Délmagyarország, 1976. november (66. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

Szerda, 1975. november 3. 5 A tanár könyvet ír Szegedi szerző pennájának kérdéseivel már „nem közép- filozófusok érdeklődésének szülötte a monográfia. A pu- iskolás fokon" foglalkozik. más oka van. Például a szovha fedelű könyv ezért is in- Talán nem meglepő, hogy jet kutatók elsősorban azt gerel meleg hangú méltatás- a ságvárista diákok azzal di- emelik kl, hogy a polgári fira. A könyv olyan adóssága csekednek, amivel a mai ti- lozófia egyetlen mai iránya magyar — de nemcsak a nédzserek ritkán szoktak. 21313 sem lllette olyan ke" ^S^r^örTénSS TanáfUk k5nyVCket ^^^ SSffi^nt í-ESZ amelynek lerovása miatt az és ír- Sukl Béla ugyanis már tenclálfilozófia. Egyébként a elismerés kötelező tisztelet- korábban (1909-ben) Sörén szovjet filozófusok bizonyos köreit a megszokottnál ma- Kierkegaard munkásságát határokon belül elismerik az gasabban kell megtenni. De elemezte ugyanazon könvv- egzisztencializmus pozitív elmás miatt is kénytelen a kri- e eolezte' Ugyanazon könyv- idegenedés.krltikóját (A, Botikusan olvasó a recenzió kiado gondozásában. Sajnos, g0molov~J. Melvil). lépcsőházából kilépni, és ma mór rendkívüli esemény- Martin Heidegger pedig máshova benyitni, más ajtó- nek számít, ha egy pedagó- ennek a bölcseleti áramlatkon kopogtatni. gus valamely szaktudományMartin Heidegger fílozó- agat ures oralban szinvona- selöje) s munkássága nagy fiájának alapkérdései (Gon- lasan műveli. hatással van a kortárs filozódolat Kiadó, 1976) nem olyan * fusokra. (Például Marcuse és olvasmány, amit tele gyomor- Suki Béla hobbiia" a fi- a ímnkfurti iskola jó néhány ral néhány nagyfröccs kísé-, lozótia. De ez" a hoJbbl elkö_ képviselőjének gyakran Igen retében könnyű lenne meg- telezettséget ls jelent, és az eredetinek tűnő kritikája léemésztenl A közel 400 oldal elkötelezettség eddigi mun- ?yegileg az °Í^al/xa v®zet" végíglapozasa filozófiai kon- kásságában már megmutat- betd vlMza) É^thet6' bogy dícló nélkül akrobatikus mu- kozott Több tucat recenzió> Heidegger a Tisza partja tatvany maradna, ha Suki , ' mellett mivel érdemelte ki a Béla, a könyv szerzője, nem Clkk- tanulmány került kl figyelmet. fogná kézen az olvasót, és íróasztaláról. Most más meg- * nem vezetné ki az absztrak- tiszteltetés ls érte. A Magyar Sokan szurkoltak ehhez a ciós buktatókból. A szegedi Tudományos Akadémia meg- munkához. A Ságvári gimkózépískolai tanár olyan ele- ... .... ... ,,, .„., ' názium például könnyített ganciával adja meg a rejt- bIzásábó1 a filozófiatörténet- 6raterhelésén, és éveken át jelkulcsokat a nehéz fllozó- tel foglalkozó fiatalokat ősz- hetente szabadnapot ls blztofiai nyelvezethez, mintha a szefogja, szakmailag irá- sított. Suki Béla Igen nagy XX. század egyik legnagyobb nyitja. erőfeszítéssel elért eredmépolgári gondolkodójának, „ > nyelt jelentősen elősegítette Heideggernek dramaturgja A szerzőt az egzisztencia- a szakma és a barátok támolenne. A színre állítást, pon- lizmus már évtizedekkel ez- gatása, amelyet a tudomány tosabban marxista igényű ér- előtt kíváncsivá tette s kü- °'l'an Jeles képviselői nyújtékelést feltehetően nemcsák ,,,,,', ... tottak, mint: Halász Előd, a a szakma tapsvihara, hanem lönösen az a misztifikáció iz- JATE pro£e9SZora, az éppen az elvont elméleti kérdések- 8atta> ami ezt a filozófiai tíz évvel ezelőtt elhunyt Horre érzékeny olvasó figyelő áramlatot körülvette. Sartre- váth István Károly irodaszempárjal ls szorgosan kí- tal kezdte, majd fokozatosan lomtörténész, akinek emlékét sérik. v„n«,u. . _ - mind a szerző, mind e sorok A német filozófusról írt . í°nnle' hogy azos" írója tisztelettel és szeretetmonográfia figyelemreméltó r°rras Kierkegaard. (Innen a tel őrzi, Hermann István, az teljesítmény. Martin Heideg- Kierkegaard válogatás.) Ezt ELTE egyetemi tanára, Mungerről magyar nyelven a követően ismerte fel, hogy kácsl Gyula egyetemi doszintézis Igényével még nem az egész irányzat leginkább cens. Mindez a magyar ftloszóltak. Suki Béla úttörője klasszikus és legkonzekven- zóflatörténet épülésére vált. tehát az életmű feltérképe- sebb képviselője Heidegger, s Jó érzés, hogy ehhez néhány résének. Az írás különös eré- az utóbbi éveket e témának követ a napfény városából nye, hogy a marxizmus esz- szentelte. küldtek, közeivel megfelelő helyére Illik Itt szólni arról, hogy Suki Béla a tudományos teszi az agyonmisztifikált ír- az egzisztencializmus iránti sikerek mellett továbbra is racionalizmust — nemcsak érdeklődés az utóbbi évtlze- szeretve neveli diákjait. Nem ismerétéíVhélettleg, hanem lét- dekben élénkké vált a film- hagyja ott a középiskolai kaelméletileg ia. rendezők, irodalmárok, de a tedrát, de a filozófiai kutaOlyan pedagógus a monog- filozófusok körében is. A di- tást ls folytatja. Egy készüráfia írója, aki a heti kötele- vat is közrejátszott ebben, a lő könyv — A német kultúra ző óraszámú történelemokta- morbid vagy pikáns életér- aranykora — társszerzője, tás mellett a valóság elvont zés-magyarázatok stb. De a Halász Miklós Alföldi pcarasztszoba Milánó közepén ban. A legrégebbi, az 1792es évpzámú edény volt. Majd Az elmúlt hét péntekén a — Hogyan 1ogadták a televízió riportfilmben szá- milánói magyar hetek sokmolt be az október első fe- színű rendezvénysorozatában „t viselet következett egy lében Milánóban megrende- bemutatott népművészeti zett magyar het«c esemé- tárlatot? nyelrőL A Kulturális Kap- , _ „ csolatok Intézetének és a — Kivá10 k<>rnyezetben, a HUNGEXPO-nak közös ren- világhírű milánói dóm tődezésében többek között szomszédságában kapott he7rtagyar népművészeti kíálalsóvárosi gazdaházaspár ünneplője, egy mezővárosi parasztházaspár 19. század eleji ünnepi öltözete, és egy tápal menyecskeöltözet. A kimaris nyílL A Kulturálls ^ a népműv^ti kiállítás. ámtás végén 13 menyasazoMinisztérium véleménye UgyanUt mutatták be az nyi ládát sorakoztattunk egy nyomán e bemutató nem az olasz—magyar kulturális sorba> a 18 Bzázad els5 fe_ egész ország népművészetét kapcsolatok történetét léb61 származó szuszékt6l a Seg^í'DéfSid s. jartMiklós vfeárhe:yi Iádák fe^lődését gyí emlékeit sorakoztatta legu^abb ola8z flIm'élg. 8 a bemutató darabokon át, a föl. Dr. Juhász Antal nép- magyar könyvkiadás leg- makói pIrog alapú) magas rajzkutató, a szegedi Móra szebb darabjaiig. A mellet- lábú s2Ínes csokrú _ voUlf7kiáSt0bháe: ;dnk ** éP2Ü„letbm rdender asszonyi ládákig. Ebben a bája. Részt vett a kiállítás tek meg a szazaa ma- részben mutattuk be vásárrendezésében, ott volt a ma- eyor képzőművészetét rep- helyl sz6rhíTnzéses párnahagyqj hetek eseményein is. rezentáló tárlatot, az egyik jalnkat is A kIáliftás végén Nem sokkal hazaérkezése legrangosabb szálló halljá- >>Bobor János uram 1795-ben után beszélgettünk milánói ban pedig a kortárs magyar j^^üit saroktékája" búcsúélményeiről, a dél-alföldi textilművészek kiállítását. zott a látogatótól. - Milyen élményekkel ta- _ mlyen élminyeket szer. Péter László egy eltűnt utcán (7.) Ehhez csak annyi igazítani valóm van, hogy Juhász Illés az első feleségével több mint egy évig élt együtt: 1880. június 26-án kötöttek házasságot, és Szűcs Erzsike 1881. szeptember 19-én halt meg. Hogy Achátz Mariskáék melyik házban laktak, nem derül ki. Vagy a 12. számúban, vagy a 16. számúban lakhattak. „Anya emlegeti, hogy ebben az időben rengeteg sok nagylány lakott az Ipar utcában .... — folytatta Juhász Margit 1948-ban. — Achátz Mariska, aki unokatestvére volt Anyának, polgári iskolai tanárnő lett; az árvízkor Szabadkára menekültek, s ott hamarosan elvette az ismert Mamuzsich család egy tagja, Mamuzsich Benedek polgári iskolai tanár. Kosztolányi Dezső, valahányszor Szegedre jött, mindig hozott hírt a családról." Ennek' a kapcsolatnak érdekes mozzanata, hogy Juhász Gyulát pár napos korában néhány hétre Szabadkára vitték. Achátz Mariska édesanyja, Achátz Ferencné Tokár Erzsébet (Kálló Matild nagynénje), aki ekkor már szintén Szabadkán lakott, látogatóban volt az Ipar utcában, amikor megtudta, hogy Juhász Illésnének nincs elég teje, s emiatt a kis Gyulus nyugtalan, folyton sír. Neki ekkoriban született nyolcadik gyermeke, fia, tüstént megszoptatta hát Gyulát, mire ez szemlátomást megnyugodott. Erre Achátzné magával vitte őt Szabadkára. mígnem Makóról sikerült Kállóéknak dajkát szerezniük. Az első dajka azonban szabadkai volt: A szép, bús Szegeden születtem, De a dajkám dala felettem Szabadkán hangzott hajdanán — vallotta 1923 karácsonyán Szabadkai emlék című versében a költő. 1927 karácsonyán meg ilyen furcsa fordulattal kezdte a Bács megyei Naplónak adott nyilatkozatát: „Én Szabadkán először nem jártam. Ügy hoztak oda párnapos koromban Szegedről, ahol születtem, hogy a szabadkai dajka emlőjén nevelkedjem. Szabadiul így lett az én dajkám, és az élet és világ első csodáit így láttam én meg ebben a szép és kedves városban. Rokonaim is vannak itten, Achátzok, Mamuzsichok..." Mamuzsich Benedek (1852—1919) egyébként nem polgári iskolai, hanem természetrajz, vegytan és földrajz szakos gimnáziumi tanár volt a szabadkai városi főgimnáziumban; felesége, Achátz Mária (1862—1929) a polgári leányiskolában tanított háztartástant, gazdaságtant, neveléstant és egészségtant. Vonat elé vetette magát, mert lánya az ő akarata ellen ment férjhez... Juhász Endre emlékezete szerint gyermekkorában, itt lakott még Vadász Sándor terménykereskedő (1911ben már a Zoltán utcában találjuk); majd Tóásó Aurél faszobrász, akinek eredeti becsületes olasz neve. Toasso, ilyen szép, értelmes magyarrá változott a befogadó szegediek ajkán. A fia Juhász Endrének osztálytársa volt a gimnáziumban. Az 1911. évi címtárban pedig érdekes módon csupa szűrszabót találunk ebben a házban: Bauer Péter, B. Csenda Zsigmond, Somogyi Ambrus és Somogyi Istvánné alighanem együtt dolgozott valamiféle „kisipari termelőszövetkezetként", máskülönben aligha tömörültek volna négyen is egy házban. Nem lehetetlen, hogy ez a mesterség hagyományos volt itt a Tisza partján. Műveléséhez ugyanis, a posztó kezeléséhez, sok vízre volt szükség, s ezt a Tisza közelsége megkönnyítette. népművészet olaszországi fogadtatásáról. — E tájegység népművé- lálkozott az olasz látogató a zgU Wnt" tartózkodása során? szetét már több hazai tárla- Dél-Alföld népművészetét _ Talán furcsa a hasonton bemutattuk. így többek bemutató kiállításon? iat_ de a kétmilliós, északközött Nagykanizsán, Ka- Intim környezetbe lé- olasz Ipari nagyvárosban posvárott, Kiskunfélegyhá- pett be a nagy számú olasz °'yan hatása volt a magyar zán, Szentesen láthatták az látogató Népl hangszerek - Alföld- s^Wtszáz éves érdeklődők a festett paraszt- citerák ne.P"?uvésfftl „ alkotáEamak' bútorokat, a híres cserép- börduda' ralkófejes citerák mintha nálunk valamely afedényeket a viseleteket, fa- — díszítették a paraváno- rikai törzs művészetét mufaragásokát. Milánóban a kat, egy szépen festett meny- tatnánk be. Érdekességként Turisztikai Hivatal épületé- asszonyi ládán citerázott említem, hogy a megnyitó nek 200 négyzetméteres ter- Buday Sándor. Nyolc-tíz október 1-én este fél 10-kor mében az alföldi parasztház festett gondolkodó- és pa- ff'10"'. 8 u'ána «JÍelig a belső világát szerettük vol- rasztszék sorakozott ebben a látogatók sokasága kereste na bemutatni. Felsorakoz- térben, ahol az érdeklődők íel a kiállításokat. Az első tattuk a 18—19. század leg- ülve hallgathatták a magyar vasárnapon kijzel ötezren teszebb alföldi parasztbútora- népdalokat. A belépésnél kö- kintettek meg a népművészéit, konyhaedényeit, a pa- szöntötte a látogatót „vásár- » kiállítást, rengeteg csalad rasztháztartás cserepeit, a helyl Szél Pál uram 1813- iktatta vasárnapi programjavásárhelyi szőrhímzéseket, és ban készült festett gondol- ba a tárlatlátogatást A kint e táj jellegzetes fafaragásait, kodószéke", melyet a szege- magyarok szinte zaranSzerettük volna felvillanta- di múzeum restaurátorai er- "okoltak erre a bemutatóra, ni a szellemi folklór e tár- re az alkalomra szedtek sokan napi vendegeink letgyakhoz kapcsolódó világát rendbe. Ezután egy makói tek. Filmet forgatott a teleis, ezért meghívták Milánó- szobasarok várta a látoga- vífió- interjúkat, fotókat kéba Buday Sándort, a híres tókat sarokpaddal, asztallal, ®fitettek az olasz szaklapok, sándorfalvl muzsikust és cl- menyasszonyi ládával, gon- Ugy ,erzen> aaSy sikere volt terakészítőt, akinek napi dolkodószékkel, tálassal, föl- e"nek f. ^állításnak. Egy 4—5 órás citerajátéka nagy- vetett ággyal, hímzett pár- OIyan t,ó'ra vittük el a maszerű hangulatot teremtett nákkal. Talán ez az intim gyar "fP- az, alföldi parasztszobasarok kötötte le légin- ?ág népművészetének remekább az olasz közönséget. A felt' aho1 a nemzeti tudatkövetkező részben cserépedé- PaP ez a fa'ta művészet soknyek sokaságát sorakoztat- f31 mélyebben gyökerezik, tuk föl, az alföldi fazekas- ,nincs közvetlen hatása, A 15. számú ház bejegyzése az Építési törzskönyvben alighanem téves, tl. ugyancsak Szűcs Ferenc és Czimeg Zsófia szerepel a tulajdonos rovatában, akár a 14. szám alatt Juhász Endre és Juhász Margit egyaránt úgy emlékezett, hogy ez a ház Tukacs Imréé volt, s valóban ő szerepel e minőségben az 1911. évi címtárban is. Persze lehetséges, hogy 1880-ban még ez is Szűcséké volt, s közben vette meg Tukacs Imre, akinek a foglalkozásáról nem szólnak forrásaim, mindössze Juhász Endrétől annyit tudok, hogy mind a három fia, Lajos, Imre, Bandi, pincér lett. A legidősebb az első világháborúban tűnt el. Két leánya közül az egyik Amerikában, a másik Szegeden él — ha még él. Tukacs Imre rokona volt ugyan annak a Tukats famíliának, amely ts-sel írta nevét, s amelynek legismertebb — leghírhedtebb — képviselője Tukats Sándor (1893—1966) gyógyszerész, egyetemi magántanár, szélsőjobboldali főispán lett, s amelynek nagy háza volt a mai zeneiskola helyén; de az Ipar utcai Tukacs a család szegény ágából való lehetett. A ház hátsó épületében, írta Juhász Endre, váltakoztak a lakók. 1896-ban Fodor Jánosné női szabó és Bolgár József férfiszabó szerepel a címtárban. © A 16. számú ház 1880-ban Szabó József és Imre tulajdona volt, de már 1897-ben dr. Kovács József nevén szerepel. Nyilván ő, a közismert tiszti főorvos építtette ekkor újjá. Két utcára nyílt. Az Árpád utcai kétemeletes rész második emeletén Nováky Bertalan (1852—1939) gimnáziumi rajztanár lakott nem kevesebb, mint hat lányával. Sok kosztos diákot tartottak állandóan. Az Ipar utcai fronton két épületrész volt: a 14. szám melletti rész emeletes volt. Ebben lakott Bona Antal polgári iskolai tornatanár családjával: három fiú, egy lány. (Folytatjuk.) kultúra szinte teljes arze- JeIzéee* nálját fafaragások társaságáTandl Lajos Műszerkiállítás Kedden Budapesten, a hangsúlyozták, hogy a két Technika Házában megnyílt ország közötti földrajzi táaz ausztrál tudományos mű- volság ellenére a kereskedelszernapok eseménysorozató, mi kapcsolatok várhatóan amelyet az MTESZ, a Ma- tovább fejlődnek. Ehhez jó gyar Kereskedelmi Kamara alapul szolgálnak most máés az Ausztrál Külkereske- sodik alkalommal megrendedelml Minisztérium szerve- zett műszernapok, zett. Dr. Aczél György A háromnapos eseménysoegészségügyi miniszterhe- rozatra öt ausztrál cég több lyettes és Róbert Furlon- mint 30 műszerét, berendeger, Ausztrália magyarorszá- zését hozta el bemutatásra, gi nagykövete tartott üdvöz- és öt előadást is tartanak lő beszédet. Mindketten az ausztrál szakemberek. Szolnokon Kedden reggel 7 óra 50 Judit öthónapos csecsemő, perckor Szolnokon, a Tóth Petőházi Imre 14 éves taFerenc utca 1—3. szám alat- nuló és Rigó Annamária 10 tl (volt Bálvány utca 20—26. éves tanuló holttestét. Rajszám) háromemeletes lakó- tuk kíyül kilenc, súlyosan házban eddig ismeretlen ok- sérült személyt szállítottak ból súlyos gázrobbanás tör- kórházba, akik közül Mák tént, melynek következté- Istvánné 35 éves kórházi alben 24 lakás rombadőlt, 16 kalmazott Petdbázl, ,Imrf; lakás pedig életveszélyessé ne ,37u fves házfelügyelő vált. A mentési munkálato- ^fgbalbA men'^1 tés rom" , „úi T. eltakarítási munkálatok nagy kat a tűzoltoság, a honvéd-, apparátussal tovább folynak, seg a rendőrség es a mentő- A Szolnok megyei tanács szolgálat azonnal megkezdte, a70nnal gondoskodott a megs a város lakossága is segít, sérült lakások lakóinak megA romeltakarítási és mentési felelő elhelyezéséről. A szemunkák során a romok kö- rencsétlenség okának vizs7.ÜI kiemelték Barhács San- gálatát a rendőrség szakérdorné 34 éves kereskedelmi tők bevonásával megkezdte, alkalmazott, Dobos Lászlóné és a vizsgálat eredményéről 21 éves ktsz-dolgozó, Dobos a lakosságot tájékoztatja.