Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-06 / 263. szám

2 « Szombat, 1976. november 13. Munkavédelem az ÁFÉSZ-eknél Különböző fórumokon általában minden évben felvetődik a kérdés: hogyan gondoskodnak a gazdasági szerveknél, Intézményeknél a munkavédelem megszervezéséről? A szegedi városi-járási ügyészség általános felügyeleti szakága ls törvényességi vizsgálatot tart minden évben különböző gazdálkodó szerveknél annak megállapítására, hogy a jogszabályokban és utasításokban előírt munkavédelmi, balesetvédelmi rendelkezéseknek hogyan szereznek érvényt. Az ügyészi szervek ezen tevékenysége szorog összhangban van a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló NET-határozat 29. pontjában írtakkal, mely szerint: „az ügyészség kísérje figyelemmel... a munkavédelmi előírások megtartását..." Ebből az alapállásból kiindulva vizsgálataink olyan területre is kiterjednek, ahol viszonylag kevés baleset fordult elő. Így vizsgáltuk a közelmúltban a szegedi, szatymazi, mórahalmt és üllésl ÁFÉSZ-eknél azt, hogy törvényesen bírálták-e el a munkavédelmi előírások megtartását, és az üzemi balesetek kárigényét A baleseti helyzetet a gazdasági szerveknél Általában abból szokták megítélni, hogy mennyi a balesetek száma. Ez a szemlélet önmagában jó, de nem adja meg a teljes képet. A balesetvédelmi-munkavédelmi rendelkezések fő funkciója ugyanis a megelőzés. Helyes képet akkor kapunk, ha a balesetek számát és a megelőzést szolgáló rendelkezések betartását együttesen vizsgáljuk, és így alkotunk véleményt. Mindezeket azért kellett előreboésátanom, mert a vizsgált AFÉSZ-ek baleseti helyzete — a számokat tekintve — viszonylag jó. Egy év alatt — 1975. júliug 1-től 1976. július l-ig — 14 baleset fordult elő. Vizsgálatunk általános megállapítása az volt, hogy az említett ÁFESZ-ek munkavédelmi tevékenysége a vállalatokénál alacsonyabb színvonalú. Kivétel csupán az Üllésl ÁFÉSZ munkavédelmi tevékenysége. Tudnunk kell, hogy a baleseti óvórendszabályok betartásához igen komoly emberi érdekek fűződnek még akkor is, ha esetenként sok munkát adó adminisztrációs tevékenységben nyilvánulnak is meg. Vizsgálatunk kapcsán az alábbiakban csupán néhány, de visszatérő mulasztásra szeretném a figyelmet felhívni. Ügy gondolom, ma már senki előtt nem kétséges: a kereskedelmi egységek gépesítésének magas foka megkívánja, hogy a gépeket működtető, alkalmazó személyek megfelelő oktatásban részesüljenek. Különösen akkor, ha Iparszerű tevékenységet ls végeznek. Ennek ellenére visszatérő hibaként állapítottuk meg, hogy a dolgozók balesetvédelmi oktatása sokszer elmarad. Ilyenkor az Illetékesek azzal védekeznek, hogy az oktatások a gyakorlatban ténylegesen megtörténtek, csak ennek az adminisztrációs oldala hiányzik. Már több ízben hangsúlyoztuk, hogy a „szükségtelennek" tartott írásbeliségnek Igen jelentős kihatása lehet. Akkor például, amikor a balesetet szenvedett kártérítési igényét vizsgálják, vagy ha súlyosabb testi sérüléssel járó baleset után büntetőeljárást indítanak, és felelősségre vonják a mulasztókat. Annak eldöntésére, hogy a balesetet szenvedett baleseti oktatásban részesült-e vagy sem, írásbeli bizonyítékokra is szükség van, ezeket a jogszabályilag is előírt adminisztrációs tevékenységek szolgáltathatják. Ezen áll vagy bukik a felelősség megállapítása. Természetes, hogy a munkavédelmi előírások betartásával megbízott személyeknek ezekre sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk. A megvizsgált AFESZ-eknél tapasztaltuk, hogy komoly mulasztások történnek a biztonsági szemlék körül. Nemcsak arról van azó, hogy ahol megtartják és hibát észlelnek, ott nem határozzák meg a kijavítás határidejét, és nem nevezik nSeg az érte felelős személyt, hanem arról ls, hogy néhány esetbén egyáltalán meg sem tartották a szemléket. Súlyos mulasztás ez. A kereskedelmi egységekben Igen sok elektromos berendezést üzemeltetnek, ezek időszakos felülvizsgálatához életbevágó érdekek fűződnek. A munkavédelmi szemlék elmaradása, vagy a hibásnak tudott, de ki nem Javított berendezések üzemeltetése végzetes következményekkel Járhat. A reális kép bemutatásához tartozik azonban az ls, hogy Jó gyakorlatot tapasztaltunk az Üllési AFÉSZnél, ahol a biztonsági szemlék megtartásával, azok nyilvántartásával, és az intézkedések megtételével törvényes rend uralkodik. Hangsúlyozni szeretném azt ls, hogy a biztonsági szemléket nagy alapossággal és körültekintéssel kell elvégezni, hogy lehetőleg minden hiányosság felszínre kerüljön. Igen Jelentős érdekek fűződnek ahhoz, hogy a hibákat kijavítsák, határidőt szabjanak, és megnevezzék a javításért felelős dolgozót. Elnéző magatartás Itt nem engedhető meg. Az ügyészségünk területén előfordult néhány súlyos balrset példázza, milyen komoly következmények fűződnek a szemlék alapos, és a jogszabályban előirt formákban történő megtartásához. Az eddig említett mulasztásokon túlmenően meglepődve állapítottuk meg, hogy a Szatymazi AFÉSZ-nél fontos, Igen lényeges jogszabályi rendelkezéseket nem is ismertek. Nem Ismerték azo kat a jogszabályi előírásokat és utasításokat, amelyek a biztonságos munka végzésére vonatkoztak. Ez még akkor is súlyos mulasztás, ha elismerjük, hogy az ÁFÉSZ ek munkavédelmi tevékenységét, az üzemi balesetek kivizsgálását, nyilvántartását szabályozó rendelkezések <öbb jogforrásban találhatók. A rendelkezés nem ls mérését azonban nem lehet megmagyarázni, hiszen a 6-os számú SZOT-szabályzat — ami ezt a kérdést szabályozta — 1967-ben jelent meg. A visszatérő hibás gyakorlat mellett elgondolkoztató azonban az ls, hogy egy év távlatában az illetékes szervek sem a mórahalml, sem a szatymazi AFÉSZ-nél a munkavédelmi tevékenységét i em vizsgálták. így bizonyos értelemben már érthető, hogy az eltelt kilenc év alatt Szatymazon nem tudtak a 6-os számú SZOT-szabályzat rendelkezéseiről. Szocialista államunk Igen nagy anyagi áldozatokat hozott, és hoz ma is a dolgozók életét védő és testi épségének megóvását szolgáló munkavédelmi berendezések ég eszközök beszerzésére. Megfelelő, jól átgondolt preventív szabályokat ls alkottak. Nyilvánvaló, ezután csak az következhet, hogy ezek az eszközök és jogszabályok a gyakorlatban szolgálják a dett: malomkővel a nyakán az Enns folyóba dobták. A XV. században a nagy hurkatöltőhöz hasonlítható első vízpuskák jelentek meg, amelyek a felszívott vizet öt-tíz méterre lövellték. Az első, valóban szivattyúval működő fecskendőt 1655-ben Johann Hautsch, nürnbergi ezermester készítette; a fémből készült gólya nyakú fecskendőt minden irányban lehetett forgatni. A tűzoltás ban szinte forradalmat hozott Jan Van Der Heide találmánya, a tömlős tűzoltó fecskendő. A feltaláló „mellesleg" festőművész volt, s mesterien illusztrált rajzai máig is a tűzoltás alapelveiként használhatók. Érdekes módon védekeztek a tűzoltók a füst ellen. Egy időben csak szakállas ember lehetett tűzoltó, mert amikor a füstbe rohantak, benedvesített szakállukat a szájukba vették, s ez megszűrte a levegőt. Később ecetes vízbe mártott kendőt kötöttek szájuk elé. Magyar találmányt is feljegyeztek a krónikák: Kőszegi Márton Károly főstrázsamester — mellesleg a gulyáságyú feltalálója — 1834-ben olyan célt is. Elengedhetetlen az álarcot és ruhát szerkesztett, a tűz elleni küzdelem történetéből Kevesen tudják, hogy Au- színre. A Budapesti önkén- sel nem tudták volna meggustus császár idején Rómá- teg Tűzoltó Egyesület azon- akadályozni a tűz tovaterban 7000 fizetett tűzoltót al- ban a világon az elsők kö- jedését, a gyár porrá égett kalmaztak, ég a vidéki pro- zőtt használt tűzoltó Répko- volra.) vinclák fővárosaiban önkén- csit. A Magirus-gyár 13 ló- A budapesti tűzoltóság mai les tűzoltó-egyesületek mű- erős Wartburg márkájú, ke- berendezései is a legkorszeködtek. S az sem közismert, ményguml-kerekeken gördü- rűbbek közül valók. A Mahogy Szent Flórián, a tűzöl- lő szerkocsija óránként 20— girus-gyár nagy teljesítmétók védőszentje nem képze- 22 kilométeres sebességgel nyű tűzoltólétrája csaknem letbell, hanem valós személy, haladt, 5 tűzoltót és 23 má- 50 méteres magasságra tola mai Ausztria területén ál- zsa felszerelést szállíthatott, ható fel. ezzel a legmagasabb lomásozott római léglók szá- szivattyúja percenként 450— budapesti lakóház teteje is ztWosa volt A feltehetően 500 liter vizet szivattyúzha- elérhető. A legújabb típusú nagy termetű és nagy erejű tott. Ez akkor vllágviszony- 115 lóerős tűzoltókocsik 95 centurlo egymaga képeg volt latban csúcsteljesítménynek kilométeres sebességgel száhatalmas dézsákból annyi vi- számított. Ezzel a tüzoltóko- guldhatnak; a korszerű habzet bezúdítani az égő házak csival oltották el 1903 no- ágyúk percenként 500o liter ablakán, amennyi megfékez- vemberében a Flóra gyertya- habot lövellnek a tűz fészte a pusztító lángokat. Szent- gyár tüzét. A berendezés Itt kére, s a levegőtől elzárva té nem ezért avatták, ha- nárom és fél óráig egyfoly- oltják el a lángokat, nem, mert kereszténysége tában működött, a tüzet elmiatt vértanúságot szenve- oltották. (A régi berendezés- F. T. Illetékes területen dolgozó vezetők és beosztottak odaadó, lelkiismeretes munkája. Ha az ÁFÉSZ-eknél is előre akarnak lépni, közös összefogással minél előbb cselekedniük kell! Dr. Jármai Tibor amelyben fél óráig tartózkodhatott hiányos levegőjű helyiségben a tűzoltó. A XIX. század második felében már minden nagyvárosban elterjedtek a szivatytyűs tűzoltókocsik, de ezeket még lovak vontatták a helyKönyvekről sorokban KUZNYECOV: HARCI RI- MUSZREPOV: KETTEN A ADÓ A FLOTTÁNÁL. A TŰZVONALBAN. Egy kazah szovjet nép számára nagyon pásztorfiú meséli el a maga nehéz volt a háború első idő- életének történetét a Győzeszaka, de a hadsereg és a lem Könyvtárának ebben a flotta már akkor súlyos csapásokat mért a fasiszta ellenségre. A szárazföldön, a levegőben, a tengerben vívott gigászi harcokban a szovjet haza fial aoha nem halványuló fényes sorokat írtak a történelem lapjaira. Nyikolaj Geraszimovics Kuznyecov haditengerészeti népbiztos Harlegújaub kötetében. A fiú sorsa — miután a hétosztályos Iskola elvégzése és különféle munkák abbahagyása után határőrnek jelentkezik — egybefonódik nagy hazájának, a Szovjetuniónak történelmével. A háború különböző színterein igen nehéz feladatokat old meg. többször cl riadó a flottánál című megsebesül, de a kórházból könyve a politikai és gazda- mindig visszavágyik a frontsági események együttes is- ra, bajtársai közé. A kazah mertetésével mutatja be a folklór fűszereivel ízesített haditengerészek heroikus történet a szovjet népek öszküzdelmeit az eleinte még szeforrottságát példázza technikai fölényben levő hit- szemléletesen, s meggyőzően leristák ellen. Hitler és An tonescu csapatai Odesszát és Szevasztopolt rohamozzák, északon Murmanszkot fenyegeti az ellenség, ám a németek villámháborús elképzelése mégis zsákutcába jut, mert nal Kiadó.) Pátylzat a néphadsereg tiszthelyettes iskoláira Jelentkezésre hívja fel Kálazl József vezérőrnagy, miniszterhelyettes mindazokat az ifjakat, akiket vonz a katonai pálya, akik népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják, és a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar államnólgárság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, általános Iskolai végzettség, nőtlen családi állapot, a betöltött 17., de 23. évnél nem magasabb életkor. A tiszthelyettes Iskolára pályázók a hivatásos tiszthelyettesi pályával kapcsolatos felvilágosítást és Jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest, Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az Iskola Igazgatójától, a sorkatonák alakulatuk személyügy' szervétől kapnak. A kitöltött jelentkezési lapot és mellékleteket a tanulók az iskolaigazgató útján (a munkaviszonyban levők közvetlenül) a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest, Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságnak, sorkatonák alakulatuk személyügyi szervének adják út, A láthatási jogról W Férjétől különváltan él két kiskorú gyermekével K. M-né szegcdi olvasónk. A házasság felbontása folyamatban van. Kéri ismertessük. mit tartalmaz a láthatási jog, valamint azt Is szeretné tudni, hogy a nagyszülőnek van-e láthatási Joga. A szülők válása esetén legtöbbször a bíróság dönt, hogy a két szülő közül melyiknél maradjon a gyermek, és ki gyakorolja ezután a szülői felügyeletet. Az idevonatkozó rendelkezések szerint a különélő szülőnek gyermekévél érintkezni akkor ls joga van, ha a szülői felügyeleti joga megszűnt, illetve szünetel. A különélő szülők a láthatásban megegyezhetnek, amit a gyámügyi hatóság hagy jóvá. Az egyezség jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha az közérdeket nem sért, közerkölcsbe nem ütközik, a kiskorú érdekében áll, továbbá, ha megfelel az idevonatkozó rendelkezéseknek. Az érintkezés módját vita esetén a gyámhatóság állapítja meg. A gyámhatóság az érintkezés jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, sőt el ís vonhatja. A gyámhatóság a láthatás módját akként szabályozza, hogy annak gyakorlása a kiskorú érzelmi fejlődését, tanulmányi előmenetelét, valamint közösségi életben való részvételét ne akadályozza. A láthatás szabályozásánál elsősorban a gyermek érdekelt veszik figyelembe, tekintettel vannak a korára, nemére. egészségi állapotára, továbbá a láthatási joggal élni kívánó személyek erkölcsi életére, egészségére, valamint a szülök méltányos érdekeire. A láthatást a gyámhatóság rendszeres (folyamatos), illetőleg rendkívüli (időszakos) láthatási formában biztosítja. A rendszeres érintkezés keretében szabályozza a szülő és gyermek kapcsolatát, ha mind a gyermek, mind a szülő körülményei lehetőséget adnak arra, hogy a szülő a gyermekkel állandó kapcsolatot tartson fenn, és a gyermek fejlődését ellenőrizze. A rendszeres láthatás havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben 48 óránál több nem lehet. Az érintkezés szokásos időtartama általában havonta három alkalommal történő 12 —12 óráig tartó találkozás. Ha a szülő körülményei indokolják, lehetőség van arra, hogy havonta csak egy albizonyítva, hogy a győzelem kivívását valamennyi nép fiai közös ügyüknek érezték. (Kossuth Könyvkiadó.) ILJA EIIRENBURG: JULIO JURENITO. A népszerű író a minden talpalatnyi földet ebben a könyvében megbé—lyegez mindenféle faji előítéhosiesen védő szovjet csapa- ^ nacionalizmusti leiepie. tok felőrlik a fasiszta hadi- zi a kegyetlenségeket, azokgépezet erejét. (Zrínyi Kato- nak az embereknek a kapzsiságát és képmutatását, akik elkezdték a háborút, azokat az álszent papokat, akik megáldották a fegyvereket, bemutatja a vérontást igazolni akaró álszociallstákat. „Julio Jurenltót egyszerűen, szinte családlasan Mesternek nevezem — írja hőséről a szerző —, bór soha senkit nem tanított, nem korlátozta sem vallási szabály, sem tetikal parancs, még egyszerű, ösztövér filozófiai rendszere sem volt. Többet mondok: ez a koldusszegény, de igazán nagy ember még nyomorúságos kispolgári járadékkal sem rendelkezett." Ehrenburg azt mondta erről a könyvéről, hogy ha 1921-ben nem írta volna meg, akkor 1940-ben kálómmal találkozzék gyermekével. Ilyen esetben a találkozás időtartamát 12 óránál hosszabb időben i6 meg lehet állapítani. A találkozás idejét általában vasárnapra szokták megállapítani. A gyámhatóság rendkívüli láthatás formájában i6 alkalmat adhat a különélő szülőnek, hogy gyermekével találkozzék akkor, ha körülményei nem teszik lehetővé a gyermekkel való rendszeres találkozást (például külföldön dolgozik stb.). A különélő szülőnek lehetőséget ad a rendelkezés a rendszeres láthatás mellett arra i6, hogy gyermekét két hétre üdülni vigye. A szülőkőn kfvül a nagyszülőnek is van joga a láthatásra, ezt is a gyámhatóság engedélyezheti. Ha a gyermeknek nincs szülője, s nem élnek a nagyszülei sem. akkor a gyermek nagykorú testvére és szülőjének testvére (nagybácsi, nagynéni) is kérheti a láthatás engedélyezését. Ha a gyermek érdeke úgy kívánja, a gyámhatóság a felsorolt személyek láthatás iránti kérelmét elutasíthatja, Illetőleg a gyermekkel való érintkezési jogukat korlátozhatja, szükség esetén meg is vonhatja. _L P*. V. M. nem tudta volna megalkotni a Párizs bukásá-t. (Európa Könyvkiadó.) GALAMBOS LAJOS: DIAGNÓZIS. A nyírségi nincstelenek világából származó (rónak szenvedélye a mai élet jellegzetes alakjainak, konfliktusainak, útkeresésének és útvesztéselnek fölkutatása és ábrázolása. Ezt az elbeszéléskötetet tíz esztendő terméséből válogatta összes, s legfőbb jellemzőjük az igazság, a valóság szeretete. Memutatja az emberi értékeket, a jellem tisztaságát, a hivatástudat elszánt küzdelmeit, az erkölcsi tisztaság csendes győzelmeit. Napjaink erkölcsi viszonyainak tudatos ábrázolója tehát Galambos Lajos, aki sokféle hangon, sokféle írói módszerrel közelít céljához: a meleg emberi közvetlenséget éppúgy vállalja, mint a társadalomtudományi vértezettséggel folytatott kutatást. (Szépirodalmi Könyvkiadó.)