Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

3 Péntek. 1976. október 8. / | J Társadalmi összefogást az iskolákért Népfrontlevél a tanintézetekhez A tanintézetekben ezekben golni, folyamatosan meg a napokban foglalkoznak a kell teremteni a sokféle tészülői munkaközösségek az- nyező elvi egységét. Erre az zal a levéllel, amelyet a összehangolásra elsősorban Hazafias Népfront Országos az iskola hivatott. Hiba volTanácsa juttatott el vala- na azonban azt gondolni — mennyi általános és középis- mondták a népfrontnál —, kólába. Valamennyi nevelő- hogy ilyen központi, rendező tényező — az iskola, a csa- szerepet egyedül az iskola iád, az oktatási irányítószer- tölt be. A család az a közösvek, a társadalmi és tömeg- ség, amely érzelmi erejénél, szervezetek, az egész társa- a benne uralkodó légkörnél dalom — együttműködésére fogva sokáig a legerősebben serkent a HNF Országos Ta- befolyásolja a gyerekek minnácsa. den más kapcsolatát, és azt Az együttes munkát — s a módot, ahogyan a gyereerre hív fel a levél — ter- kek a máshonnan érkező hamészetesen össze kell han- tásokat fogadják. Baráti megbeszélés Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára találkozott és baráti beszélgetést folytatott dr. Milán Klusakkal, a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális miniszterével, aki a csehszlovák barátság és kultúra napjai alkalmából tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett dr. Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetője, jelen volt dr. Vaclav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Fejlődő demokrácia az üzemekben Ülést tartott az SZMT A Szakszervezetek Csöng- vező, mivel népgazdaságunk tetik a vállalat feladatait, s rád megyei Tanácsa tegnap, további fejlődése attól is kérik, hogy a szocialista bricsütörtökön ülést tartott. A nagymértékben függ, hogy gádok tegyenek mindent testület megvitatta és elfő- miként tudják a termelés meg a sikerért. Beszélnek a gadta a munkahelyi demok- szolgálatába állítani a dol- brigádmozgalom fejlődéséről, rácia érvényesítéséről és fej- gozók kezdeményező készsé- megválasztják a későbbi lesztéséről, valamint a kol- gét, alkotó erejét. rendezvények küldötteit. Milektív szerződések és a szo- A munkahelyi demokrácia vei e tanácskozásokon megciálpolitikai tervek elkészíté- fórumainak hatékonyságát határozóan azonos beosztású, sének tapasztalatairól össze- külön-külön is tanulmányoz- beszédkészségű dolgozók állított jelentést. Az SZMT ta az SZMT. A termelési-ta- vesznek részt, a beszélgetés munkájában részt vett az nácskozásokat általában ne- közvetlenebb, az eszmecsere MSZMP Csongrád megyei gyedévenként tartják meg a hatásosabb. A nagyobb gyábizottságának két munkatár- dolgozók kétharmadának rakban és vállalatoknál — sa: Bessenyei Zsolt és Oláh részvételével. Az ilyen ösz- a ruhagyárban, a textilműMiklós, továbbá dr. Bíró szejöveteleken beszélnek vekben, a KSZV-nél, a konGyörgyné, a SZOT elnöksé- időszerű gazdaságpolitikai zervgyárban, a kábelgyárban gének tagja, a textiles szak- feladatokról, a megelőző — munkásgyűléseket is renszervezet főtitkára, dr. Jan- időszakok tervének teljesíté- deznek. Az ifjúsági parladek Géza, a SZOT osztály- séről, az elvégzendő munká- menteken a szakmunkásképvezetője, dr. Milasin László, ról, a szocialista munkaver- zésről, a felsőfokú oktatásról, a megyei főügyész helyet- senyről, a fegyelemről és a az óvodai, bölcsődei és latese és dr. Csányi Mátyás, a munkavédelemről. Az el- káshelyzetről és a bérezésről megyei tanács vb munka- hangzott kérdésekre a veze- fejtik ki véleményeiket a ügyi osztályának a vezetője tők rendszerint válaszolnak, fiatalok. is. mostanában olykor írásban. Kevés vállalatnál tartanak Dr. Ágoston József vezető Néhol a következő termeié- újítási értekezleteket, pedig titkár számolt be a tegnapi si tanácskozáson térnek ezeken 'sok tapasztalatot és az azt megelőző SZMT- vissza a vitás kérdésre. E nyerhetnek a vezetők az újíüiés közötti időszakban vég- fórum hatásosságát korlátoz- tási tervek kidolgozásához, a zett munkáról, majd szóbeli za az a körülmény, hogy sok műszaki fejlesztésekhez. Él e kiegészítést fűzött a munka- ember előtt nem mindenki lehetőséggel a DÉLÉP, a helyi demokráciáról készített mondja el szívesen a véle- TBV, a kábelgyár, a KSZV, jelentéshez. Az SZMT-nek ményét, másrészt a kapott a textilművek, a ruhagyár, az a véleménye, hogy a me- válaszok némelyike nem ki- a MÁV-igazgatóság, a METgye termelő és szolgáltató elégítő. RIPOND és a BMG makói üzemei eredményeinek javu- Hasznos észrevételekhez gyára. Néhány vállalatnál lásához hozzájárult a mind- jutnak a gazdasági vezetők a igazgatói tanácsot hoztak inkább érvényesülő munka- szocialista brigádvezetők ta- létre, amelybe többek között helyi demokrácia. Ez a je- nácskozásán. Az ilyen össze- kiváló munkásokat és brilenség annál is inkább ked- jöveteleken a vezetők ismer- gádvezetőket választottak. ____Az SZMT véleménye a fómmmm mmm Tarjon szakadjon * Anyagmozgatás ,•:•• • •:••• -ff |/J |WjT f Reigl Endre felvétele A KSZV igénybe veszi az anyagmozgatási és csomagolási intézet tanácsadó szolgálatának segítségét, vagyis speciális képzettségű szakemberek dolgozzák ki a vállalati anyagmozgatás optimális rendszerét. A korszerű anyagmozgatás megvalósítása ennek ellenére azonban nem megy máról holnapra: a számítások. szerint mintegy .16 millió forintot igényel, s így csakis folyamatosan oldható meg. A 36 millió forintból a gyári anyagmozgatáshoz a már meglevők mellé további 43 elektromos targoncát vásárolnak. Többségük az üzemen belüli anyagmozgatáshoz használt villás targonca, míg az üzemek közötti szállítást emelőlapos, platós targoncákkal oldják meg. Képünkön: Az anyagmozgató berendezések egyike, a bolgár gyártmányú emelővillás targonca rumokról: nem eléggé tudatos a döntésekben vaió részvétel, nem kellően következetes a munkásellenőrzés. Sokan azzal mérik a munkahelyi demokrácia eredményességét, hogy mennyire változnak az anyagi lehetőségek. A műszakiak és az alkalmazottak általában feladatmeghatározó lehetőségeknek tekintik a fórumokat, kevésbé tartják fontosnak a politikai, mozgalmi tartalmat. Néhány munkahelyen túl sokszor tanácskoznak, s ez ismétlésekhez vezet. Hiba még, hogy a vezetők beszámolója általában nem eléggé közérthető. A munkahelyi demokrácia érvényesítéséről és fejlesztéséről készített jelentéshez tizenegyen fűzték hozzá véleményüket az SZMT-ülésen. K

öznapi, otthoni súlyokhoz szokott tudatunknak szinte fölfoghatatlan anyag-, termény-, árutömeg kering a vas- és betonpályákon, települések és országrészek között. Hiszen idén, csak az év utolsó négy hónapjában, 45,5 millió tonna árut kell elszállítania a vasútnak, a közúti fuvarozásban pedig pusztán a Volánvállalatok ez évi teljesítménye 155—157 millió tonna. A termelés korszerűsítése — s végső soron a gazdasági növekedés — elválaszthatatlanul összefonódik a szállítási igények, az egyik helyről a másikra eljuttatandó áruk gyors gyarapodásával. Csakhogy eközben százmillió forintok mehetnek, s sajnos, mennek is veszendőbe! Találomra belemarkolva a példatárba: a síküvegszállítmányok 8—12 százaléka sérül meg a gondatlan szállítás, rakodás miatt; a vasútnál, a Volán-vállalatoknál a teljes, úgynevezett futási teljesítmény 34 —35 százalékát teszik ki az üresen, rakomány nélkül közlekedő kocsik; naponta a gépi rakodásnál elkövetett mulasztások, hibák miatt 300—350 vasúti teherkocsi sérül meg, s áll ki rövidebb, hosszabb időre a forgalomból; akadozik a hétvégi, az éjszakai rakodás, a fuvaroztatók közül csak minden tizedik vállalja a folyamatos, három műszakban történő ki- és berakodást ... Soroljuk? Aligha szükséges. Napi tapasztalatainkból tudjuk: a gazdaság érrendszereként emlegetett szállítási hálózatot sűrűn lázak — növekvő őszi forgalom — terhelik, görcsök — torlódások — szorítják. Aminek vannak objektív okai, ám elkerülhetők, megelőzhetők is, ha ... Folytassuk ezzel a ha szócskával gondolatmenetünket. A zavarok elkerülhető, megelőzhető okai között akadnak általános érvényűek, így például az, hogy a hazai fuvardíjak — nemzetközi összehasonlításban, s az idei, 12 százalékos áremelés ellenére is — szerények, különösebben nem ösztönöznek a minél ésszerűbb szállításszervezésre. Akadnak azután helyi, nemtörődömségből, felületességből táplálkozó tényezők is, mint bizonyította ezt egyebek mellett a 3. számú főúton megejtett vizsgálat. Nemcsak az derült ki, hogy a tehergépkocsik egyharmada üresen közlekedett, hanem például az is, hogy ugyanabból a városból négy cég négy járműve indult a fővárosba, olyan szállítmányokért, amelyeket egyetlen kocsi vezetője és kísérője összegyűjthetett és hazafuvarozhatott volna. összesen 110 ezer áruszállító jármű dolgozik a közúti közlekedésben, s ehhez csatlakozik még 60 ezer mezőgazdasági vontató. A népgazdaság ötödik ötéves terve 42 milliárd forintot biztosított a vasút korszerűsítésére, a közúthálózatra öt esztendő alatt 35,5 milliárd forintot költhetnek. Megjelennek a vaspályákon az ötezer lóerős, tirisztoros villamos mozdonyok, 1980ra a közúti áruszállító járművek száma 150 ezerre emelkedik, az 1975. évi 443 ezer tonnával szemben 1980-ban kétmillió tonna árut mozgatnak konténerekben. Tervekben, teendőkben, a népgazdaság egész szállítási rendszerét átfogó szervezési feladatokban tehát nincs hiány. Ezek gyakorlatbani érvényesítése sokféle előnnyel kecsegtet — a járművek jobb kihasználása, a rakodás gépesítésének fokozódása, a gerinchálózatot alkotó utak járműáteresztő képességének növelése stb. —, ám ha nem kapcsolódnak hozzájuk a helyi cselekedetek, akkor az anyagi és szellemi ráfordítások egy része kárba vész. Fölöslegesen vándorol, törik, szakad az áru, a kátyús utakon rongálódik termék és jármű, a szűk, zsúfolt raktárakban csak óhaj marad a rend, az áttekinthetőség. Ugyanakkor a vállalatoknál a legkülönbözőbb osztályok foglalkoznak a szállítással — az anyaggazdálkodástól a kereskedelmin át. a pénzügyi osztályig, főosztályig —, s legtöbbször a minimális összhangot is nélkülözi munkájuk. A fuvarozás teljes folyamatát egyik részleg sem látja, fogja át, még kevésbé törődnek tehát a költségekkel, s tetézi ezt a szakmai tapasztalat hiánya. A

zt mondják a szakemberek: jelentősebb beruházás nélkül, pusztán a gondosság, a körültekintés, a szakszerűség fokozásával hatalmas summát lehetne megtakarítani. S ez igaz, hiszen csak a fejlett tőkés országok esetében a szállítmányozási költségek . 10—15 százalékos mérséklése — amire mód van a fuvareszközök, útvonalak stb. jobb kiválasztásával — egymilliárd forinttal apasztaná a népgazdasági kiadásokat. A hazai lehetőségek még nagyobbak! A lehetőségek... Az év első felében, bár több kedvezmény csábította a fuvaroztatókat, a vasúti áruszállítás kisebb volt, mint tavaly a hasonló időszakban! Most viszont már mindenki ideges, kapkod, a kért vagonok mielőbbi kiállításáért veri az asztalt. Pazarlóan bánnak a szállíttatok és a szállítók áruikkal, eszközeikkel, pénzükkel, néha már úgy tűnik, mintha azt sem bánnák, hogy az áru törjön, szakadjon rakodás, fuvarozás közben, csak egy a fontos: eljusson valahová, akár „ömlesztve is", csak a számlát benyújthassák érte. A szállítás terepén sok a teendő, de elsőként a felületességet, nemtörődömséget kell visszaszorítani. Ha törik, ha szakad, akkor is. Mert addig túl nagy árat fizetünk érte. MÉSZÁROS OTTÓ Leninváros Elkészült az első óriás tartály Elkészült Leninvárosban a Tiszai Kőolajfinomító első 60 000 köbméter befogadóképességű kőolajtartálya. A hetvenkét méter átmérőjű és 16 méter magas „vasfazék" építéséhez mintegy 2500 tonna betont és 13 000 tonna acéllemezt használtak fel. A hatalmas nyersolajtartály — amelyben a Szovjetunióból csővezetéken érkező kőolajat tárolják majd — a befogadóképességét tekintve nemcsak hazánkban, hanem Közép-Európában is egyedülálló. (MTI) Textiles fiatalok tanácskozása Csütörtökön, tegnap Kő- várának falai között tized- koznak az ott dolgozókkal, szegen megkezdődött a tex- szer találkoznak az iparág Az idén a korábbi kőszegi tiliparban dolgozó fiatal ifjú technikusai, mérnökei, tanácskozások resztvevóit is szakemberek háromnapos közgazdászai. Mint koráb- vendégül látják, országos tanácskozása a mű- ban, ezúttal is a textilipar emlékeiről és textiliparáról hosszabb távon is aktuális — a Lakástextil Vállalat há- kérdéseit vitatják meg, ellá Német történészek Szegeden Tegnap, csütörtökön a Ma- je, S. Vincze Edit, az intézet gyar Tudományos Akadémia szekcióvezetője, dr. Gyimesi NDK—magyar történész ve- Sándor, a JATE megbízott gyes bizottsága Szegedre ér- tanszékvezető docense, a bikezett. A delegáció vezetője zottság titkára, dr. Ságvári Gustav Seeber professzor, Ágnes, a Fővárosi Levéltár az NDK Tudományos Aka- igazgatója és Kerekes Ladémiája Történettudományi jos, a berlini Magyar Ház Intézetének osztályvezetője, vezetője vett részt a küldötttagjai Walter Wimmer pro- ségben. fesszor, a Marxizmus—Leni- A vendégeket tegnap délnizmus Intezet vezetője, eiött a megyei pártbizottsáWick professzor, a Történet- gon konzultáción fogadták, tudományi Intézet dokumen- amelyet dr. Koncz János, a tácios osztalyának vezetője megyei pártbizottság titkára és dr. Alexander Tmschmidt, vezetett. Röviden ismertette az intézet főmunkatársa Csongrád megye és Szeged volt. A bizottság magyar tag- történetét, vázolta mai gazjakent dr. Tokody Gyula dasági és kulturális életét, egyetemi tanár, a vegyes bi- majd válaszolt a felmerült zottság elnöke, az MSZMP kérdésekre. Délután a tudoPárttörténeti Intézefe nem- mányegyetem Ady téri épüzetkozi szekciójának vezető- létében került sor a vegyes bizottság ülésére, amelynek A nyitóelőadás a textilipar várható helyzetével és rom gyára működik itt - fogatnak a heW "korszerű- fejlődésével foglalkozott, ismert kisvárosban. Jurisics södő textilgyárakba, talál- (MTI) középponti témája a nemzetközi munkásmozgalom történetének és a forradalmi munkáspártok kialakulásának kérdései voltak. Ma délelőtt a német és a magyar vendégek Hódmezővásárhelyre látogatnak, ahol megtekintik a majolikagyárat, a Tornyai János Múzeumot és a művésztelepet, majd délután Szegedre « innen a fővárosira utaznalti