Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

53 Vasárnap, 1976. november 14; Eggyel több sorompó? Barátok a brigádban — Jártuk Szegedet, keres- lyának P. G.-től, március tük a beépítésre alkalmas te- 9-én: tőtereket. Jártunk a levéltár- „Kérjük a házkezelési ban, az eredeti terveket bá- osztályt, hogy a ...lakóépü­nyásztuk elő, hogy építésze- iet padlásterében levő mo­tileg is igazoljuk: választá- sókonyhát és szárítót el­sunk helyes. Minden házról, bonthassuk, továbbá a pad­mely alkalmasnak bizonyult, kistérben két lakást alakít­kartonon rögzítettük az ada- hassunk ki. Melléklet: 222— tokát, 6 aztán már ezek 103(1)76. számú levél máso­alapján selejteztünk. Meg is lata, és a lakók hozzájárulá­találtuk a „mienket", a 47 si nyilatkozata." lehetőségből azt az egyet, válasz az IKV-tól, március amely ideálisnak tunt. A j5_en. „Levelükre válaszolva kö­födémszerkezet erős, a tető­térben fent a villany és a^^® , _ „ , viz, a feljárólépcső kényei- . bogy a , ^zeged m«, és még a lifthatáron • ••<szam,u bazbaa ako ^ belül építkezhettünk volna, lők nyilatkozatát tudomásul A padlástérben korábban ,vetíuk' az mosókonyha és szárító, ké- !uevo mosokonyha es szanto sőbb szükséglakás volt, s hasznalataról lemondanak. amikor 1975-ben egy odesz- , T , , • , . , szai házon felfedeztük a . A Lakás- es Helyiséggaz­\«olt lakó szabómesteri cég- dálkod0fl Hivatalnak mar­tábláját, úgy gondoltuk, el- 22-én, P. G.-tol és S. kezdhetjük végre a terve­zést — meséli P. G., a hu- „Alulírottak azzal a kérés­szonéves szegedi fiatalember, sel fordulunk a T. Hivatal­Szüleinél lakik, kétszobás la- hoz, hogy az IKV itt mellé­kásban, s összespórolt már kelt levelében kért határoza­annyi pénzt, hogy családala- tot> amely a ... alatti ház pításra, lakásépítésre gon- tetőterében általunk felépi­dolhat P. G. esete nem tésre kerülő két szobát plusz egyedülálfó. Története pár- étkezőt tartalmazó lakást huzamos S. G.-ével, az utat számunkra előzetesen kiutal­együtt járták. Hogy végig-e, Ja, adja. meg." Csatolva a arra remélhetőleg választ szükséges mellékletek, kapnak hamarosan. De má- Szintén március 22-én az sok is érdeklődnek, a lakás- IKV-tól, P. G.-nek: építés viszonylag olcsó for- „A ház padlásterében a maját látva a tetőtér-beépí- statikai számításokhoz szük­tésben. Következzenek tehát séges födémvizsgálatot en­P. G. történetének váloga- gedélyezzük, melynek elvég­tott dokumentumai, időrendi zéséhez nem szükséges a fö­sorrendben. (Az idézetekben dém áttörése." nem javítottuk a nyelvhe- Az IKV-tól P. G.-nek, áp­lyességi hibákat.) rilis 2-án: * , V J és társai a ház A szegedi Magántervezés! bérlői bejelentették vállala­Szakértői Bizottságtól P. tunknak, hogy Önök félre­G.-nek, 1975. december 30- vezették a ház lakóit, mivel án: az IKV nevében keresték „A bizottság a bemutatott, fei őket, és végezték vizsgá­targyban megnevezett enge- lataikaL Felhívjuk figyel­délyezési tervet felülvizsgál- műket elvi hozzájárulásunk ta, és azr alábbiakban véle- el6Ő bekezdésére, miszerint ményazi: A tetőtér beépíté- be kell szerezni a lakók sének elvi engedélyezését ja- hozzájáruló nyilatkozatát." JÍÍWL P. G.: De hiszen a lakók ban a tervező figyelmét, hogy. február 27-én hozzájárultak, Pf G. A szakért® bízott- L^NKV^ ^StfSíL* , ket az IKV felszolitasara , rag javaslatait megfogad- kell beleznünk. Az I. kerületi hivatal mű- Részlet a lakáshivatal ki­szaki osztályától P. G.-nek, utal° hatarozatábol, kelt óp­1976. január 9-én: rilis 16-án: „P. G.-t ...szá­, ... „ , . . ,,, mú ház tetőterében felépítés­—WS?*! re kerülő lakás bérlőjéül K engedélykerelmét átnezve elfaetesen kijelölöm. AJla. . ,0gT-" • ¥ o kás alapterülete 84,86 négy­mellékle eket csatolja potlo- zetméter" ^ a következő he­lag kérelméhez; l. A megle- lyiségekbői két SZoba, vo legfelsőbb szint alapraj- főz61fonyha) fürd6szoba zat. 2. Az IKV átalakít^- kamra> C„ előszoba. Ne­hoz való elvi hozzájárulását, vezett'a ^^ ^ k amit a tervekre is írjanak ^^ indoklás. Nevezett rap G íria »z IKV-nak ^^ntette, hogy a ...tető­. G" ír]a 82 IK-V naK' terében kétszoba komfortos ieoruar b-an. tanácsi bérlakást kíván ki­„Kerem hogy a mellékel- alakítani. csatolta az IKV lapján"- ameí rrS előzete b°-ai-ulását, vala­f • - T. fyi f - - mint a lakás kialakítására kialakitasat teszi lehetove es vonatkozd tervdokumentá­a szakhatóságok, tűzoltóság, ... „ valamint az önök konzulen­seinek instrukciói alapján IKV-tól a ház berlőinek, készült — az építéshez elvi április 26-án: hozzájárulást megadni szí- „Értesítjük a T. Bérlőt, veskedjenek." hogy a ... padlásterében fo­Az IKV 222—103(1)76. szá- lyamatban levő bontási mú válasza P. G.-nek, feb- munkák, illetve az azt köve­ruár 23-i dátummái: tő tetőtérbeépítés miatt laká­„Vállalatunkhoz benyúj- sáról 1976. április 29-én tott, elvi építési engedélyezé- (csütörtökön) 9 órakor állag­si tervét felülvizsgáltuk, és jegyzökönyvet veszünk fel. az alábbiak figyelembevétele Kérjük, hogy a fent megje­t mellett elvi hozzájárulásun- lölt időpontban tegye lehe­kat adjuk. tővé a lakásába való beju­— Be kell szerezni a lakók tást." hozzájáruló nyilatkozatát. Részlet az április 29-én — FI kell járni vállalatunk keU állag jegyzőkönyv máso­házkezelési osztálya felé, latából: „V. K.-né bérlemé­hogy a mosókonyha, a szári- nye: a festés új, repedések a tó a beépítés miatt megszün- bérleményben nincsenek. A tethető-e. Kedvező elbírálás jakásról fényképfelvételek esetén: készültek. A bérlő vak, az — meg kell kérni az elhe- állagfelvételt nem írta alá. lyező hatóság előzetes ki- M. G., T. S. és Sz. J. az ér­utaló határozatát..." tesítés ellenére nem biztosí­„NyUatkozat Alulírottak a tották a bérleményükbe való Szeged ...szám alatti ház bejutast.", lakói tudomásul vesszük és * hozzájárulunk, hogy házunk Történetünk eddig gyors padlásterében levő, eredeti- iramban csomók nélkül leg mosókonyhának épült, gömbölyödő fonalát ekkor később lakás céljára hasz- vágja ketté a már február nált, de lakhatatlanná vált 17-én életbe lépett, és a te­helyiséget elbontsák. 1976. tőtér-beépítésekről szóló mi­február 27." Tizenkét alá- niszteri rendelet, írás. Az IKV-tól P. G.-nek má­Az IKV házkezelési osztá- jus 11-én: „Tetőtérbeépítésével kap­csolatos korábbi elvi hozzá­járulásunkat az alábbiakkal egészítjük ki: Tulajdonosi hozzájárulásunkat abban az esetbep adjuk ki, amennyi­ben a 9/1976. (II. 17.) ÉVM— PM számú rendelete, az eme­letráépítésekről és tetőtérbe­építésekről szóló 1/1962. (IV. 15.) ÉM—PM számú együt­tes rendelet módosításával kapcsolatos 1. paragrafus alapján járnak el." P. G. mondja: Annak a bizonyos első paragrafusnak a lényege, hogy a tetőtér­beépítések beruházási fel­adatait vagy a munkáltató­nak, vagy az IKV-nak kell ellátnia. Az IKV egyébként is tele van munkával, nem vehet újabb púpot a hátá­ra. A vállalatok pedig álta­lában nincsenek erre beren­dezkedve, és ez természetes is. Amelyik vállalat mégis rászánná magát, azt a szer­vezés és építés ezer gondja mellett még a bérlőkijelölési jog megvásárlása is terhel­né. A rendelet megjelenése előtti költségvetésünk vég­összege lakásonként 150 ezer forint volt, mert a festést, tapétázást magunk csináltuk volna. Most mindezt a kivi­telezőre kellene bíznunk. Ráadásul a G.-től is meg kell válnom, 6 már nem le­het a társépíttető, mert más vállalatnál dolgozik. Az IKV-tól P. G.-nek, má­jus 18-án: „Felszólítjuk Önöket, hogy a tetőtérben elkezdett mun­kálatokat a jogerős építési engedély beszerzéséig azon­nal fejezzék be, mert ellen­kező esetben szabálysértési eljárást indíttatunk Önök ellen." Ez a szigorú felszólítás né­mi magyarázatra szorul. P. G. meséli: Behívtak a mű­szaki osztályra, a vizsgálat jegyzőkönyve tanúsítja, hogy mi bontási munkát csak a födém és egyéb szerkezetek föltárása érdekében végez­tünk. A július 19-i helyszíni vizsgálat jegyzőkönyve is megállapítja, hogy a bontást ugyan az IKV és az épület bérlőinek hozzájárulásával kezdtük meg, de a felszólí­tásra azonnal abba is hagy­tuk. Így aztán az időközben megindult NEB-vizsgálat is kedvezően zárult. — A ház bérlői jelentették fel? Mi okuk volt rá? — Azt hitték, a födém­vizsgálattal kapcsolatos bon­tás már az építkezés kezde­tét jelenti, méghozzá enge­dély nélkül. Pedig hát de­hogy akarok én törvényekbe ütközni,, épp elég a megle­vő sorompókat emelgetnem. — S ha vállalatának igaz­gatója mégsem válthatja be előzetes szóbeli ígéretét, ha munkáltatója a jó szándék ellenére sem lehet lakásépí­tésének beruházója? — Aggódva várom azt a pillanatot, amikor majd felajánlják, inkább fektes­sem a pénzem egy hagyomá­nyos lakásépítésbe. Ponto­sabban azt remélem, ez nem következik be. Sokan jártak már nálam, érdeklődtek hová is forduljanak, mi a hivata­los útja-módja a tetőtér­beépítésnek, Ha hiszi, ha nem, senkit sem keserítet­tem el, magam is hiszem még, csak megépül az a la­kás. * Lehetetlen, hogy ne le­gyen támasza annak az akárcsak néhány tucatnyi fiatalembernek, aki önerőből, viszonylag olcsón és nem központi keretből szeretne lakáshoz jutni. Különben mi értelme lenne az új rendelet­nek? Ha meggondolom, a győzelemtől P. G.-t is egyet­len hajszál — bár ez még sorompóvastag — választja el: nincs, aki a Szegeden beépíthető tetőterek közös beruházója lenne. Igazán nincs? Üzemekben szép számmal találhatók olyan közösségek, amelyek hosszú időn át eredményesen dolgoznak. Egy-egy -vállalatnál a leg­jobbak közé kerülni, magas kitüntetést elnyerni azonban nem könnyű. Már csak azért sem, mert sok kollektíva rendelkezik megközelítően azonos képességekkel, dolgo­zik hasonló sikerrel. A sze­gedi kábelgyár Április 4. ne­vet viselő közösségének tag­jai eddigi, 12 esztendei mun­kájukkal elérték, hogy a leg­jobbak között emlegessék. őket; tavalyelőtt és az idén a Vállalat Kiváló Brigádja, tavaly pedig a Szakma Ki­váló Brigádja kitüntetést nyerték el. Ugyancsak ta­valy, május elsejére meg­kapták a Kongresszusi Ok­levelet. 3ó kedvvel hasznosabb munka A szocialista brigád egyik tagja. Ábrahám László újí­tási és munkavédelmi cso­portvezető próbálja megfo­galmazni, hogy véleménye szerint miként lehet a jók közül is kitűnni, s hogy mi­ben látja a szocialista bri­gádmozgalom tartalmát. — Mindenkinek kötelessé­ge a kiszabott munkát jól el­végezni. A gazdasági élet je­lenlegi gyors ütemű fejlődése azonban megkívánja, hogy a közösségek kitaláljanak vala­mit, amely hozzásegít a gyor­sabb és jobb minőségű mun­kához. Ügy érzem, mi meg­találtuk ezt a valamit azzal, hogy a brigád tagjai között igazi barátság alakult ki. Előfordul, hogy az egész tár­saság kint nyüzsög Tiszaszi­geten, vagy Röszkén, az ott lakó brigádtársunknál. A barátság természetesen azért jó, mert egy-egy összejöve­telen mindenki vidám, min­denki jól érzi magát, de az is igaz, hogy érezteti jóté­kony hatását a termelőmun­kában is. Barátok közé dol­gozni is jó kedvvel megy az ember, aztán meg ha vala­kinek rossz a hangulata, könnyebben föl lehet vidíta­ni valamelyik jól sikerült találkozásra való emlékezés­sel. Kevésbé örvendetes, de tény, hogy a szegedi kábel­gyárban kínálkozik más mód Pálfy Katalin is arra, hogy a dolgozók mind többet vállaljanak a feladatok megoldásából. Olyan lehetőség ez, amelyet kényszerhelyzet szült: a munkáskezek hiánya miatt néhány gép pihenésre van kárhoztatva. Ezen úgy pró­báltak segíteni a gyár veze­tői, hogy pluszkeresetet kí­nálva . több gép kezelésére biztatták dolgozóikat. Az Április 4. brigádból is töb­ben vállalkoztak erre a fel­adatra; Ábrahám Lászlóné, a brigád vezetője és Bera Istvánné tömlőző hosszú ide­je kezel több gépet, mint amennyit kötelessége lenne. Tizenkét új rokon A brigád tagjai a gyenge­áramú üzemben dolgoznak, következésképp gyengeára­mú kábelek és vezetékek előállításából veszik ki ré­szüket. Cseh Józsefné, aki tagja a gyári pártvezetőség­nek, régebben kábeleket szi­getelt, de gyenge fizikuma miatt ülőmunkát kapott; je­lenleg orsózóként dolgozik. Három brigádtag munkájára egyelőre nem számíthatnak: Györki Mihályné hosszabb ideje beteg, Kószó Istvánné és Tisza Józsefné pedig ott­hon gondozza gyermekeit. Utóbbinak nemrég született meg az ötödik gyermeke. Népes hát a család, ráadá­sul az egyik kisgyerek név­adó ünnepsége előtt nem tudtak megegyezni a brigád­tagok: ki legyen a kereszt­szülő, így aztán mind a ti­zenketten együtt érkeznek a kislány születésnapjaira. Két évvel ezelőtt eltávozott a közösségből, s a gyárból Fo­dor Mihályné tömlőző is, de nem sokáig bírta a távol­létet, tavaly visszatért. Far­kas Vincéné a vezetékek szi­getelését vizsgálja, javasla­tára a hibás részeket kivág­ják. Hosszú ideig ugyanilyen munkát végzett Vass Ferenc­né is, most azoban vezeték­orsózó. Kiss Károlyné és Kósa Ferencné is kábelgyár­tó gépen dolgozik. Temes­vári Lajosné pedig munka­védelmi előadó. Gépipari technikusi bizonyítványa mellé most megszerezheti a felsőfokú munkavédelmi tan­folyam végbizonyítványát is. minthogy már csak az ál­lamvizsgája van hátra. Egyébként ő is tagja a párt­vezetőségnek. Végül a brigád egyetlen férfitagjáról. Ábra­hám Lászlóról még tudni kell azt, hogy egyike a ká­belgyár 32 alapító tagjának, vagyis 1959. november else­jétől dolgozik a kábelszak­mában. Brigádzászló Odesszába A pontosság kedvéért tisz­tázni kell, hogy a kábelgyár­tás szakma-e, vagy sem. Egyelőre még nem tekinthe­tő annak, pedig már indo­kolt lenne. Így aztán kere­sik a szakemberek a mó­dot, miként lehet szakmává, megbecsült szakmává vál­toztatni. E munkának elő­hírnöke volt az a kezdemé­nyezés, amelynek nyomán évente rendeztek tanfolya­mot. Ezt a brigád tagjainak hetven százaléka végezte el, s szerzett kábelipari gépész bizonyítványt. Január else­jén újabb, a korábbinál ma­gasabb színvonalú tanfolyam kezdődik a kábelgyárban: másfél éven át egyetemet, illetve főiskolát végzett szak­emberek oktatják a mű­anyagföldolgozás fortélyait. Abrahámné jelentkezett, s januárban hozzáláthat a ta­nuláshoz. Ezekben a napokban érde­kes dologra készülődnek az Április 4. brigád tagjai. Ta­valy május elsején Kiváló Kommunista Brigádzászlót kantak az Odesszai Kábel­gyár dolgozóitól, s e gesz­tusra most válaszoltak a sze­gediek azzal, hogy novem­ber 7-re Szocialista Brigád­zászlót küldtek szovjet kol­légáiknak. Szirák József Számvetés a paradicsomról A rúzsai Napsugár Tsz idén kapcsolódott a tizenhárom gazdaságból szerveződött so­roksári paradicsomtermeszté­si rendszerhez. Hat éve ter­mel nagy területen paradi­csomot ez a szövetkezet, el­sősorban konzervgyári föl­dolgozásra, azt eddig is ta­pasztalhatta tehát, hogy ho­mokos területein kedvező esz­tendőkben jól fizet ez a nö­vény. A termelési rendszer­hez csatlakozás viszont ab­ból az előrelátó megfontolás­ból született, hogy az egyre fogyatkozó emberi erőt csak a gépesítés válthatja föl, gé­pesíteni pedig a lekor érde­mes, ha a lehető legkorsze­rűbb munkaszervezéssel pá­rosul. Bár az első esztendő pon­tos szamai még nem össze­gezhetők, vázlatos számve­tésre kértük a szövetkezet el­nökhelyettesét, Börcsök Szil­vesztert, és a főkönyvelőt, Juhász Vincét. Elmondták, jelentős beruházásra volt szükség. Most vásárolták az ágyást húzó, a vegyszereket bedolgozó, a palántázó-, 'gyomirtó és paradicsomszedő gépeket, a kultivátoroikat, billenős pótkocsikat és tíz hatalmas tartályt a paradi­csomlé szállításához. Ehhez még hozzászámítva a fel­dolgozó gépsort is, megha­ladja a befektetés a 13 mil­lió forintot Jelentős állami támogatás segítette az elha­tározás megvalósítását. Az el­ső év eredményeiről arra kö­vetkeztetnek, hogy az ideihez hasonló termés esetén 4—5 év alatt megtérülnek a költ­ségek. Száz hektár paradicsom termesztéséhez és feldolgozá­sához elegendő ez a gépsor, idén, az első évben, óvatos­ságból csak 80 hektárral kezdtek, és a másik 80 hek­táron hagyományos módon tei-meltek. A részesmüvelés tábláiról hektáronként 350— 400 mázsát takarítottak be, a géppé] művelt táblák közel száz mázsával többet adtak. Összesen 550 vagon paradi­csom termett 160 hektáron. Külön keli említeni azokat az előnyöket, amelyeket a terméseredmények számai önmagukban nem jeleznek. A kézzel művelt táblákról he­tenként kétszer kellett szed­ni a paradicsomot, a gép egyetlen menetben a teljes termest betakarította. A gép­pel szedett, és paradicsomlé­vé feldolgozott 350 vagon termés első osztályú áruként került paradicsomié formájá­ban a Szegedi Konzervgyár­ba. Csupán a feldolgozó gép­sor üzembe állítása 700 ezer forint tiszta nyereséget ho­zott az első évben. Ide kell azonban számítani azt az előnyt is, hogy a szállítás lé­nyegesen egyszerűbb lett. Azelőtt, ha egy tehergépko­csi reggel elindult Szegedre, megrakva paradicsommal, csak késő délutánra várhat­ták vissza, most a tartályko­csik akár négyszer is fordul­hattak, és egy fuvarral ls lé­nyegesen többet szállíthattak. Az alapos számítás terme­szetesen azt is figyelembe veszi, hogy a drágán vásárolt gépek még mire használha­tók. A vegyszert talajba jut­tató gép, a rotációs gyomir­tó, a permetező és a billenő­platós pótkocsi természetesen másutt is dolgozhat, de víz­szállításra szükség esetén még a tartálykocsik is be­foghatok. Lényegeben csak a feldolgozó gépsor nem hasz­nálható másra. A betakarítás hetei alatt sokan látogattak a környező gazdaságok szakemberei kö­zül a rúzsai termelőszövetke­zetbe, mérlegelték a terme­lési rendszer előnyeit. Vár­ható, hogy a rúzsai példára megyénk több szövetkezeté­ben is a paradicsomtermesz­tés teljes gépesítése mellett döntenek. H. D. Rádió a vasúton Több mint hatvan, túlnyomórészt villanymozdonyra szerelt fel a MÁV Miskolci Igazgatósága rövidhullámú adó­vevő készüléket az idén. Az új berendezések nagy segít­séget jelentenek a forgalomirányítóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents