Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

I Szombat, 1976. november 27. 3 Befejezte munkáját a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése tudományos kooperáció, a szakosítás és a kompenzációs ügyletek. Egyfelől a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nacsa tagállamai, másfelől az .Európai Gazdasági Közösség és tagállamai egyenjogú, tár­gyi, üzleti kapcsolatainak megvalósulása megfelelne kölcsönös érdekeiknek. A Varsói Szerződés tagál­lamai főntcsnak tartják, hogy az európai értekez.let /záró­okmányának megfelelően az egész kontinensen előbbre lépjenek átfogó intézkedések kidolgozásával és megvalósí­tásával a környezetvédelmi, a közlekedési és szállítási, valamint az energetikai együttműködésben. Tekintet­tel a nemzetközi és különö­sen az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának keretein belül megvalósuló együttmű­ködésben szerzett tapaszta­latokra, célszerű a közeljö­vőben gyakorlati szemszög­ből is megvizsgálni ezeket a kérdéseket európai szintű ál­lamközi értekezleteken. A Varsói Szerződés tagál­lamai üdvözlik, hogy a Szov­jetunió az érdékeit országok egyetértése esetén kész Moszkvában megrendezni az ; llamközi energetikai érte­kezletet A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői ab­ból indulnak ki, hogy az európai gazdasági együttmű­ködés fejlődését nem szabad elválasztani a világméretű gazdasági kapcsolatoktól. A resztvevők sikraszállnak a nemzetközi gazdasági kapcso­latok demokratikus és igazsá­gos átalakításáért, minden allam egyenjogúságának alapján, legyenek azok ki­csik vagy nagyok, szocialis­ták, vagy kapitalisták, fej­lettek vagy fejlődőek. A résztvevők támogatják a fej­lődő és az el nem kötelezett országok által javasolt nem­zetközi együttműködési prog­ram elvi Irányvonalát A gazdasági együttműkö­dés fejlesztése mellett a kulturális, a tudomárlyos, az oktatási, a tájékoztatási együttműködésnek, valamint az emberek közötti kapcso­latok kiszélesítésének is az európai politikai légkör to­vábbi javítását kell elősegí­tenie. Az elmúlt évek során e téren kedvező eredmények'' születtek. Egészében sikere­sen valósulnak meg az euró­pai értekezlet záróokmányá­nak idevonatkozó rendelke­zései. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy bizonyos erők e kap­csolatok fejlődését a népek közötti barátság és kölcsönös, megértés ügyével ellentétes célra, az államok belügyeibe való beavatkozásra igyekez­nek felhasználni. A Varsói Szerződés tagállamai ismé­telten aláhúzzák, hogy ez ki­látástalan út, és határozottan el is vetik azt Az európai értekezlet záró­okmánya számos kérdésben rögzít megállapodást a két­és sokoldalú együttműködés­ről a humanitárius területe­ken, egyben meghatározza e lehetőségek valóra váltásá­nak feltételeit is. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok készek megállapodni e lehetőségek mind teljesebb kihasználásá­ról és hatékonyságuk növelé­séről azzal, hogy minden egyes ország részt vehesen az igazi szellemi értékek széles körű cseréjében. Ezért többek között hasznos lenne európai akciókat, köztük fesztiválokat, versenyeket, kiállításokat, valamint más művészeti és kulturális ren­dezvényeket tartani. Szükséges továbbá, hogy a tömegtájékoztatási eszközök hitelesen tájékoztassák a köz­véleményt a világ eseményei­ről, és a népek közeledését szolgálják. Nem szabad meg­engedni. hogy ezeket az esz­közöket a béke és az euró­pai együttműködés ellen használják fel. Amikor a politikai tanács­kozó testület ülésének részt­vevői nagy figyelmet szen­telnek a humanitárius kér­dések megoldásának, a szo­cialista humanizmus elveiből indulnak ki, és fontosnak tartják a méltó munka- és életkörülmények biztosítását a földrész lakói számára, a munkanélküliség megszünte­tését, valamint azt, hogy a tudomány, a technika és a kultúra vívmányai közkincs­csé váljanak. Az európai biztonság erő­sítésével szorosan kapcsoló­dik a népeknek az a törek­vése, hogy a jövő nemzedé­kek békében és együttműkö­désben éljenek és fejlődje­nek, teljes mértékben érvé­nyesíthessék alkotó erejüket és lehetőségeiket Éppen ezért a fiatal nemzedékek­nek közvetlenül és aktívan részt kell vennie a béke megerősítésében. A tanács­kozáson részt vevő államok fontosnak tartiák, hogy kü­lönleges figyelmet fordítsa­nak olvan programok meg­valósítására, amelyek előse­gítenék az ifjúság nevelését a humanizmus, a béke és a haladás szellemében. A ióakarat és egvenjogú­ság alánján sokat lehet ten­ni. A Varsói Szerződés tag­államainál kedvező vissz­hangra talál más országok minden olvan kezdeménye­zése. am°lv va'óban a né^ek kölcsönös me-^'tését és ba­rátságát szolgálja. létének további növelését szolgálja, a KGST többi tagországával együtt járul­janak hozzá a komplex program gyors, teljesebb megvalósításához, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa XXX. ülésszakán a hosszútávú célprogramok közös kidolgozásáról és meg­valósításáról hozott határo­zatok végrehajtásához. A magas színtű műszaki-tudo­mányos együttműködés nagy­szerű megnyilvánulása a szocialista országok űrhajó­sainak az 1978—1983. közötti időszakra tervezett közös űrutazása szovjet űrhajón és űrállomásokon. Erősítsék az együttműkö­dést a kultúra, az irodalmi és művészeti alkotások cse­réje területén, erősítsék a művészeti szövetségek, a testvérmegyék és -városok kapcsolatait, ösztönözzék a turizmust, a kontaktusok bő­vítését az állampolgárok között. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői ki­jelentik, hogy minden tag­ország határozott szándéka tovább erősíteni a széles körű, egyenjogú együttmű­ködést és a barátságot azok­kal a szocialista országokkal is, amelyek nem tagjai a Varsói Szerződésnek. Mély meggyőződésük, hogy az összes szocialista országok szolidaritása egyaránt meg­felel az egyes szocialista or­szágok érdekeinek és a szo­cialista világrendszer egé­sze, valamint a világbéke és a haladás érdekeinek. IV. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői mélységesen elégedettek az általuk képviselt szocialista országok sokoldalú együtt­működésének fejlődésével. Kapcsolataik, azok társadal­mi és politikai jellege, cél­jai és tartalma tekintetében, testvéri kölcsönös viszonyuk nem áll ellentétben más európai országokkal folyta­tott kapcsolataikkal. Együtt­működésük, amint azt az európai értekezlet tapaszta­latai is bizonyították, teljes mértékben megfelel a béke megszilárdításának az euró­pai kontinensen. Ez olyan té­nyező, amely ösztönzi az európai együttműködést a béke és biztonság megszilár­dítása, a gazdaság és a kul­túra fejlesztése, a népek szellemi gyarapodása terüle­tén. A Varsói Szerződés tagál­lamainak, melyeket összefűz szocialista rendszerük közös­sége, az elkötelezettségük a béke, a demokrácia, a nem­zeti függetlenség ügve iránt, eltökélt szándékuk állandóan erősíteni együttműködésüket a marxizmus—leninizmus, az internacionalista szolidari­tás, minden állam egyenjo­gúságának és szuverenitásá­nak tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozas, a kölcsönös elv­társi segítségnyújtás elvei alapján. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevőit az az eltökélt szándék vezérli, hogy a jövőben is folytassák és kiszélesítsék hatékony együttműködésüket az euró­pai és a világbéke megerő­sítése érdekében, amit töb­bek között a mostani ülésen elfogadott azon döntés is szolgál, miszerint létrehozzák a külügyminiszterek bizott­ságát és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének egyesített titkárságát; mélyítsék a testvéri népek politikai kapcsolatait, ennek keretében továbbra is tart­sák meg a parlamenti kép­viselők, a közvélemény kép­viselőinek konzultatív talál­kozóit, a nemzetközi élet időszerű problémáinak meg­vitatását, szélesítsék a köl­csönös tájékoztatást és a tapasztalatcserét a kommu­nista és a szocialista építés­ről, járuljanak hozzá az ál­lami és társadalmi szerveze­tek, valamint a dolgozó kol­lektívák kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Fejlesszék a két- és sok­oldalú együttműködést a gazdasági élet minden terü­letén, a műszaki-tudományos haladás vívmányainak olyan felhasználásában, amely né­peik anyagi és szellemi jfe A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttségei véleményt cse­réltek más közös érdeklő­désre számot tartó nemzet­közi kérdésekről is. Üdvözölték Indokína né­peinek történelmi jelentősé­gű győzelmeit. Az ülés résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy az egységes szocialista Vietnam — más ' testvéri országokkal közösen — jelentős mér­tékben hozzájárul, az ázsiai kontinens és a világ népei­nek a szabadságért és a füg­getlenségért folytatott har­cához. Üdvözlik a szocialista társadalom alapjainak lera­kását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság megszületését, valamint a demokratikus Kambodzsa létrejöttét. Az ülésen részt vevő álla­mok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságnak az ország minden­féle külső beavatkozástól mentes, békés, demokratikus egyesítésére irányuló törek­vését, valamint azt a köve­telését, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes kül­földi csapatokat. Az ülés résztvevői hang­súlyozzák országaik szilárd elhatározását, hogy a jövő­ben is fejlesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket a szocialista orientációjú fiatal államokkal. Az új társadalom építése formái­nak megválasztásában mu­tatkozó valamennyi lehetsé­ges különbség mellett, a szocialista országok és a szocialista orientációjú álla­mok természetes szövetsége­sei egymásnak a népek bé­kéjéért és biztonságáért folytatott harcban. Megelégedéssel állapítják meg Ázsia, Afrika, Latin­Amerika fejlődő államainak növekvő szerepét a nemzet­közi ügyekben. Az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek Colombóban tartott V. konferenciája is­mét megmutatta pozitív sze­repüket a nemzetközi élet­ben. Az ülésen képviselt ál­lamoknak eltökélt szándéka, hogy erősítsék együttműkö­désüket ezekkel az országok­kal az imperializmus, a ko­lonializmus és a neokolonia­lizmus ellen, a nemzeti füg­getlenség megszilárdításáért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Az ülésen részt vevő álla­mok megerősítik, hogy tá­mogatják az arab államok és népek harcát a közel­keleti konfliktus igazságos politikai rendezéséért. Egyet­értenek abban, hogy az ilyen rendezés megköveteli vala­mennyi izraeli csapat kivo­nását az 1967-ben megszállt arab területekről, a palesz­tinai arab nép elidegenít­hetetlen jogainak érvényre juttatását, beleértve az ön­álló állam létrehozásához való jogot, a konfliktusban érintett valamennyi — köz­te az izraeli — állam jogá­nak biztosítását a íüggetlerí létezésre, a hadiállapot megszüntetését az érintett arab államok és Izrael kö­zött A genfi közel-keleti békekonferencia napirend­jére is ezeket a kérdéseket kell tűzni, s a konferencia munkáját a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet rész­vételével a legrövidebb időn belül fel kell újítani. A közel-keleti konfliktust meg lehet és meg kell oldani, erre feltétlenül szükség van a térség valamennyi népe, a világbéke érdekében. Az ülés résztvevői határo­zottan sikraszállnak a liba­noni helyzet haladéktalan normalizálása mellett, azért hogy az ország valamennyi belső problémáját maguk a libanoniak oldják meg bé­kés úton. külső beavatkozás nélkül, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet által képviselt palesztin ellenál­lási mozgalom érdekei és törvényes jogai kellő figye­lembevételével. Államaik és népeik nevé­ben kijelentik, hogy készek a jövőben is támogatást és segítséget nyújtani Zim­babwe, Namíbia és Dél­Afrika népeinek a fajüldöző rendszerek, az apartheid és a neokolonialista összeeskü­vések ellen, az ENSZ-nek a gyarmati rendszer és a faj­üldözés felszámolásáról szóló határozatai végrehajtásáért vívott áldozatos harcához. A szocialista államok' az emberiség összes haladó erőivel együtt támogatják a chilei népnek országa tör­vényes alkotmányos rendje visszaállításáért, a chilei nép kiváló fia, Luis Corvalán és a többi politikai foglyok ki­szabadításáért vívott hősi harcát. Az ülés résztvevői hang­súlyozzák a nemzetközi mun­kásmozgalom és valamennyi társadalmi erő fontos szere­pét a békéért és a nemzet­közi biztonságért vívott harcban. Megerősítik, hogy készek együttműködni vala­mennyi haladó és demok­ratikus mozgalommal, min­den békeszerető erővel a tar­tós európai és világbéke megszilárdításában. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép­köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kijelenti: Fokozni kell az erőfeszíté­seket a nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásáért, a béke meg­szilárdításáért és a nemzet­közi együttműködés fejlesz­téséért vívott harcban. Ahhoz, hogy e történelmi feladatok megoldásában újabb sikerek szülessenek, szükség van minden olyan állam, minden olyan politi­kai és társadalmi erő aktív fellépésére, amely tudatában van felelősségének a jelen és a jövő nemzedékek előtt. Mindazok, akik valóban részt akarnak venni az ilyen akciók kidolgozásában és megvalósításában, megbíz­ható és hű szövetségesre ta­lálnak a szocialista orszá­gokban. azok népeiben. A Bolgár Népköztársaság nevében TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében GUST.4V HUSAK Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszolvák Szocialista Köztársaság elnöke A Lengyel Népköztársaság nevében EDWARIJ GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára A Magyar Népköztársaság ' nevében KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára A Német Demokratikus Köztársaság nevében ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke A Román Szocialista Köztársaság nevében NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára Kádár János vezetésével hazautazott küldöttségünk Bukarestből Pénteken a késő délutáni órákban Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titká­rának vezetésével elutazott Bukarestből a magyar kül­döttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének ülésén. A delegációt a Baneasa pályaudvaron Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke, Manea Ma­nescu, az RKP PVB tagja, miniszterelnök, és több más román vezető búcsúztatta. Jelen volt dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, vala­mint a nagykövetség vezető munkatársai. Leonyid Brezsnyev vezetésével hazautazott Bukarestből a szovjet küldöttség Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken Bu­karestből visszautazott Moszkvába. Brezsnyev Nico­lae Ceausescu, a Román KP főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke vendégeként baráti látoga­tást tett Romániában, to­vábbá ő vezette azt a szov_ jet küldöttséget, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének Bukarest­ben tartott ülésén. Leonyid Brezsnyewel együtt elutaztak a román fő­városból az SZKP KB Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak kíséretében levő szovjet személyiségek, valamint a szovjet delegáció tagjai, akik részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülé­sén. A távozó szovjet vendége­ket a bukaresti repülőtéren Nicolae Ceausescu és számos más román hivatalos sze­mélyiség ünnepélyesen bú­csúztatta. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken Bu­karestből hazaérkezett Moszkvába. A vnukovói repülőtéren a küldöttségét az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagjai ét póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és tagjai, vala­mint más szovjet párt- ót állami vezetők fogadták. Lapzártakor érkezett jelen­tés szerint hazautazott Buka« restből a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége is. A delegáció, kat Nicolae Ceausescu, Mo­nea Manescu és más román párt- és államvezetök bú­csúztatták. A tanácskozás úiabb mérföldkő a nemzetközi együttműködés fejlesztésében Szovjet lapvélemény a bukaresti megbeszélésről A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülése kétségtelenül újabb mérföld­kő lesz a béke és a biztonság eléréséhez, a valóban egyen­jogú alapokon nyugvó nem­zetközi együttműködés széles körű fejlesztéséhez vezető úton — állapítják meg az Iz­vesztyija tudósítói bukaresti jelentéseikben. — Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az enyhülési fo­lyamat Európában akadá­lyokba ütközik. Az imperia­lista erők folytatják a fegy­verkezési hajszát, megtörté­nik, hogy megsértik az álla­mok szuverenitásának, füg­getlenségének. önállóságának elveit, megkísérelnek beavat­kozni belső ügyeikbe. Elfer­dített értelmezését adják a helsinki záróokmánynak. — A Varsói Szerződés tag­államai megerősítették hűsé­güket a szuverén egyenlőség és a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvei­hez, azt az óhajukat, hogy valamennyi országgal — füg­getlenül azok társadalmi rendszerétől — valóban de­mokratikus alapokon építse­nek ki kapcsolatokat. — Még sok tennivaló van a sokoldalú — így a gazda­sági — együttműködés kiszé­lesítése érdekében az európai kontinensen. Nemcsak a kül­kereskedelem volumenének növeléséről van szó, hanem arról is. hogy az ipari és a . tudományos-műszaki koope­ráció területén át kell térni a nagyszabású együttműkö­désre mind kétoldalú, mind többoldalú alapon — állapít­ják meg az Izvesztyija tudó­sítói. 4

Next

/
Thumbnails
Contents