Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Péntek, 1976. november 5. 3 Koszorúzások az 1956-os ellenforradalom áldozatainak emiékezeiére Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól csütörtökön kegyelettel emlékeztek meg a főváros dolgozói. Koszorúzási ünnepséget tartottak a Köztársaság téren, a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. A budapesti pártbizottság nevében Katona Imre első titkár, valamint Somogyi Károly, Király Andrásné, Gérnyi Kálmán, dr. Molnár Endre, a pártbizottság titkárai és dr. Vida - Kálmán, a budapesti pártbizottság pártszervezetének titkára, a pártbizottság osztályvezetője rótta le kegyeletét. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a fővárosi tanács, a kerületi tanácsok apparátusának dolgozói, a fömegs?ervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a munkásmozgalmi panteonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a budapesti pártbizottság, a budapesti fegyveres testületek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Az 1956-os ellenforradalom elleni harc hősi halottainak Kerepesi temetőben levő emlékművénél a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrséget. Felcsendült a Himnusz, majd elhelyezték a kegyelet virágait a budapesti pártbizottság, a fővárosi tanács, a fegyveres testületek, a Magyar Partizán Szövetség és a KISZ budapesti bizottsága nevében. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a díszszázad tiszteletadásával ért véget. Kereskedelmi kamarai konferencia Tegnap délelőtt a Csongrád megyei tanács III. emeleti tanácskozótermében konzultációval egybekötött konferenciát rendezett a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi összekötő bizottsága három megye — Csongrád, Bács-Kiskun és Békés — mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozó vezető szakemberek részére. A tanácskozás résztvevőit üdvözölte Polák Zoltán, az összekötő bizottság elnöke. Dr. Lackovich László, a IIUNGAROFRUCT kereskedelmi igazgatója tartott tájékoztatót a vállalata forgalmába tartozó árucikkek piaci elhelyezéséről. A HUNGAROFRUCT kereskedelmi igazgatójának előadása után Balogh Bálint, a MÉM osztályvezetője tartott tájékoztatót „A mezőgazdaság és élelmiszeripar szabályozó rendszere" címmel. Számosan kértek szót a jobb termelés érdekében. Gazdát a parkoknak és a játszótereknek mm Ülést tartott a városi tanács vb A szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülését Papp Gyula tanácselnök vezette le. A végrehajtó bizottság más témák között megvitatta az ipari osztály beszámolóját az ipari szövetkezetek állami törvényességi felügyeletének tapasztalatairól, s a szövetkezetek személyzeti munkájára vonatkozó határozatok végrehajtásáról. Élénk vitát váltott ki a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén az a jelentés, amelyet az építési és közlekedési osztály készített a szegedi játszóterek és parkok helyzetéről. Szeged lakói mindig büszkék voltak tereikre, parkjaikra, még abban — az egykét évtizeddel korábbi — időben is, amikor igazi parkja legföljebb ha három volt a városnak: a Széchenyi tér, a Tisza-parti sétány és az újszegedi liget. Azóta azonban sok minden történt. Az utóbbi tízegynéhány évben, elsősorban a negyedik ötéves terv idején, többszörösére nőtt a rendezett zöldterületek, parkok és játszóterek felülete. Rendbe hozták, parkosították és csinosították a város legfontosabb tereit, s az új lakónegyedekben sok ezer négyzetméter új, belterjes park épült. A negyedik ötéves terv időszakában több mint 160 ezer négyzetméterrel növekedett az igényesen gondozott parkok alapterülete. Ez az adat is bizonyítja: a szegediek most sokkal inkább büszkék lehetnek parkjaikra, a város rendezett tereire, mint eddig bármikor. És okvetlenül fölvetődik a kérdés: valóban, s igazán büszkék-e? Az adatok szerint többnyire igen. A társadalmimunka-akciókban és a folyamatosan, felajánlások alapján végzett társadalmi munkában ezrek dolgoznak annak érdekében, hogy a város parkjai tiszták, rendezettek maradjanak, hogy a játszótéri játékokat mindig jó állapotban találjak a gyerekek. Szükség is van a társadalmi összefogásra, hiszen a parkok es játszóterek fenntartasára, karbantartáséra rendelkezésre álló összegek korántsem növekedtek olyan ütemben, mint ahogyan a parkok és játszóterek területe gyarapodott. így azután komoly gondokat okoz a fenntartás, hogy a drága pénzért épített parkok, játszóterek színvonala, állapota ne romoljon. Még jó, hogy a karbantartási munkákat végző kivitelezők egyre inkább felnőnek feladataikhoz. Különösen a városgazdálkodási vállalat, amely a létszámgondokon gépesítéssel enyhítve mindent megtesz, hogy jól ellássa feladatait. A Felszabadulás Tsz munkája viszont elmarad a várakozástól. Sok gondot okoz az is, hogy nem mindenki becsüli a város szép parkjait, játszótereit. Igaz, egyre jobban dolgoznak a fenntartással foglalkozó szervek, igaz, hogy a negyedik ötéves tervben a társadalmi munkások ezrei 21 ezer fát ültettek, 87 ezer négyzetméter virágágyat építettek, 326 ezer négyzetmétert pedig gondoztak, hogy 13 ezer négyzetméter új parkot és játszóteret építettek, 66 ezer négyzetmétert gondoztak, ám, sajnos, viszonylag sokan semmire sem becsülik munkájukat és a város pénzét. Meglehetősen gyakran rongálják a padokat, a játszóterek játékai és a parkokat az éjszakák „erős" emberei. Ez is felmerült a tegnapi vitában, csakúgy, mint az, hogy sok tóba, erdőbe szemetet és törmeléket hordanak; hogy nem kellőképpen átgondolt a parkok és játszóterek „bútorzatának" tervezése és a tervek jóváhagyása. S egyáltalán: lehetne és kellene javítani a parkgondozás és -fenntartás irányító munkájának és ellenőrzésének szervezettségén. Jelenleg ugyanis a városgondnokságon egy ember látja el ezeket a feladatokat. A vita alapján a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy gondoskodni kell arról, legyen igazi gazdája a parkok és játszóterek ügyének; hogy meg kell teremteni a szükséges feltételeket — társadalmi és tanácsi, szakigazgatási téren egyaránt — a továbblépéshez. Azt is eldöntötte a végrehajtó bizottság, hogy fel kell mérni a város parkjait, s kategóriák szerint eldönteni, hogy melyiket hogyan gondozzák, melyiknek mi legyen a jövője. Az építési osztálynak január végéig kell a végrehajtó bizottság elé terjesztenie a döntések alapján elkészített javaslatait és terveit. Elutazott Szegedről a bolgár pártkiildöttség Két napot töltött Csongrád megyében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A delegáció, amelynek vezetője Etvim Stoimenov, a Bolgár Kommunista Párt KB adminisztratív osztályának helyettes vezetője, csütörtökön megtekintette a nagyfai munkaterápiás, alkoholelvonó intézetet. A bolgár küldöttséget a kíséretükben levő pártvezetőket: dr. Nyíri Sándort, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya igazságügyi alosztályának vezetőjét, dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát dr. Banka Lajos orvos-alezredes, a nagyfai intézet parancsnoka és Sinkó Péter, az intézet párts'zervezetének titkára fogadtak és köszöntötték. Dr. Banka Lajos tájékoztatta a vendégeket az intézet létrehozásának céljáról, az alkalmazott módszerekről, eddigi eredményeikről, majd bemutatta az egészségügyi részlegeket, hálótermeket és az új építkezéseket. Az intézet egészségügyi részlegének megtekintése után "a helyi vezetők válaszoltak a bolgár delegáció tagjainak kérdéseire. A konzultáción jelen volt dr. Szilárd János, a. szegedi II. számú kórház osztályvezető főorvosa is, aki a kérdésekre válaszolva tájékoztatót adott a magyarországi alkoholelvonó intézetek tevékenységéről. Végül dr. Németh Lajos búcsúzott a megyei pártvégrehajtóbizottság nevében a bolgár küldöttség tagjaitol. A bolgár vendégek a délutáni órákban visszautaztak Budapestre. a szovjet filmek fesztiválja Delegáció Szegeden — Díszbemutató a Szabadság moziban A CB S. Sándor feüvítete A küldöttség tagjai a Sajtóházban (balról jobbra): L. Sz. Moszin, I. Kupcsenko, V. Tyelicskina, Sz. Mikaeljan és V. Muszatov Tegnap Szegeden ünnepélyes kereteit között nyitották meg a szovjet filmek kéthetes fesztiválját. Az alkalomra hazánkba utazott szovjet filmművész delegáció délután érkezett Szegedre, és a Sajtóházban újságírókkal találkozott. Horváth Lászlóné, a Csongrád megyei Móziüzemi Vállalat igazgatónője mutatta be a delegáció tágjait: Leonyid Szergejevics Moszint, a Szovjet Állami Filmbizottság elnökhelyettesét, Szergej Mikaeljant, a Prémium című film rendezőjét, Irina Kupcsenko és Valentyina Tyelicskina színésznőket, valamint Valerij Muszatovot, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosát. L. Sz. Moszin arról beszélt, milyen sokrétű tevékenységet folytat a Szovjet Állami Filmbizottság. Nemcsak filmgyártással foglalkoznak, de profiljukba tartoznak a művészfilmek, dokumentum. és tudományos ismeretterjesztő filmek is, hatáskörük a filmterjesztés, a külföldi alkotások beszerzése és a szovjet művek külföldi terjesztése — azonkívül az új filmes technika kidolgozásával, filmstúdiók szervezésével is törődnek. Stúdióikban televíziós megrendelésre is dolgoznak, igen sok művészfilmet készítenek képernyőre, melyeket először a filmszínházak mutatnak be, s csak azután a televízió. A filmbizottság országos hálózatában 330 ezren dolgoznak, színészektől filmgyár-igazgatókon át a propagandistákig. A televízió és a film kapcsolata a Szovjetunióban is aktuális, sok vitát kiváltó kérdéseket vet föl: véleményük szerint a televízió és a film kölcsönösen egészíti ki egymást. Szergej Mikaeljan örömmel számolt be arról, hogy a Prémium című film tavaly márciusi leningrádi bemutatója óta a Szovjetunióban ez idáig 30 millió nézőt vonzott. A szovjet filmművészeket délután a megyei tanácsházán Csongrád megye párt- és állami vezetői fogadták. A baráti találkozón ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese is. A megyei pártbizottság és tanács nevében dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke köszöntötte a kedves vendégeket, s rövid tájékoztatót mondott, mindenekelőtt Csongrád megye és Szeged kulturális, művészeti életéről. A meleg fogadtatásért L. Sz. Moszin mondott köszönetet. Este a Szabadság filmszínházban ünnepi külsőségek közepette vetítették le a Prémium című filmet. A közönségnek Horváth Lászlóné mutatta be a földíszített pódiumon megjelent szovjet filmművészeket, akik közül L. Sz. Moszin és Sz. Mikaeljan is szólt a publikumhoz. A szovjet filmek szegedi fesztiválját Szabó G. László nyitotta meg. Arcok a küldöttségből Tyelicskina Kupcsenko Elsősorban falusi lányok és falusi fiatalasszonyok életre keltőjeként ismeri a közönség. Minthogy maga is faluról származik, közel érzi magához a figurákat, és szeretettel alakítja őket. Ahhoz, hogy a színész hűen és életszerűen eleveníthessen meg egy alakot, ismernie kell természetét, belső életét, ami meghatározója cselekvésének. Csak így lehet élethű és valószerű a játszott figura. Valentyina Tyelicskináról bízvást elmondható, hogy jól ismeri az általa alakított hősök életfelfogását, lelkiéletét, mindennapjait. Amint elmondotta, tizenkilenc éves koráig falun élt. Szülei egyszerű falusi emberek: apja lakatosmester, anyja elárusítónő. Valja elragadtatással, mély ragaszkodással beszél a szüleiről. Tizenkilenc éves korában került a filmhez, és azóta 21 produkcióban játszott fő- és epizódszerepeket. A filmművészeti főiskolán csakhamar megmutatkozott különleges tehetsége, s már a diplomamunkafilmjei meghozták a sikert. Három ilyen filmje volt: Az újságíró, ibanov (Csehov drámája nyomán), Majakovszkij nevet (A poloska című vígjátékból). Tyelicskina másod- és harmadéves hallgató volt, amikor Az újságírót forgatták; s mint ismeretes, a film világsiker lett. 1967-ben végezte el tanulmányait Szerencsés veit, mert olyan tanítómesterei lehettek, mint Lev Szverdlin, Vlagyimir Belokurov, Nyikolaj Szvobogyin. Első három „próbafilmje" után olyan kiváló rendezőkkel dolgozott együtt, mint Szergej Gcraszimov, Borisz Jasin, Eldar Sengelaja, Gleb Panfilov, Eljdar Rjaszanov, Gajdaj, Jurij Arugov és mások. Valentyina tisztelettel és szeretettel emlékezik vissza Vaszilij Suksinra, akivel első ízben A tónál című filmben játszott egy üt L Először Turgenyev Nemesi fészek című művének filmváltozatában lépett a kamerák elé, Liza Kalityina szerepében. Sokan Úgy vélik, hogy a fiatal színésznőnek szerencséje volt, hiszen az orosz irodalom egyik legbájosabb, legtisztább alakját formálhatta meg. Persze, turgenyevi hősnőt alakítani nehéz feladat. Nemcsak művészi adottságokat, tehetséget kíván, hanem nagy és mély érzelmi tapasztalatokat is. S honnan veheti mindezt egy fiatal színésznő, egy negyedéves főiskolai hallgató? Azt is mondhatnánk, hogy Irinának szerencséje v~»H, hiszen jó rendező, Andrej Mihajlov-Koncsalovszkij irányításával debütálhatott a filmművészetben ... És most ismét találkozunk a fiatal művésznövel a Ványa bácsi című filmben. A rendező ismét Andrej Mihajlov-Kancsalovszkij, s a partnerek olyan kiválóságok, mint Szmoktunovszkij és Bondarcsuk. Csehovot játszani nagy felelősség. Makszim Gorkij így írt az írónak: „A napokban megnéztem a színházban a Ványa bácsit. Néztem és úgy sírtam, mint egy aszs/.ony, pedig nem valami gyengék a/, idegeim. Műve megrendített, felkavart." Szonja alakjában Irina Kupcsenko ismét figyelemre méltó alakitast nyújtott. A kritikusok nemcsak a színésznő személyes varázsát, játékának meggyőző erejét emelték ki, hanem azt is, hogy színészi tehetsége milyen emberi adottságokon átszűrve jelentkezik. Megtestesül benne az orosz nő „örök" nemzeti karaktere, a klasszikus és a mai hősök alakjaiban egyaránt. Irina elmondta, hogy nagy izgalommal várja filmjeinek bemutatóit, de minden alkalommal ügy erzi, jobban kellett volna játszania. S a jövó tervei? — Nagyon szeretnék mai, kortárs nőalakokat megformálni.