Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
6é. évfolyam 233. szám 1976. október 2., szombat Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Kádár János találkozott a Libanoni KP főtitkárával rySeffejieiif^s Csongrád megyében Ülést tartott a megyei tanács Tegnap, pénteken ülést tartott a megyei tanács, dr. Perjési László tanácselnök elnökletével. A testület ülésének napirendien szerepelt a végrehajtó bizottság ket tanácsülés közötti tevékenységéről készített írásos beszámoló, amelyet a megyei tanacselnök terjesztett élő. A megye V. ötéves területi tervéről Kovács Imre, a megyei tanácselnök általános helyettese írásban — és szóbeli kiegészítőben — tájékoztatta a testületet. Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további tennivalókról Szabó G. László tanácselnök helyettes számolt be. Részt vett a testület munkajában Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Petrx Gábor akadémikus, az Elnöki Tanács tagja. dr. Pusztai Ferenc, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának megyei referense. Tóth Zsuzsanna, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára, illetőleg a városok tanácsainak elnökei, a pártbizottságok titkárai, országgyűlési képviselők, társadalmi és tömegszervezeti vezetők, vállalatok és szövetkezetek igazgatói és elnökei. akik közül igen sokan szót kérve, részt vettek a tanács munkájában. A lanács a tájékoztatót, a beszámolót és az előterjesztéseket tudomásul vette, illetve jóváhagyta. Kádár János, az. MSZMP KB ^lső titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Nicolas Chaouit, a Libanoni Korfilnunista Párt iptitkárát. A szívélyes,.elvtársi légkörben, az internacionalista szolidaritás szellemében megtartőtt találkozón véleménycserét folytattak a két párt kapcsolatairól, áttekintették a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzetre, a libanoni válság problémaira. Rámulattak, hogv a libanoni vérontás a közel-keleti helyzet rendezetlenségének, az imperialista körök, az izraeli agresszió, az arab reakció mesterkedésének következrrténye. Állást foglaltak a vérontás azonnali beszüntetése, a válság politikai rendezése mellett. Elitélték Izrael terrorakcióit és a libanoni partok köré vont blokádját. Hangsúlyozták. hogy á libanoni válságot csakis a libanoni nép oldhatja meg. minden külső beavatkozás nélkül. Üjabb erőfeszítéseket van szükség, hogy az arab haladó, antiimperialista erök elhárítsák az imperializmusnak Libanon egysege és szuverenitása, az arab nemzeti lelszabadiló mozgalom ellen indított támadásait. Megállapították, hogy . a- Magyar 'Szocialista Munkáspárt és a Libanoni Kommunista Párt kapcsolatai tovább mélyülték, a marxizmus—lenenizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. Kádár János kifejezte az MSZMP és a magyar nép szolidaritását a lihanoni kommunistákkal. s más haladó, hazafias erőkkel, valamint a palesztinai felszabadító mozgalommal. A megbeszélésen részt vett Nádim Abdel Samad. a Libanoni Kommunista Pórt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Georges Batal. a KB tagja Jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. 3ól halad az ősziek vetése A szegedi járás termelőszövetkezeteiben gondot okoz a szakembereknek, hogy késik a kukorica érése. Az előzetes felmérések alapján legtöbb helyen csak október középén kezdhetik el a betakarítást. A járásban több mint 15 ezer hektáron termelnek a | mezőgazdasági üzemek kukoricát. Mivel a területrőt a tervezettnél később tudják betakarítani e fontos takarmánynövényt, ezért a vetésszerkezeteket sok helyen módosítani kell. A kukoricával bevetett terület előreláthatólag csak október végén, vagy november elején válik „üressé". Sajnos, ekkor már nem tudják a tsz-ekben szakszerűen es időben elvégezni az őszi vetések előtti talaj-előkészítést. Ezért a korábbi elképzeléseket meg. kell változtatni .hogy az őszi gabona magját időben el tudják vetni és a vetést jó minőségben elvégezhessék a gazdaságokban. A járás termelőszövetkezeteiben tovább csökken a rozs vetésterülete. A tavalyihoz képest 26 százalékkal kevesebb területen vetnek rozsot. F.zz.el szemben a búiza velesterulete 8,6 százalékkal. az őszi árpáé pedig 20.3 százalékkal nő. A rozs vetésterületének csökkenése 1970 óta tart a járásban. Akkor még 15 ezer hektáron termelték ezt a növényt, a jelenlegi tervek alapján 1977-ben már csak 4 ezer hektáron lesz rozs. A mezőgazdasági üzemekben jól halad az őszi vetés. Rozsból a tervezett terület közel 40 százalékát, őszi árpából 35—40 százalékát, őszi búzából pedig 5—10 százalékát vetették el eddig a gazdaságok. Nagv figyelmet fordítanak mindenütt a vetőmagvak csávázására is. Sok helyen — felkérésre — a vetőmag-felügyelőség a vetés előtt megvizsgálja a magot. A járás tsz-eiben a betakarítás üteme a korábban elkészített kampánytervek szerint halad. A legfőbb teendő most a paprikaszedés, valamint a szőlő- és gyümölcsszüret. Szinte valamennyi szegedi és környékbeli iskola diákja segíti ezt a betakarítási munkát, a korábban kötött megállapodások szerint. A járásban 4150 hektár szőlő és 1885 hektár gyümölcsös terméséi takarítják be. A megye termelő és nem I termelő ágazatai az előző köI zéptávú tervidőszak folyamán | dinamikusan, lényegében az ország egészére jellemző körülmények között fejlődtek — ,,mint ezt tartalmazta a megye területfejlesztési tervéről készített írásos tájékoztató. A megyei tanács területszervező, koordináló feladatkörének eleget téve, mintegy 350 gazdasági egységtől körülbelül 250 ezer adatot szerzett be. s ennek alapján — egybeszerkesztve — készült el a megye gazdaságának középtávú terve. Mindehhez kellő iránymutatást adott az MSZMP XI. kongresszusa, annak határozata. a KB 1975. november 25-i határozata, az V. ötéves népgazdasági tervtörvény. illetőleg a megyei pártbizottság V. ötéves területfejlesztési irányelve és a helyi tanácsok már jóváhagyott középtávú fejlesztési tervei. Kovács Imre szóbeli kiegészítőjében azt hangsúlyozta, hogy amikor az 1971-es tanácstörvény a megyei tanácsok hatáskörét és felelősségét tovább növelte, akkor e testületnek a terület és a települések tervszerű fejlesztésével megnőttek feladatai. A középtávú terv alapvető célkitűzése: összehangolni a tej lepülések fejlesztésében és a lakossag életkörülményei javításában a tanácsi és a nem tanácsi szervek feladatait, elsősorban az infrastruktúra, a munkaerő-gazdálkodás és az építési kapacitás iránti igények kielegitésében. A gazdálkodás intenzív szakaszában A megye gazdálkodó szerveinek tervéről az írásos tájékoztató részletes, sokoldalú I képet rajzolt. Általános megállapításként elmondható: a gazdálkodó egységek általában a gazdaság intenzív fej| lesztését tűzték ki célul. | Többnyire érvényre juttatják a központi és a helyi célkitűzések közötti összhangot is. s ezzel biztosítják a megye további dinamikus fejlődését. az intenzív gazdálkodás szélesítését, a gazdasági alapok növelését, a lakosság I élet- és munkakörülményeinek javítását. Ugyanakkor egyes területeken, mint a munkaerő tervezésében, az I építőipari kapacitás fejlesztél seben, vagy a szőlő- és gyü' mölcstelepítés területének növelésében. valamint a tartalékok gyorsabb íeltarasában nem mindenben felelnek meg az irányelveknek az elképzelések. Fő forrás: belső tartalékok Az ipari termelés intenzív bővitesének követelményét a tervezett beruházások színvonala és anyagi-műszaki összetétele nem tükrözi megfelelően. A gépi beruházások aranya az előző tervidőszakhoz képest mindössze három százalékkal . emelkedik, pedig ennél nagyobb arányban kellene Elgondolkodtató lény, hogy az ipari foglalkoztatottak létszámának 4.7 százalékos növelését tervezik a vállalatok, pedig ez, az igény nem elégíthető ki. A belső tartalékokat szükséges nagyobb• mértékben feltárni, mert elsősorban csak ez a forrás áll rendelkezésre. Az építőipari szervezetek megyénkben öt év alatt 36 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Ez megfelel az országos átlagnak. A megye építőipara ebben a középtávú tervidőszakban 22 milliárd forint értékű kapacitás kielégítésére képes, ugyanakkor az igény 0.8 milliárddal nagyobb. A meglevő kapacitás összetételét illetően is nagy feszültségek mutatkoznak. A mélyépítési igényeket kielégítik, a magasépítésen belül a jelenlegi igénynél több lakáspanéfkészül. és a hagyományos, vagv kevésbé korszerű építkezésre nem tudnak kellő mértékben vállalkozni. Elmarad a szükséglettől a szak- és szerelőipar teljesítménye, és csak kis mértékben elégítik ki a felújítási és karbantartá-si igényeket. Szóbeli kiegészítőjében a megyei tanácselnök általános helyettese azt is hangsúlyozta, hogy sem az állami lakásépítéshez kapcsolódó — bölcsőde, óvoda, iskola, kereskedelmi és más — létesítmények elkészítésére, sem igen fontos épületek felújítására nincs elegendő kapacitás. A különböző közösségi létesítmények építésének elmaradása tovább élezi a teszültséget? Mit lehet tenni? Ismét áttekinteni a helyzetet, és a megyei pártbizottság. illetve az építőipari szervezetek segítségével megkeresni a feszültségek feloldásának módját. Ugyanis jelentős tartalékok rejlenek még. amelyeket jobban fel kell használni, mint például a kiemeltebb munkaerő-ellátás. a különböző kézi munkák kisgépesítése. a beruházások jobb előkészítése, tehát a fegyelmezettebb és pontosabb munka. A mezőgazdaság halmozott termelési értéke várhatóan 17—19 százalékkal növekszik. s ez magasabb az országos átlagnál. Ezt csak az üzemek intenzív fejlesztésével. a termőföld ésszerű hasznosításával. a termelőegységre jutó hozamok és a termelékenység erőteljes növelésével erhetik el. A mezőgazdasági termelésnövelés alapja a nagyüzemi, termelés hatékony fejlesztése. A nagyüzemi gazdaságok a szántóterület mintegy felén iparszerű termelést szándékoznak alkalmazni. Mintegy 4,5 milliárd forint értékű beruházást terveznek megyénk közös gazdaságai, ennek 50 százalékát gépekre fordítják. Az V. ötéves (erv teljesítésének kulcskérdése—hangzott el — az eszközökkel és, a munkaerővel való" hatékonyabb gazdálkodás. Sajnálatos körülmény, hogy az ipari vállalatok és a szövetkezetek a tervezés során nem számoltak megfelelően a megye munkaerőhelyzetével. Ez bizonyítja azt, hogy megyei szinten 4.5 százalékos létszámnövelést terveztek. Erre a létszámnövelésre az iparban nincs lehetőség. Tehát a termelés növelését lényegében változatlan létszám mai és munkaidőalappal. jobb munkaerő-gazdálkodással, a munkaidő tényleges kihasználásával kell elérni. Ebben jelentősek még tartalékaink. Vélemények, javaslatok A megye V. ötéves területi tervével kapcsolatban igen sokan, fejtették ki véleményüket. Papp Gyula, a szegedi tanács elnöke a megyeszékhely eredményeit és gondjait összegezte. Dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára az egységes szemlélet szükségességét, illetve a következetes végrehajtást hangsúlyozta, s kitért a munkások élet- és munkakörülményeinek legfőbb mozzanataira. Bor bás József (Makó) véleménye szerint a mezőgazdaságban c6ak nagy felelősséggel teljesíthetők az előirányzott feladatok. Dr. Petri Gábor a dotgozó, a cselekvő ember szelepéről szólt részletesebben. Nagyisiók Sándor (szentesi járás) a mezőgazdasági és ipari üzemek tevékenységének összhangjáról, és a gépesítés velejáróiról szólt. Sípos Mifcály, a DÉLÉP igazgatója egyrészt az építőipar helyzetét'öl, másrészt saját vállalata tervéről beszélt. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő a korszerűbb technológiák ésszerűbb hasznosítását sürgette. Dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója arról a nagyarányú munkáról beszélt, amely a gázprogram sikeres megvalósítását eredményezi a következő evekben Dr Csatordai Antal. Vásárhely tanacsának elnöke a tanácsi és a nem tanácsi szervek egybehangolt tevekenysegenek jó példáit ismertette. Dr. Simady Béla. az ATIVIZIG igazgatója a belvízvédekezés főbb problémáit vázolta. Ábrahám Vince. a TESZÖV titkára a mezőgazdasági üzemek terveit elemezte. Pál Rozália, a HÖDIKÖT képviseletében a vállalat tervéről mondott el több lényeges adatot. Binecz János, a makói Üttörő Tsz elnöke javasolta: erősíteni szükséges a termelési kedv nagyobb biztonságát. Dr. Pusztai Ferenc a területi tervkoordináló szerepe; méltatta. Horváth János, a K1SZÖV megyei elnöke a szövetkezeti ipar perspektíváját es feladatait vázolta fel. Rósa László, a Szegedi Konzervgyár főmérnöke a mezőgazdasági termelés és. a konzervgyári kapacitás ószszehangolását elemezte. Szabó Sándtír. a megyei pártbizottság titkára többek között hangsúlyozta: igen komolyan kell venni, hogv a megye gazdaságában a fejlődés extenzív szakasza lezárult. Minden munkahelyen a minőségi szemléletnek kell áthatnia a munkai. Mivel az igények nagyobbak, mint a lehetőségek, ezért szigorúan rangsorolni kell a célokat, a terveket, az eszközöket. A vállalati és a szövetkezeti tervek általában összhangban vannak a népgazdasági követelményekkel, így például figyelembe veszik a népgazdaság egyensúlyának javítását, mely valamennyi gazdálkodó egységre nézve kötelező. Tagadhatatlan. hogy törekednek a termékszerkezet átalakitasára. a takarékossagra. a beláő tartalékok feltárásával is foglalkoznak, de nem kjelegítő mértékben. Ahol nincs összhang a népgazdasági és a vállalati tervek között, ott az éves tervezésnél feltétlenül korrigálásra van szükség! Ez vonatkozik mindenekelőtt a munkaerö-tervézésre. a megye építőipari és ter vezői kapacitásának felülvizsgálására. a vállalatok és szövetkezetek jobb együttműködésére. A reális. a kellően rangsorolt tervek igazi értéke a cselekvésben kell, hogy megnyilvánuljon — a végrehajtásban is kifejeződő egység hozhat igazi eredményeket. * Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól készített írásbeli beszámolóhoz Szabó G. László szóbeli kiegészítést mondott. Link Mihály (Szeged) és Vecseri József (Szentes) tett fel kérdést. majd elmondotta véleményét dr. Ágoston György (Szeged). Tóth Zsuzsanna. Szögi Béla (szegedi járás), Bárkai Mihályné (szegedi járás), dr. Vincze Zoltán (Makó). * Személyi kérdésben*is határozatot hozott a tánács: dr. Remzsö Józsefet, aki eddig a hivatal elnökhelyetteseként dolgozott 1976. oktober 1-től kezdődően a megyei tanács vb szentesi járási hivatala elnökévé nevezte ki.