Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 236. szám 1976. október 6. * szerda Ára: 80 fillér MAGYAR SZOC 1ALI S T A M U N K Á S P ÁR T LA P J A Befejeződött a Cegléd-Szeged vasútvonal automatizálása Eddig ezer kilométernyi pályát biztosítottak Jelentős eseményt ünne­peltek a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának vasutasai teg­nap, kedden Kiskunfélegyhá­zán : elkészült a Szeged és Cegléd közötti pálya auto­matizálása. A vasútvonal föl­újítását követően, a hatva­nas évek közepén láttak hoz­zá az állomások és a pálya­szakaszok biztosítóberendezé­seinek korszerűsítéséhez: a hagyományos mechanikus szerkezeteket fokozatosan föl­váltották megbízható, modern — egymással kapcsolatban álló — fémjelzőkkel, a vo­nalakon pedig önműködő tér­közrendszereket létesítettek. Ez annyit jelent, hogy a pá­lyaudvarok közötti szakaszo­kat — jelképesen — külön vezérelhető egységekre bon­tották. E szakaszok jelzőit az áthaladó vonatok maguk irá­nyítják. Valamennyi állomáson do­minórendszerű automatikus biztosítóberendezés segíti a gyors és hibátlan munkát; a félegyházi éppen a 150. az or­szágban. Lényege: a vezérlő­asztalon egy pályaszakasz két végpontja megfelelő gombjá­nak — dominó alakú lapjá­nak — lenyomásával a vizs­gált helyen végzett minden tevékenység áttekinthető, s befolyásolható. Biztosították a közutak és a vasutak ke­reszteződését, legtöbb helyen vonat által vezérelt fényso­rompókkal. Megvalósult a pályatelefon-rendszer, ame­lyen a nyílt pályáról is lehet értesíteni az állomások for­galmistáit. A telefonüzenetek immár nem légvezetéken, hanem kábelen jutnak el a hívott félhez. Nagyobb állo­másokon a tolatást és a ko­csifölírást URH-rádió segíti. Eljutottak a vasutasok az automatizálás során oda, hogy összesen ezer kilomé­ternyi pályát láttak1 el a vo­natok közlekedését befolyá­soló önműködő térközbiztosí­tó berendezéssel, vagyis a Magyar Államvasutak fővo­nalainak egyharmad része automatizált. E pályákon a sínben keringő áram jelzése­ket ad a mozdonyvezetőknek, akik a vezetőfülkében meg­jelenő színek láttán nagysze­rűen tájékozódhatnak, akár sűrű ködben is. Ha a masi­niszta netán mégis túlhalad­na a „Megállj!" jelzésen — a vonat megáll. Időközönként a vezetőnek lábbal pedált kell nyomogatnia, amelyre a válasz: hangjelzés. Ha elma­rad a lenyomás, a vonat megáll. Ily módon a vezető ébersége is ellenőrizhető. A korszerű, biztonságos pálya lehetőséget nyújt arra is, hogy — főként tehervonato­kon — a mozdonyvezető kí­sérő nélkül dolgozhat. A vas­útvonal automatizálására ed­dig 158 millió forintot köl­tött a MÁV Szegedi Igazga­tósága. Tegnap, kedden, Félegyhá­zán, az állomásépület előtt kifeszített szalagot Oroszvári László, a MÁV vezérigazgató­helyettese vágta el, majd a Fegyveres erők klubjában Kiss Károly szegedi vasút­igazgató ismertette a végzett munkát. Oroszvári László szólt az automatizálás fon­tosságáról, s elismeréssel be­szélt az építők tevékenysé­géről. Végül kitüntették és megjutalmazták a korszerűsí­tésben leginkább élen járó vasutasokat. A szeged-rókusi biztosítóberendezési és fenn­tartási főnökség dolgozói kö­zül Érdemes Vasutas kitün­tetést kapott Vecsernyés Sándor kábelszerelő. Vezér­igazgatói dicséretben Kiss Károly főépítésvezető, Kiváló Dolgozó kitüntetésben Pomá­zi István műszerész és Ko­csis Mihály gépkezelő része­sült. Sz. 3. Á magyar külpolitikai törekvések középpontjában A béke és biztonság megszilárdítása Púja Frigyes felszólalása az FNSZ-ben Vz, zeged Kollégium tanyai iskolásoknak Szegeden, az Április 4. útja iáinak árnyékában, az utca felől alig láthatóan három szárnyból álló épületegyüttes magasodik, melynek elké­szültét minden bizonnyal vár­ják már Csongrád megye kis­iskolásai és pedagógusai. Ál­talános iskolások kollégiuma lesz ugyanis az épület — elő­reláthatóan már a következő tanévben —, olyan felső ta­gozatos diákoké, akik' ma még körzeti iskolába járnak, és külterületi lakásuktól kilo­métereket gyalogolnak min­dennap. A szakrendszerű oktatás és a városi kultúra előnyeit él­vező gyerekek a kollégium közelében levő iskolákba jár­nak majd, fogadásukra már készülnek a tanárképző főis­kola és az egyetem gyakorló általános iskolaiban is. Az új épületegyüttes két belső szár­nyában helyezik el külön a fiúkat és a lányokat. Az öt­szintes szárnyakat a belső udvart közrefogó földszintes épületrészek kötik össze, ezekben kapnak' helyet a be­tegszobák, az orvosi rendelő helyiségei, a társalgók. A földszinten lesz az étterem és B konyha is. Az emeletek középfolyo­sóiról nyílnak négyágyas, be­épített szekrénnyel és mosdó­fülkével is ellátott szobák, a közös tanulóhelyiségek, a zuhanyozók', a pedagógusok szobái. A kollégium és az Áp­rilis 4. útjára néző három­szintes, ugyancsak pedagó­giai célokat szolgáló épület­szárny terveit a CSOMITERV kollektívája készítette, Hain­íahrt Márton vezetésével; a 43 millió forintot érő mun­ka elvégzésére pedig a DÉ­LÉP vállalkozott. Az UNI­VÁZ-elemekből készülő épü­lettömb nemcsak arra alkal­mas, hogy a tanév tíz hó­napjában iskolások otthona legyen, hanem a nyári szün­időben, az idegenforgalom fő­szezonjában enyhítheti majd a város szállodagondjait is. A kényelmes kollégiumban 272 gyermeket tudnak majd elhelyezni, és bármilyen fur­csa is, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályán hal­lott kételynek ezúton, is han­got kell adnunk. Nem biztos ugyanis, hogy lesz 272 felső tagozatos diákjelentkező. Nem a gyerekek vonakodnak, ha­nem szüleik. Féltik talán fiu­kat, lányukat a városi élet­módtól, vagy a gyerekek se­gítségét nem nélkülözhetik otthon, a tanya környékén? Ez utóbbi lehet az igazi ok, bizonyította a kisteleki kollé­gium is. Pedagógusaikra vár a feladat — és a társadalmi összefogás jó segítség lehet —, hogy a szülők vonakodá­sát legyőzzék. Az Április 4. útja, Bokor utca, Bánomkert sor határolta általános isko­lai — és esetleg középiskolai —• kollégium csak így szol­gálhatja azt a célt, amiért épül: a ma még kedvezőtle­nebb körülmények között ta­nuló gyerekek hátrányának csökkentésére. P. K. Somogyi Károlyné felvétele Az új kollégium két épületének szerkezeti váza már elkészült Púja Frigyes külügymi­niszter hétfőn, közép-európai idő szerint a késő esti órák­ban felszólalt az ENSZ-köz­gyűlésének általános vitájá­ban. Púja Frigyes a többi kö­zött a következőket mondot­ta: A Magyar Népköztársaság kormánya aktívan közremű­ködik a béke és a biztonság megszilárdításában, a népek és nemzetek együttműködés seriek fejlesztésében, az eny­hülés további elmélyítését szolgáló közös erőfeszítések­ben. A tartós béke és a szilárd biztonság — ez áll külpoli­tikai törekvéseink közép­pontjában. Meggyőződésünk, hogy ez a politika a legteljesebb mér­tékben megfelel a magyar nép életbevágó érdekeinek. A béke és a biztonság meg­szilárdítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésének a szocialista és a tő­kés országok között A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya e tekintetben már eddig is sokat tett Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink ezekkel az országok­kal széles körűek. A Helsinkiben elfogadott tíz alapelv szellemében ké­szek vagyunk más orszá­gokhoz fűződő államközi kapcsolataink további fej­lesztésére, együttműködésünk bővítésé­re politikai, gazdasági és kul­turális téren, az információ­csere javítására, az emberek közötti kontaktusok szélesíté­sére. Amikor a béke és a bizton­ság ügyének előrehaladásáról beszélünk, nem feledkezünk meg arról, hogy az utóbbi időben számos nyugati országban aktivizálódtak az enyhülés ellenfelei. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a szélsőséges körök nemcsak Helsinki eredményeit szeret­nék semmissé tenni, hanem az enyhülést általában is. Itt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fórumán sze­retnék kifejezést adni annak a meggyőződésemnek, hogy a- béke és a nemzetközi együttműködés hívei meg­hiúsítják a békés egymás mellett élés elleni támadá­sokat. megvédelmezik az enyhülés eddigi vívmá­nyait és megteremtik az újabb előrelépés feltételeit. Az enyhülés a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közös tevékenységének gyümölcse. Mindannyian tud­juk, hogy milyen kiemelkedő szerepet játszott ebben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányainak kö­zös erőfeszítése. Mi a ma­gunk részéről azt reméljük, hogy ez a konstruktív együtt­működés a jövőben is fenn­marad és újabb, még (jelen­tősebb eredmények elérését teszi lehetővé. A helsinki értekezlet óta eltelt egy esztendő bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét. Ez az okmány a jelenlegi európai realitásokat tükrözi, és meg­felel az itt élő népek érde­keinek. A Magyar Népköz­társaság kormánya nagy fi­gyelmet fordít a záróok­mányban foglaltak végrehaj­tására. A biztonsági értekezlet zá­róokmánya rendelkezései­nek teljesítése leginkább a részt vevő országok kétol­dalú kapcsolataiban reali­zálható. Ennek szellemében az utóbbi hónapokban konkrét javasla­tokat tettünk számos nyugat­európai ország kormányának. A záróokmány teljesítésé­nek fontos módszere lehet a multilaterális együttműködés. A környezetvédelem, a köz­lekedés és az energia kérdé­seiben tartandó konferenciák gondolatával kormányom egyetért A szovjet javaslat megvalósítása jelentősen elő­revinné az európai együtt­működés ügyét. Ugyancsak aktívan támogatjuk a KGST és a Közös Piac intézményes kapcsolatainak megteremté­sét. A békés európai együtt­működés fejlődése szempont­jából fontos állomásnak te­kintjük a Belgrádban 1977­ben sorra kerülő konzultatív találkozót Szerintünk ezt a találkozót úgy kell előkészí­teni, hogy konstruktív mun­kát végezzen, erősítse a részt vevő országok kölcsönös meg­értését, jó viszonyát, előrelé­pést eredményezzen a záró­okmány végrehajtásában és az európai országok együtt­működésének fejlesztésében. Kormányom ilyen szellem­ben kíván munkálkodni. A béke és a biztonság kö­vetelményei egyre sürge­tőbben vetik fel a politi­kai enyhülés kiterjesztését katonai területre is. Történtek már intézkedések ezen a téren, de itt az ideje, hogy jelentősebb előrehala­dást tegyünk. A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzet­közi élet egyik központi prob­lémája. Egyes országok kato­nai és gazdasági körei foko­zódó nyomást gyakorolnak kormányaikra a katonai ki­adások szüntelen növelése ér­dekében, a hidegháború ide­jéből ittragadt szólamokkal igazolva ezt a törekvést Kijelenthetem, hogy kormányom teljesen osztja a Szovjetunió kormányá­nak a fegyverkezési ver­seny megállítására és a le­szerelésre vonatkozó me­morandumában foglalta­kat. Ügy gondoljuk, hogy a köz­gyűlésen, szeptember 28-án előterjesztett memorandum gondolatainak valóra valtá­sa jelentősen előmozdítaná e fontos problémakör megoldá­sát A leszerelés problémaköréi nek egyik legidőszerűbb kér­dése a közép-európai haderő­csökkentés. A Varsói Szerző­dés államainak javaslatai azon alapulnak, hogy a fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése nem sértheti egyik érintett ország biztonságát sem, és kizárják annak lehetőségét hogy va­lamelyik fél egyoldalú kato­nai előnyhöz jusson. Reméljük, hogy a NATO­országok a jövőben az egy­oldalú előnyökre irányuló törekvések helyett a szo­cialista országokhoz hason­ló aktivitással keresik a kölcsönösen elfogadhato megoldást. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkra száll a le­szerelési világkonferencia mi­előbbi összehívása mellett. Kor'rhányom azonban az elől sem zárkózik el, hogy a le­szerelés problémájának meg­vitatására közbeeső állomá­sokat — így a közgyűlés ez­zel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassuk. Az európai biztonsági érte­kezlet záróokmányában fog­laltak valóraváltása, a lesze­relés egyes problémáinak megoldása, a népek még szo­rosabb együttműködése csak akkor bontakozhat ki igazán, ha a nemzetközi kapcsola­tokban maradéktalanul ér­vényre jutnak a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének követelményei. Kor­mányom éppen ezért kiemel­kedő jelentőséget tulajdonit annak, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megtiltsák az erőszak alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy a a szeptember 28-án be­nyújtott szovjet szerződés­tervezet elfogadása és gya­korlati alkalmazása nagy­ban növelné a bizalmat a népek között. A békés, alkotó munkával elfoglalt magyar népet külö­nösen nyugtalanítják a kon­tinensünk közelében kiala­kult akut feszültséggócok. Az egyoldalú kísérletek, ame­lyeknek nyilvánosan meghir­detett célja a közel-keleti helyzet stabilizálása volt, nem vezettek eredményre. Állandósították az arab te­rületek izraeli megszállását, megosztották az igazságos rendezésért küzdő arab erő­ket, megerősítették Izraelnek és támogatóinak pozícióit, és elodázták a válság megoldá­sát Kormányom véleménye sze­rint az átfogó rendezés csak úgy képzelhető el, ha az iz­raeli csapatokat kivonják az 1967-es agresszió során meg­szállt valamennyi arab terü­letről, ha biztosítják a pa­lesztinai arab nép jogainak érvényesülését, beleértve a saját állam létrehozására va­ló jogát is. és végül, ha nemzetközi garanciákkal szavatolják az összes kö­(folytatás, a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents