Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

ÁLLÁSFOGLALÁS 4 a párt nőpolitikái határozatának érvényesüléséről Csongrád megyében A megyei pártbizottság 1969 novembe. I rében, majd a Központi Bizottság nőpolitikái határozatának megjelenése után a párt-végrehajtóbizottság értékelte a dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetét A testületek intézkedési tervekben határozták meg a pártszervek és -szervezetek állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tennivalóit Kiemelt feladatként jelölték meg: — a határozat, illetve az abból eredő sajátos megyei feladatok megismertetését, egységes értelmezését, a helyes szemlélet és gyakorlat kialakítását; — a pártszervek és -szervezetek nőpolitikát irányító, koordináló és ellenőrző ; munkájának javítását, a közvetlen pártirányítás továbbfejlesztését; — a nők alkotmányos egyenjogúságij nak gyakorlati megvalósítását az élet i minden területén; : — a nőmozgalom megyei szervezeti átalakítását, továbbfejlesztését, a nőbizottságok széles körű szervezett hálózatának létrehozását; — a családok életkörülményeinek —a politikai célokkal és gazdasági lehetőségekkel összehangolt — javítását. Megyénkben a Központi Bizottság nőpolitikai határozatát a kommunisták mellett a pártonkívüliek, a férfiak és nők, vezetők és beosztottak is kedvezően fogadták, időszerűnek, szükségesnek tartották. A végrehajtás minden szinten elkezdődött, előrehaladt A munka során természetesen figyelembe kellett venni a megyére jellemző sajátosságokat Például: — a ©árost lakosság aránya magasabb az országosnál (6$ százalék); — az össznépesség egyötöde tanyán, külterületen él; a tanyákról főleg a férfiak járnak el dolgozni; — közel 22 000 az ingázó, melynek több mint fele ugyancsak nő; — az ipar jellegéből adódóan az országos átlagnál magasabb a női foglalkoztatottság (a munkaképes nők 70,4 százaléka dolgozik); — a nők jelentős része az alacsonyabb bérezésü könnyű_ és élelmiszeriparban dolgozik. Az említett sajátosságok hatással voltak a végrehajtás ütemére is. Az elmúlt hat évben végzett politikai nevelő munka egyik legjelentősebb eredménye, hogy megyénkben már jobban elismerik a nfck társadalmi szerepét. Jelentős változás következett be ugyanakkor a munkásnők — elsősorban a nagyüzemi munkásnők és termelőszövetkezeti parasztasszonyok — élet- és munkakörülményeiben; van előrehaladás ideológiai, politikai műveltségében, közéleti munkájában. Növekedett az anyagi javak termelésében betöltött szerepük, fokozódott bizalmuk a párt politikája iránt. A szakmai, politikai műveltségi színvonaluk azonban még nem éri el a munkásosztály egészének szintjét. A nőpolitika! feladatok megvalósítását a végrehajtásért felelős szervek már nemcsak külön akcióprogramként, hanem a társadalompolitikai tennivalók szerves részeként kezelték. Ezzel együtt azonban a végrehajtást nehezítő, fékező körülmények továbbra is fellelhetők, különösen a szemlélet alakulásában és a nők vezetővé nevelésének tudatosságában. A témát a megyei pártbizottság azért tűzte napirendre, hogy megvizsgálja, értékelje, meddig jutottunk, valamint, hogy az összegezett tapasztalatok alapján megfogalmazza azokat a teendőket, amelyek újabb lendületet adnak e munkának és a gyorsabb előrehaladást segítik. I. A határozat végrehajtása folyamatos, Időarányosan is megfelelő. Szervesen öszszekapcsolódott a X. és a XI. kongresszus, a IV. és V. ötéves terv feladatainak megvalósításával. Megyénk gazdasága az elmúlt évek alatt dinamikusan fejlődött. A fő célkitűzések döntő többsége megvalósult. Tovább bővültek anyagi lehetőségeink, lehetővé vált a lakosság élet- és munkakörülményeinek, így a nők gazdasági és szociális helyzetének tervszerű javítása. Sikerült széles körben a határozatot és az abban megjelölt tennivalókat megismertetni: — párt-, állami, társadalmi szervek testületi ülésén értékelték a helyzetet meghatározták a saját feladataikat; _ 1070—71-től önálló témaként szerepelt a párt nőpolitikája a megyei pártiskola tematikájában; — a megyei sajtó, az üzemi lapok, a párt- és társadalmi szervek kiadványai is jelentősen hozzájárultak a határozatból adódó feladatok megismertetéséhez, a női egyenrangúsággal kapcsolatos helyes szemlélet formálásához. A pártszervek irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét a növekvő igényesség és tervszerűség jellemzi. Rendszeresen visszatérnek a határozat egészének vagy súlyponti részének áttekintésére. Az ellenőrzések nem kampányjellegűek, az összmunka részeként, általában a lehetőségek, igények egyeztetésével kerülnek a felmerülő gondok és problémák megoldásra. A megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság minden jelentősebb határozatában, állásfoglalásában helyet kaptak a nőpolitikái feladatok. Így a káder- és személyzeti munkával, a tagfelvétellel kapcsolatos határozatainál éppúgy, mint az ifjúságpolitikai, egészség- és szociálpolitikai, oktatás- és művelődéspolitikai vagy gazdaságpolitikai állásfoglalásainál. A pártapparátus ellenőrző és segítő munkájában is a mindennapos munka szerves részévé vált a nőpolitikával való foglalkozás. Bár e munka színvonalában és rendszerességében még vannak különbségek. A járási, városi, községi, üzemi, szövetkezeti és intézményi pártszervek is eredményesen végzik a határozat végrehajtását Testületi ülésen rendszeresen értékelik egy-egy terület munkáját. Az utóbbi időben e pártszerveknél és -szervezeteknél is — az átfogó értékelések mellett — a nőpolitikai határozat egy-egy konkrét területének vizsgálatai kerültek előtérbe — mint például a közéletiség, a háztartást segítő szolgáltatások stb. A beszámolók általában reális képet adtak a végrehajtásról, és jól határozták meg a továbblépés irányát is. A városi és járási pártbizottságok apparátusában a területfelelősi rendszer bevezetése és működésének fejlődése is segíti a gyakorlati végrehajtást. Rendszeresen foglalkoznak titkári tanácskozásokon a tájékoztatók az aktuális nőpolitikái kérdésekkel. Állandósultak a munkát előbbre vivő előadások, tanfolyamok, tapasztalatcserék is. Hasznosak és jól mozgósítóak a kommunista nők tanácskozásai is a nőkre közvetlenül háruló tennivalókban. Az alapszervezetek egy részénéi a nőpolitikával való foglalkozás, sajnos, még csak az általánosság szintjén maradt. Intézkedési terveikben gyakran felsőbb szervek elképzeléseit ismételgetik, kampányszerűen foglalkoztak a szemléletformálással, a nők és a férfiak között végzett politikai nevelő munka helyzetével, saját tennivalóikkal. Lassú az előrehaladás a nőpolitikái tennivalókban a gazdasági, társadalmi vezetők beszámoltatásában, részükre a feladatmeghatározás is gyakran általános és nehezen ellenőrizhető. A határozat megjelenését követő években jelentős volt, hogy a nőpolitikái feladatok megoldását, végrehajtását az alapszervezet a nőbizottságtól vagy az alapszervezet nőfelelősétől kérte számon. A helyes szemléletformálás — a rendszeres tanfolyamok, tapasztalatcserék stb. — eredményeként ma már a nőpolitikát irányító, koordináló, ellenőrző tevékenységben erősödik a testületi felelősség. A végrehajtás segítésében jelentős szerepet vállaltak az alapszervezeti vezetőségekben a párt nőfelelősei, és a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nőbjzottságok, melyekben több mint 1000 nő tevékenykedik. Ismerik a területükön élő dolgozó nők, családok, gyermekek helyzetét A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nőbizottságai, mint új szervek, jól felismerték a feladataikat, egyre színvonalasabban, tartalmasabban dolgoznak. A nők körében kedvező a pártépítő munka. A X. és XI. kongresszus között a megyében a pártba felvettek több mint egyharmada nő volt Fokozódotjt a nők aktivitása a közéletben. A párt-, a szakszervezeti, a Hazafias Népfront, a KISZ-választások alkalmával az irányító testületekbe, tisztségekbe jelentős számú nő, köztük munkásnő került Az 1975. évi pártválasztások során a megyei és alsóbb szintű pártbizottságokban a nők aránya a korábbi 23,3 százalékról 34,9 százalékra emelkedett A KISZ-bizottsági tagok között a nők aránya 46,2, a népfrontbizottságokban 40,7, az SZMT-nél 50,8, a helyi tanácsokban 29, a megyei tanácsban 30,3, a megye országgyűlési képviselői között 37 százalék. A függetlenített pártmunkások között 1970ben 9 százalék, 1976-ban 22,7 százalék a nők aránya. A fentiek bizonyítják, hogy kedvező folyamat indult meg. A választott tisztségviselők között emelkedett a nők aránya és száma. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy kiválasztásuk, felkészítésük esetenként nem volt megfelelő. A segítésük sem elég hatékony még a tisztségből eredő feladatok elvégzésére. Az elmúlt években lényegesen fejlődött és tervszerűbbé vált a nők politikai képzése. A határozat megjelenése óta az egyéves és öthónapos pártiskolai hallgatók között a nők aránya átlagosan 20,8 százalék volt Mintegy két éve az egyéves és öthónapos hallgatók között ez az arány 40 százalék, ezt szükséges tartani, illetve tovább javítani. A Marxista—Leninista Esti Egyetem hallgatói között 29,2, a szakosítón tanulók 17,5 százaléka nő. A tömegpolitikai oktatásban arányuk meghaladja az 50 százalékot Megyénk dinamikus fejlődése következtében gyors ütemben nőtt a foglalkoztatás színvonala, s jelenleg meghaladja az országos átlagot Az összes foglalkoztatottakból a nők aránya 44 százalék. Megyénkben a munkaképes korú nők 70,4 százaléka kereső (az országos átlag 65 százalék). Az iparban foglalkoztatottakból 51,3, a mezőgazdaságban dolgozókból 35,5 százalék a nő. A kereskedelemben 65,5, az egészségügy területén kb. 70—75, a művelődésügy területén 73 százalékos arányt képviselnek a nők. A kialakult foglalkoztatási struktúrát megyénkben alapvetően meghatározta a A Szegedi Kuuxorvgyár csomagold üzemeben csak nök dolgoznak. Szorgos kezek Készítik elö, rakják kartondobozokba (képünk) a szovjet megrendelésre készült, exportra kerülő 5 l-es vegyes, darabos savanyúságot es a namouailan paradicsomot. Croco. üayeoi gazdaság szerkezete, a munkakörök differenciáltsága és a társadalmi szokások, hagyományok. Bizonyos területen a szakképzett nők aránya fokozatosan csökkent, például az egészségügyben, a szövő- és fonóiparban stb. Egyes munkaterületek egyre inkább elnőiesedtek (könnyű-, textil- és ruhaipar, kereskedelem, szolgáltatás, vagy például a pedagóguspálya). A jelenlegi munkaerő-gazdálkodási gyakorlat — mivel a fiatal nők pályaválasztási irányítása döntően a könnyűipar," kereskedelem és szolgáltatás területére szűkül le — nem eléggé segíti a kedvezőtlen helyzet javulását Az elmúlt tanévben a szakmunkástanulók között 36 százalék volt a leányok aránya. Többségük elsősorban a jelzett területeket választotta. A vasiparban jelenleg 3000 nő dolgozik, azonban a szakmunkástanulók között mégis alig találni leányokat Egyes üzemekben a nők arányának túlzott eltolódása számos munkaszervezési, szociálpolitikai gondot is felvet Ugyanakkor sok. esetben a férfiak munkáját is kénytelenek elvégezni (árurakodás, -mozgatás — például üzletekben). A felnőtt szakképzés a hiányokat nem tudta pótolni, mert arányaiban a nők között nem volt jelentős. Évenként 300— 350-en vettek részt a • felnőtt szakképzésben, és 75—80 százalékuk szerezte meg » végbizonyítványt. Ennek okai: — a munkahelyek igénye és a nők szakmai érdeklődése szűk területre korlátozódik; — a munka melletti továbbképzésnek számos szervezett útja elvileg nyitva áU, de a gyakorlati feltételek a nők számára még mindig kedvezőtlenebbek; — a családi terhek miatt nehezebben vállalják a képzést, a rendszeres tanulást; — a munkaműveletek specializálása miatt kevesebb a vállalatok szakmunkásigénye; — szakmunkánál az anyagi érdekeltség nem mindenütt ösztönző, s emiatt a nők nem törekednek szakmát tanulni; — a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésének feltétele a nyolc általános iskola befejezése. A megyében a nők között egy jelentős réteg nem fejezte be a nyolc osztályt. E kedvezőtlen helyzet felszámolása érdekében több munkahelyen kihelyezett általános iskolai oktatást szerveznek. Kezdeti eredmények már vannak; az elmúlt évben 500 nő szerezte meg a végbizonyítványt. A termelést segítő mozgalmakban a szocialista brigádokban a nők egyre növekvő számban vesznek részt Ezt jelzi: 1970 óta közel 7 ezerre nőtt a számuk, és jelenleg meghaladja a 22 ezer főt Kedvező az is, hogy 1971-hez képest arányuk a ..Kiváló Dolgozó" kitüntetésben részesültek között 34 százalékról 40 százalékra emelkedett A nők munkájának megbecsülése, a szocialista bérezés elvének betartása fokozódott A kereseti arányokban közeledett egymáshoz a nők és férfiak keresete, gyakorlatilag az 1000 forint alatti jövedelemkategória megszűnt Ezt kedvezően befolyásolta a tudatos, tervszerű bérgazdálkodás. Ennek köszönhető, hogy megyénkben a nőket sújtó néhány béraránytalanság csökkent Alapvetően javította a nők helyzetét az 1973 márciusában végrehajtott központi munkásbé-remelés. Nagyon jelentős szerepet játszott a pedagógusok, egészságügyi dolgozók béremelése is. Ezenkívül a bérpreferenciák többségét a nőket nagyarányban foglalkoztató ágazatok, vállalatok kapták. De az elmaradást még nem sikerült teljesen felszámolni. A munkakörülmények javultak, különösen az új létesítmények építésénél és a rekonstrukciós beruházásoknál. Azonban több agazatban — helyiipar, kereskedelem, mezőgazdaság —, és egyes munkahelyek között még mindig nagy az eltérés. A gyermekgondozási segélyen levőkkel folyamatosan javult a kapcsolattartás. Ea megnyilvánul a béremelésben, a rendszeres látogatásokban — ebben élen járnalc a szocialista brigádok —, a szakszervezeteik, a Hazafias Népfront, valamint a KlSZ-szervezetek által rendezett kismamatalálkozókban. Nem sikerült viszont lényegesen előbbre lépni abban, hogv a gyermekgondozási segélyen levőket nagyobb arányban bevonják a képzettségüket nö. velő oktatási formákba. Az életszínvonal emelkedésére, a csa ládok, benne a nők élet- és munkakörülményeire döntő hatással volt: — a lakáshelyzet alakulása; a TV. őt. éves tervben megyénkben 22 346 család költözött új otthonba; — a gyermekintézmények bővítése) széles társadalmi összefogással és a válm lalatok ,szövetkezetek anyagi támogatóm sával nőtt a férőhelyek száma. A tervem « (Folytatas a 4. oldalonj