Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJA?,EGYESÜLJÉTEK! €é. évfolyam 240. szám 1976­október 10.» vasárnap Ara: 1 forint MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA imiékeztető emlékezés S zeged felszabadulásáról évenként megemlékezünk. A megemlékezés fényét sokszor az szabja meg, hogy hányadik évfordulót ünnepeljük, pedig nem a ke­rekebbnek tűnő számok a legfontosabbak, hanem az elért fejlődés. Szokás az olvasót számok, százalékok tömegével is meggyőzni, szocialista előrehaladásunk ütemét ezzel lemér­ni, így érzékeltetni az eddig megtett utat. Az ilyen vissza­pillantás, összehasonlítás rendszerint a jövő terveinek szá­mokban kifejezett mutatóival is együtt jár. Amikor Szeged felszabadult, a városrol annyit tudtam, amit egy akkori negyedikes gimnazista általában tudha­tott. Az emberek az én szülőhelyemen is szinte kollektíven hallgatták már a moszkvai rádiót, amelynek ismert hívó­jele sokakat egybecsalogatott. Senki sem akadt, aki felje­lentette volna őket. hiszen a nép mifelénk is tárt szívvel várta a szovjet hadsereget. Szeged felszabadulásának híre, ténye egyidőben jutott tehát el hozzánk. Szerencsésnek tar­tottuk Szegedet és lakóit, mert a legsötétebb napok ez­után következtek a még fel nem szabadított. országrészek­ben. Néhány év múlva magam is szegedi lakos lettem. „Bi­zonyítottam" egyik mesterem véleményét, aki ezt mondta: ..Menj. s meglátod, el se jössz onnan, úgy megszereted azt a várost. Én is ott tanultam, bánom, hogy eljöttem." En­nek jó 27 éve. Igaza lett. Az akkori, főleg diák- és hivatalnokvárosból jelentős Ipari központ lett. Szeged ma tekintélyes iparváros, arcu­latának egyik fő meghatározója az ipari munkásság. Ér­telmisége felöleli a tudomány és művészet minden terüle­tét. Mindkettő igen nagy részben kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Sokan azt tartják, hogy az ember világnézete jórészt fiatal korában alakul ki, az otthonról, a szülői háztól ho­zott benyomások, élmények meghatározóak. Ez nagyrészt így is van. de ezek a nézetek főleg a közvetlen környezet érzelmi hatásain alapulnak. Tudatossá később válnak. Ezt a tudatosságot sokan Szegednek és az. itteni szűkebb kör­nyezetnek köszönhetjük. Bizonyára nagyon sokan vagyunk ilyen, „nem tősgyökeres" szegediek, akik tudatosan ragasz­kodnak e szűkebb hazájukhoz, mivel sokat köszönhetnek neki. és ez a tudatosság sokszor megelőzi az érzelmi té­nyezőket. Sokan mondhatjuk, akik nem itt születtünk, hogy a Város befogadóit bennünket, alakította világnézetünket, az­zá formált bennünket, amik vagyunk, amivé lettünk. De talán egy kicsit fordítva is igaz ez: Szeged jelenlegi arcu­latában egyik lényeges tényező az ide „bevándoroltak" te­vékenysége szemlélete. A város is formálódott, változott Új lakóinak hatására. Ez is felszabadulásunknak köszönhető, a szovjet hadsereg katonáinak, a magyar kommunisták ön­feláldozó harcának, fáradhatatlan munkájának. Lehetőséget kaptunk, mellyel élnünk kell. Hálás dolog lenne az elért szocialista fejlődést számok­ban kimutatni. Azt a fejlődést, melynek üteme és eddigi eredményei nagyon sok ember számára már természetesnek, magától értetődőnek tűnik. Mostanában egyre ritkábban ta­lálkozunk olyan összehasonlító statisztikai adatokkal, ame­lyek hazánk jelenlegi helyzetét a háború előttivel hason­lítják össze. Mindannyian magától értetődőnek vesszük, hogy legfeljebb két ötéves terv adataival történik összeha­sonlítás. a régebbi. ' „békebeli" állapotra úgyis csak az idősebbek emlékeznek. Egy külföldi utam alkalmával otta­ni ismerőseim a két ország életszínvonalát hasonlítgatták össze. Amikor elmondtam nekik hogy a szocialista Ma­gyarországon a lakosság életszínvonala, jövedelme, lehető­ségei sokszorosan jobbak és nagyobbak a háború előttinél, ném akarták elhinni. Itthon mi ezt természetesnek vesszük. Pedig nem az. A felszabadulás tette lehetővé. A z sem természetes, hogy Szeged ipari várossá fejlő­dött, és ez a fejlődés olyan ütemű, melyre eddigi történelmében nincsen példa. És az sem, hogy egye­temein. főiskoláin a munkásság gyermekeinek legjobbjai tanulhatnak. Ennek elérése nem kis feladat volt. de ered­ményeink továbbfejlesztése is hasonló erőfeszítést kíván. Hálánkat is további jó munkával róhatjuk le. Ma az egyik legtöbbet hangoztatott feladat: a fejlett szocializmus építé­se. Ha ez csak annyit jelentene, hogy az emberek azt csi­nálják, amit eddig, csak jobban, szorgalmasabban, a mun­kaidő teljesebb kihasználásával, nagyobb tudással, egymást készségesen segítve, máris sokkal közelebb jutunk kitűzött célunkhoz. A felszabadulási évforduló erre is kötelez. Az emlékezés mellett emlékeztetünk is. A felszabadu­lási évforduló fénye ellentmond az optika törvényeinek. Minél távolabb kerülünk tőle, annál fényesebb, annál éle­sebb, értelme, jelentősége jobban megvilágosodik. Ünne­pünk fényében jobban láthatjuk értelmét mindennapi mun­kánknak is. Az emlékezés és a jövő feladatai szorosan ösz­szefüggnek. DR. CSERHÁTI ISTVÁN. az MSZMP Szeged városi Végrehajtó Bizottságának tagja Befejeződtek a magyar Szekcióülések a fejlődési ÍSS venezuelai tárgyalások Szombaton Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Székhá­zában folytatta munkáját a fejlődési béke-világkonferen­cia. A nemzetközi tanácsko­zás négy központi témáról szekcióüléseken tárgyalt. .,A béke és a fejlődés kö­zötti kapcsolatok" témakörét tárgyaló bizottság Vasco Cabralnak, Bissau-Guinea gazdasági és tervezésügyi miniszterének elnökletével tanácskozott. „A fejlődő or­szágok — az imperializmus újgyarmatosító céljai, mód­szerei" témakörben dr. 1. Chavez columbiai professzor megállapította: A különböző szintet elért és típusú fejlődő országok­nak szorosabb egységet kell alkotniuk, szemben az impe­rialistákkal és a nemzetközi részvénytársaságokkal. A szo­cialista országok, a békés egymás mellett élés. a szu­verenitás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján működnek együtt a fejlődő országokkal, s hozzájárulnak azok gazdaságának fellendí­téséhez. Elengedhetetlenül szükséges a fejlődő országok és természetes szövetségeseik, a szocialista államok közötti cselekvési egység. A harma­dik téma: ..Harc az új .nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok megteremtéséért". És a negyedik szekcióban: ..A fej­lődés utjai és eszközei" című témával foglalkoztak. A konferencia folytatja munkáját. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Közös írtak alá • Caracas (MTI) Pénteken Caracasban közös közlemény aláírásával ered­ményesen befejeződtek a magyar—venezuelai tárgya­lások Losonczi Pál. az Elnö­ki Tanács elnöke és Carlos Andrés Perez venezuelai el­nök között. Délután a Pala­cio Mirafloresben. az elnöki palotában ünnepélyes külső­ségek között írta alá a két államfő azt az okmányt, amely a barátság és kölcsö­nös megértés szellemében le­folyt eszmecserék eredmé­nyeit összegezte. A pénteken lezárult tárgyalássorozat — csakúgy, mint Losonczi Pál venezuelai látogatásának minden mozzanata — híven tükrözte, hogy a földrajzilag sok ezer kilométer távolságra levő két ország a törekvése­ket illetően közel áll egy­máshoz,. azonos a szándék a gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsola­tok elmélyítésére. Este a magyar államfő vacsorát adott Perez elnök és felesége tiszteletére. Ezt megelőzően Losonczi Pál — a két «vs?ág barátságának er8slT?&5ÍSeii szerzett kiemel­kedő személyes érdemeiért — a Magyar Népköztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendiével tüntette ki Carlos Andrés Perez elnököt. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szállásán találkozott a Venezuelai Kommunista Párt vezetőivel. Gustavo Machado elnökkel. Jesus Faria főtitkárral és Eduardo Gallegos Mancera­ral. a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körben lefolyt találkozón szót váltottak a két párt kapcsolatairól, Magyarország és Venezuela együttműködé­séről, s véleményt cseréltek a nemzetközi munkásmozga­lomról, illetve az időszerű külpolitikai kérdésekről. (A közös közleményt a 2. olda­lon ismertetjük.) A gyermekintézményekért Kommunista műszak a hangszergyárban és az IKV-nál Az idén már másodszor szervezett kommunista mű­szakot a Szegedi Hangszer­gyár párt-, KISZ- és szak­szervezete. Korábbi munka­verseny felajánlások alapján tegnap, szabad szombaton indították el a fűrészgépeket, csiszolókorongokat, fényező­ket. Tenkes Ferenc párttit­kár újságoUa, hogy a veze­tőkkel együtt a gyár dolgo­zóinak mintegy 70 százaléka veit részt a tegnapi munká­ban. A KISZ-esek közül csak r Úttörők parlamentje Bizonyára sokan emlékez­nek még rá: két esztendővel ezelőtt Szeged adott otthont az országos úttörőparlament­nek. Az ott elfogadott ter­vek. javaslatok megvalósítá­sáról. az új elképzelésekről adnak számot az idén meg­rendezésre kerülő parlamen­tek. A csapatszintű tanács­kozások után tegnap, szom­baton és ma, vasárnap közel 15 ezer szegedi úttörő és kis­dobos 140 küldötte városi út­törőparlamenten mondja el tapasztalatait, számol be az úttörőélet szépségeiről és eredményeiről, tesz javasla­tot a további programokra s intéz kérdéseket a felnőtt társadalomhoz. Tegnap délután a város úttörőinek küldőtlei a Balázs Béla Űttörőházban adtak randevút egymásnak, ahol találkoztak a meghívott ven­dégekkel. ismerkedtek egy­mással. Megbeszélték a mai tanácskozási nap tevékeny­ségformáit, a három munka­csoport — l. Törvényünk szellemében, Űttörőtettek; 2. Otthonunk az iskola, A kö­zösség szolgálatában, 3. Játsszunk együtt! Menjünk a szabadba! — tagjai előze­tesen egyeztelték ötleteiket, javaslataikat. A kisdobosok és úttörők megismerkedtek Vulkán Bercivel és ötlet­nyelővel, a két makett-úttö­rővel, akik majd összegyűj­tik a mai nap hasznos, meg- | szívlelendő elképzeléseit, il­letve a megvalósíthatatlan | ötleteket. A pajtások ezután játéko- ' kat, dalokat, csatakiáltásokat tanultak. A tegnapi vidám program után ma a Tisza Szálló koncerttermében ko­molyan és felelősen saját életük alakításához teszik hozzá a maguk véleményét, javaslataikat. A mai tanács­kozáson választják meg a megyei úttörőparlament kül­dötteit és a városi úttörő­tanács tagjait. alig néhányan hiányoztak — tájékoztatott Romák György KISZ-titkár. Több régi szak­munkás is jó példát muta­tott, mint Ulli Dezső, Per­meczky Imre vagy Faragó István. Ez alkalomból, hogy a termelésben ne legyen fenn­akadás. több. adminisztra­tív munkát végző dolgozó is fizikai munkát vállalt, mint Demeter Ferencné, aki há­rom gyermek édesanyja. A raktárosok pedig hangszere­ket csomagoltak. Szárkisüov Lászlóné szakszervezeti tit­kár közölte, hogy a tegnapi nap bérét gyermekintézmé­nyek megsegítésére ajánlot­t ták fel a gyár dolgozói. Kommunista műszakot tar­tottak tegnap, szombaton az I IKV dolgozói is, s egynapi í keresetüket szintén gyermek­I intézmények építésére aján­I lották fel. ' Gépek a mező­gazdaságnak Kedvező a gépellátás az őszi mezőgazdasági mun­kákhoz. Az őszi mezőgazda­sági munkák sikeres végre­hajtásához az AGROTRÖSZT folyamatosan biztosítja a gépellátást, a gondos felké­szülésnek köszönhetően az igények többségét ki tudja elégíteni a megyei AGRO­KER-vállalatok útján. Külö­nösen kedvező, hogy a jelen­legi szállítási feladatok el­végzéséhez a mezőgazdasági üzemek pótkocsirendeléseit azonnal teljesíthetik, így el­kerülhetők a korábbi évek­ben időnként jelentkezett zökkenők, határidőcsúszások. (MTI) somogyi KaroJyné felvétele Vidám hangulat m Cttörohaz udvarán tanácskozás Szombaton Siófokon a Ne­hézipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók, Szak­szervezete rendezésében meg­kezdődött a bányászati ipar­ágak műszaki középkáderei­nek második iparági tanács­kozása. Alepvető célja a ve­zetés demokratizmusának erősítése, az üzemi és mun­kahelyi demokrácia tökélete­i sítése.

Next

/
Thumbnails
Contents