Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

Vasárnap, 1976. november 21. 92 Vegyszerek és TUDOMANYS Amit nem tudunk, az nem ve­szélyes számunkra — szokták mondani. Jó, hogy nem gondo­lunk arra, mi minden jut egy év alatt szervezetünkbe, s mi hal­mozódik fel bennünk. A mai em­ber kb. 10 000 szintetikus vegyü­let hatásának van kitéve, ame­lyek zömének mérgező hatását ma még nem tudjuk megítélni. A rákos megbetegedésről már tudjuk, hogy nem ritkán rák­keltő anyagnak a szervezetbe jutásaként alakul ki; a ráko­sodas megindulásához azonban önmagában ártalmatlan és nem rákkeltő unyag jelenléte is ele­gendő. Európa egyik legtekinté­lyesebb rákkutatója, H. Wrba minduntalan utal erre, s azt is hangsúlyozza, hogy több olyan vegyszert ismerünk, amelyek kí­sérleti állatokban nem okoznak rákosodást, emberben azonban Igen. Rákkeltő anyagok mindig akadnak környezetünkben: a gombák által termelt aflatoxtn pL „természetes" rákkeltő anyag­nak tekinthető, de veszélye el­enyésző a műanyagokéhoz ké­pest. A környezetből felvehető mes terséges kemikáliáknál azonban nem csupán a rákkeltő hatással kell számolnunk. Ezek közvetle. Tivit más emésztőszervi megbete­gedéseket is okozhatnak, vagy az anyagcsere-forgalomba kerülve elsősorban a majat károsíthatják A mérgező hatások összegeződ­hetnek is. Egy látszólag közöm­bös anyag lassú felhalmozódás és más anyagokkal való kombináló­dás után válthat ki kóros elté­réseket. A napi táplálékkal fel­vett, csak milligrammokban mérhető kemikáliák az eltöltött évek során akár kg-os nagyság­rendben is felhalmozódhatnak. A fehérítőszerek és ízesítő anyagok, a festékanyagok és a konzerváló­szerek, az emulgeálószerek és az édesítők mind káros hatásúak le­hetnek. Természetes táplálékaink — a burgonyától az almáig, a kenyértől a tejig — ma már peszticidek, fertőtlenítőszerek, konzerválóanyagok és csomagoló­anyagok szennyező hatásúnak vannak kitéve, s ezekkel együtt, jutnak szervezetünkbe. Rendszerint a legtöbb mester­séges anyagot közömbösnek tart­Rózsa Ferenc Hetven esztendeje, 1906. december 4-én született Rózsa Ferenc építészmérnök, a magyar kommunista mozgalom kiemelke­dő t>ar"o*a. mártírja. VÍZSZINTES: 1 1938-ban a magyaror­szági kommunista .. irányításával bízták meg (zárt belük: S, É, A, A). 14. Kézje­gyével ellátott. 15. Hősköltemény, eposz má'lk neve. 16. A közeli rokonod, népies kifejezés. 18. Eliszkol, elfut. 19. Csak félig küzd. 20. Skócia partjai melletti tenger. 23. Aki betűi. 25. A kereskedelemben valuta­terület. 27. Munkahely. 28. Többes számú személyes névmás népies formája. 29. Bór és oxtoón vegyjele. 30 Rzolmizációs hang 32. YPÉ. 33. Helyhatározó rag. 34. Idegen kettős magánhangzó. 35. Csont latin neve. 36. Egész életét ennek szolgálatába állítot­ta. 39. Satu egynemű betűi. 40. A francia nevekben erdőt jelent (+'). 4J. Tanácsko­zás. 42. UE. 44. 1942-ben ennek a lapnak •"olt a szerkesztője. 47. Kálium és kén vegyjele. 48. Igekötő. 49. Francia nyelvben kettős mássá1 hangzó. 50. ... sten, régi diva­tos tánc. 51. 3,14. 52. A ,.Fü1es" hangja. 53. Fordítva szükséges. 54. Olimpiai helyezett férfi gyorsuszónk volt (Géza). 56. Eltévesz­tett tánc. 58. Testrész. 60. Hazánkban élő rtó'sztóvok. 62. Hé-omszo-osan mai tánc. 63. A szókép irodalmi nevének közepe. 65. Lusták. 68. Személyragos határozószó. 70. jjpo- v>w.ylevő hegven. FÜGGŐLEGES: 2. Tisztázatlan, áttekint­hetetlen. 3. Elér, félmúlt időben. 4. Borá­ros közepe. 5. Jószág, németül. 6. Kossiith­díjas akadémikus, közgazdás-, író, politi­kus volt (Ferenc). 7. Szita páros betűi. 8. Személyes névmás. 9. Korszerű kárpitos­Ipari kellék. 10. Nagy koffeintartalmú ser­kentőszer (—') 11. Az USA egyik legna­gyobb hírügynöksége. 12. Az észak-ameri­kaiak gúnyneve. 13. JIA. 18. Magyarország hadba lépése után ezt a munkát irányítot­ta (zárt betűk: R. E, T, I), folytatása a íüg? juk. Az orvos- és állatorvos­tudomány azonban ma még nem tart ott, hogy a károsító hatastó! való mentességet garantálni tud­ja. Az ellenőrző kísérletek rend­szerint csak rövid ideig tarta­nak, a kísérleti eredmények sokszor ellentmondóak. Egyetlen állatfajon belül is nagy a tole­ranciahatár. A forgalomba ho­zott anyagok élettani hatásának előzetes vizsgálata mindezek el­lenére rendkívül fontos, az itt alkalmazott módszerek tudomá­nyos alapon való fejlesztése az emberiség elsőrendű érdeke. Mégis meg kell alkudnunk a je­lenlegi helyzettel. Ha ma szin­tetikus anyagok károsító hatásá­tól biztosítottan akarnánk éni, az egyenlő lenne az önként vál­lalt éhhaláltól. Vasbeton — növényi rostokból Stockholmban folytatott kísér­letek során bebizonyosodott, hogy kiválóan lehet erősíteni a betont növényi rostokkal, elsősorban szizállal. Mintegy 50 betongeren­dát erősítettek meg szizálrosttai, majd hajlítópróbának vetették alá. A rostok hossza 1—3 cm hosszú volt, mennyisége pedig a betongerenda 1—2,4 százaléka. A tesztvizsgálat eredménye: a szi­zálrostok ugyanolyan ellenállást biztosítanak a betonnak, mint az acél, amelyet a vasbetonkészítés­hez használnak fel. Jelenleg a szizálkendertjrmő vidékeken folynak a termesztés­re, a klimatikus feltételekre stb. vonatkozó vizsgálatok. Vizsgálják más növényi rostok műszaki tu­lajdonságait is. Ügy tűnik azon­ban, hogy a beton erősítésére legalkalmasabb a szizál. A Svédországban folytatott kí­sérlet azonban csupán első lé­pésnek tekinthető. További vizs­gálatokra van szükség, elsősor­ban azt kell megállapítani, nem áll-e fenn a növényi rostok ké­sőbbi rothadásának veszélye. A mellékhelyiség sem mellékes — Anyu, bomba van a játszó­téren! — Ugyan...?! — De! Azt mondta a Julika édesapja. És ne nyúljunk hozzá És a Duci ne dobja a kukába. Mondd, anyu, a bombát mm lehet a kukába rakni? — Mit mondott a Juli apja? És hol van az a...? (Azért ez alighanem füllentés!) A bomba egy nylonzacskó va­lami. Valami vegyszer, tiagy ilyes. Ezért nem is teszem idé­zőjelbe, hogy bomba — az em­ber nem tudia. mi ez a kristá­lyos izé, hátha pocokméreg. Vagy növényvédő szer. Ajjaj, az is felér — avatatlan kezekben — egy bombával. Helyes, ne te­gyük hát a kukába. De mi le­gyen vele? A fene a kitalálóját. Hogy nem tudta ráírni, mi van benne! — bosszankodom, de erről mégis eszembe jut valami apróság: méregre, növényvédő szerre rá kell írni. s ha ez nincs, hát va­lami más lehet. Valami ártatlan. Meg kell fordítani. Lám, a túlsó oldalán sincs felirat. — Elássuk ide! — javasolja egy nagyobbacska gyerek. Hírnök jő — hatéves fonna gyerek —, s pihegve szól: — Nem láttatok erre egy náj­Ion zacskót? A mutter elvesztette a tapétaragasztót! Sz. M. Sokan úgy értelmezik a „mel­lékhelyiség" kifejezést, hogy esz­tétikai és célszerű mivoltát mel­lékesen, harmadrendűnek tartjók, s úgy is kezelik. Hány előszobát ismerünk mindannyian, amely nem egyéb, mint közszemlére tett lomtár, ahol kilakoltatva megta­lálható minden, amit a család ki­mustrált, megúnt, semmire sem használ. ízlése ellenére kapta aiándékba — de valamiféle téves ál kegyeletből mégsem mer meg­válni tőle. Ki ne látott volna még előszobába kiakolbólított, ós­di szekrényt, ,.nem-bánthatjuk­meg-Amál-nénit" felkiáltással az előszobafalra kiútált giccsképet, ízléstelen áldísztárgyat, s más ha­sonló, csak kerülgetésre való fö­lőslegességet? De...! Ócska szekrény nem vén szek­rény! Túladni rajta lehetetlenség, eltüzelni nincs hol, mert korszerű fűtésű a lakás, s ha mégsem az, nem éri meg a fáradságot a fel­aprózása (meg ugye kegyetlenség ls lenne...), viszont az új szek­rény nem túl olcsó. Vagyis: meg kell találni a módját, miképpen szülessen újjá a masszív, tágas belterületű, csak éppen szemre szörnyű, ócska- bútordarab. Ha ép, erős, vagy barkácsűton helyrepofozható a szekrény, egy­kettőre megjavítható. Ha felüle­A jövő hét a múltban időjárás NOV. 29 30 Az 1900—1075 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egyko­rival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélső­ségesnek. vagy éppen az évszak­nak megfelelőnek, átlagosnak. DECEMBER 1 2 3 4 5 Középhőmérséklet 3,0 3,3 3,3 3,3 2,7 2,6 2,3 C4 Atl. maximum 5,9 6,3 6,2 6,0 5,3 5,4 54 C4 Atl. minimum 0,0 0,2 0.4 0,6 0,0 —0,3 —0,5 C4 Legmagasabb 16,6 15,0 15,9 15.2 154 16,0 14,7 C4 hőmérséklet 1930 1923 1953 1947 1947 1961 1961 Legalacsonyabb —11,9 —10,8 —f2,8 —14,1 —15,9 —17,4 —14,2 C4 hőmérséklet 1915 1915 1925 1973 1973 1973 1925 tét nem „díszíti" túl sok ciráda, vagy azok eltávolíthatók — meg­szabadítjuk e cifraságoktól. Ügyes barkács ezt is elvégezheti (asztalos ilyesmire aligha kapha­tó.) Akinek tetszik — s hozzá hob­bija a régi módi szér.vasaló, réz­mozsár és a többi hasonló, régi módi-új divat — varázsolja ilyenné régi bútorát, s a modern környezettel kitűnően összehangol­hatja. A modernizálás abból áll, hogy a megfelelően előkészített, tehát kromofággal leoldott, vagy dörzspapírral lecsiszolt, régi, sö­tétbarna fafelületet olaj-, majd lakkfestékkel lefesti. Az „új-ódi­vat" szerint: vidám, modem, élénk színre, például világító kék­re, tojássárgára. Meglepően jó színfolttá lép elő a lehangolóan avítt hatású, komor, s az idő vasfoga által még sötétebbre ár­nyékolt, generációkat kiszolgált, nyugdíjra megérett bútordarab. A domborulatoktól, bemélyedé­sektől mentes, vagy azoktól há­zilagosan megszabadítható szek­rényt legegyszerűbben azáltal csi­nosíthatjuk, ha új ruhát készí­tünk neki. Mindenekelőtt egyen­letessé, s ugyanakkor fénytől mentessé tesszük a fafelületet: durva dörzspapírral gondosan „át­smirglizzük". így könnyen tapad, jól megköt rajta a tapéta. Ez lehet olcsó papírtapéta (sűrű, fel­főzött keményítővel simítjuk a fára); még könnyebb a munkánk öntapadó tapétával, melynek raj­zos használati utasítása alapján csak a felületére rögzített hártyát kell eltóvolitanunk, s csupán rá­simítjuk a felületre. Igaz, hogy drágább az egyszerű papírtapétá­nál, de tartósabb, szebb, tompa fényű felületet ad, és bevizezett, erősen kicsavart ruhával tökélete­sen tisztítható is. (Kitűnő szak­könyvet adott ki tavaly a Műsza­ki Könyvkiadó „Tapétázás" cím­mel, ebben a fal- és fatapétázás minden csínja-bínja megtalálha­tó.) Lim-Iomot, giccset pedig ne aggassunk se az előszobába, — se az erkélyre! P.G. gőleges 17. számú sorban. 17. A függőleges 16. folytatása (zárt betűk: P, G, T). 21. Bróm és itterbrium vegyjele. 22. Dédanya kedves megszólítása, ford. 24. Erős, Izmos. 26. Az általános Iskola ötödik osztályáig járó tanulók összefoglaló neve. 28. Vala­minek az építését e'végzi. 31. Aoró cukor­ka, néve1 ővei. 33. Felhág. 37. Tasak köze­pe. 38. Tüskés hátú rovarevó emlős. 43. Rendszeres szolgáltatás. 45. Öriás kígyók. 46. Debrecen főiskolás sportegyesülete. 47. Kiérződik (a szavaiból). 54. Morgásra em­lékeztető hangot ad. 55. Német származá­sú marxista forradalmár, Marx és Engels harcostársa. 57. Lánc náros betűi. 59. Für­dőhely Sopron közelében. 60. Szontagh Gusztáv író. k'ritikus vezetéknevének pá­ratlan betűi. 61. Az angol nyelvben éles, metsző, csípős a jelentése. 64. Fővárosi Autóbusz Üzem. 6/8. SDS- 67 • Több orszá­gon keresztül közlekedő expressz névbe­tűi. 69. Kicsinyítő képző. 70. Igekötő. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1„ 36., 44., és a függőleges 16., 17. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉSEK _ NYERTESEK ' A két héttel ezetött megle'ent reitvény he's-eq meg'eitése: Eszmeileg 'elkészíteni a proletariátust a szocialista Forradalomra — Vörös Üjság. A me<»feitők közül sorso'ással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könvves­bo'tban (Kárász utca), ahol azonnal vá­sárolhatnak is érte: Bogdán Imrén* Sze­ged. Kossuth Laios sugárút 75., Molnár Zsuzsanna, Szeged, Lengyel u. 4., Korénvi Jánosné, Szeged Bajcsy-Zsilinszky utca 28., Kiss Jánosné, Szeged, Dugonics u. 7., Sza­bó Anna. Szeged, Cserzy Mihály u. 26. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük bekü'deni. Beküldés! határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. t 4

Next

/
Thumbnails
Contents