Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

Csütörtök, 1976. október 7. 5 Munkásörök is áttörök találkozója Meghitt hangulatú ünnepséget tartottak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kettes számú gyakorló általános iskolájában. Az iskola egyik úttörő-szakasza Gera Sándornak, a szegedi munkásmozgalom mártírjának, a Szeged városi munkásőr-zászlóalj névadójának nevét vette feL Az ünnepségen a pajtások képviselői meghatódva vették át a munkásőri szakasztól az őrsi zászlókat. Ígérték, hogy elsősorban szorgalmas tanulással lesznek méltók mártír névadójukhoz. Az úttörők és a munkásőrök hosszan elbeszélgettek egymással. A munkásórök alig győzték a válaszolást a soksok kérdésre. Az úttörők és a munkásőrök közötti együttműködést és a föladatokat cselekvési programban, megállapodásban is rögzítették, amelyet a pajtások képviseletében Pálfi Györgyné és Jáger László úttörővezetők, a munkásőrök nevében pedig Nagyvári László és Mihalik János alegységparancsnokok írtak alá. Az ünnepségen Verők Ernőné, a munkásőrök és a Felszabadulás Termelőszövetkezet vezetősége nevében köszöntötte a résztvevőket. A határőrök és a lakosság együttműködése Tízéves a határőr-község mozgalom Koszorúzási ünnepségek Az aradi vértanúk kivégzésének 127. évfordulója alkalmából dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete szerdán koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművénél. A koszorúzásnál megjelent Vasile Ignat, a megyei néptanács titkára és lulian Teoader, az aradi városi tanács titkára is. * Bensőséges ünnepség színhelye volt szerdán a jugoszláviai . Vajdaság tartományban levő Elemér község: Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és Kerekes Imre ezredes, katonai attasé a zrenjanini járás vezetőinek kíséretében koszorút helyezett el az itt nyugvó Kiss Ernő altábornagy, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvéd tábornok sírhelyén. Az Elemér község templomában levő sírhely bejáratát október 6-án magyar nemzeti zászlóval díszítették fel, és a sírbolt előtt a jugoszláv néphadsereg katonái álltak diszőrséget. Pörgető ujjak Tíz éve. hogy új mozgalom bontakozott kl a határmenti községekben. Nagylak dolgozói 1966 októberében erkölcsi elkötelezettségből vállalták: konkrét tevékenységet végeznek az államhatár biztonságos őrizetének elősegítése érdekében'; az államhatár rendjére és őrizetére vonatkozó kormányrendeletet betartják; a közrend védelmét segítik s a helyi határőrökkel . olyan együttműködést teremtenek, amely biztosíték a közös feladatok megvalósítására. Ezért avatták határőr-községgé Nagylakot 1966-ban. A nagylakiak kezdeményezése országos mozgalommá fejlődött, s jelenleg kilencvenhat határmenti község — Csongrád megyében Ásotthalom, Mórahalom, Röszke, Gyálarét, Üjszentiván, Tiszasziget. Kübekháza, Ferencszállás, Kiszombor, Apátfalva, Csanádpalota — büszkélkedhet a megtisztelő címmel. Tapasztalható, hogy a határőr-községek dolgozóit a mozgalom szelleme hatja át s a tudatukba vésődött, hogy a Magyar Népköztársaság határának őrizete, a körend, közbiztonság fenntartásának segítése társadalmi kötelesség, hazafias tett. A lakosság a párt honvédelmi politikájának, végrehajtásának cselekvő részese. Részt vesznek katonai, határőrizeti kérdésedről szóló beszélgetéseken, sokszor a katonai jellegű rendezvények kezdeményezői és szervezői is. A határőr-községekben a sorkötelesek jelentős számban jelennek meg a tisztek, tiszthelyettesek által vezetett előkészítő foglalkozásokon. A megyében több ezer úttörő vesz részt rendszeresen honvédelmi bemutatókon és sok úttörő folyamatosan sajátítja el ,a határőrizeti ismereteket. Szorosabbá, tartalmasabbá vált a határőrök KlSZ-szervezetei és a községi KISZszervezetek együttműködése is. Rendszeresek a közös akciók, politikai, kulturális és sportrendezvények. Közös akcióprogram szerint kerül sor eszmecserékre, fegyverbemutatóra, őrslátogatásra. A határvidék lakói nagyra becsülik a végek őrzőit, mert azok a fárasztó, hosszú portya után szívesen végeznek társadalmi munkát is a községekben. A határőrök segítik a falvakban, a tanyavilágban lakó öregeket, részt vesznek az elemi csapások elleni védekezésben és különböző gazdasági munkákban is. A dolgozók örömmel működnek együtt a határ- j őrökkel, őszintén tetszik a lakosságnak, hogy községü- j ket „katonai ranggal" tün- ! tették ki, de tudják az ezzel járó kötelességüket és a feladataikat is. A határ őrzésének segítéséről minden jelentősebb községi rendezvényen szó esik. A községi tanácsok testületei ülésükön rendszeresen napirendre tűzik a lakosság által önként vállalt követelmények teljesítését, ahol megbeszélik a további tennivalókat is. A határőr-községek tízéves tapasztalatait összegezve, jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a katonai jellegű politikai mozgalom a határmenti községekben meghonosodott és céljainak megfelelő eredményességgel szolgálja a Magyar Népköztársaság államhatárának őrzését. A határőr-községek lakói közreműködnek hazánk határainak közvetlen őrzésében és ez elismerést, tiszteletet érdemel. Gazsó Bcla Fányképkíáilítás Szegedről Szeged jeleAét és múltját bemutató, a benne élő embert ábrázolni tudó fényképek készítésére hirdetett pályázatot a Szeged városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a Bartók Béla művelődési központ és a Szegedi Fotóklub. A város, amelyben élünk címmel meghirdetett pályázatra beérkezett képekből Szeged fölszabadulásának évfordulójára kiállítás nyílik a Bartók Béla művelődési központ nagytermében. A szegedi szerzők gazdag képanyagát tálaló kiállítás idézi a város régi arculatát is — számos lebontott ház és utca fényképe is látható a tablókon, és a történelmi fordulópontok képei is — de tükrözi napjaink folyamatos és erőteljes változásait is. Vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára nyitja meg a kiálllítást. Mint mikor a lepkék repdesnek egy zárt helyiségben, úgy zizegnek a papírforintok a pörgető ujjak alatt Nehéz lenne lemérni az ujjak sebességét, mivel a szem is alig birja követni. Száguldanak a papírdarabok, de mozgásuk a lenagyobb rendben történik. Az ujjak olyan finoman, a bankók szélét alig érintve delgoznak, mint a zongoraművészé a billentyűkön. Az agy szigorú fegyelmet parancsol a kezeknek. Rendkívüli figyelmet követelő szakma, ezt érzik az ügyfelek is bőrükön. Mert sokan bizalmatlanok. Izgalmas percek A postán egyszer tanúja voltam, amikor a tisztelt vendég tíz forintért ribilliót csapot Száznegyvenkétezer forintot vett fel és egy tízest hiányolt. Háromszor is megszámolta a papírköteget. A pénztáros csak mosolygott, bíztatta a férfit: „Tessék elhinni, megvan a pénze." Aztán visszakérte a papírcsomagot, s komótosan még egyszer leszámolta. Megvolt a pénz, a férfi pirulva, csendesen somfordált el az ablak mellől. Az OTP Aradi vértanúk téri fiókjában egy másféle jelenetet is végignézhettem. A főszereplő ugyancsak férfi és megszámolva nagy summát tesz zsebre. Elégedetten mosolyog, aztán odamegy a fiókvezetőhöz és megköszöni a gyors, udvarias kiszolgálást. Jól esik az ilyen mindenkinek. A pénztárostól, Bodó Kálmánnétől később megtudom, az ügyfelek általában idegesek. Visszakérdezek: És ön is az? — Napközben nyugodt vagyok, de délután, amikor közeledik a leszámolás, furcsa érzés kerít hatalmába. Ezt nevezik stressznek. Nyugtalan vagyok, de nagy kő esik le a szívemről, amikor megvan a pénz és örömmel csukom be a pénztárajtót. — Soha nem számolta el magát? Az ötödik pecsét Uj film Színes magyar film. Sánta Ferenc regényéből írta és rendezte: Fábri Zoltán. Fényképezte: Illés György. Zene: Vukán György. Szereplők: Öze Lajos. Márkus László. Bencze Ferenc, Horváth Sándor. Dcgi István, Latinovits Zoltán, Másödszor kelti életre Sánta Ferenc regényalakjait Fábri Zoltán. A Húsz óra parasztjait még az évben (1964ben) megidézte a filmvászonra, az esztendővel korábbi ragényre, Az ötödik pecsétre, tizenhárom évet kellett várni. Megérte. Nem egyedüli jelenség Sánta írásában, hogy az erős gondolatot példabeszéd deszkázza körül. Ha a példabeszéd-tákolmány kibírná a ránehezedő eszme mázsasúlyát, jelképes tartalma egyszerűvé válna, fejtörést nem okozna. Csakhogy a példabeszéddeszkázat erezetei recsegnekropognak a gondolat súlyától, ezáltal kínál az író szellemi tornát. Történelmi időben, a nyilas hatalomátvétel lélekmerevítő napjaiban békés kiskocsma terített asztalához bújnak a kisemberek, mint rebbent lepkék a fény köré. Az órás, a könyvügynök, az asztalos, a vendéglős, és az időközben betévedő rokkant fényképész. Egyetlen vágyuk, túlélni a nehéz napokat, s elütni az időt, békebeli társalgást folytatnak. Mígnem az órásmester hajmeresztő példabeszédet szegez a mellüknek. Példázatot a kimondhatatlan nevű Tomoceuszkakatitiről, az öntudatlan zsarnokról, és áldozatáról, Gyugyuról, ki rabszolgaságát, kiszolgáltatottságát, megcsonkítását együgyűen vállalja, abban a naiv hitben, hogy legalább megőrzi tiszta lelkiismeretét. Tessék választani, ki melyikkel azonosulna. A dilemma józan ésszel eldönthetetlen, ám a sors úgy hozza, választani kell. Nyilasok hurcolják el a társaságot, s a szabadulás ára: kezet nyújtani a banditáknak, vagyis kezet emelni a megkínzott vasmunkásra, egy keresztre feszített ellenállóra. Addig tart a példabeszéd érvénye, tanulsága, amíg elbírja a gondolatot: a megfélemlített kisemberek megtagadják a pofont, nem vállalják Gyugyut, bár ennek kegyetlen következménye a bizonyos halál. Tehát tisztességesek maradnak. Egyetlen kivétel van: Gyuricza, az órás. Mert neki titkos küldetése az elhurcolt családok gyermekeit bújtatni, vagyis neki élnie kell, ütnie kell. És üt. és szabadul — mégis tisztességes marad. Itt recsegnek-ropognak a példabeszéd deszkái. „Ez a könyv arról szól — vallja Sánta Ferenc —, hogy a gonosz mindössze felülkerekedhet ideig-óráig az emberen, de legyőzni nem tudja. Ez a legfontosabb mondanii^üója, de részleteiben arról is szól — építve az előbbi summát —, az ember jónak születik, és ahhoz, hogy képes legyen tisztességesen cselekedni — vagyis jónak megmaradni —, nem kell egyebet tennie, mint ráfigyelni lelkiismeretére, mely azonnal képes megkülönböztetni a jót a rossztól". Az ötödik pecsét végletes helyzetben szólítja tetemre az emberi felelősséget. Paradox helyzetben, amikor az erkölcsi megítélést nem befolyásolhatja a látszat, hiszen a tisztességes magatartás csak látszólag követel tisztességtelen tettet, miután csak tisztességtelenül teremthető meg a tisztességes magatartásnak — a túlélő tisztességes magatartásának — lehetősége. Nagy film Az ötödik pecsét, Fábri Zoltán érzékenyen ügyel Sánta mély humanizmusának finom szövetrétegeire. És utószor látjuk filmvásznon Latinovits Zoltánt: döbbenetes tanulmányt rajzol az intellektuális hóhérról, a civilruhás nyilasról, akinek sátáni ötlete a kisemberek kataklizmája, s aki megsúg valamit a példabeszéd valóságtartalmából is. Ilyen lehetett Tomoceuszkakatiti. ~ Nikolenyi István — öt éve dolgozom itt, apró bakik voltak, de komolyan nem hibáztam. — Ha elszámolja magát? — Akkor fizetek. Különben havonta 400 forint mankópénzt is kapok az ilyen esetre. Nyolc-tíz fajta tételt kell a pénztárosnak kifizetni. Több asztalról érkezik a papír, hol betét, hol csekk, hol hitellevél, vagy valuta eladási bizonylat. Egy percre sincs megállás. — Tudná egy életen keresztül csinálni? — öt évem van még a nyugdíjig, összesen 10 évet töltök el ebben a fülkében. Azelőtt könyvelő voltam. Ez sokkal nehezebb munka. Hosszú távon nem s lennék pénztáros. Azt hiszem, idegileg nem bírnám. Hó elején és végén, két-hárommmillió forintot, egyéb napokon több mint egymilliót számolok. A KST kifizetésnél 15 millió is átmegy a kezeim között. Kényesek a hírnevükre Ódry Lajos, a fiók vezetője több mint 30 éve dolgozik a pénzszakmában. Egyetlen egy olyan embert ismer Szegeden, aki egy életen keresztül tudta a pénztárosi teendőket csinálni. — Nem szívesen jönnek pénztárosnak. Ha valaki jelentkezik, hosszasan konzultálunk vele, megkérdezzük, tudja-e mire vállalkozik. Nemcsak a munka nehéz a figyelem és a fegyelem miatt, hanem komoly szakmai ismeretek szükségesek ehhez a foglalkozáshoz. Ezen kívül, csak erkölcsileg teljesen megbízható emberek jöhetnek számításba. Én felelős vagyok azért, hogy ki ül a pénztárfülkében. Csak a kiegyensúlyozott élet mellett lehet ezt a munkát pontosan végezni. A családi gondokat otthon kell hagyni. Különben könnyen elszámolja magát a pénztáros. — Hányszor fordult elő túlfizetés? — Tizenhat éve vezetem a fiókot, ez idő alatt öt pénztáros fordult meg itt. De csak egyszer-kétszer fizette el magát A túlfizetés nem haladta meg az ezer forintot. Általában a pénzintézetek kényesek a hírnevükre. Miért i)e lenne az az OTP legnagyobb szegedi fiókja. A jó hírért mindent megtesznek. A pénztárosok is. Milliók között Katona Jánosné elárulja, hogy a pénzt csak színes papírnak nézi. ö is, mint a többi szakmabeli, kétszer számolja meg a tételt, mielőtt kiadná. Először ujjával végigpörgeti, másodszorra tételesen leolvassa. — Ha valaki úgy fogja fel, hogy a milliók között ül, a nagy felelősségtől könnyen összeroppanhat. A sok színes papírt csak akkor kezelem pénzként, amikor lezárom a kasszát — mondja a fiatal segédpénztáros. — Szokott álmodni a bankókkal? — Akit éjszaka is foglalkoztat a pénz. az fél ettől a munkától. Még nem álmodtam azt, hogy számolok. Pedig higgye el, egy másodperc tizedrésze is elég ahhoz, hogy néhány ezer forinttal többet adjak ki az ablakon. De a komoly koncentráció ellenére ennek a foglalkozásnak is van elŐrtye. A pénztárfülke zárt. csak az ellenőr léphet oda be. Az ember beül az üvegketrecbe, magára csukja az ajtót, a maga gazdája. Tehát nyugodtan dolgozhat. Figyelnie kell a pénzre, az ügyfélre és függetleníteni kell magát a zajtól, ami az üveg mögé beszűrődik. A legnagyobb felelősséget az jelenti, hogy minden másodpercben nekem kell ellenőriznem magamat. Különben ... — nem folytatja a megkezdett mondatot, hanem elmosolyodik. A pergető ujjak alatt zizegnek a bankók. Az ügyfelek babonázva nézik a műveletet. Némelyik idegességében többször végigsimítja haját. Hogy ők miért izgulnak, azt nem értem?... Halász Miklós Huszonöt éves a Metripond Mérleggyár A hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyárat 25 évvel ezelőtt alapították. A negyedszázados útról, fejlődésről és a várható fejlesztésekről adtak tájékoztatást a gyár vezetői szerdán, tegnap, Szegeden, a Sajtóházban. Deli Pál igazgatóhelyettes elmondta, hogy huszonöt év alatt 100 ezer kereskedelmi mérleget, 10 ezer ipari és mezőgazdasági nagymérleget, 50 ezer raktári mérleget és 5 ezer állatmérleget gyártottak és adtak el a hazai megrendelőiknek. A gyár teljes termelési értéke a hajdani 34 millióról 342 millióra emelkedett, s ma már jelentős szerepet játszanak a nemzetközi piacokon is, exportjuk értéke közel 200 millió forint bevételt jelent. A vásárhelyi központi gyár dinamikusan fejlődött, új és igen korszerű technikával rendelkezik. A mechanikus megoldású mérlegek gyártására pedig gyártelepet létesítettek Fehérgyarmaton. A mérleggyár szervizhálózatát is egyre jobban kiépíti, s szerelőik 48 órán belül eljutnak a külföldi portnereikhez is. Nemrégiben alakították ki, KGST kooperációban kapcsolataikat a szovjet Armavir-i gyárral, ahol a hídmérlegek vázszerkezetét készítik, a műszerezettséget pedig a vásárhelyiek szolgáltatják. A termelési kapcsolatok eredményeképpen már működik a vásárhelyi Rákóczi Tsz:ben egy 30 tonnás mérleg, amelyen akár két-három pótkocsis szerelvények is mérlegelhetők. A megállapodások szerint a jövőben 300 darab ilyen közösen -készített 30—60 tonna kapacitású mérleget gyártanak. i A vásárhelyi üzem a jubileum alkalmából ünnepségeket rendez. Ma, csütörtökön délelőtt a gyár tanácstermében emlékplakettel Jutalmazzák azokat a dolgozókat, akik több mint tíz esztendeje léptek a vállalat soraiba. Pénteken délelőtt jubileumi mérlegkiállítás nyílik a vásárhelyi Medgyessy-teremben, délután pedig a Petőfi Művelődési Házban tartanak emlékünnepséget, ahol kitüntetéseket adnak át a munkában élen járóknak, s megjutalmazzák az alapító tagokat.. _ <