Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Kedd, 1976. november 2. 5 Ellenőrzés Az élelmiszerüzletek új nyitvatartási rendjének be­vezetése óta szombati napo­kon egyes üzletekben nem gondoskodtak alapvető cik­kekből zavartalan ellátásra, különösen a zárást megelőző órákban. Ugyanilyen jelen­ség volt tapasztalható a pia­cokon, a Marx téri vásár­csarnok pavilonjaiban _ is, amelyek vasárnap is árusíta- ken a tej. A nak. Volt, hogy zárás előtt téri üzletben nem lehetett kapni tejet, ke­nyeret, olcsóbb húst, hús­árut. rás után még 26 kilogramm kenyér volt, az 56-os üzlet­ben pedig 5 kilogramm zá­rókészlet maradt. A na­gyobb üzletekben megfelelő volt a készlet péksütemény­ből, a választék két-három­féle. Mi ennek az oka, holott elégséges árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére Sze­geden is? Erre volt kíváncsi a Csongrád megyei és a Sze­ged városi tanács kereske­delmi, valamint mezőgazda­A kenyér mellett a má­sik alapvető áru a hétvége­Szent István záróra előtt egy órával már nem volt tej, az Erdélyi téri bolt­ban zárás előtt másfél órá­val mindössze 4 liter állt rendelkezésre. A szegedi ÉLIKER 8-as boltjában este 6 órakor 20 liter tejet talál­tak az ellenőrök. Záróráig ez nem volt elégséges, ezért az ellenőrök saját kocsijukkal 40 litert szállítottak ide az sági osztálya a Kereskedel- ÉLIKER 29_es üzletéből, ahol mi Felügyelőség és tartottak közösen ellenőrzést szomba­ton az üzletekben, vasárnap pedig a piacokon. Ellenőrizték, hogy milyen abban az időpontban még 180 liter tej állt rendelkezésre. Tapasztalták az ellenőrök, hogy valamennyi húsboltban, és húst, valamint húsárut ér­ellátás megfelelő volt. Ser­téshúsból, marhahúsból, nap­közben bőrös malacból is elégséges volt az ellátás, bár teléről, ebből az áruból több helyen hogy az ellenőrzés időpontjában nem találtak készletet Az olcsóbb árfekvésű fejből, kö­römből is volt árukészlet egyes boltokban. Az Algyői az ellátás kenyérből és tej- tékesítő élelmiszerüzletben az bői a zárást megelőző órák­ban. Van-e elég húsáru és tőkehús, s ezekből milyen a választék? Hogyan voltak a boltok ellátva fagyasztott és frissen vágott baromfival, zöldségfélével, gyümölccsel. Az ellenőrzés kiterjedt a külvárosoktól a Belvárosig. Szombatra 493 mázsa kenye­ret rendeltek az állami és szövetkezeti üzletek. Ez a mennyiség az utóbbi hetek átlagánál 15—20 mázsával több. A szegedi ÁFÉSZ Szent István téri 24-es bolt­jában este 6 óra 5 perckor már nem volt kenyér, mert 5 óra körül elfogyott. Az üz­let este 7-kor zár. Ugyan­csak az ÁFÉSZ Erdélyi téri árudájában délután három­negyed 3-kor mindössze egy kilogramm kenyér volt. Az üzlet 4 órakor zárt. Nem le­hetett kenyeret kapni a Cse­mege 110-es számú ban délután negyed A diszpécserszolgálattal ren­delt kenyeret később kapták meg. A szegedi ÉLIKER Csap utcai boltjában a zá­órákban már elfogyott a baromfi. A Gyapjas Pál ut­cai húsboltban viszont aznap egyáltalán nem lehetett elő­hűtött baromfit kapni, mert az üzlet rendelését a szállí­tó nem teljesítette. A piacon tartott ellenőrzés tapasztalata: az Üj Élet Tsz kenyérboltjában zárás előtt fél órával 4 kilogramm ke­nyér volt, a Városellátó 20­as számú üzletében ugyanek­kor már sem tejet, sem ke­nyeret nem lehetett kapni. A MÉK Szent István téri pa­vilonjában 9 órakor elfogyott a tej. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat l-es szá­mú boltjában aznap egyál­talán nem lehetett tejet kap­ni. Az üzletben az ellenőrö­ket úgy tájékoztatták, hogy a tejipar nem szállította le a megrendelt 140 liter tejet. Az ellenőrök később arról győződtek meg, hogy a piac­csarnok másik oldalán az út­testen 140 liter tej állt re­keszekben. A tejipar tehát szállított, csak az árut rossz helyen rakták le. Erről az üzlet vezetője tudott. Még­sem intézkedett az áru átvé­Megengedhetetlen, a Móra Ferenc Tsz pavilonja, amely zöldséget, baromfit árul és pecsenyét süt, áruhiány miatt bezár­jon. Hasonló a helyzet a do­rozsmai ÁFÉSZ 2-es hús­Sa'tétájékoztafó Hz ausztrál tudomáiYes müszeruapokról Az MTESZ, a Magyar Ke- A most megrendezésre ke­reskedelmi Kamara és az rülő tudományos műszerna­ausztrál Külkereskedelmi pókra főként egészségügyi Minisztérium rendezésében célokat szolgáló berendezése­kedden ausztrál tudományos ket hoztak el Budapestre az műszernapok kezdődnek a ausztrál cégek. Egyik' érde­Technika Házában. A há- késség közöttük az integrált romnapos eseménysorozatról áramkörökből kialakított hétfőn sajtótájékoztatót tar- szívritmusingerlő készülék, tott Róbert L. Mcauslan, amelyet a klinikák alkal­Ausztrália magyarországi mazhatnak. külkereskedelmi tanácsosa. Az ausztrál tudományos Elmondotta: a kereskedelmi műszernapok kiáilítása szer. forgalom fellenditesenek elő- , . segítésére két évvel ezelőtt dán és csütörtökön varja a már megrendezték Buda- szakközönséget Budapesten, a pesten az első ausztrál tudo- Technika Házában délelőtt mányos műszernapokat. 10 órától délután 5 óráig. úti nemrég megnyílt ÁFÉSZ boltjával, amelyet negyed 10­üzletben hentesáruból nem találtak az ellenőrök készle­tet. A nagyobb üzletekben 25—30, a kisebbekben 8-10­féle hentesárut találtak, amelynek 80 százaléka az ol­csóbb cikkek közé tartozott. Szegeden 83 üzletben elő­hűtött, 42 helyen pedig mé­lyen hűtött baromfit kínál­nak a vásárlóknak. Az ellen­őrzött élelmiszer és húsbol­tokban 20 helyen találtak előhűtött baromfit, és vala­mennyi mélyhűtővel rendel­boltjá- kező boltban fagyasztott 4-kor. baromfit és aprólékot. A sze­gedi ÁFÉSZ Munkásszövet­kezeti ABC-áruházában és a Marx téri 29-es ÉLIKER árudában a kora délutáni kor áruhiány miatt találtak zárva. , A tanácsi kereskedelmi szervek korábban — nagyon helyesen — intézkedtek, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti élelmiszer-ke­reskedelemben a hétvégekre központi ügyeleti szolgálatot tartsanak az igények felmé­résére, az áruk zavartalan szállítására. Az ellenőrzés napján csak a szegedi ÁFÉSZ nem tartott fenn központi szolgálatot. A szegedi ÉLI­KER, a Csongrád megyei MÉK igen, sőt gépkocsit is biztosított a gyorsabb intéz­kedésre, L. F. Nemzetközi tanácskozás a művelődési otthonok funkcióiról Nyolc európai ország épf- funkcióit kell meghatározni tészeti és népművelői ta- ahhoz, hogy olyan épületeket lálkoztak a Népművelési In- létesíthessenek, amelyek sok tézetben hétfőn kezdődött ember számára nyújtanak konferencián. A Népműveié- optimális művelődési lehető­si Intézet és a Magyar Épí- séget. , tőművészek Szövetségének A magyar szakemberek meghívására a művelődési művelődési otthonok funk­otthonok funkcióiról, célsze- cióiról, tervezéséről, tevé­rű kialakításáról tanácskoz- kenységi rendszeréről tarta­tak. A négynapos nemzetkö- nak előadásokat, s a cseh­zi értekezleten megvitatják, szlovák, finn, francia, hol­hogy milyen épületek szol- land, lengyel, NDK-beli és gálják a legjobban az aktív szovjet szakemberek ezirá­közösségi művelődést, a sza- nyú hazai tapasztalataikról bad idő hasznos eltöltését. Garamvölgyi József kultu­rális miniszterhelyettes meg­nyitó beszédében hangsú­lyozta: Magyarországon elő­ször tanácskoznak hazai és külföldi szakemberek a mű­velődésiotthon-építés Idősze­rű kérdéseiről. Társadalmi szükséglet az otthonok te­vékenységének továbbfejlesz­tése. A közösségi művelődés napjainkban éppen olyan fontos téma, mint akár 30 évvel ezelőtt volt, bár idő­közben kiépült a kulturális intézmények hálózata, szín­házak, múzeumok, könyvtá­rak létesültek. Mindenek­előtt a művelődési otthonok számolnak be. (MTI) Simon lo'ivar­emlékíilés az Maimián A Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövetsége, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézete Simón Bo­livár-emlékülést tartott hét­főn az MTA dísztermében. Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke, a Történettudomá­nyi Intézet igazgatója ünne­pi megnyitója után dr. Jüan Uslar Pietri, a Venezuelai Köztársaság, bukaresti nagy­követe, történész emlékezett meg a nagy szabadsághős alakjáról. Az eseményen részt vett a Külügyminisztérium, a Kul­turális Minisztérium, az Ok­tatási Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, és a KKI több vezetője. Je­len volt Antonlo Pittol, a Venezuelai Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenés ügyvivője. (MTI) Nyolcvan előadás Hétfőn a Debreceni Orvos­tudományi Egyetemen meg­kezdődött a Magyar Immu­nológiai Társaság VII. ván­dorgyűlése. A háromnapos tanácskozáson 140 kutató vesz részt. Nyolcvan előadás alapján többek között az immifno-kémiai és a sejt' ál­tal közvetített immunitás kér­déseit vitatják meg. Péter László egy eltűnt utcán (6.) 1926. szeptember 10-e és október 23-a között bontották le Juhász Gyu­la szülőházát. Eltűnik egy ház című versében (köteteibe később Egy ház címmel vette föl) egész addigi életét, küzdelmeit, harcait és kudarcait en­nek a kivénhedt kis házikónak a sor­sával kapcsolta össze: Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel Nem ostromolta gőggel az eget, Míg állt, nem tűnt fel senkinek [e tájon, öreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szívembe vág [a csákány, Mely falait lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem. [ifjúságom, E szürke ház volt színdús életem. Buday György grafikusművész 1928. szeptember 10-én így számolt be kolozs­vári barátjának, Jancsó Bélának ar­ról, hogy sikerült még lerajzolnia a költő szülőházát: „Juhász Gyula há­zát már majdnem lekéstem. Mellet­te levő ház már le van bontva. J. Gy. szomszédjának köszönhető, hogy a szomszéd kertet is be kellett vennem Elmondta a pasas, hogy abban a szomszéd kertben lakott Petőfi fia, s így lebontás előtt az is "-feltétlenül megörökítendő-. Különben kérlek, a rajzokat lehetőleg őrizd meg, mivel úgy tudom, hogy pl. a J. Gy. szülő­házának ez az egyetlen képmása, « így a lebontás után esetleg még jól foghat valamikor. Az építkezés már legjavában folyik." Szerencsére Buday. György abban tévedett, hogy az 6 rajza lett volna a szülőház egyetlen képmása. Megörö­kítették többen is: Parobek Alajos, akinek a költő éppen ezért dedikálta idézett versét; Pfeiffer Elek, Ma­gyar László, Zárai Ilona és Kafka Albert is; ez utóbbiak Rudnay Gyu­la tanítványai. Ahogy a Szegedi Friss Üjság 1926. augusztus 18-i számában olvassuk: „A kisajátítással egyidejű­leg a Rudnay-festőiskola növendékei valóságos rohamot intéztek a lebon­tásra kerülő utcák ellen, s így ma már, ha a régi Szeged eltűnik a Ti­sza partjáról, a napsütéses utca sorai azonban mégis megmaradnak a mú­zeum képtárában. Szegeden nyaraló fiatal művésznövendékek ugyanis a legkülönbözőbb elhelyezésben örökí­tették meg az érdekesebb utcákat, közte az Ipar és a Szegfű utcát is, amelyről dr. Szekerkéné Báck Manci és dr. Bedőné Gömöri Sári úrasszo­nyok szintén több és művészt kivite­lű fényképfölvételeket készítettek." Fönnmaradtak még Auer Lajos fényké­pész fölvételei is. A sors furcsasága, hogy éppen Buday György grafikája maradt eleddig ismeretlen előttünk. „Vannak lakáscímek, amiket so­sem felejtünk el — írta Babits Mihály a Nyugat 1939. decemberi számában. — Ilyen bűvös lakcím számomra a szegedi Ipar utca tizenhárom, noha már nagyon régen jártam ott, és ösz­szesen sem sokszor. Alacsony, régi ház volt, szürke kis udvarral, abban a városrészben, amelyet a nagy ár­víz még meghagyott a régi Szegedből. Azóta már ez a maradék is eltűnt, s nagyszabású új építkezésnek adott helyet. Számomra azonban e régi ház még ma is áll, és örökre lebontatlan; itt élt barátom, Juhász Gyula ..." Itt sem hagyhatom említés nélkül, hogy a nevezetes házban a két Pe­tőfin, Istvánon és Zoltánon, valamint Babits Mihályon kívül megfordult Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Jó­zsef Attila, Móricz Zsigmond, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Barta Lajos, Tnbéry Géza, Rudnay Gyula, Hellter Ödön, Károlyi Lajos, Tornyai János, Szabó Dezső — és még sok más író, költő, művész. © A szemben levő 14. számú ház Szűcs Ferenc és felesége, Czimeg Zsófia tulajdona volt. Egyik utcai szobájában lakott albérlőként még a Víz előtt, legényemberként, Juhász Illés (1853—1902) távirdatiszt. Ide költözött családja városrészéből. Föl­sővárosról, hogy közel legyen mun­kahelyéhez, a postához. „Szűcséknek — írta emlékezésében 1948-ban Ki­rály-König Péterné Juhász Margit, a költő idén elhunyt húga — volt egy lányuk, Erzsike; Anyával egyidős volt; a szomszéd házban pedig Achátz Ferencék laktak, akiknek szintén volt egy nagy lányuk, Maris­ka, aki tanítóképzőt végzett. Anyám és a két szomszéd lány igen jóban voltak egymással. Az akkor 17 éves Szűcs Erzsikét édes­apám el is vette feleségül, noha már tudta, hogy tüdőbajos, és nem sokáig fog élni. De szavát nem akarta visz­szavenni, és a lány is nagyon sze­rette; pár hónapi házasság után a fiatalasszony meg is halt. Édesapám továbbra is ott lakott az öreg Szű­cséknél, akik nagyon szerették. Pár hónapra rá, miután megtudta, hogy Anyának komoly udvarlója van, egy náluk albérletben lakó fiatal tanár, sietett megkérni Anyámat. Maga az öreg Szűcs néni volt a közvetítő, aki szintén nagyon szerette Anyámat. Az eljegyzés rövid idő múlva a legna­gyobb csöndben történt meg, az es­küvő pedig pár hónapra rá, 1882. jú­nius 3-án. A Szűcs házaspár is jelen volt az esküvőn." (Folytatjuk.) Képernyő Híradás a hajóról Ha most hozzám jönne a tatottság állapotát, az élet­Tömegkommunikációs Kuta- védő ösztönök és cselekvé­tóközpont felszólítása: sza- sek megbénftottságának le­vazzak az utóbbi két hét hetetlen érzését. Talán nem legérdekesebb tévéműsorára, tévedünk sokat, ha azt állít­Chrudinák Alajos és Vársze- juk: a hatás azért is volt gi Károly két libanoni film- ilyen erejű, mert a hajón jére adnám a voksomat, tudtuk „közeli" (képernyő­Nemcsak azért, mert e két közeli) ismerőseinket. És itt mindjárt adódik a válasz az esetleges kétségekre: a fil­mek készítőinek veszélyt vál­lalása nagyon távol áll a hatásvadászattól. Kötelessé­güket teljesítik. És minden szavukból, minden képükből kiérezni az óhajtást: végre a békés Libanonban volna jó filmet forgatni; gyerekek ke­zében a fegyver helyett tan­könyvet volna jó látni, rom­halmaz helyett hétköznapi forgatagot az utcán. Hogy mi szükség a béke­teremtésben a válság pilla­natait megragadó dokumen­hét adásnapjain éppen fel­tűnően kevés volt a jó, érde­kes, színvonalas program — a választáskor tehát nincs ok különösebb vívódásra. A Hétben sugárzott filmek aligha is adnak alkalmat ilyenféle összevetésekre, ha­tásuk egyik fontos tényező­je éppen egyedülvalóságuk. Az a körülmény, hogy - vére­sen valóságos csatatéren for­gatták, lehetetlenné teszi ha­sonlításukat egyéb, és szin­tén érdekes külföldi ripor­tokhoz is, amelyek többsé­gükben — szerencsére — a diplomácia hoznak híreket. Ugyanez ok­ból válik erényévé Chrudi­nák filmjeinek, ami egyéb riportokban olyannyira irri­tálja a nézőt: a munka ne­csatamezeiről tumokra? Elg, ha csak egyet­len, világot bejárt képsorra hivatkozunk. Annak a ripor­ternek a felvételeire, aki a Monedával szemközti szállo­da emeleti ablakából élete hézségeiről, a forgatás kö- kockáztatásával rögzítette a rülményeiről szóló szavakra chilei tragédiát. Aki ezeket és képekre gondolok, ame- a képeket látta, tiltakozott — lyéket nem mindig szeren- eszével, szívéyel. Sokan lát­esés megosztani a közönség- ták. gel. A nézőt ugyanis a téma Talán ritkán beszélünk ró­érdekli (ha érdekli) a riport- la, de az ilyenféle dokumen­ban, a feldolgozás mikéntje tumok révén közvetlenebbül nem annyira, kivéve, ha ez érzékelhetjük (konzekven­szorosan hozzátartozik a té- ciáit tudatosíthatjuk), ami ma kifejtéséhez. egyébként köztudomású: nap­Ritkán sikerül a jó érte- jainkban senkit sem mente­lemben vett hatáskeltés síthet a világeseményekről ilyen eszköztárát felvonul- való felelős gondolkodás alól tatni, ilyen cáfolhatatlan, el­söprő erejű „érvekkel" agi­tálni. Az izraeli hadihajók az a körülmény, hogy ezek az események tőlünk távol zajlanak. Ehhez túl relatív­fenyegető felvonulásáról ké- vá vált a távolság fogalma. szített felvételek például — azt hiszem — megértettek Nyilvánvalóan van még egy csokorra való oka-indo­és megéreztettek a nézővel ka, miért övezi tömeges ér­valami nagyon lényegeset a deklődés Chrudinák Alajos távol zajló háborúról, de és Várszegi Károly, filmjeit, megéreztették minden hábo- Mindenesetre bizonyosnak rúk abszurditását is. Hosszú látszik: feladatuk magaslatán percekre szinte kényszerítet- végzik kötelességüket, tek átélni a teljes kiszolgál- " fik &

Next

/
Thumbnails
Contents