Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

2 Szombat, 1976, november 20; A barátság jegyében — látogafófean Odesszában Dr. Németh Lajos nyilatkozata a testvérmegyei kapcsolatok fejlődéséről Néhány napja érkezett visz­sZa Odesszából a Csongrád megyei pártküldöttség, amely az Ukrán Kommunista Párt Odessza megyei Bizottságá­nak meghívására, a hagyo­mányos testvérmegyei kap­csolatok keretében a Szov­jetunióban járt. Megyénk pártküldöttsége tanácskozott a kapcsolatok további fej­lesztéséről, és tanulmányozta a párt- és gazdasági munka tapasztalatait. Dr. Németh Itejos, a küldöttség vezetője nyilatkozott lapunk munka­társának az Odesszában az üzemekben, intézményekben tett látogatás alkalmával szerzett ismeretekről, a ka­pott tájékoztatókról, a test­vérmegyei kapcsolat további alakulásáról. Elmondotta a többi között, hogy megyénk küldöttsége na­gyon kedvező benyomá­sokkal tcrt vissza egyhetes odesszai útjáról. A Csongrád megyéből eddig Odesszában járt küldöttsé­gek és viszontlátogatások a már korábban jóváhagyott együttműködési program szel­lemében, több éves kapcso­lat keretein belül mindig elősegítették a kapcsolatok fejlesztését. — Mi is ezt te­kintettük elsődlegesnek lá­togatásunk alkalmával. Az odesszai megyei pártbizott­ság vezetői is hangsúlyozták, hogy mindig hasznosnak tar­tották a tapasztalatcserét, a kölcsönös látogatást Most örömüknek adtak kifejezést, hogy a Csongrád megyei de­legáció írásban adta át a me­gyei pártbizottság javaslatait a kapcsolatok további bőví­tésére — mondotta dr. Né­meth Lajos. Ismeretes, hogy 1969 óta a megyei pártbízottságnak, ta­nácsnak van kapcsolata az Ukrán Kommunista Párt Odessza megyei Bizottságá­val, az Odessza megyei Ta­náccsal. Tömegszervezeteink közül a KISZ Csongrád me­gyei Bizottságának, az SZMT. nek van kapcsolata az odesz­szai megyei testvérszerveze­tekkel A különböző küldött­ségek rendszeres látogatásain túl előadócserék, nagy létszá­mú propagandacsoportok, MSZBT-tagcsoportok elnö­keinek, tagjainak utazásai, látogatásai mind hozzájárultak éle­tünk, munkánk kölcsönös, közvetlen megismeréséhez, illetve megismertetéséhez. A szegedi városi pártbi­zottságnak és tanácsnak jó­val korábbi idő. pontosabban 1959 óta van együttműködése az Odessza városi pártbizott­sággal és tanáccsal. A barát­ság éveinek mindig jeles ese­ményei voltak a látogatáso­kon +úl a képzőművészeti ki­állítások cseréje, a dokumen­tációs anyagok kiállítása stb. Az odesszai megyei vezetők egyetértéssel fogadták most azt a javaslatunkat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Porradalom 60. évfordulója alkalmával Csongrád megyé­ben, Szegeden Odessza ba­rátsági hetet kívánunk ren­dezni, később, Magyarország felszabadulásának ünnepén viszont hasonló rendezvény­sorozat kezdődne Odesszában a mi életünk, munkánk be­mutatására. Vendéglátóink helyeselték azt ls, hogy űjabb odesszai üzemek és megyei üzemek kapcsolata alakuljon ki. Így óz odesszai Krupsz­kaja nevét viselő kötöttáru­gyár a Hódmezővásá-he1l'! Divat Kötöttárugyárral; az odesszai filmstúdió pedig a szegedi körzeti televízió-stú­dióval szeretne kapcsolatot létesíteni. Részletesen szólt a megyei pártbizottság titkára a kül­döttségnek a látogatás során szerzett benyomásairól. El­mondotta, hogy különösen azok, akik nem első ízben jártak Odesszában, jól érzé­kelhetik azt a gigászi fejlő­dést. amely a Szovjetunióban az SZKP XXV. kongresszusa határozatai alapján most ha­talmas gazdasági építőprog­ram útján valósul meg. Odessza megyében is szem­beötlik, hogy a program középpontjában az ember, az anyagi és szellemi javak gyarapítása, a szovjet nép életének szebbé, jobbá tétele áll. A X. ötéves terv életszínvo­nal-programja nemcsak foly­tatja a IX. ötéves terv mű­vét, hanem tovább is fej­leszti azt. Sokoldalúbb és tel­jesebb a gazdasági problé­mák megközelítése. Nem csu­pán jelszó, hogy ez az ötéves terv a hatékonyság és a mi­nőség ötéves terve. Fokozott figyelmet fordítanak a gaz­dálkodás hatékonyságának növelésére, a minőség javí­tására. Amerre jártunk, az üzemekben mindenütt büsz­kén számoltak be például ar­ról, hogy termékeik közül nem egy, vagy kettő ért© el a kiváló áru minősítést, ha­nem az össztermék bizonyos százaléka. Ebben nemcsak a technika és a technológia fejlődésének, az üzem- és munkaszervezésnek, a tudo­mányos vívmányoknak a ter­melésben való alkalmazásá­nak van szerepe, hanem a dolgozók tettrekészségének és felelősségének is. Ma már mindenütt nagy elismeréssel beszéltek azokról a munká­sokról, akik a termelés kü­lönböző fázisaiban szerezték meg „A minőség mestere" címet. Tapasztaltuk, hogy Odesszában is általános mű­szaki irányvonal a munka­folyamatok komplex gépesí­t©9© és automatizálása. A tu­domány és technika vala­mennyi vívmányát az ember szolgálatába állítják. Mind­ezek végső soron a legfőbb cél, a nép anyagi és kultu­rális életszínvonalának sza­kadatlan emelését biztosítják. Odessza mezőgazdaságát ta­nulmányozva, megismerhet­tük egy agráripari egyesülés tevékenységét. E megyében hozták létre Ukrajna első ilyen szervezetét, amelyben mindazon termelő- és forgal­rhazóegységek tömörülnek, amelyek valamilyen módon biztosítják az egymillió lako­sú Odessza város ellátását zöldségből és gyümölcsből. Van ebben a szervezetben szovhoz. kolhoz, konzervgyár. Lényegében a termék-előál­lítás. -feldolgozás és -forgal­mazás került egy kézbe. Vol­tunk olyan, a mi ABC-áruhá­zainkhoz hasonló üzletekben, amelyeket ez az agráripari egyesülés épített, mégpedig saját részlegével, és amelyek az év minden időszakában biztosítják a friss zöldséget. Ilyen áruházak sorozata lé­tesül most Odesszában az egyesülés beruházásában. Odesszában már kibonta­kozott a munkaverseny a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Ez a verseny ls az általá­nos gazdasági irányvonal megvalósítását szolgálja. Az ezzel kapcsolatos munka­helyi agitációs tevékenység nagyon eleven, konkrét és színes Az úgynevezett szem­léltető agitáció a verseny ér­tékelésével naprakész. Min­den munkahelyen láttuk azt, hogy a különböző üzemré­szek, egyes brigádok, de egyes munkások is mit tettek az előző napon az üzem gazda­sági tervének teljesítéséért, a minőségi célkitűzéseik meg­valósításáért Ez a verseny egyébként a Szovjetunió né­pei egymás közötti kapcsola­tainak további bensőségessé­gét is segíti. Abban a Krupsz­kaja nevét viselő kötöttáru­gyárban, amely kapcsolatot kíván teremteni a HÓDIKÖT­tel, láttuk például, hogy a munkaverseny egy-egy hó­napja a Szovjetunió egyes köztársaságainak ünneplését ls jelenti. Ekkor az üzemben kiállításokat rendeznek, elő­adásokat tartanak, ahol be­mutatják az ünnepelt köztár­saság életét Odessza megyének. Odesz­sza városnak nagyon áok test­véri területe, testvérvárosa van több világrészben. Kö­zöttük talán Csongrád me­gye és Szeged város a leg­kisebb. Amerre jártunk azon­ban, mindenütt nyilvántartják, ismerik Odessza megye és Csongrád megye, valamint e n.egyék városainak test­véri kapcsolatát. Mindenütt találkoztunk olyan emberekkel, akik jártak me­gyénkben, és - elismeréssel szóltak a nálunk tapasztal­takról. Ez is jele a szovjet emberek internacionalizmu­sának, és népünk iránti nagy szeretetének. Nem tartjuk vé­letlennek, hogy a „Szeged" nevű szárnyas hajón szemlél­tük meg az odesszai kikötő­ket. Jártunk egy nagy ten­gerjárón, amelynek kapitá­nya büszkén említette, hogy ő Odesszában a Szeged utcá­ban lakik. Az egyik ovido­poli szovhoz igazgatója, mint találkozásunkkor kiderült, részt vett a Szeged felszaba­dításáért folytatott harcban. Ez az igazgató épp oly sze­retettel szólt megyénk szék­helyéről, mint az odesszai konzervgyár vezetői a szegedi konzervgyárról, annak állami díjas brigádjáról. A filmstú­dióban beszéltünk olyan szak­szervezeti titkárral, akit Csongrád megyében válasz­tottak tiszteletbeli taggá az egyik szocialista brigádban. Szakszervezeti delegációval járt nálunk, és szeretette] emlékezett arra a meleg fo­gadtatásra, amellyel a szak­szervezetek Csongrád megyei vezetői és aktivistái fogad­ták őt Nemcsak az Odesszai épí­tőmunkával, a gazdasági élet­tel ismerkedtek meg a Csong­rád megyei küldöttek tagjai, hanem a pártmunka tapasz­talataival is. Kétszer talál­koztak az ode«6zal megyei pártbizottság vezetőivel; de a városi pártbizottság vezetői­től, a meglátogatott üzemi, intézményi pártszervezetektől ls többek között részletes tá­jékoztatást kaptak az SZKP és az Ukrán Kommunista Párt kádermunkájáról, ennek keretében a fizikai dolgozók­nak a vezetésbe történő be­vonásával kapcsolatos tevé­kenységükről. a káderután­pótlás neveléséről, a nyugdí­jas párttagokkal való foglal­kozásról, a gazdaságpolitika propaganda és agitáció ta­pasztalatairól stb. — A Csongrád megyei de legáclótól búcsúzva, P. P. Kozir, az Odessza megyei pártbizottság első titkára ar­ra kérte a küldöttséget, adják át e feketc-tenge: nagy terület párt-, állami és gazdasági vezetőinek dolgozóinak legforróbb üd­vözletét és jókívánságait a testvdrmcgye minden lakó­jának — fejezte be nyilatkozatát dr Németh Lajos, a megyei pártbizottság titkára Száii:ás!ecitiiika és írvosiftióy A Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság megyei szervezete és orvos­biológiai szakosztálya az idén is megrendezi, immár hetedszer, a Számítástechni­kai és kibernetikai módsze­rek alkalmazása az orvos­tudományban és a biológiá­ban című kollokviumát Sze­geden, a Technika Házában. A hétfőn kezdődő tudomá­nyos ülésről dr. Muszka Dá­niel, a Neumann-társaság megyei szervezetének titká­ra adott tájékoztatást. Az első tanácskozást 1970-ben azzal a céllal hív­ék életre, hogy fórumot te­remtsenek az akkor kevés számítástechnikai eszközzel rendelkező, de ezek legered­ményesebb alkalmazását ígérő tudományterületek művelőinek. A számítástech­nikai és kibernetikai mód­szerek alkalmazásában az­óta végbement Viharos fej­lődéshez az évenkénti sze­gedi kollokviumok is hozzá­járultak. Különösen az utób­bi tanácskozásokon évente újabb és újabb eredmények­ről számolhattak be a ku­tatók. 1974-től már külön szekciókban tárgyalják azo­kat a témákat, amelyek a számítástudomány orvosi, biológiai kutatásban való alkalmazásáról számolnak be, és külön fog'alktZnak a betegellátásban, a kórházi adatfeldolgozásban való fel­használás kérdéseivel. Az idei kollokvium két szekciójában ugyancsak e két témakörben hangzanak el előadások. A hétfői ple­náris ülésen a SZOTE Köz­ponti Izotópdiagnosztikai Laboratóriumának kutatói számolnak be új eredmé­nyeikről, a konferenciát zá­ró együttes ülésen pedig az orvosi-biológiai kutatásokat elősegítő technikai berende­zésekről lesznek előadások. A háromnapos tanácskozás­ra mintegy 180 résztvevőt várnak, köztük külföldi ku­tatókat, hetven előadást tar­tanak orvosok, matematiku­sok, mérnökök. Tcsnácsháléscit­k&r$Ee&isífé$ és közitfcszgcsfáti területi rendezés Falugyűlések Csongrád megyében Az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és tár­sadalmi fejlődése nagymér­tékű változásokat eredmé­nyezett Csongrád megyében ls A bekövetkezett társadal­mi,- gazdasági szerkezet-mó­dosulásokat több lépésben területszervezési intézkedé­sek követték. A tanácshálózat korszerű­sítése, a közigazgatási terü­let rendezése érdekében csü­törtökön megkezdődtek Csongrád megyében a falu­gyűlések. A hét végén Már­télyon, Felgyőn, Nagytőkén, Magyartésen, Eperjesen, Por­ráskúton, Üjszentivánon tar­tottak falugyűléseket. Az újszentiváni falugy Ré­sen részt vett .dr. Perjósi László, Csongrád megye ta­nácselnöke is, aki ismertet­te a tanácshálózat korsze­rűsítésének, a közigazgatási terület rendezésének indoka­it, várható hatását. Kiemelve a negyedik öt­éves tervben bekövetkezett dinamikus fejlődés eredmé­nyeit, a városok és községek fejlődéséről, a gazdasági és társadalmi viszonyok kedve­ző alakulásáról szólt a me­gyei tanács elnöke. Megnö­vekedett a városi rangú te­lepülések jelentősége, szere­pe egyre erősödött kisugár­zó hatásuk a környező köz­ségekre. Ez a változás an­nak következménye is, hogy a megyében dinamikusan fejlődött az ipari termelés, létszámában és súlyúban egyaránt növekedett a mun­kásosztály. Ez kihatott a tár­sadalmi rétegződésre, s ez­zel összhangban a lakosság Igényei is változnak. Rend­kívül fontos, hogv a bekö­vetkezett egyesülésekkel gazdasági hatékonyságot ki­fejező termelőszövetkezetet működnek. Előkészítés alatt áll több AFÉSZ-egyesülés is. A gazdasá"i Integrációs fo­lyamat eddigi ^tapasztalatai kedvezőek. A megnövekedett lakossá­gi igények, a településeden biztosítandó alapellátás fej­lesztése szükségessé teszi az igazgatási, a hatósági mun­ka színvonalának emelését is A helyi kezdeményezéseket figyelembe véve, az emlí­tett társadalmi, gazdasági té­nyezők alapján megy végbe jelenleg a tanácshálózat kor­szerűsítése, amely a közigaz­gatási területek újabb és ki­sebb mértékű rendezését je­'entl. Mindennek célja, hogy egy­részt a városok és városkör­nyéki községek között a je­lenlegi, már meglevő kap­csolatokat — mint például sok községi fiatal a varos­ban tanul, a községi lakos­ság egy része a városban dolgozik, a magasabb szintű egészségügyi, kulturális, ke­reskedelmi és egyéb ellátást a város biztosítja — erősít­se és továbbfejlessze. Ezt a -élt szolgálják a város- és község-egyesítések, illetve egyes községeknek a járá­sokból történő kivétele és közvetlen város alá rendelé­se. így a már létrejött gaz­dálkodási, ellátási, szolgálta­tási helyzethez igazodva, a kialakult tényleges vonzás­körzetnek megfelelően válto­zik a közigazgatási beosztás. Az egyes községeknek vá­rosokkal történő egyesítése biztosítja a község ellátásá­nak színvonalemelését, a fej­lesztési elképzelések Integ­rált megvalósítását, az erő-, források hatékonyabb fel­használását. Lehetőséget te­remt a hatósági igazgatási feladatok magasabb szintű szakosított ellátására. Ugyan­akkor tehetővé válik — to­vábbra is — a lakosság ha­tósági ügyelnek helyben! In­tézése, az ügyfélszolgálati Irodák vagy a kirendeltségek révért. Az a területszervezési In­tézkedés, hogy egyes közsé­gek városi irányítás alá ke­rülnek, a község önállóságát nem érinti, csak a jelenleg a járási hivatal hatáskörébe utalt jogosítványok gyakor­lása a városi tanács szervei­hez kerül. Ily módon fokozó­dik a demokratizmus, a fel­ügyeletet nem hivatali szerv, hanem egy másik választott testület, illetve annak appa­rátusa veszi át. A közös' tanácsú községek létrehozása alapvetően biz­tosítja a megváltozott gaz­dasági feltételekhez Igazodó közigazgatás létrehozásét, mégpedig úgy, hogy a ta­pasztalható felesleges átfedé­sek és párhuzamosságok megszűnnek. A közös tanács létrehozásának lényeges elő­nye, hogy módot ad az anya­gi-technikai erőforrások egyesítésére és hatékonyabb, eredményesebb felhasználá­sára. A* megyében eddig végrehajtott és közös tanács létrehozására Irányuló szer­vezési Intézkedések bizonyí­tották: a koncentrált eszköz­felhasználás eredményesebb, így érdemibb a községpoliti­ka, ez jobban szolgálja a lakosság érdekelt. A változ­tatás ugyanakkor lehetővé teszi az önkormányzat, a népképviseleti jelleg erősí­tését is. A megtevő hivatali apparátus, a közös tanácsú községek esetében szakoso­dásra és így színvonalasaim Igazgatási munkára ad lehe­tőséget. Tovább maradnak a hagyományok, a közös taná­csú községek megőrzik ed­digi nevüket. A területszervezés, a ter­vezett változások tehát min­den esetben közvetlenül a lakosság érdekeit szolgáljak, ós módot adnak a város-fa­lu közötti különb,égek csök­kentésére, távlati felszámolá­sukra. Az újszentiváni falugyűlé­sen Talpai János községi ta­nácselnök részletesen szólt arról, hogy a közös tanács kialakítása mit jelentene, miért van erre szükség, de elmondta azt is, hogy ennek a lépésnek melyek a meg­levő feltételei. Tiszasziget és Üjszentiván egymással hatá­ros már évek óta közös az ellátás és több területen a fejlesztés is. A mezőgazda­sági termelőszövetkezetek ta­valy egyesültek és gazdasági összetartozás alakult ki. Az ÁFÉSZ hosszú Idők óta egy­formán gazdája Tiszasziget és Üjszentiván ellátásának. A közös tanács székhelyéül Ti­szaszigetet jelölik. A tanács­elnök hozzátette azt is, hogy a tanácshálózat-korszerűsí­tés Itt nem területegyesítés­sel. területcsatolással jár együtt. Üjszentlvánt nem csatolják Tiszaszigethez. A következő választásig a ta­nácstagok megmaradnak he­lyükön, de egy tanácsi ap­parátus, egy elnök, vb-tltkár Irányít majd. Üjszentivánon kirendeltség fog működni, s a helvbeliek továbbra is itt intézik ügyeiket. A község lakói felszólalá­saikban érthetően azt ele­mezték, hogy milyen követ­kezményekkel, haszonnal jar számukra a közös tanács létrehozása. Például megkér­dezték többen ls mikor ke­rülhet sor új kultúrház, ét­terem, élelmiszerbolt felépí­tésére. s mikor tudják eny­híteni az Iskolai étkeztetés gondjait. Jogos Igényeket so­roltak fel, remélve, hogy a közös erőforrásból ezek ha­marabb valósággá Válnak. De affól is szó esett, hogy az erőforrások — nemcsak a két községé, hanem a me­gyéé is — végesek. Ezérl lépésben, fontossági sorrend­ben, a pénzügyi lehetőségek alapján lehet és kell az új intézményeket megépíteni. A falugyűlés egyetértését fejezte ki a közös tanács ki­alakításával kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents