Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

66. évfolyam 257. szám 1976. október 30., szombat Ara: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! A magyar-szovjet barátság fejlesztése Befeleződtek L akosságunk túlnyomó többsége tudatában van annak, hogy fejlődé­sünk legfontosabb feltétele együttműködésünk és ba­rátságunk a Szovjetunióval. Megyénkben is erősödik az igény a Szovjetunió gazda­sági, társadalmi, tudomá­nyos, kulturális eredmé­nyeinek megismerése, a kölcsönös kapcsolatok, az együttműködés fokozása iránt. Ebben különösen fontos szerepet töltenek be megyénkben is a magyar— szovjet barátsági tagcso­portok. Megyénkben jelenleg 41 helyen működik tagcso­port, amelyek közül 17 ipa­ri, 12 oktatási intézményi, 7 mezőgazdasági, 3 keres­kedelmi, 1 közlekedési és 1 tanácsi. Tevékenységük mintegy 60 ezer dolgozót és diákot érint közvetlenül, akik az említett üzemek­ben és intézményekben dolgoznak, illetve tanulnak. A tagcsoportok politikai felvilágosító, tájékoztató és propagandamunkája azon­ban ennél szélesebb körű, több munkahelyet, több üzemet, esetenként egész települést, községet is át­fog. A magyar—szovjet barát­ság ápolása, fejlesztése egész társadalmunk, min­den politikai és társadalmi szervezet, mozgalom ügye. A fontosabb termelőüze­mekben, iskolákban, intéz­ményekben működő MSZBT-tagcsoportok vi­szont fokozatosan a magyar —szovjet barátsági munka helyi bázisaivá, központjai­vá válnak. Nemcsak nagy, látványos rendezvények szervezésére törekszenek, hanem azt igyekeznek el­érni, hogy a barátság esz­méje a mindennapi munká­ban, a hétköznapokon is éreztesse hatását. unkaformáik igen sok­f® rétűek: megtalálhatók a baráti találkozók, kiállí­tások, filmvetítések, vetél­kedők és szórakoztató ren­dezvények éppúgy, mint az ismeretterjesztő előadások és szakmai viták. A tagcso­portok nagy részt vállalnak a Szovjetunió és a szovjet nép életét ismertető kiad­ványok, lapok és folyóira­tok terjesztéséből. Rendsze­resen részt vesznek szovjet delegációk, turistacsoportok fogadásában, prográmjaik szervezésében. Segítséget nyújtanak a Szovjetunióba utazó csoportok szervezésé­hez. Eredményes munkát végeznek az iskolán kívüli nyelvoktatásban. A Gorkij nyelviskola megyei, tagoza­tán az elmúlt tanévben 18 csoportban 250-en tanulták az orosz nyelvet Az iskolai tagcsoportok munkájában fontos helyet kap a fiatalok internaciona­lista nevelése. Ezt szolgál­ják a „Ki tud többet a Szovjetunióról" című ve­télkedők. Szélesednek a levelezési kapcsolatok a szovjet iskolákkal. Több is­kolai tagcsoport vállalja szovjet hősök sírjainak és emlékműveinek gondozását. Az MSZBT-tagcsoportok a pártszervezetek irányítá­sával végzik tevékenységü­ket, amely a párt politikai felvilágosító és szervező munkájához szorosan kap­csolódik. Befolyásuk, ható­körük növekedéséhez az is hozzájárult, hogy erősítet­ték együttműködésüket a társadalmi és tömegszerve­zetekkel, elsősorban a KISZ-szervezetekkel é6 a népfrontbizottságokkal, to­vábbá a szocialista brigá­dokkal. A z MSZBT országos ér­tekezlete előtti szám­vetés során megállapítható, hogy megyénkben a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lását szolgáló tevékenység eredményesen fejlődik. Az MSZBT-tagcsoportok azon-, ban még nem mindenütt | használják ki teljes mér-J tékben a kínálkozó lehető­ségeket. Egy részüknél a barátsági munka még min­dig nem folyamatos, csak egy-egy rendezvényre össz­pontosul. Több helyen hi­ányzik az önállóság, csak a központi programokra, ajánlásokra építenek. Elő­fordul. hogy a barátsági munkát leszűkítik néhány fős aktívacsoportra, nem törekszenek a felvilágosító munka erősítésére, a moz­galmi hatókör növelésére. A magyar—szovjet ba­rátsági munka továbbfej­lesztésének alapfeltétele a pártirányítás fejlesztése. A pártszervek és pártszerve­zetek eddig is hatékony se­gítséget nyújtottak a tag­csoportok munkájának ki­alakításához és továbbfej­lesztéséhez. Jól segítik az éves munkaprogramok megvalósítását. Egyre in­kább érvényesül az a gya­korlat, hogy a tagcsoportok munkája része, fontos ki­egészítője a pártszerveze­tek politikai tevékenységé­nek. A barátsági munka me­gyénkben is akkor válhat hatékonyabbá, eredménye­sebbé, ha a pártirányítás tervszerűbbé és rendszere­sebbé válik. Ehhez az szük­séges. hogy a pártszerveze­tek folyamatosan figyelem­mel kísérjék, 6egítsék és értékeljék a területükön folyó barátsági munkát, a tagcsoportok tevékenységét. A fő feladat nem új tag­csoportok létrehozása, ha­nem a meglevők munkájá­nak javítása. A feladatok azt követe­lik az MSZBT-tagcso­portoktól, hogy elsősorban tömegpolitikai tevékenysé­güket fejlesszék, 6 az eddig kialakult munkaformákat gazdagítva törekedjenek a folyamatos munkára. Indo­kolt, hogy az eddiginél jobban vegyék figyelembe a helyi lehetőségeket, adott­ságokat, és nagyobb önál­lósággal alakítsák ki és va­lósítsák meg programjaikat. Tevékenységük is azt cé­lozza, hogy megyénkben az üzemekben, intézmények­ben, a munkahelyeken köz­üggyé váljon a magyar— szovjet barátság ápolása. TAMASI MIHÁLY a magyar— jugoszláv kormányfői tárgyaiások Pénteken este Belgrádban befejeződtek a magyar—ju­goszláv hivatalos kormány­fői tárgyalások, amelyeken a két ország politikai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latairól és azok bővítéséről, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről volt szó. A tárgyalások befejezé­se után Dzsemal Bijedics szűkkörű vacsorán látta ven­dégfii a magyar kormányfőt. (Részletes tudósításunk a 2. oldalon.) Lázár György, a Minisztertanács elnöke megbeszélést folytatott Sztane Dolanccal, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkárával. (MTI külföldi képszol­gálat) ft lakosság ellátása a külső városrészekben A városi tanács ülése A szegedi városi tanács tegnap ülést tartott a város­háza nagytermében, Papp Gyula tanácselnök elnökleté­vel. Az ülésen részt vett és az elnökségbén foglalt he­lyet dr. komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Török JózSef, az MSZMP Szeged városi bizottságának eiső titkára, d'r.~ Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. A tanácsülés napirendjén szerepelt a tanácsi és egyes nem tanácsi szervek hatosá­gi, illetve hatósági jellegű, te­vékenységének megtárgyalá­sa dr. Csikós Ferenc vb-tit­kár előterjesztése, illetve szóbeli kiegészítése alapján. E témában felszólalt dr. Or­dögh Piroska, dr. Oláh Fe­renc tanácstag és meghívott vendégként Petri Pál, a DÉ­MÁSZ képviselője. A peremkerületek ellátott­ságáról szóló tanácsi határo­zat végrehajtásának téma­körét Prágai Tibor tanácséi-: nők-helyettes terjesztette a tanácsülés elé, illetve fűzött szóbeli kiegészítést az előter­jesztéshez. A külső városré­szek lakosságának jobb ellá­tása ügyében felszólalt Tö­rök József, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának el­ső titkára, Külcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged váro6i bizottságának titkárai, továbbá dr. Czene Mihály, Sziládi Sándor, Császár István, Savanya Mik­lós, Csányi János, Bors Ist­ván, Sztanics Béla, Harango­zó Lászlóné, Kovács Ferenc. Ezután előterjesztéseket fo­gadott el a tanácsülés. Első­ként a lakásügyi jogszabá­lyok végrehajtásáról szóló 1/1974. számú, és a lakásel­osztási formákra való jogo­sultságról szóló 8/1974. szá­mú tanácsi rendeletek hatá­lyosulása szerepelt, dr. Földi Gábor igazgatási osztályveze­tő előterjesztésében. Az át­ruházott hatáskörök gyakor­lásáról szóló jelentést Papp Gyula tanácselnök terjesztet­te a tanácsülés elé. Szegedhez új területrészek csatolását javasolta korábban az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága. A tanácsülés megszavazta, hogy a városi tanács végre­hajtó bizottsága írásbeli ké­relmet terjesszen a Csong­rád megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elé annak ér­dekében, hogy Fehér-tó ter­mészetvédelmi területét csa­tolja Szegedhez. ugyanígy üdülőterület. kialakítására nagyon alkalmas Atka-szige­tet, a hozzá tartozó Holt­Tisza ággal. Ezután interpellációkra ke­rült sor. Tóth. András ta­nácstag interpellációs levelé­re válaszoltak Tölgyesi Béla és Bodola Miklós tanácsi osztályvezetők. Balog Ist­ván a Rózsa- Ferenc sugárút közművének kiépítése, Hor­váth Pálné pedig 120 új al­győi lakás közműellátása ügyében interpellált. A tanácsülés behatóan fog­lalkozót a III. kerület, vala­mint Baktó, Petőfitelep és Béketelep alapfokú ellátott­ságának helyzetével. Közel két évvel ezelőtt a tanács már határozatot hozott, hogy rendszeresen vizsgálni., kell a peremkerületek, körzetek alapfokú ellátottságának színvonalát. A folyamatos vizsgálat eredményét tette most mérlegre a tanácsülés. Egy tavalyi vizsgálat is meg­erősítette a város vezetőit abban, hogy a szóban forgó városrészek alapfokú ellátá­sa nem kielégítő. Vizsgálták, hogy milyen gyors intézke­déseket lehet tenni az ellá­tás szintjének javítása érde­kében, továbbá, hogy milyen fejlesztések szükségesek az V. ötéves tervben. Az bizo­nyos, hogy olyan ellátási színvonalat, mint az új vá­rosrészeknél, Tarjánbair, Odesszában megteremtettek, -a régi- városrészekben egyelő­re nem Jehet biztosítani. Ezért azt vizsgálták meg, hogv elsősorban korszerűsí­tésekkel, felújításokkal és bizonyos mértékű fejlesztési alap felhasználásával hogyan lehet gyorsabban javítani a fennálló helyzeten. Befejeződött a Szél utcai, a hattyastelepi, a Szabadság téri, a Hunyadi János su­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Felmentések, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál beszámolt az Elnöki Tanács­nak — a közelmúltban tett — venezuelai, perui, pana­mai és kubai hivatalos láto­gatásáról. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a láto­gatás és a tárgyalások jól szolgálták a Magyar Népköz­társaság gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainak fejlesztését az említett or­szágokkal. A tájékoztatást az Elnöki Tanács tudomásul vette. , Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének javasla­tára Rödönyi Károly közle­kedés- és postaügyi minisz­tert és Szurdi István belke­reskedelmi minisztert, érde­meik elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt tisztségükből felmen­tette. Az Elnöki Tanács Pul­lai Árpádot • közlekedés- és postaügyi miniszterré meg­választotta, dr. Sághy Vil­most felmentette államtitká­ri tisztségéből és belkereske­delmi miniszterré megvá­lasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Ka­tona Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, ér­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette tisztségé­ből, és dr. Lévai Tibort a legfőbb ügyész helyettesévé kinevezte. Határozatot fogadott el az Elnöki Tanács csapatzászló adományozásáról. A jogsza­bály meghatározza, hogy mely szervek adományozhat­nak csapatzászlót a fegyve­res erők, a rendőrség és a munkásőrség alakulatai és azok tanintézetei részére. Végül az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. * Az Elnöki Tanács több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, valamint ' a szocialista építőmunka terü­letén szerzett kimagasló ér­demei elismeréseként a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta Szurdi Istvánnak, Az Elnöki Tanács a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adományoz­ta Rödönyi Károlynak a szo­cialista építés, a közlekedés­és postaügy területén szer­zett kimagasló érdemei elis­meréseként. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Puljai Árpád közlekedés­és postaügyi miniszter és dr. Sághy Vilmos belkereskedll­mi miniszter letette a hivata­li esküt Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetésen és az eskü­tételen jelen volt Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Cse­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Minisztertanács Szurdi István nyugalmazott belke­reskedelmi minisztert az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács elnökévé nevezte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents