Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-30 / 283. szám

^ I r\ / f \ / 1/ r7r VILÁG PnOtrrÁRJAr,EGYÉ5ÜUETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 66. évfolyam 283. szám 1976. november 30., kedd Ara: 80 fillér A társadalom fele kJ agy fontosságú állásfog^ lalást közölt vasárnapi lapunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága állásfoglalását a párt nőpolitikái határozatának érvényesüléséről. Csak egy mondatot emelünk ki ebből a dokumentumból : „A határozat végrehajtása folyamatos, időarányosan is megfelelő." Ez a gondolat természetesen nem valami önelégültségről tanúskodik, hanem a realitás talaján áll. Kifejezi, hogy egy ilyen nagy fontosságú határozat végrehajtása nem lehet kampányfeladat, tervszerű, folyamatos munkát, a szemlélet további egészséges változását, gazdasági és politikai intézkedéseket is kíván. Ám e tömör mondatban az is megfogalmazódott, hogy megyénkben is jelentősen előrehaladtunk a nőpolitikái határozat végrehajtásában. A dokumentumból is kiderül az a kézenfekvő tény, hogy miután a társadalom fele nő, itt nem egyszerűen „nőkérdésről", hanem nagyon fontos társadalompolitikai kérdésről van szó. Ha a társadalom fele nő, akkor ezzel a ténnyel a szocialista építés minden kérdésének felvetésénél, eldöntésénél, minden intézkedésnél — kezdve a kormánytól a legegyszerűbb egységekig — állandóan számolni kelL Figyelembe kell venni, hogy társadalmunknak ez az 50 százaléka a munkában, a felkészültségben, a tudatban egyenrangú és egyenjogú társa legyen a másik 50 százaléknak, a férfinemnek. Ennek érdekében, tehát, hogy a női egyenjogúság egyre jobban kiteljesedjék, a párthatározatok, a kormányintézkedések megjelölik azokat a hosszú távú és állandó feladatokat, amelyekért szüntelenül dolgoznunk keli. A nő helyzete évszázadokon át alárendelt volt. Ezt a több százados szemléletet es gyakorlatot, ami beleivódott társadalmunk pórusaiba, a felszabadulás óta eltelt három évtized során — amikor pedig programunkba került a női egyenjogúság — teljes mértékben megváltoztatni mindenütt nem sikerült. Mégis történelmi jelentőségűek azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, s ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határozata felgyorsította. Három kérdést érdemes kiemelni a megyei helyzetelemzésből, az állásfoglalásból. Az egyik — ami az egyenjogúság fontos feltétele — az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetesebb érvényesítése. Már a megyei pártbizottság ülésén is több felszólaló — elsősorban a szakszervezet képviselője — elmondotta, hogy még számos egységben ez az elv sem érvényesül következetesen, s ez sokáig nem tűrhető. Van azonban ezen elv érvényesülésének egy másik — a történelmi múltból fakadó — oldala is. Az egyik probléma éppen az, hogy a dolgozó nők bére általában azért alacsonyabb, mint a férfiaké, mert a nők beosztása is zömmel alacsonyabb, mint férfitársaiké. A feladatot a megyei állásfoglalás is megjelöli ezzel kapcsolatban, amikor arra utal, hogy a dolgozó nők képzésére, funkcióba állítására az eddiginél is nagyobb erőfeszítésre van szükség. A

másik kérdés a régi szemlélet hagyatékával függ össze. Ugyanis elég erősen tartja még magát bizonyos körökben az a nézet, hogy a nők kevésbé alkalmasak bizonyos pályákra. De aki ezt mondja, nem arra gondol, hogy tényleg vannak foglalkozások, amelyek meghaladják a nő fizikai alkalmasságának határát, hanem ez egyfajta kibúvó, amikor fokozottan sürgetjük a nők bátrabb x megbízatását. Nem békélhetünk meg tehát azzal a nézettel, hogy „nem veszünk fel nőt, mert úgy is tele vagyunk velük, a nők férjhez mennek, aztán szülnek meg beteg lesz a gyerekük, s csak a gondjaink növekednek." Természetesen a párt nőhatározata — és a megyei állásfoglalás is — józanul figyelembe veszi, hogy a nőkérdésnek sajátosságai is vannak, s ezek a sajátosságok (szülés, szociálpolitikai igények stb.) befolyásolják a nő helyzetét. Ami a szociálpolitikai helyzetet illeti, ebben a vonatkozásban is megjelöli az állásfoglalás a feladatokat. De ne feledjük, hogy még igen sokat kell tennünk ezzel összefüggésen — ahogy az állásfoglalás mondja: ,,a családi élet demokratizálásáért". Ami alatt azt értjük, hogy az élet továbbvitele, tehát az utódnevelés nem speciális nöfeladat, hanem mind két nembeli ember feladata és kötelessége. Szerencsére egyre jobban terjed az a felismerés, hogy a háztartás gondjait, a gyermeknevelés nehéz feladatait egyenlőbb arányban kell megosztani a szülők között. Sokszor hallunk azonban még „családfői despotizmusról", amikor a házastársak viszonyában a nő, mint valami cseléd, vagy gyermeknevelőnő szerepét tölti be, férjeura korlátlan kiszolgáltatását., miközben valamilyen munkahelyen becsülettel elvégzi mindennapi feladatát is. kJ :m egyszerűen egy párthatározat végrehajtásáról yan tehát szó, hanem amint fentebb hangsúlyoztuk: fontos társadalompolitikai feladatról! Ez a körülmény tehát egyben megszabja társadalmunk minden egységében, szervezetében a nők helyzet.Yiek, egyenjogúságuk további kiteljesedésének feladatait. A határozat természetesen a kommunisták — és a kormánydöntések — minden állami szervre nézve kötelezőek. Fontosabb azonban, hogy szüntelenül szem előtt tartsuk, hogy a nők társaink a munkában, az élet minden vonatkozásában. Minden szónál szebben beszél a tett — tartja a jó közmondás. Nos, ez a párt nőpolitikái határozata végrehajtására is érvényes. A megyei pártbizottság — amint az állásfoglalásból is kiderül — tisztában van azzal, hogy e kérdés több vonatkozásban igen nagy erőfeszítést és hosszabb időt követel. A

megyei pártbizottság e határozat végrehajtásának egy szakaszát értékelte, és további tennivalókat határozott meg. Gondoljuk, ebből minden érdekelt megtalálja a maga tennivalóit. RACZ LAJOS Tanácskozás az országgyűlés soron következő ölésszakáról Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével hétfőn a parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés állandó bizottságának elnökei, a képviselőcsoportok vezetői és a parlament tisztségviselői. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei. Elsőként Apró Antal tájékoztatta az értekezlet résztvevőit az országgyűlés következő, téli ülésszakának előkészületeiről, majd Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár számolt be a készülő, 1977-es állami költségvetés főbb irányelveiről. Szegeden, az Északi városrészben Építik a tízezredik házgyári lakást Sok nézője akadt tegnap, hétfőn délután Szegeden annak a két házgyári elemnek, amelyeket Juhász János gépkocsivezető hordozott végig a városon, panelszállító autóján, A Lenin körúton, a Széchenyi téren, Űjszegeden és Tarjánban fölbukkanó falelemen piros betűk hirdették: elkészültek a DÉLÉP házgyárában a tízezredik szegedi panelos lakás elemei. Ez pontosan úgy értendő, hogy néhány éve csaknem 3 ezer családi otthont dunaújvárosi és szolnoki panelből építettek, a további jó hétezer elem a szegedi házgyár terméke. Délután 2 órakor állt meg az autó 150 méterre a Csongrádi sugárút és a Rózsa utca kereszteződésétől, az Északi városrész épülő 322-es, ötszintes épületénél. Műszakváltás után néhány perccel helyére — az első emeletre — engedte a daru a két panelt, amelyeket a Kókai- és a Nagy Berta brigád tagjai rögzítettek. Közben a panelszerelő-üzem vezetője. Sári Somogyi Károlyné (elvétele Helyére emelik a 10 ezres számmal jelölt panelt végeztével összehívott pa- zetet, amellyel 10 ezer szeneiszerelőknek az eddig vég- gedi családnak teremtettek János megköszönte a műszak zett munkát, azt az igyeke- otthont. —^—mmmmmmm—^mmmmmmmmmi •••••••••————— Tudományos ülések Siegeden Számítástechnikai módszerek az orvostudományban Évente rendezi meg tudományos üléseit a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság megyei szervezete és orvos-biológiai szakosztálya Szegeden. A hetedik kollokvium hétfőn délelőtt nyílt meg a Technika Házában. A résztvevők, mintegy 180 kutató, orvosok, matematikusok, egészségügyi és műszaki szakemberek, mérnökök, összesen hetven előadást tartanak a „Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a oiológiában" témakörben. A kollokviumon több külföldi kutató is részt vesz és előadást tart. A tudományos tanácskozást tegnap, hétfőn délelőtt Kovács Kálmán, az MTESZ megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Székely Sándor, a József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának vezetője megemlékezett a közeimül1 • ban elhunyt Kalmár László akadémikusról, aki a Neumann-társaság megyei szervezetének elnökeként egyik életre hívója volt a hétéves múltra visszatekintő tudományos kollekviumnak is. A tanácskozás résztvevői egyperces néma felállással adóztak a tudós matematikus emlékének. A kollokvium plenáris üléssel kezdődött, amelynek első négy előadását szegedi tudósok tartották. A SZOTE központi izotópdiagnosztikai laboratóriumának kutatói azokról az új eredményekről számoltak be, amelyeket a számítástechnikai, kibernetikai módszereknek az orvosi és biológiai kutatómunkában való alkalmazása terén a közelmúltban elértek. Délután két szekcióban folytatta munkáját a kollokvium. Az* egyik szekcióülés előadásainak témái szintén a gyógyászati kutatásban, illetve a gyógyításban alkalmazható számítástechnikai módszerek voltak; a másik szekcióban a klinikai betegellátás szervezési kérdéseit, a kórházi adatfeldolgozás módszereit tárgyalták. A két fő témakörben lesznek szekcióelőadások ma, kedden is, holnap pedig ismét együttes ülést tartanak. Ezen az orvosi, biológiai kutatásokat segítő technikai eszközöket, berendezéseket, alkalmazásuk új módszereit ismertetik az előadások. A kollekvium szerdán délben fejezi be munkáját. Korszerűsítik a kémia oktatását Tegnap, hétfőn délelőtt tartotta meg alakuló ülését a Magyar Kémikusok Egyesülete megyei csoportjának oktatási szakosztálya. A Szegeden megalakult szakosztály első az országban. Azzal a céllal hozták létre, hogy szakmai fóruma legyen a kémiát oktató közép- és általános iskolai pedagógusoknak, akiknek ezután ez a szervezeti forma is segít, hogy eleget tehessenek a megnövekedett szakmai követelményeknek. Feladata lesz az új szakosztálynak, hogy szorosabb kapcsolatokat teremtsen a középiskolai tanárok és a felsőfokú intézmények oktatói között — a korszerűbb kémiaoktatás érdekében. A megyei továbbképzési és módszertani intézetben megtartott alakuló ülésen dr. Fejes Pál egyetemi tanár, a megyei kémikus szervezet elnöke mondott megnyitót. Dr. Balázs Lóránt, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője ismertette a szakosztály feladatait. Az új szervezet vezetője, Kárpáti László szakfelügyelő, a közeljövő programjáról szólt: a kémintaVirok a következő továbbképzésen az oktatás technikai eszközeivel ismerkednek meg; előadássorozatot indítanak, amelynek célja, hogy a megújhodó kémiatanításhoz szakmai segítséget adjon az oktatóknak. Az ülésen dr. Bán Miklós, a JATE Altalános és Fizikai, Kémiai Tanbékének docense „Az új gimnáziumi kémia tankönyv anyagának kvantumkémiai alapjai" címmel tartott előadást, majd dr. Nyilasi János egyetemi tanárnak (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Szervetlen Kémiai Intézet) a modern szervetlen kémia alapjairól szóló előadását hallgatták meg A kémiatanárok. Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap, hétfőn délután a járási hivatal tanácskozótermében kibővített ülést tartott az MSZMP szegedi já_ rási bizottsága, Jáhni László járási első titkár elnükleté-el. Az ülésen megjelent Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Zákányszék tanácselnöke és Oláh Miklós. a megyei pártbizottság munkatársa is. Az ülés két napirendi pontjának előadója Szögi Béla, a járási pártbizottság titkara volt. Előterjesztésében megtárgyalta a bizottság az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának járási tapasztalatairól és a további feladatokról szóló jelentést, különös tekintettel az ifjúsági parlamentek politikai tapasztalataira. Második napirendi pontként tájékoztatót hallgattak meg a tagkönyvcserc lebonyolításának tapasztalatairól. A kibővített járási pártbizottsági ülés vitájában részt vett: , dr. Bodó Istvánná ÍTESZÖV), Kulcsár Péter járási KISZ-bizottság titkára), Szász Gergely (Pusztaszer), Ocskó Imre (Kistelek), Király József (Sándortalva), Kálmán Ferenc (Zsombó), dr. Kiss Imre (járási hivatal elnöke), Faragó Vilmos (Bordány), Oláh Miklós (megyei pártbizottság), Tanács Imre (Röszke). A kibővített ülés Jáhni László zárszavával ért véget