnék, rögtön rávágná: dehogy így kell! Akkor ígv kellett. Ott ígv kellett. Tgv lehetett. Nem mondhattuk. térietek meg, emberek, adjátok át szépen a hatalmat, és mi út világot csinálunk. Rohant Iván, rohant János, mert János is ott volt. mint hadifogoly. össze is találkoztak, ha ráértek, egv tűznél me'»gedtek. HORVÁTH DEZSŐ M

egszólítása váltakozó: „Elvtársnő. Pálfine. Duci néni. Ducika." Kor és a közös munkában eltöltött idő szerint Pálfi Lászlóné megtalálta számítását, kedvére volt a munka. A közösség is gyorsan befogadta. A halkan zümmögő gépsorokkal együtt az emberek is szívélyesek lettek a kezdő fiatalaszszonyhoz. Különösen az tetszett meg a többieknek, hogy ifjú társuk mennyire szívesen segédkezik „normán kívül is". S ahogyan múltak az évek, úgy vált a mindig jókedélyű Ducika szószólójává, képviselőjévé a gépek mellett dolgozó lányoknak és aszszonyoknak. Előbb szakszervezeti bizalminak választották, később műhelytitkárnak és 1960ban javasolták a- párt soraiba. Három műszakban dolgozott a keresztorsózógépnél, s nevelte két kisfiát is. (A munkában az ember értelmet érez és lát. Tudom, mert magam is így voltam vele, hogy mily boldogságot jelentett már az is, ha csupán egy parányi százalékkal többet sikerült teljesítenem, mint a norma. Valljuk be őszintén, az önbecsülés is hajtja az embert, nem is elsősorban a kereset, hanem az, hogy majd én megmutatom, tudok annyit, mint mások, s ha jól kijön a lépés örömmel és megnyugvással indulhatunk haza műszak után, még sem vagyok az utolsó. Akkor kaptam meg a szakma kiváló dolgozója kitüntetést is, s ennek örülök, senki sem mondhatja, hogy nem a fizikai, szakmai munkám jutalma •olt.) Tíz évvel ezelőtt az újszegedi gyárban a pártalapszervezetek közös vezetőséget (csúcsvezetőséget) választottak. Titkárnak Pálfinét javasolták és egyhangúan meg is választották. Később egyéves pártiskola következett. Tavaly a kongresszus előtti vezetőségválasztások alkalmával újra őt jelölték a gyári pártbizottság titkáráuL A pártbizottságnak 27 tagja van és 7 tagú a végrehajtó bizottság. Az újszeged! gyár 222 párttagja 5 alapszervezetben dolgozik. Nem lehet könnyű a pártmunkásnak. (Nem is egy ember érdeme a Jó pártmunka, hanem közös, kolHittel és bizalommal lektív tevékenység. Én olyan munkatársakkal dolgozom együtt, akik lelkiismeretesen végzik a dolgukat. Amikor szakszervezeti tisztségem volt, akkor is a műhelytitkárokkal közösen csináltunk mindent. Most a pártalapszervezetek vezetőségére támaszkodom és a pártbizottság tagjaira, tisztségviselőire. A legutóbbi választások alkalmával sok fiatal és gépes dolgozó került a testületekbe. Az igaz, hogy ismeretlenül és tapasztalatok nélkül, de máris nagyon jól megállja a helyét Báló Miklósné, Nagygyörgy Ferencné, Juhászné Ökrös Klári.) Másokról sokkal szívesebben beszél, mint önmagáról. Hogy mennyire izgultak az első szerepléskor. szedték a nyugtatót, mégis eltévesztették a mondatokat. Magyarázza, hogy a testületi üléseken milyen stílust használnak. Szereti, ha társai öntevékenyek, maguk keresik a kontaktust a pártalapszervezetek vezetőivel és a tagsággal. S valóban őszintén örülnek minden apró eredménynek, de bántja őket a kudarc, a sikertelenség. Ilyen is előfordul a pártmunkában. (Kellemesen, szép reményekkel Indult az egyik üzemünkben az a fiatalember, akit javasoltak párttagnak. Örömmel támogattuk az elhatározását és a pártbizottság is javasolta a tagság soraiba. S legalább annyira elkeserített az a fiú két év múlva, amikor flegmán kikérte a munkakönyvét. hogy téeszben keressen boldogulást, nagyobb jövedelmet. Ezt még valahogy megbocsájtotta volna az ember a fiúnak, de amikor a párttagságának az átigazolására került sor, kijelentette, hogy nem kell az átjelentő, mert nem kíván párttag lenni. Hogy mi történt vele, nem is tudom megmondani. A valódi okot, úgy érzem, nem mindig tárják föl, s a lélekbe, a Erdők születnek É

vszázadokon át csak pusztultak, fogyatkoztak a Szeged környéki erdők és ligetek. Olyannyira megfogyatkoztak, hogy az erdők hiánya már veszélyeztetni kezdte az egyra gyorsabban növekvő Szeged környezetét, levegőjének tisztaságát. Hiszen például nyaranta, szeles, száraz napokon sokszor szinte porfelhőbe burkolózik a város. Évtizedeken át csak az álmok élhettek bennünk, hogy rendezni kellene végre a város környezetét, hogy erdős, ligetes, emberhez szabott tájat kellene teremteni a megművelt földek között. De hát pénz és lehetőségek híján az álom csak álom maradt. Sokáig. Am lassanként megszülettek a lehetőségek, s birtokukban megszületett a döntés és a program is. Az álom elérkezhetett megvalósulásának küszöbére. Az elszánáson, a vágyon és a szenvedélyes akaráson kívül még legalább két dolog szükségeltetik az erdőtelepítésekhez: terület és pénz. Méghozzá nem is kevés pénz. Egyszer aztán, nem ls túl régen, a régi tanácsi akarat és igény találkozott a MÉM szegedi erdőrendezőségének elképzeléseivel és terveivel, s e találkozás eredményeként létrejöhetett az elszánás az állami célcsoportos beruházási keret pénzével megtámogatva, s az elszánás mozgásba hozhatta azt a gépezetet, amely a megvalósítás útjára indíthatta a pragramot: a Szeged körüli erdőtelepítések programját. S a közösségi-társadalmi érdek találkozhatott a város termelőszövetkezeteinek érdekeivel, akik gazdaság'a'anul, rosszul művelhető földjeik egy részét átengedték az erdősítés számára. A döntést — amelyről már beszámoltunk lapunkban — 1974 decemberében hozta meg a városi tanács végrehajtó bizottsíjga, amikor elfogadta és meghatározta a telepítéssel kapcsolatos tennivalókat. Az egészséges környezet megóvása és az urbanizációs ártalmak csökkentése érdekében a végrehajtó, bizottság akkor úgy határozott, hogy a város körül megfelelő nagyságú erdőövezetet kell létesíteni. Tizenöt évre szóló programot határozott meg akkor a végrehajtó bizottság, amely szerint közel 3000 hektár erdőt kell telepíteni. Az 1985-ig szóló első ütemben mintegy 2000 hektár erdő telepítését tűzte ki célul a határozat. A végrehajtó bizottság ugyanebben a határozatában évente 300 ezer forintot biztosított az erdőtelepítésekhez szükséges tereprendezési munkákra. A telepítés költ- ségei elérik a 83 millió forintot. Ezt az összeget az erdőrendezőség állami célcsoportos beruházási keretből biztosítja. A szükséges területek és mii. Hók rendelkezésre állnak tehát: megkezdődhetett a munka. Bartucz Emillel, az erdőrendezőség igazgatójával és Kiss Gyulával, a megyei erdőfelügyelőség vezetőjével ülünk egy szobában. Egy tekintélyes dokumentum kerül az taszlra. Címe: Szeged megyei város és környéke zöldövezeti terve. Készítette a MÉM Állami Erdőrendezőségek Műszaki Irodája Fásítást Tervező Osztálya. amely Balatonfüreden székel. És két dátum: a terv elkészült 1975. november 9-én, a MÉM Erdészeti és Faipari Főosztálya pedig jóváhagyta 1976. január 7-én. A terv különben beilleszkedik Szeged általános rendezési tervébe, figyelembe véve az álta'ános rendezési terv változásait is. Hogy mit tárgyal a dokumentum? Például az előzményekkel foglalkozó fejezetében azt, hogy a tájnak jelenleg mindössze 6 százaléka erdő, pedig az optimális 20 százalék lenne. Aztán megvizsgálja a domborzat és az éghajlat sajátosságait, a talajviszonyokat. a jelenlegi erdőket, az erdőtelepítés javaslatait, terveit pedig a városfejlesztés irányait, hangsúlyait figyelembe véve állítja össze. A terv úgy számol, hogy Szeged öt községgel bővült területén a jelenlegi 2200 hektár (6.6 százalék) helyett 4856 hekszívekbe, a belső gondolatokba nehéz belelátni. Mi valamivel idősebbek vagyunk, talán másképpen ls gondolkodunk néh^. ékért is nehéz megérteni, hogy valami kis anyagi előnyért még* a szakmáját is megtagadja egyike másika. Mit tart lényegesnek a pártmunkájában? (Azt tartom lényegesnek, hogy a párt politikáját társaink megértsék és elfogadják. Ügy érzem, hogy az újszegedi gyár munkásainak többsége egyetért a mai politikával, szívesen dolgozik érte. Rendezvényeinken is jól érzik magukat akik eljönnek. Nagy erőt jelent az összetartás. Az újszegedi gyár mindig is híres volt erről az oldaláról. A termelésben és a társadalmi tevékenységben egyformán érezni az öszszefogás erejét.) Családja? Hogyan, miként élnek? (Két fiam van, az egyik nemrégen nősült, velünk élnek. A kisebbik általános iskolás, hatodikos. A férjem az ingatlankezelőnél dolgozik. De a nagyobb gyerekem, meg a menyem is itt dolgozik az újszegedi gyárban. Örülök, hogy a fiúk sokat segítenek a takarításban, porszívóznak, Jó gyerekek. Persze azért marad nekem is munka, bevásárlás, főzés, mosás és minden, amit egy anyának, háziasszonyi minőségében el kell végezni. Gyakran járunk színházba, tévét nézünk, szeretek olvasgatni, de az sem ritka, hogy hazaviszem a munkám egyrészét. A pártmunkásnak a gyári dudaszó nem a munka végét jelzi.) A

dudaszó bizony már régen elszállt, a második műszak ütemesen zakatol, futnak a cérnaszálak a keresztorsókon. Pálfiné még benéz a régi munkatársakhoz, ahol szívesen fogadják: „Hogy vagy Ducuka? Mi újság?" GAZDAGH ISTVÁN tár (14,5 százalék) erdő lesz majd, a tágabb körzetben pedig, amelybe beletartozik Domaszék, Röszke. Tiszasziget, Űjszentiván és Deszk területe ls, 3026 hektárról 5939 hektárra nő az erdők területe. Mert hát a terv nemcsak Szeged, hanem az egész megye területrendezési, fejlesztési terveit figyelembe veszi. A zöldövezeti terv alapján azután minden egyes sorra kerülő területre kiviteli tervet készít a DEFAG. Már megkezdődtek a telepítések is, Szőreg, Algyő és a dorozsmai városrész környékén és a sándorfalvi út mentén. A tavasszal 120 hektáron ültettek el a facsemetéket, s az őszre — ha nem állnak be túl korán a fagyok — még száz hektár telepítését tervezik. Ez a munka is megkezdődött már. Az idén tehát 210 hektárral bővül Szeged erdőterülete, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanácsi kezelésben levő belterületi erdők területe Szegeden eddig csak 200 hektár volt, hát az erdőterület megkétszereződik. A munkát részben a termelőszövetkezetek végzik, ahol pedig nem rendelkeznek a szükséges szakmai és anyagi feltételekkel, ott a DEFAG dolgozik. A tavaszi 120 hektárból ők telepítettek be 71 hektárt. A munkamegosztásban részt vesz az erdőrendezőség is. ők látják el a szakmai felügyeletet és koordinálják a kivite'ezést. A munkát egyelőre nehezíti, hogy alaposan meg kell vizsgálni az átengedett területeket, hogy melyjk milyen erdő telepítésére alkalmas, s alkalmas-e egyáltalán. És egyelőre a földhivatal is a kelleténél lassabban adja meg a művelési ág változtatásához szükséges engedélyeket. < De hát végül ls megkezdődhetett a program végrehajtása. Erdők születnek végre Szeged körül, évenként átlag 200 hektáron. Erdők a várostól északra elsősorban, hiszen arra fejlődik Szeged. &ZÁVAY ISTVÁN