Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

Csütörtök, 1976. október 7: 3 Higiénia a húsiparban Szerdán Kaposvárott az ÉDOSZ művelődési házban megkezdődött a III. orszá­gos húsipari higiéniai napok eseménysorozata. A kétnapos tanácskozáson a MÉM,, az Egészségügyi Minisztérium, a tudományos kutatóintézetek, valamint a húsipari vállala­tok képviselői vesznek részt A higiéniai napok a kapos­vári húskombinátban üzem­látogatással fejeződik be, ahol a részvevők megismer­kednek a mintegy 2,4 mil­liárd forintos rekonstrukciós programmal. Nemzetközi gerontológiai tanácskozás Szerdán, tegnap a Magyar lamint az időskorú lakosság Tudományos Akadémián megkezdte munkáját a Ma­gyar Gerontológia Társasá­gok nemzetközi kongresszu­sa. A háromnapos tudomá­nyos tanácskozáson —amely a hazai gerontológusok tár­egészségügyi és szociális gon­dozásának eredményeiről, j feladatairól. A kongresszus előadói kö­zül többen is foglalkoznak az idős emberek szervezeté­nek immunológiai elváltozá­saságának és az Akadémia saival, amelyek ismerete rend­orvosi osztályának közös rendezvénye — neves külföl­di és hazai szakértők több mint száz előadás keretében számolnak be az öregedéssel együtt járó, gyakran kóros élettani folyamatok vizsgá­latának tapasztalatairól, va­kívül fontos az öregkori be­tegségek megelőzésében. Eb­ben a témakörben hangzik el egyebek között a tudo­mányág egyik legnagyobb szaktekintélyének, N. F. Bur­net Nobel-díjas ausztráliai professzor előadása is. Tapasztalatcserék Fűszerpaprika-termelés Sertéstenyésztés A nagyüzemi fűszerpapri­ka-termelés és a sertéste­nyésztés szakembereit kü», lön-külön tapasztalatcserérc hívták tegnap, szerdán dél­előtt Szegedre, hogy az ága­zat újabb eredményeit meg­ismerhessék, és a többet Ígé­rő termelési, illetve tenyész­tési módszereket a lehető legszélesebb körben alkal­mazhassák. A két tapaszta­latcseréről tudósításban szá­molnak be munkatársaink. Beszédes bizonyítékot kap­lak a kételkedők: Szeged körzetében is termelhető a fűszerpaprika úgy, hogy nem nevelik sok munkával és szakértelemmel melegház­ban, vagy fólia alatt a pa­lántát, hanem rögtön végle­ges helyére vetik a magot. Nemcsak termelhető, de az idei év tapasztalatai szerint többet terem, hektáronként legalább 50 mázsával. A pa­Jántázott paprika a szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet­ben — átlagot számítva — 80 mázsát adott, a magról vetett pedig 130 mázsát Molnár József felvétele Érdeklődők gyűrűjében a paprikaszedő gép fajtákat kereső termelési ki- rű, mert a heterozis-hatással sérleteket, a gépi betakarí- jobb eredmény érhető el a tást és a termálvíz melegét sertéstenyésztésben. Ez tu­hasznosító érlelőt valamint a nagy kapacitású paprika­Bármennyire szembetűnő szárítót is. Végső következ­ís a különbség, nincs szó arról, hogy a hagyományos termesztési mód félreismer­te volna a paprika termé­szetrajzát. Való igaz, hogy egy tő akkor fejlődik job­ban, ha tisztes sor- és tőtá­volságot tartva ritkára ül­hetik. Ott kezdődött a prob­léma, hogy a rika tövekről nehezen tudja betakarítani a csöveket a gép, ezért sűrű­re vetették. Egy-egy tő ugyan kevesebbet terem, de ahol eddig két-három tő fért el. most akár 70—80 is lehet. Természetesen ehhez az egyszerűnek látszó szá­mításhoz, a fűszerpaprika tetősként itt is elhangzott, hogy a fűszerpaprika jövőjét csak a termesztési rendszer biztosíthatja, de továbbra is szükség van a kutatók, a lajdonképpen a már bevált tenyésztési módszer új kön­tösbe való öltöztetése. Az Iparszerű Sertéstenyész­tési Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának igaz­gatója, dr. Bajor Ferenc, a korszerű sertéstartás kiala­termelők és a gépkonstruk- kításának lehetőségeiről tá­tőrök együttműködésére. * Az ötödik ötéves terv az állattenyésztési ágazat ter­melési értékének évi 2,9 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ezt csak a ter­melési tartalékok fokozot­tabb feltárásával és a nagy­üzemi állattenyésztés gyor­sabb fejlődésével érhetjük el. Különösen a sertéste­nyésztésben kell egyrészt a igazán nagyüzemi termelési termelés hatékonyságát ja­ri'od.szereihez sok egyéb vál- vitani, másrészt pedig a 1 itatásra is szükség volt. Erről tanácskoztak tegnap délelőtt a mihályteleki szö­vetkezetben az érdekelt gaz­daságok szakemberei. Surányi Róbert, a megyei növényvédő állomás igazga­jékoztatta a szakembereket A higiénikus állattartás be­vezetésével nagy mértékben lehet növelni a gazdaságos­ságot. A technológiai mód­szerük lényege az is, hogy az ugyanannyi területen felne­velhető sertések száma 30— 50 százalékkal is növelhető. A különféle rendeltetésű kutricákat a padozat felett 30—40 centiméterrel helye­zik el. Ezzel a padlón talál­ható fertőzési gócok az álla­toktól távolabb kerülnek. A meglevő férőhelyek jobb ki- megfelelő levegőcsere, a kel­használását biztosítani. A megnőtt feladatok csak úgy teljesíthetők, ha a bevált és korszerű tartási technológiák mielőbb széles körben elter­jednek. A higiéniai követei­tója a termesztés egyik nagy ményeknek megfelelő elleté­gondjáról, a vegyszeres sí és malacnevelési módsze­gvom irtásról és a kártevők rek bevezetése ma már alap­elleni vegyszeres védekezés­ről tartott előadást. Tapasz­talatai szerint elegendő és jó minőségű vegyszerek segítik a termelőket, de alkalman­kénti nagyobb figyelem — ha mindig késedelem nél­kül permeteznének, amikor szükség van rá — további eredményeket hozhatna. Bo­követelmény. Ezzel a megle­vő és hagyományos telepek kihasználása is javítható. Ezért szervezett a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, a megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a TE­SZÖV az állattenyésztési lő hőmérséklet és páratarta­lom biztosításával optimáli­sabb környezetben fejlődhet­nek az állatok. Az ISV tech­nológiája nemcsak az új szakosított sertéstelepeken, hanem a régi szerfás istál­lókban is sikerrel alkalmaz­ható. Az előadásokat hozzászó­lások követték, majd az ér­deklődők megtekintették a Felszabadulási Termelőszö­vetkezet sertéskombinátját. R. F. A fejlett szocializmus kérdései A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak a közelmúltban megtartott kongresszusai — elemez­ve az elmúlt időszakban lezajlott társa­dalmi változásokat — alapvető megállapí­tásokat tettek országaink társadalmi álla­potáról. Az SZKP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Csehszlovák Kommunista Pórt, a Német Szocialista Egységpárt, a Bolgár Kommunista Párt, az MSZMP kongresszusain elfogadott dokumentumok és határozatok leglényegesebb elméleti megállapítása, hogy országaink a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszá­hoz érkeztek el. A pártok az azonos úton járó, de bizonyos tekintetben különböző fejlettségi szinten levő országok társadal­mi-gazdasági viszonyait elemezték, ezekből vontak le általánosítható következtetése­ket, és fogalmazták meg a fejlett szocializ­mus megteremtésének távlati feladait. A fejlett szocialista társadalom céljainak megfogalmazása megköveteli a marxista társadalomelmélet továbbgondolását a megváltozott viszonyok között. Milyen fő problémákról esett szó? Korunkban a szocialista társadalom alapja a minőségileg új termelési viszony­rendszer. A szocialista tulajdon két for­mája fejlesztésének útján kialakuló ma­gasabb szintű össznépi tulajdon fogalmá­nak elméleti kimunkálása a társadalom­tudományok igen fontos feladata. Elemzés tárgyává keli tenni a tudomá­nyos-technikai forradalom eredményeinek átfogó alkalmazását a szocialista viszonyok között, ami egyben a technikai fejlődés kóros, a társadalom számára veszélyes kö­vetkezmények tudatos kiküszöbölését is je­lenti. Fel kell tárni azokat a fejlett szocia­lista társadalom alapjaiban meglevő álta­lános törvényszerűségeket, amelyek az egyes szocialista országokra jellemző nem­zeti sajátosságokon keresztül érvényesül­nek. A pártok egyértelműen állapították meg, hogy a fejlett szocializmusban az osztály­viszonyok Jelentősen átstrukturálódnak, az osztályok közötti különbségek nagy mér­tékben csökkennek, de a munkásosztály vezető szerepe a szocializmus építésének időszakában mindvégig megmarad. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy növekszik politikai aktivitása, a társadalmi cselekvésben való részvétele, emelkedik általános és szakmai műveltsége. A vezető szerep további ér­vényesítése nincs ellentmondásban azzal a ténnyel, hogy a társadalmi osztályok és ré­tegek közelítenek egymáshoz. A fejlett szocialista társadalom felépít­mény-rendszere az előző fejlettségi sza­kaszhoz képest minőségileg új elemeket tartalmaz. A szocialista állam fejlődésében előtérbe kerül az állam gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és ne­velő tevékenysége. A politikai tevékenység területén alapvető követelményként fogal­mazódik meg a szocialista demokrácia kü­lönböző formáinak és szintjeinek kiszélesí­tése. A társadalom tagjainak politikai ak­tivitása elsősorban abban fejeződik ki, hogy egyre nagyobb mértékben vesznek részt — a választott testületekben, a tö­megszervezetekben és közvetlenül is — a társadalom életének irányításában. A hata­lom gyakorlásónak magasabb szintű, a fej­lett szocializmus viszonyainak megfelelő módjait kell megvalósitani. A fejlett szocialista társadalomban a kultúra szerepe óriási mértékben növek­szik. A tudományos-technikai haladás, a közéletben való részvétel igénye megkö­veteli a sokoldalúan fejlett, a kultúra ér­dekeit elsajátítani képes ember kiműve­lését. A sokoldalúan fejlett személyiség csak akkor válik realitássá, ha a kultúra­irányítás területén is levonjuk azokat a következtetéseket, amelyek elméletileg a fejlett szocializmusból fakadnak. S az elmúlt évtizedek alatt ezen a te­rületen lényeges változások történ­tek, elsősorban a kultúra termékei­vel való ellátottságban. A pártok kultúr­politikája rendkfvül differenciáltan vizs­gálja az egyes társadalmi rétegek, csopor­tok kulturális szintjét, igényeit és ennek megfelelően alakítja kl konkrét döntéseit. Az egyes szocialista országok iskolarend­szerei lehetővé teszik korunk kulturális értékeinek elsajátítását, de világos, hogy az ismeretek elsajátítása nem állhat meg az iskola elvégzésekor, hiszen viszonyaink kö­zött, a tudományos-technikai forradalom korában állandó, permanens művelődésre van szükség. Ez az alapvető társadalmi igény átgondolt, összehangolt kultúralrá­nyítást követel. Nem véletlen, hogy a szo­cialista országokban olyan nagy jelentősé­get tulajdonítanak a különböző tovább­képzési formáknak. A fejlett szocialista társadalom építésé­hez magas fokú politikai és eszmei felké­szültségre, a marxizmus—leninizmus alko­tó módon történő állandó továbbfejleszté­sére és elsajátítására van szükség. A mos­tani körülmények újabb feladatokat állí­tanak a pártok munkája elé. Az egész esz­mei-nevelő munka komplex megközelíté­sére van szükség, vagyis az eszmei-politi­kai nevelés, a munkára való nevelés és az erkölcsi nevelés szoros egységének megte­remtésére, figyelembe véve a dolgozók kü­lönböző csoportjainak sajátosságait. M.T. Megbeszélés a Honvédelmi Minisztériumban Országgyűlési bizottságok ülése Szerdón a Honvédelmi Mi­nisztériumban Kólazy József vezérőrnagy, miniszterhelyet­tes vezetésével a katonai pá- nagyobb lyára irányítás kétéves ta­pasztalatairól és a jövő fel­adatairól tartottak egész na­pos tanácskozást. A megbe­szélésen részt vettek a Ma­gyar Néphadsereg vezető be­osztású tisztjei, az Országos Pólyaválasztási Intézet és a Munkaügyi Minisztérium szakemberei. A kormány 1969-ben meg- valamint terv­vizsgalta, hogy melyek azok tési bizottsága, a legjelentősebb fejlesztési kor Andor, a szövetkezet fő- szakemberek részvételével agronómusa a termelési rendszer előnyeit ismertette, és a meglevő gondokról is beszélt. A korábban renge­teg kézimunkát kiVánó, ké­nyesnek tartott fűszerpapri­ka a gépesítés ridegebb kö­rülményei között is jól te sertéstenyésztési tapasztalat­cserét tegnap, szerdán a Technika Házában, melyen Szilágyi Ernő, a megyei ta­nács osztályvezetője elnö­költ. Ballabás Sándor, a me­gyei állattenyésztési felügye­rem. A gépi szedés egész lőség igazgatójának megnyi­sor új problémát vetett föl, tója után dr. Fehér Károly gondoskodni kellett például kandidátus, MÉM főosztály­o'van utóérlelőről, amely a vezető-helyettese tartott elő­félig érett paprikacsöveket adást. A korszerű sertéste­is használhatóvá érleli és a nyésztés ma mór megkíván­szedőgép által okozott sérü- ja a helyesen alkalmazott leseket „begyógyítja". technológiai fegyelmet. A tapasztalatcsere résztve- Hangsúlyozta, hogy a hibri­A megtekintették a legjobb dek elterjedése szükségszer Üj bányákat nyitnak Bányászati mélyépítő üae. a generáltervező az Aluterv met nyitottak a Tatabányai és a Bányaterv. Szénbányáknál azzal a céL Az előkészületek jó ütem­lal, hogy bekapcsolódjanak a ben haladnak. Nagyegyházán Tatabányával szomszédos már befejezték a szénvagyon Nagyegyháza—Mány térségé- kutatását. Jelentős ásvónyva­ben megnyitásra kerülő új gyon kiaknázására az első, bányák építésébe. nagy teljesítményű, teljesen Az új bányanyitások mun- fclllhí - íeltárásat ' „ . , , Nagyegyhazan jovore, a ma­kalatait a Magyar Szenba- nyi medencében pedig 1978­nyászati Tröszt koordinálja, ban kezdik meg. kérdések, amelyek a népgaz­daság egészét tekintve a hatékonyság fokozását a leg­mértékben mozdít­ják elő. Elhatározta akkor, hogy néhány problémát ki­emelve kezel, és azokat köz­ponti fejlesztési programok­ként tekint, megkülönbözte­tett figyelemmel kísérve azok teljesítését és hatásót. A kiválasztott problémák közös jellemzője, hogy vég­rehajtásuk egynél több tár­ca hatáskörébe tartozik. A fejlesztési eszközöket azok megoldósára koncentrálva elérhető, hogy az adott te­rületen az átlagosnál gyor­sabb fejlődése révén a nép­gazdasági hatékonyság meg­felelően növekedjék. A Ne­hézipari Minisztérium a föld­gázfelhasználás, a petrol­kémiai, és az alumíniumipar központi fejlesztési program­ját irányítja. E programok eddigi teljesítéséről, megva­lósításuk jelenlegi helyzeté­ről tájékozódott tegnap a Parlamentben együttes ülé­sen az országgyűlés és költségve­, Áttekintették az 1976—1980 közötti sza­kasz fejlesztési célkitűzéseit is. (MTI) Magyar­francia televíziós egyezmény Október 4-én Budapest-e érkezett az egyik legjelentő­sebb francia állami tévétár­saság, az Antenna—2. dele­gációja, amellyel a Magyar Televízió vezetői eredményes tárgyalásokat folytattak, majd október 6-án Marcel Jullian, a társaság elnök­vezérigazgatója és Nagy Ri­chárd, a Magyar Televízió el­nöke három évre szóló együtt­működési egyezményt írt alá. Az egyezmény — az Euro­vízió és Intervízió közötti hírcserén túlmenően — lehe­tőséget nyújt a két ország társadalmi, gazdasági, mű­szaki,' kulturális és sportéle. tét reprezentáló televiziómű­ipari,J sorok cseréjére.

Next

/
Thumbnails
Contents