Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-19 / 274. szám

3 Péntek, 1976. november 19." Lengyel vendégeink Hódmezővásárhelyen A megyei NEB vizsgálata Gondok • a zöldségkereskedelemben üá.yeji zuitán felvétele A küldöttség a HÖD-áruházzal ismerkedik A megyénkben baráti láto­gatáson tartózkodó lengyel párt- és tanácsi küldöttség legnapi programjában vásár­helyi látogatás szerepelt. Vendégeink Klemens Kwia­towskinak, a LEMP Lódz megyei jogú városi bizottsága másodtitkárának vezetésével először a városi pártbizott­ságot keresték fel, ahol dr. Szalontai József első titkár és dr. Csatordai Antal, a vá­rosi tanács elnöke fogadták őket A küldöttség kíséreté­ben volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Papdi József, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője is. Vásárhely felszabadulás utá­ni fejlődéséről, gazdasági és szellemi életéről dr. Szalon­tai József tájékoztatta a len­gyel elvtársakat, akik külö­nösen a város művészeti múltjáról és jelenéről, a me­zőgazdaság átszervezése utá­ni helyzetről és a tanyai la­kosság jövőjéről érdeklődtek. A tájékoztatót követően a küldöttség a Delta Kereske­delmi Vállalat központjába látogatott, ahol Fekete Sán­dor igazgató és Bán Sándor, a vállalat pártszervezetének titkára fogadta őket. Délután a HÓDIKÖT-öt ke­reste fel a küldöttség, ahol Árvái Jenő vezérigazgató fo­gadta a vendégeket. Lengyel barátaink nagy érdeklődéssel hallgatták a textilipari re­konstrukció itteni eredmé­nyeiről, a vállalat helyzeté­ről szóló ismertetőt. Szó esett a kollektfv szerződés szere­péről, a munkáslakás-építés vállalati eredményeiről és problémáiról, valamint az időszerű ifjúságpolitikai fel­adatokról. A program nagy tetszéssel és elismeréssel fogadott ter­mékbemutatóval, kötetlen eszmecserével zárult. Lódzi vendégeink tegnap az esti órákban baráti esz­mecsere keretében ismét ta­lálkoztak dr. Komócsin Mi­hállyal, a megyei pártbizott­ság első titkárával, dr. Per­jési Lászlóval, a megyei ta­nács elnökével és más me­gyei vezetőkkel. Programjuk ma, pénteken is folytatódik, majd Buda­pestre utaznak, ahonnan szombaton repülőgéppel tér­nek vissza Varsóba. Házhelyek Szerepen Döntés a dorozsmai putrik ügyében Szeged megyei város taná­csának végrehajtó bizottsága 197&-ban házhelyeket alakí­tott ki Szőregen családiház­építésre kisajátítással. Az akcióra mintegy kétmillió forintot költött a város, s még további költségeken kell kiépíteni a közvilágítást és a villanyhálózatot, a vízeive­7.ÉSŐ árkokat és betonlapok szükségesek a járdaépítéshez. A t)b tegnapi ülésén határo­zat' született a házhelyek fel­hasznalására. összesen 43 telket alakítottak ki, ezekből építésre 41 használható. Har"­minc telket az OTP értéke­sít, mivel az alapközműve­sítés már elkészült. A kiépí­tett utcákban levő lelkek négyszögölenkénti árát 300 forintban határozták meg, a kiépítetlen utcák telkeit. 290 forintban. Néhány házhelyet cseretelekként használnak fel. A végrehajtó bizottság ki­jelölte — az SZMT-vel egyet­értésben — a Szeged városi közös munkaügyi döntőbi­zottság tagjait. A követke­zőket delegálta a bizottság­ba: Rácz József nvugdíjast. Tóth Józsefet, a Városgaz­dálkodási Vália'at dolgozó ját. Harsányt Józs"f nyugdí­jast. K'ss Sándor nyugdíjast és Gylmesi István nyugdí­jast. A DEFAG vezetői is hiva­talosak voltak a vb tegnapi ülésére, ugyanis a falemez­gyárban tartott ellenőrzés ta­pasztaltai is a testület elé kerültek. A művelődési, az egészségügyi és a munkaügyi tevékenység volt az ellen­őrzés témája. A DEFAG el­ismerésre méltó figyelemmel gondoskodik dolgozóiról, a Vizsgálat alapján mégis több hasznos intézkedést ajánlott a tanács a vállalatnak. Fel­hívta a figyelmet a könyv­tár fejlesztésének szükséges­ségére, a kulturális keret felhasználásának szigorúbb elbírálására és eredeti ren­deltetéséhez közelebb eső célok szolgálatára, a dolgo­zók iskoláztatásának további szorgalmazására, a szociális gondoskodás fejlesztésére, a TMK üzemrész szociális be­rendezésének felújítására. A vállalat képviselői a vb ajánlásait magukévá tették, s kifejezték készségüket azok megvalósítására. Igen élénk vita alakult ki a telepen élő cigánylakosság helyzetéről, a kiskundorozs­mai telep lehetséges sorsáról. A vb programot dolgozott ki az itt levő áldatlan állapotok fokozatos megszüntetésére. Az erről készült jelentés sze­rint jelenleg mintegy 450 lakosa van ennek a telep­nek, s a munkaképeseknek csak töredéke dolgozik. Egy­egy viskóban 10—15-en is élnek, a közegészségügyi helyzet minősíthetetlen, a környezettel szembeni igény­telenség elképesztő. A meg­oldás csak egy lehet: a telep teljes és végleges megszün­tetése, az itt élő lakosok munkára szoktatása, beillesz­kedésük a társadalomba. Körültekintő vizsgálatok anyagát összegezte Lajos elnökletével tegnap tartott ülésén a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvizsgálta többek között az elmúlt ötéves tervben beszerzett korszerű és nagy értékű termelő gépek kihasználását a könnyűipari és gépipari vál­lalatoknál, egy 1971-ben végzett vizsgálatra visszatérve azt is, hogyan gazdálkodnak a kutatóintézetek drága műszere­ikkel, és napirenden szerepelt a zöldségfélék átvételenek tájékozódás része egy széles tapasztalatait összegező jelentés is. körű országos' vizsgálatnak. A megyei Népi Ellenőrzési A zöldségellátás gondjait kiskereskedelmihez viszo- Bizottság által elfogadott ja­az árak fokozatos és sokszor nyitva, pedig a kiskereske- vaslatok kitérnek többek kö­indokolatlan emelkedése jel- delem árrése önmagában is arra, . hogy a termelők zi. Megyénk, ha kedvező kö- magas. A MÉK árrése egy és a felvásárlók között mi­rülmények játszanak közre, év alatt lényegesen nőtt, an- nősítési vitákban szükség Balázs tai annyira rivalizálnak egy­más között, hogy sokszor lé­nyegesen magasabb fölvá­sárlási árat alkalmaz az egyik, mint a másik. Az is előfordul, hogy a dupláját. Ez a tény önmagában csá­bít a szerződéses fegyelem megsértésére. A megyénkben folytatott bőven termi a zöldséget. Ná- nak ellenére, hogy a megyei esetén tanácsi szakértő dönt­lunk tehát az az izgalmas tanács vb mezőgazdasági és son> hiszen rendelkezés van kérdés, megveszik-e mindig kereskedelmi osztálya által ra- Javasolja a bizottság azt olyan áron a termelőtől, hogy kiadott irányelvek határozót- is> hoe^ a MEK-nel kepzodo később is érdemes legyen tan fölszólították a fölvásárló Pénzügyi alapokat a kozos vele foglalkozni kisüzemben vállalatokat, hogy a haszon- vállalat eredeti föladatainak és nagy gazdaságban egy- kulcs mérséklésével végezze- megvalósitasara hasznalja fel, aránt. A népi ellenőrök azt nek árszabályozást. Ezt a a felvásárlási es fogyasztoi tapasztalták, minden olyan fölhívást a MÉK nem vette ár kialakításának jelenlegi zöldséget átvett a fölvásárló figyelembe. rendszerét vizsgalja felül, és kereskedelem, amelyre előző- Megyénkben nem hozott a két-három naponkénti vál­xviegyenKDen nem nozott toztatás helyett tartósabb teljes sikert az a központi árak kialakítására töreked­elképzelés sem, hogy az áru jék, a változásokat pedig útjának a lerövidítése érde- mindig időben jelezze. Élő­kében a kiskereskedelmi bol- fordult ugyanis igen gyak­tok is végezzenek fölvásár- ran, hogy az ár megállapítá­lást és' a fölösleget továbbít- sánál már kényszerhelyzet­sák a MÉK raktáraiba. Meg- ben van a termelő, mert áru­leg vele szerződést kötöttek. A biztonságos értékesítés alapja tehát továbbra is a szerződés, ha azt a termelő is és a kereskedelem is komo­lyan veszi. Idén arra is akadt példa bőven, hogy a szerző­désben rögzített zöldséget termelő nem mindig odavit- állapította a vizsgálat, hogy ja gyorsan romlik. Az előre­te, ahol szerződést kötött rá, a fölvásárlásra kijelölt bol- jelzés természetesen a ter­a' többet ígérő más vállalat egy része hiányos adott- melőkre is vonatkozik, nekik sokszor előnyben részesült. ságú, raktározási, tárolási is tudniuk kell, hogy a kö­Sajnos, a szerződés nélkül lehetőségei szűkösek. Azt is vetkező napokban miből termelt zöldségnél akadozott tapasztalta a vizsgálat, hogy mennyit kínálnak föl a ke­— —: i_ i 1-1 .1. az átvétel. Idén is sok vitá­ra adott alkalmat, hogy a fölvásárlók nem egyformán minősítik a termékeket, sok múlik azon is, a vevő bírja jobban a vitát, vagy a ke­reskedő, meg azon is, akkor éppen mennyi árut kínálnak átvételre. Jól tudjuk, intézkedések egész sora született a zöld­ségtermesztés támogatására, jobb szervezésére, feltűnő tehát, ha kulcshelyzetben le­vő vállalatról szólva azt mondja a jelentés, hogy a szabad felvásárlás árainak csak egy része ösztönöz to­vábbi termelésre, a másik része kimondottan visszaszo­rító ár. Azt jelenti ez, hogy nem utasítja vissza a porté­iiát a kereskedelem — hi­szen rendelet van rá, hogy át kell vennie, ami emberi fogyasztásra alkalmas —, in­kább olyan árat mond érte, amitől a termelő maga for­dul vissza, vagy kénytelen úgy eladni a zöldségét, hogy a termelés költségei sem té­rülnek meg. Indokolatlanul nagynak ta­lálták a népi ellenörök a nagykereskedelmi árrést a más megyék MÉK vállala- x-eskedelemnek. Az elmúlt három évben Csongrád megye üzemorvosi helyzete javult, bár nem megfelelően. Több üzemor­vos rendel az idén Szegeden, mint korábban, de Csongrá­don a FÜTÖBER és a Tisza Bútoripari Vállalatnál nyug­díjba ment az üzemorvos, azóta nincs, aki ezt az állást elfoglalja. Hiányoznak a me­gyében az üzemorvosok, s a gvárakbnn jelenleg csupán 18 főfoglalkozású orvost tar­tanak nyilván. Közülük ti­zenöten Szegeden dolgoznak. Nemcsak fő-, hanem rész­állásban is munkálkodnak néhány órában naponta az orvosok. Szeged 34 üzemé­ben, négy ipari szövetkezeté­ben és három mezőgazdasá­gi kollektívájában látnak el üromorvosi szolgálatot. A megyénkben több mint 470 ezren keresik a gyógyulást ilyen formában, s ebből há­romezer mezőgazdasági dol­gozó. Ezek a számadatok is elhangzottak tegnap Szege­den, az SZMT-székházban tartott Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak ülésén. Dr. Pavlovity Darinka me­gyei üzemi főorvosnő az írásbeli anyaghoz fűzött ki­egészítőjében elmondta, hogy javult a helyzet, de nem megnyugtató az üzemek, vál­lalatok orvosi ellátása. Intéz­kedések szükségesek, s ezt dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára is megerősí­tette felszólalásában. A mi­nisztertanácsi rendelet sze­rint tovább kell fejleszteni az üzemegészségügyi hálóza­tot, s meg kell oldani a me­zőgazdasági dolgozók szer­vezettebb orvosi ellátását is. különös hangsúlyt kap ez Csongrád megyében, ahol például hat állami gazdaság­ban, 83 téeszben kellene megelőző, felvilágosító mun­kát végezniük az orvosok­nak, egészségügyi dolgozók­nak. A szakszervezet segít­ségét ajánlotta fel. A teg api ülésen — ame­lyen részt vett Oláh Miklós, a megyei pártbizottság mun­katársa, Kormos László, a SZOT szervezési és Sáska Sándor, a SZOT kereskedel­mi osztályának képviselője is —, a többi között megvi­tatták és elfogadták a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározat szakszervezeti végrehajtásával foglalkozó jelentést. Mindenki egyeteme Olyan nagyszabású isme­retterjesztő sorozatot, minta Magyar Televízió Szabad­egyeteme, eddig csali a BBC és a japán tévé sugárzott. És mindjárt tegyük hozzá azt is: olyan példás összehan­goltsággal és eredménnyel, emlékezetünk szerint, nem dolgozott még együtt más is­meretterjesztő fórumokkal a televízió, mint most, a sza­badegyetem kapcsán a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulattal. A megyeszékhelye­ken és Budapesten konzultá­ciós központokat létesítettek a TIT helyi szervezetei, ahol rendszeresen, körülbelül há­rom-öt adás után találkoz­nak a nézők és a szakembe­rek — a témák szabadegye­temi formák közötti megvi­tatása céljából. A TIT-szer­vezetek bérleteket is adtak ki, és a legkiválóbb előadói­kat kérték fel a konzultá­ciók vezetésére, akik Buda­pesten, a Természettudomá­nyi Stúdióban országosan egységes útmutatást kaptak feladataik megoldásához. A TIT különkiadványokat is kibocsátott számukra, ezek az egyes adások témáinak korszerű értelmezéséhez ad­nak segédanyagot. Szegeden a November 7. Művelődési Központban ka­pott helyet a szabadegyetem közönsége, az első konzultá­ció már lezajlott. A résztve­vők — kérdéseikre dr. Ko­csondi András egyetemi do­cens válaszolt — között fel­tűnően sokan voltak a fia­talok. Bár nehéz lenne pon­tosan megállapítani, kik és hányan nézik Szegeden az adásokat, a TIT-bérletek vá­sárlóinak összetétele valószí­nűleg jól tükrözi — kicsi­ben — a valóságot, össze­sen 145 bérlet kelt el. Főként egyetemi és főiskolai hallga­tók, középiskolások, szocia­lista brigádtagok, a felsőok­tatási intézményekbe előfel­vett, katonaidejüket töltő fia­talok vásárolták meg a kon-. zultációk látogatására jogo­sító bérleteket. A nézők jóval többen van­nak. Jellemző az érdeklődés­re, hogy az Élet és Tudo­mány Tudáspróba című, a tévésorozatra épülő pályáza­tára jórészt azok neveztek, akik a konzultáció helyett ezt, az írásos tudáspróbát részesítik előnyben. A Rad­nóti gimnázium harmadikos tanulói — Ertsey Péter, Bus Gábor, Dósai Imre — pél­dául, akik elmondták: a té­véadások anyaga kitűnően egészíti ki az iskolai bioló­gia, kémia, fizika tananya­gát. A három diák a gimná­ziumi fakultatív tantárgycso­portos oktatási kísérlet ke­retében, tehát a hagyomá­nyosnál intenzívebben tanul­ja a három tantárgyat. A té­vésorozat ismereteiket ösz­szefoglaló, a tudományágak összefüggéseit és lényegi cso­mópontjait kiemelő jellege különösen értékes számukra. A műsornak ez az átfogó, is­mereteket rendszerező jelle­ge vonzza egyébként az idő­sebb korosztály képviselőit is: aki korábbi tanulmányai­ból kevéssé emlékszik a részletekre, nincs is szüksé­ge „napra kész", konkrét tu­dásra, de a főbb összefüggé­sek- ismeretét megkövetelő természettudományos mű­veltségre igen — rendszeres nézője e sorozatnak. Az első, jól sikerült kon­zultáció — és reméljük, az Élet és Tudományban folya­matosan közzétett pályázati eredmények — alapján úgy tűnik: ezúttal valóban feltű­nően nyilvánul, hogy Szeged az iskolák városa is, vagy ahogy mondani szoktuk, „egyetemi város". A szabad­egyetem népszerűsége ugyan­is viszonylag széles lakosság­rétegek nagyfokú önmüvelö hajlandóságáról és képessé­géről árulkodik. & EL

Next

/
Thumbnails
Contents