Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

6 Péntek, 197C. okföber 29. Szegediek sikere Áradon Továbbjutott a Debreceni Dózsa CSZKA Szófia—Debreceni Dózsa 21:1» (9:8). Csütörtökön este Szófiá­ban a Csavdar-teremben 1200 nézó előtt került sor a fér­fi kézilabda bajnokcsapatok Európa Kupa tornáján a CSZKA Szófia—Debreceni Dózsa visszavágó mérkőzés­re. A játék képe alapján az eredmény igazságosnak mondható, bar kis szeren­csevei a Debreceni Dózsa is győzhetett volna. A debre­ceni es a szófiai mérkőzé­sek eredmenyel alapján 42:37 aranyban a Debreceni Dózsa jutott tovább. lovastanfolyam Kancsalélcnalc A magyar öttusázók az el­múlt években számos ver­senyen már az első szám­ban, a lovaglásban olyan hátrányba kerültek, amelyet a későbbiekben bravúros hajrával sem tudtak ledol­gozni. tgy a legfontosabb fe'adat a lovastudás folya­matos növelése a verseny­időszakban, de a felkészülés hónapjai alatt is. A magyar öttusa szövetségiien elmond­ták, hogy hamarosan „in­tenzív lovastanfolyamot" szerveznek, amelyen a fel­nőtt és a junior élvonal tag­jai, körülbelül tizenöten vesznek részt. Az „órákat" Szabácsi István lovasedző tartja. A budapesti Tatterzál mellett a tervek szerint még vidéki lovasbázisokon is lesznek foglalkozások. így ta­lán Kiskunhalason, Sáripusz­tán vagy Mezőhegyesen. Aradon rendezték meg a Szeged város és Arad me­gyék közötti nemzetközi vá­logatott ifjúsági atlétikai vi­adalt, mely úgy a fiúknál (63:61), mint a lányoknál (57:33) szegedi győzelemmel fejeződött be. Kiemelkedtek Kéri Ferenc és Tari János gyalogló, továbbá Fábián Imre súlylökő eredményei. Versenyzőink teljesítményei: Fiúk: 100 m: 1. Fóris 11.1, 2. Nagy M. 11.1, 400 m: 2. Tóth 51,5, 4. Bankó 53,4. 800 m: 3. Nagy Z. 2:02.9, 4.'Farkas 2:04.6. 3000 m: 1. Barna 9:06.5, 3. Paczuk 9:21.3. 110 m. gát (10): 2. Bankó 20.7, 3. Retkes 21.7, 10 km gyaloglás: 1. Kéri 44:49.7, 3. Tari 49:36.2, 4X 100 m: 1. Szeged 44.5, tá­vol: 2. Nagy M. 618, 3. Frech 578, hármas: 1. Frech 12.95, 4. Retkes 11.95, súly (6): 1. Fábián 16.05, 4. Korom F. 8.70, diszkosz (1.5): 3. Fábi­án 10.96, 4. Korom F. 24.22, kalapács (6): 1. Korom F. 37.68, 4. Fábián 21.20. Lá­nyok: 100 m: 1. Kincses 12.4, 2. Zombori 12.6, 200 m: 1. Zombori 26.1, 2. Schmidt K. 27.4, 800 m: 2. Kézilabda Schmidt A. 2:24.0, 3. Király 2:35.5, 4X100 m: 1. Szeged 50.3, magas: 1. Magé 155, 2. Bodor 145, távol: 1. Hor­váth I. 518, 2. Petróczi 508, súly: 1. Szecsei 11.64, 4. Németh 9.12, diszkosz: 1. Németh 34.30, 3. Szecsei 32.84, gerely: 1. Farkas 40.92, 4. Szecsei 24.48. A gyulai országos össze­tett minősítő versenyen Kli­szek Antal, a SZEOL tízpró­bázója kitűnően szerepelt. A kétnapos viadalon, hideg idő­ben 6799 pontos megyei fel­nőtt csúcsát megközelítve 6718 ponttal nverte a tíz­próbát. Eredményei. 100 m: 11.0. távol: 707, "súly: 12.08, magas: 185, 400 m: *52.1, 110 m gát: 16.2, diszkosz: 38.74, rúd: 350, gerely: 48.82, 1500 m: 5:10.0. Klubtársa Bandur László sérülése mi­att visszalépett de 100 mé­teren 11.2, 400 méteren 52.0 mp-et futott, rúdugrásban pedig 370 cm-rel,az idei leg­jobb megyei teljesítményt érte el. Felesége Bandur Lászlóné (SZEOL) 200 mé­teren 26.1 mp-et futott, míg távolugrásban 525 cm volt a legjobb eredménye. M. T. Világcsúccsal nyert aranyérem Németh Miklós Hovinenre „gyanakszik" Szegedi diakok az élen Szeptember 27-eri kezdődött, és október 22-én fejeződött be a Csongrád megyei középfokú iskolák kézilabdakupa-mérkőzcs­sorozata. 16 Leány- és 17 íiu­esapat küldte el nevezését, és játszott a kupagyőzelemért. A versenybizottság egyenes kiesé­ses rendszerben, oda-visszavágó alapon bonyolította le a küzdel­meket. A leányoknál a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a szegedi Radnóti Miklós Gim­názium csapatai vívták a döntőt. Az. első mérkőzésen a radnótlsta leányok győztek 14:12 arányban, így két gol előnnyel utazhattak a visszavágóra. Szentesen vi­szont a hazai csapat nyert 10:9 arányban. A fiúknál a makói József Attila Gimnázium és a •szegedi Rózsa Ferenc Szakközép­iskola csapatainak kellett mér­kőzniük egymással, a végső győzelemért. A rózsás fiúk az első mérkőzésen 20:10, a másodi­kon 16:9 arányban győztek. Végeredményben az 1976. évi Csongrád megyei középfokú is­kolák kézllaibdaikupa győztese leányoknál a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, fiúknál a szegedi Rózsa Ferenc Szakközép­iskola csapata. A sikert az aláb­bi játékosok harcolták ki. Rad­nóti: Csillag Gizella, Simon Ma­riann, Barna Ilona, Rózsa Klóra, Gál Mária, Ovdrl Judit. Vígh ílva, Vincze Judit. Farkas Eva, Gréczl Ágnes, Dávid Tünde. Testnevelő tanár: Zs'edényi Ist­vánná. Rózsa Ferenc Szakközép­Iskola: Rózsa Vince. Rácz Mi­hály, Szőke László, Kamuli Er­nő, ArdaJ Tamás, Oláh Lajos, Csányi József,' Czombos Sán­dor, Tóth Fekete Sándor, Papp László, Kovács László, Pljesovsz­kl Zoltán. Testnevelő tanár: Lu­dányi Márton. „Atlétikánk egy helyben toporog" — Már a hetedik gát előtt éreztem, hogy baj lesz. A nyolcadikon azután „fenn­akadtam", jókorát estein. Még szerencse, hogy a nyol­cas pályán futottam, így egy éppen ott álló versenybíró el tudott kapni. Különben még súlyosabb lehetett vol­na a sérülésem. Az élete első gátfutó ver­senyén pórul járt Balogh. Györgyi emlékezett így az augusztusi magyar atlétikai bajnokságon történtekre. Hogy ki is ő? Gondolom Németh Miklós örvendetes montreali aranyérmének fénye sem ho­mályosíthatja el a Vasas at­létanöjének sikerlistáját. A tizenegyszeres magyar baj­nok vágtázó ugyanis éppen akkor érte el élete legna­gyobb eredményét, amikor a magyar atlétika az utóbbi húsz évben a legrosszabbul állt: az 1971-es helsinki at­létikai EB-n egyedül Ba­logh Györgyi szerzett érmet a népes küldöttség tagjai közül. Akkori második he­lyét azután nem követték további, nemzetközi mercé­vel mérve is számotteva tel­jesítmények. Az idei cvad eseménytelensége, majd a súlyos Achillesín-sérülés után erősen kérdéses, visz­szatér-e még a tartánra a kivételes képességű atlétanő? — Egész évben a sérülé­semmel bajlódtam, a 400 gá­tas rajtom volt az idei első és utolsó. Többen megkér­dezték: miért nem 400 sí­kon versenyeztem? A válasz túl egyszerű: nem akartam leégni! Nekem ugyanis már egy esetleges második hely is kudarcot jelentett volna. A 400 gát viszont most sze­repelt először a program­ban, ott elérhető volt az el­ső hely is. A jobb láb Achilles ina elszakadt, másnap — au­gusztus 22-én — a műtét is megtörtént. A cinkcsizmj október 6-án került ls Ba­logh Györgyi lábáról. — Egyelőre még hetekiga járást kell gyakorolnom. Ta­lán több hónap is eltelik addig, míg véglegesen eldől: folytathatom-e? Utoljára 1971-ben volt egészséges a lábam, most mindenesetre van esélyem a teljes regene­rálódásra. Mivel a téli sze­zonban sosem szoktam ver­senyezni, így bőven lesz időm a jövő évi szezonra felké­szülni. Mint mondtam, igé­nyes vagyok, s valóban csak akkor döntök a folytatás mellett, ha sikerül megfele­lő szintekre eljutnom. Hogy ez mennyit jelent másodper­cekben kifejezve? Száz, két­száz és négyszáz méteren H,5, 23,5, illetve 53 másod­percet. Ha a nemzetközi po­rondon akarok produkálni, úgy csak a 400 méter jöhet számításba, márpedig ennek lenne igazán értelme... A még mindig csak 27 éves Balogh Györgyi szíve­sen nyilvánított véleményt a magyar atlétika jelenéről, várható jövőjéről is. Szavai mindenesetre elgondolkodta­tóak. — Évek óta arról sirán­koznak az illetékesek, hogy nincs bázis, ezért gyenge az élvonal is. Szerintem bázis inkább van, ezért nem szükségszerű a felnőttek le­maradása. Sokkal inkább ke­reshetnénk a hibákat sport­diplomáciai gyengeségekben, a világszínvonalú edzésmun­ka elvégzésére alkalmas ed­zők hiányában. Miért tud az NDK és Bulgária, illetve az NDK és Románia kölcsönö­sen előnyös együttműködést kialakítani, miközben a ma­gyar atlétika egy helyben toporogva éli a maga bel­terjes életét? A törékeny atlétanő még sokáig mondta volna a mon­dókáját. Kislánya, a két és fél éves Szilvia azonban mind gyakrabban reklamált, jelezvén, hogy ő is a vilá­gon van, illenék vele is fog­lalkozni. Azért búcsúzóul még egy érdekes kérdés te­rítékre került. — 1971-ben minden elő­készület nélkül indultam egy távolugró versenyen, ahol 5,98 métert értem el. Ekkor komolyan gondoltam arra, hogy átállok erre a verseny­számra. A sérülésem miatt ma már ilyen kalandokról szó sem lehet, ettől függet­lenül azonban ma is kriti­kus szemmel figyelem távol­ugróinkat. Bruzsenyák, a két év előtti EB-győztes „jólla­kott" sportoló benyomását kelti — mintha már nem akarna többet produkálni. Szabó Ildikóban viszont még rengeteg tartalék van, amit azonban csak akkor fog tud­ni realizálni, ha változtat a technikáján. Az más kérdés, hogy a futógyorsaságán is volna javítani való. Ha el­sősorban vágtázó edzéseket végezne, úgy ez a munka bőségesen kamatozna a tá­volugró viadalokon is. ' Az ugrás nagysága ugyanis a nekifutás sebességétől is függ... Jocba Károly v Július 27-én a kora dél­utáni órákban, a montreali oiimpiai stadionban a ge­relyvetők vereenyére került sor. Zsúfolt lelátók előtt, kis­sé fülledt időben kezdődött az elődöntő. Tizenöt gerely­vető vonult a jól előkészített pályára, ugyanis a finn Jaa­kola sérülést szenvedett a selejtezőben. Az első nyolc dobó 80 méter alatt maradt, azután a szovjet Jersov ke­zéből 85 méter 26 centimé­terre szállt a szer. Németh Miklós tizenegyediknek kö­vetkezett. összpontosított, nagy lendülettel nekifutott, és hatalmas berántással ki­hajította a gerelyt, .amely jó ívben érte el röppályája te­tőpontját, és a lefelé szálló ágban is nagy erővel repül túl a térmérők utolsó sorún. Pontosan fél méterrel a vi­lágcsúcsot jelző szaggatott köríven túl fúródott a fűbe. Árulkodó moraj A montreali olimpia egyik legszenzációsabb eredményét elérő sportolója, Németh Miklós es edzője, Kulcsár Gergely a közelmúltban a SZOTE Jancsó Miklós diák­otthonában tartott nagy sike­rű élménybeszámolót az or­vostudományi. egyetem hall­gatóinak. Az esemény után az Alabárdos étterem gyer­tyafényei mellett rögzítettük papírra válaszait. — Mit érzett,. amikor el­hagyta kezét a gerely, és a nekijutó végén feszülten fi­gyelte a szer röppályáját? — Abban a pillanatban semmit. Az igazán jó dobást ugyanis mi, gerelyvetők nem érezzük. A futballista, lövés után, jó százalékkal tudja megjósolni, hogy célba ér-e a labda? A mi szakmánkban a teljesítmény első pillanatai­ban mit sem tudunk az ered­ményről. Csak álltam és néz­tem. Nyolcvanezer ember el­ismerő moraja kísérte a ge­rely útjának utolsó métereit. Ez volt az első biztató jel a számomra; tudtam, ennyien nem tévedhetnek. — Azután amikor az ered­ményjelző táblán a neve mellett megjelent a szám: 94,58 méter? — Akkor már tudtam, hogy csak én lehetek az olimpiai bajnok. Ne értsen félre, de az első sorozatban elért nagy eredmény bénitó­lag hat az ellenfelekre. • Wol­fermann a müncheni olim­pián á negyedik sorozatban 90,58 métert dobott. Tulaj­donképpen akkor már mi va­lamennyien — Lusis, Schmidt, Siitonen és jóma­gam — csak becsületből ver­senyeztünk tovább. Hogy mennyire biztos voltam az aranyéremben, azt bizonyít­ja, hogy a világcsúcs után két kísérletet kihagytam. Koltai edző tévedése Németh Miklós — Németh Imre kalapácsvető olimpiai bajnokunk fia — 15 éves ko­rában 97 métert dobott kis­labdával, 60 méteren 7.1 má­sodperc volt a legjobb ered­ménye, távolugrásban pedig 634 cm. Azután hat év eltel­tével, 21 évesen 78,20 m-t dobott gerellyel. Teljesítmé­nye akkoriban nemcsak ma­gyar csúcs volt, de a har­madik legjobb eredmény a világon. A várt folytatás azonban jó ideig elmaradt. Edzője, Koltai Jenő a követ­kezőket-nyilatkozta 1967-ben: Németh Miklós Persze sok függ attól, hogy bírja-e majd azt a fan­tasztikus fizikai megterhelést ,a vállízülete, amelyet a ge­relyhajítás jelent." A mester tévedett. Miklós labizomza­ta nem bírta a megterhe­lést. Súlyos sérülései miatt csak hét évvel később, 1974-ben sikerült túldobnia a korábbi egyéni csúcsát. A 87,44 m-es teljesítményének — mini mondotta — ugyanúgy örült, mint a montreali világcsúcs­nak. — Hallhatnánk valamit a hét szűkös esztendő okairól? — 1967 őszén a combköze­lítő izmom elszakadt. A ge­relyvetésnél az utolsó előtti lépés a kritikus, ekkor ugyanis fokozott terhelésnek van kitéve a jobb láb. A mexikóvárosi olimpián e ma­kacs sérülés miatt nem tud­tam tudásom legjavát nyúj­tani. Sokszor éreztem úgy, tiogy már teljesen egészséges vagyok, azután a legközeleb­bi versenyen a kritikus lé­pésnél ismételten „elszakad­tam". — Münchenben is a vára­kozás alatt maradt teljesít­ménye. — Valóban. Pedig akkor már egészséges volt a lábam. Egy szakmai tévedés áldo­zata lettem. Azt hittem ugyanis, hogy erővel mindent meg lehet oldani. Hiába éreztem azonban hat kaffer­bivaly erejét a testemben, a technikám csapnivaló volt. Sem azelőtt, sem azután nem voltam olyan jó erőben, mint a müncheni olimpián. He­tedik helyezésem egyértelmű­en bizonyította: új utat kell keresnem. Már jövőre ? — Két kudarc után milyen reményekkel utazott Mont­realba? — Esélyes voltam érmes helyezésre. 1975-ben sikerült eltalálnom a technikai és a fizikai felkészülés- helyes arányát. Vitathatatlan fö­lénnyel nyertem az olimpiát, és még azt sem mondhatom, hogy a nagy dobás vala­mennyi tényezője engem tá­mogatott abban a percben. Például lehetett volna vala­mivel jobb a széljárás, azon­kívül a fülledt, párás leve­gő sem tekinthető optimális­nak. — Véleménye szerint mi­kor dobják túl világcsúcsát? — Akar már jövőre is megdönthetik legjobb telje­sítményemet. Én a finn Ho­vinenre „gyanakszom". Bár honfitársa, Siitonen jobb versenyző, de súlyos könyök­operációja után ő már nem lehet rám veszélyes. Az or­vostudomány csodájának te­kintem, hogy tíz hónappal a súlyos műtétje után ezüstér­met nyert az olimpián. — Milyen a helyzete a magyar gerelyvetők társasá­gában? — Pillanatnyilag első va­gyok az egyenlők között. Hogy meddig, nem tudom Tény az, hogy Paragi, Boros, Csík, Erdélyi és a többiek nagyon tehetségesek, miként a közvetlen utánpótlás is szép jövő előtt áll. A szege­di Kiss, Máté és Nagy, az­után Szoboszlai, Temesi., hogy csak néhány nevet említsek, néhány éven belül biztos 80 méteres gerelyve­tő lehet. — Mi várható a moszkvai olimpián? A világcsúcstartó a kérdés elhangzása után kissé értet­lenül nézett rám. — Már az is nagy szó lenne, ha ver­senyzőként lennék jelen a következő olimpián. Nem, azt hiszem, a szovjet fővárosban már nem tudom megvédeni bajnoki címemet. Harminc­négy évesen az ifjú titánok elien?! • Méltányoltam az olimpiai bajnok szerénységét, de any­r.yit azért megjegyeztem, hogy Kulcsár Gergely pon­tosan 34 esztendős volt, ami­kor bronzérmet nyert a me­xikóvárosi olimpián. Igaz is, bólintott rá, és jó­ízűen kezdte kanalazni az időközben feltálalt halászle­vet. Thékcs István A Szegeden megrendezett egyetemi és főiskolai tollas­labda-bajnokságon jól szere­peltek városunk egyetemi és főiskolai hallgatói. Eredmé­nyek : Férfi egyes: ... 3. Var. ró (SZOTE). Női egyes: ... 3. Joó és Csóti (mindket­tő Juhász Gyula Tanárképző Főiskola). Férfi páros: ... 3—4. Varró. Veszprémi (SZOTE). Női páros: ...3— 4. Joó, Csót'i (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola). A csa­patok pontversenyében: 1. Műszaki Egyetem (Buda­pest) 31, 2—3. SZOTE és Bp. Tanárképző Főiskola 19—19, 4. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 9 ponttal. Labdarúgó világbajnoki selejtező-mérkőzések ered­ményei: Mexikó—Kanada 0:0. Toluca, 35 ezer néző. A csoport mindhárom együttese 4—4 ponttal fejez­te be a küzdelmet. Mexikó gólkülönbsége a legjobb, így ők inár eljutottak a követ­kező fordulóba, míg Kanada és az Egyesült Államok sem­leges pályán újabb mérkő­zést vív a második, tovább­jutó helyért. Koppenhágá­ban: Dánia—Ciprus 5:0 (0:0). 31 ezer nézó. Góllövők: Nielsen (54. p. 11-esből, 60. p.), Jensen (64. p. 11-esből, 68. p.), Kristensen (75. p.).

Next

/
Thumbnails
Contents