Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

Csütörtök, 1976. október 14. I 7 """ Eredményes űttörömunkaj Kölcsönös haszon Tanácskozott a járási úttörőparlament A szegedi járás 35 úttörőcsapata 8 ezer 500 kisdobosának és úttörőjének képviseletében 80 küldött tanácskozott a szegedi Ifjúsági Házban tegnap, szerdán megrendezett úttörő parlamenten. A nyitóülésen Lovászi József járási úttörőelnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Szögi Bélát, az MSZMP járási bizottságának titKárát, Padár Lásziónét, a megyei úttörőelnökség elnökét, Kulcsár Pétert, a KISZ járási bizottságának titkárát és Ács Zoltánt, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét. Az úttörőparlament beszámolóját Balogh Zsuzsa, a járási úttörőtanács titkára mondta el. A beszámoló a járás úttörőmozgalmának elmúlt kétéves eredményeit sorakoztatta fel, beszámolva a iegutóbbi országos úttörőparlament „útjeleinek" megvalósításáról. A beszámoló megállapította, hogy minden úttörőcsapatnál rendezettek a pajtások jogai és kötelességei. Mindenütt megtartották az örsvezetőképző-tanfo- somogyi Károlyné felvétele lyamokat, és sokan tanulták _ meg a vezetés alapjait a Tanácskoznak a jaras uttoro-kuldottei járási vezetőképző-táborok- ^ a Iegmagasabb kitün. játékosság és felelősségteljes v. , tetést. A kulturális munká- javaslat jellemezte a felszósosat gyaxran tartja* a *ozr bnn kjemelkedően szerepel- lalásokat. Hasznos javaslatásegtk művelodesi otthonai- tek a deszki. ért, jó felvetéseiért több pajban, könyvtáraiban. A kisteleki, sándorfalvi, doma- tás kapott „ötletlabdát". A KISZ-alapszervezetekkel ki- széki, rúzsai, üllési és rösz- munkacsoportok javaslataiclakított erősödő kapcsolat kei pajtások, a sportverse- nak kidolgozásában sok secredménye, hogy az előző nyekben a zsombóiak vitték gítséget nyújtottak a megjeévekhez képest emelkedett el a pálmát, tollaslabda- lent párt-, állami vezetők, a az ifivezetők száma, gyara- csapatuk országos bajnoksá- szocialista brigádok küldötpodtak az úttörő—KISZ-es got nyert. Jól sikerült és tei, úttörővezetők, KlSZ-akközös rendezvények. Több emlékezetes akció volt a tivisták. A partement vitáközségi tanács támogatja je- Nem térkép e táj... és az jiban többek között szót kalentős anyagiakkal a járás Őrizzük a lángot mozgalom pott Krasznai Mihály, a jáúttorőcsapatait. A beszámolót kiegészítve rási pártbizottság osztályveAz úttörők munkájának Vitára bocsátjuk címmel zetóje, Kulcsár Péter és Ács fényes bizonyítéka az elmúlt hangzott el a csapatparla- Zoltán is. . két évben szerzett sok ki- mentek legjobb határozatai- A határozatok elfogadása tüntetés. Ezek közül is ki- nak összefoglalása. utan a járási úttörőparlaemelkedik a KISZ KB vörös A beszámolót követően a ment megválasztotta az útseij emzászlajával kitüntetett parlament résztvevői öt í-örőtanácsot, melynek titkákisteleki Móra Ferenc úttö- munkacsoportban vitatták ra.°csYt Ka\alin kisteleki rőcsapat és a sándorfalvi meg az úttörőélet legkü.ön- ^J&SSTA^ Petőfi Sándor úttörőcsapat, bözőbb területein előttük törőit képviselői 36 küldötmely már másodízben nyerte álló feladatokat. Sok ötlet, tet. Kétszáz éves Kistelek Emlékülés, kiállítások, rendezvények A község újratelepítésének tanács osztályvezető-helyette- Ma délután az iskolákban 200., felszabadulásának 32. se a Kulturális Minisztérium vetélkedőt rendeznek a közévfordulójához kötődik idén megbízásából Szocialista ség történetét jól Ismerő a Kisteleki Napok rendez- Kultúráért kitüntetést adott diákok részvételével, fél vénysorozata. A kerek szám. át Révész Pálnak, az Okta- 5-kor a könyvtárban Mocsár a 200 év azt jelzi, hogy a tási Minisztérium megbízá- Gábor író és Baka István vad homokon viszonylag rö- sából pedig az Oktatásügy költő találkozik olvasóival, vid idő alatt jelentős tele- Kiváló Ddolgozója kitünte- este 6 órakor pedig a művepülés szerveződött, a felsza- tést nyújtotta át Pethes And- lődési házban tartandó műbadulási évforduló pedig be- rásnénak. Nagy István, a szédesen hirdeti, hogy az Hazafias Népfront megyei utóbbi 32 év, új társadalmi ..„.„,., „ , viszonyok között, teljesen bizottságának elnöke a taátformálta a falu képét, a nácshaza falán elhelyezett benne lakók életkorúimé- emléktáblát avatta föl. a nyeit és további erőteljes község történetét átfogó, a fejlődés.lehetőségeit ad ja^ A wt ^ & szorgaimas munkettős evfordulohoz igazodva tegnap délelőtt a művelődési kát méltató beszéd keretésoros divatbemutatóra várja az érdeklődőket a Fővárosi Kézműipari Vállalat Néhány esemény még az ünnepségsorozat gazdag programjából: pénteken a Szegedi Nemzeti Színház társulata A kertész kutyája című házban együttes ünnepi ülést ben. Ezt követően a vendé- v^játékot mutatja be a mű_ tartott a nagyközség part- gek megtekintették a váró. „tat,, - ... „ , „ bizottsága, tanácsa és a Ha- siasodás útiát iáró naevköz- ' szombaton zafias Népfront községi bi- slasodf utJat délelőtt 11 órakor a II. Rázottsága. Részt vett az ün- se5 Jelenet es fejlodesét be- kócz. Ferenc Altalán0s Ig_ népségén dr. Németh Lajos mutató kiállításokat. kola ünnepli fönnállásának K'SS. a A belybeli két te7el°- 50 évfordulóját, este 6 óramegyei tanács elnökhelyette- szövetkezet es a meghívott- kor népzenei találkozót rense, Jáhni László, a járási ként szereplő ópusztaszeri deznek a Karikás Frigyes pártbizottság első titkára, Árpád vezér Tsz eredmé- kollégiumban, vasárnap délÍJnS^O^SA nyetthirdetó kiállítása páttU elött pedig a KISZ-fiatalok tak a községbe települt üze- hazban' az egyre inkább tartanak ifjúsági szolidarimek vezetői és a Kistelek meggyökeresedő ipar termé- tási nagygyűlést a művelővonzáskörzetében levő fal- keit bemutató kiállítás a Pe- házban, vak politikai és tanácsi ve- tőfi utcai jskoiában látható. " 26Révész Pál községi nép- A kisiparosok a KIOSZ frontelnök köszöntője után székhazaban mutatkoznak ünnepi beszédet Ott József be termékeikkel, a baráti tanácselnök mondott; a Kis- országok árucikkeit az Sát áruházai tárják vá-] gyei tanácstag nyitotta meg sarlóik és az erdeklődok ele. és oklevelet adott át a ki- A művelődési házban kiállíállításokon részt vevő üze- tás nyílt a megyénkben műmek, szövetkezetek vezetői- ködő képzőművészeti szakpek. Barna László, a megyei körök munkáiból. N

em mai keletű az elhatározás, hogy a szegedi városi pártbizottság tisztségviselői gyárakba, intézményekbe és termelőszövetkezetekbe látogatnak el, hogy időről időre találkozzanak és beszélgessenek az ott dolgozó emberekkel, egyegy munkáskollektívával szót váltsanak a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szűkebb kollektíva, a nagyobb közösség képviselői, megbízottai alaposan ismerve a munkahely, s a lakókörnyezet gondjait, eredményeit, kitűnő vitapartnernek bizonyultak ezeken a beszélgetéseken, eszmecseréken. Az első fázisa véget ért ennek a találkozássorozatnak — melyen a munkásművelődés és a munkástovábbképzés volt a fő téma. Az már eleve nyilvánvaló, hogy az ilyen találkozások kétoldalú előnnyel bírnak: a párt tisztségviselői közvetlenül véleményt cserélhetnek a fizikai munkásokkal, így a legilletékesebbektől hallhatják a véleményt gondjaikról és örömeikről. A dolgozók is „első kézből" tájékozódhatnak mindannyiunkat" érdeklő és érintő közügyekről. Érdemes szó szerint is idézni dr. Szániel Imrének, a gabonakísérleti kutatóintézet igazgatójának, a szegedi, városi párt-végrehajtóbizottság tagjának megjegyzését, melyet egy ilyen beszélgetés után tett: „A beszélgetést — de nyugodtan mondhatom, hogy vitát — igen nagy aktivitás jellemezte. Hasznosnak ítélem meg mind a munkáskollektíva, mind a magam számára. Kölcsönösen sokat tanultunk." A kölcsönös előnyökön van a hangsúly, s ami ebből következik, a párt demokratikus munkastílusán, amely gyakorlat. A mi pártunk programját csak akkor tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha nem csupán a párttagság dolgozik érte, hanem egyetértően azzal egész dolgozó népünk, hazánk minden polgára. A szegedi pártbizottság tisztségviselői jő és természetes szolgálatot tettek e cél érdekében, bár meglehet, hogy sok gondról, olykor talán magánügynek számító kérdésekről is beszélgettek. Azt mindenképpen tapasztalhatták, hogy a beszélgetéseken részt vevő fizikai dolgozók jól tájékozott emberek, ismerik pártunk határozatait, különösen a rájuk vonatkozó részeket, azok várható hatásait, van véleményük a közös ügyekről, s bíráló szavaik őszinték, féltőek és segítőkészek. Ismerik szép eredményeinket, örülnek azoknak, de látják gondjainkat és fogyatékosságainkat is. Ami pedig nagyon lényeges: hasznosnak tartják, hogy a párt vezetői velük ezekről a kérdésekről tanácskozzanak, szót értsenek. Miket mondtak el a dolgozók, a fentebb említett két kérdésről? Általában az volt a véleményük, hogy a tanácsoknak határozottabban kell fellépni — a törvények adta keretek között — az általános iskolai oktatás érdekében. Ne forduljon elő anynyi mulasztás, ne küszködjön még ma is azzal, hogy sok fiatal nem fejezi be a kötelező nyolc általánost. Kár lenne most számokkal példálózni, de sajnos, még a szegedi tényadatok is elszomorítóak. Sok a tanulmányait félbehagyó gyermek, s ezek a gondok később, a felnőttkorban jelentkeznek, a vállalatok és a gyárak életében. Érthető, hogy a gyári beszélgetések során inkább a szakmunkásképzés, a munkásművelődés és továbbképzés került előtérbe. A szakmunkásképzés és továbbképzés kérdéseiről kivétel nélkül minden munkahelyen sokat beszéltek. Az élet követelte ki ezeket a megjegyzéseket is: gyorsan változik a műszaki-technika szinvonal, de lassan követi azt a munkahelyi lépés. Különösen azt kifogásolták a dolgozók, hogy késve jut el hozzájuk a továbbképzés ténye, és ami ugyancsak segítséget adhatna, a legújabb szakirodalom. A mindennapi gyakorlat bizonyítja, hogy egy-egy új gépnél vagy technológiánál, új terméknél mily sok mindent elrontanak a szakemberek is, mire rájönnek, kitapasztalják a lényeget, megtalálják a helyes megoldást. Ésszerű javaslatok is elhangzottak ezzel kapcsolatban: többet kellene a kezdő szakmunkásoknak — elsősorban a tanulóknak — a leendő munkahelyükön ügyködni, hogy alaposabban megismerjék a rájuk váró műszaki tennivalókat. Korszerűbb és jobban érthető szakirodalom szükséges a tanulók és a kezdők számára. Hasznosnak tartanák, ha Szegeden olyan továbbképzőtanfolyamokat rendeznének, amelyek egyegy szakmai ágat fognának össze. De szükségesnek tartanák azt is, hogy a műszaki egyetem, s több műszaki főiskola kihelyezet tagozatokat vagy osztályokat indítana a szegedi munkástársadalom számára. Több munkahelyen elmondták a szakmunkások, hogy a továbbképzés formája, de inkább a tartalma, nem minden esetben felel meg számukra. Érdekesnek és talán hasznosabbnak tartanák, ha folyamatosan rendeznének szórakoztatva nevelő továbbképzéseket: filmekkel, szemléltető, eszközökkel és megtörtént példákkal illusztrálnák a szakmai továbbképzést, hogy ne legyen száraz, álmosító időtöltés az a néhány óra, s valóban okuljanak, tanuljanak is. Elgondolkodtató megjegyzés volt, hogy a szakmunkások továbbképzését ne aprózzák el, hanem esetleg évenként — ahol persze erre a termelés menete is módot ád — összevontan rendezzék meg. Jogos az az igény is a dolgozók részéről, hogy a munkahelyükön több információt szeretnének kapni szakmai vezetőiktől, értve ez alatt az új műszaki eljárásokat, technikai és technológiai változásokat. S

az üzemi munkások érdeklődése, közéletisége nem reked meg a gyárkapukon belül — bizonyították a beszélgetesek is. Nagyon figyelik a várospolitikai kérdéseket, a közművelődésnek azokat a lehetőségeit, melyekkel üzemen kívül találkoznak. Persze, az első szó a belső lehetőségekről hangzott el, majd kiléptek munkahelyükről és a városi közművelődés kérdéseivel foglalkoztak. Elmondták sokan, hogy a vállalatoknál általában „nem tapsolnak" azoknak, akik közép- vagy felsőfokú tanintézetben szeretnének továbbtanulni, és a választott tagozat nem Illik bele az üzemi elképzelésekbe. A kereskedelem szakmunkásai vagy szakmát tanulni szándékozóinak nehézséget okoz, hogy Szegeden megszüntették a képzést, s Hódmezővásárhelyre kell átjárniuk. Több elmarasztalást kapott a szegedi kulturális élet tartalmi és tárgyi helyzete. A színházzal kapcsolatban megjegyezték, hogy állapota, elsősorban belseje — enyhén szólva — kopott, hiányos, élményt rontó hatással van a látogatókra. A könyvtárak hálózatát is szükséges lenne javítani, többen kérték. hogy az újszegedi városrésben is kellene olyan könyvtár, ahol olvasgatni és kölcsönözni is lehetne. Mindent egybevetve — ha sok ís volt ezeknél az eszmecseréknél a gond és a kívánalom — gyümölcsözőnek és hasznosnak értékelhetők a munkások és a párt tisztségviselőinek találkozói, hiszen mind a két félnek kölcsönös előnyöket adott a mindennapi munkához. A megértésben is nagy haszonnal járnak az ilyen találkozások, hiszen sok dologban ilyenkor tisztázódnak a vélemények, világosabbá válnak a lehetőségek is. Az összegezésnél is maradhatunk abban, mint a legutóbbi beszélgetések után a partnerek, hogy a folytatás nem marad el. Gazdagh István Napirenden 11 társadalomtudományi ismeretterjesztés TIT-előadók konferenciája Szegeden Ebben a hónapban a Tu- sel foglalkozó szakemberei a társadalom viszonyáról való dományos Ismeretterjesztő Szegeden találkoztak tegnap gondolkodás nem változott Társulat szervezeteinek vala- egész napos tájegységi kon- megfelelő mértékben, de a mennyi társadalomtudományi ferencián, a Tisza Szálló tü- közvetítőrendszer is felelős, előadója tájegységenként körtermében. Felhívta a TIT előadóinak szervezett konferenciákon A tanácskozás programjá. figyelmét azokra a hibákra, vesz részt. Az országos akció ban két elöadás szerepelt: amelyek gátolják, hogy az isól in • Q7 n 1 rónrl/~i 1 .• tnu-iKKlrón. morotfn»»íric"T+Áe KninU^n célja: az előadók továbbképdélelött dr. Vonsifc Gyula, a meretterjesztés betöltse hárzése. Csongrád, Bács-Kiskun, TIT fötitkára Társadalomtu- mas hivatását: az iníormáés Békés megye társadalom- dominyok és ismeretterjesz- cióótadást- a nevelést, az értudomanyi ismeretterjesztes- . , , , , .„ tékrendszer-teremtést A 7 _ _ tés címmel tartotta meg elő- nQ5zer teremtest. AZ adását Felsorakoztatta azo- el5adást vita> konzultáció Bővítik a Sió-zsilipet Bővítik a Sió-zsilipet és te lehetővé a tóban nagyobb rendezik a Balatont a Du- vízkészlet tarozását. A zsinával összekötő csatorna lipet ez év végéig másodmedrét. A másodpercenként percenként 80 köbméter víz 50 köbméter vizet áteresztő leeresztésére teszik alkalu siófoki zsilip eddig nem tet- mássá. kat a tényeket, amelyek a követteszakemberek fontos felada- A tájkonferencia délutáni tává teszik a társadalomtu- előadását V. Sz. Szemjonov, domanyi ismeretterjesztés a Szovjet Tudományos Akaminőségének, színvonalának, ... ..... .. .. .. demia ftlozofiai intezetenek hatasanak emeleset, majd elemezte az okokat, amelyek osztályvezetője tartotta a megnehezítik ezt a munkát, szovjet szocialista életmód l Kiemelte, hogy az ember és különböző kérdéseiről.