Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

2 Csütörtök, 1976. október 28. Megnyílt a szocialista országok első lodományos diákköri konferenciája A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerdán megnyílt i szocialista országok első tudományos diákköri konferenciája, amelyen tíz testvérország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság — mintegv százötven fiatal képviselője tanácskozik közös feladataikról, együttműködésük további lehetőségeiről és módjairól. Az egyetem aulájában rendezett ünnepélyes megnyitó ülésen részt vettek a szocialista testvérországok ifjúsági szervezeteinek vezetői, és ott voltak a magyar felsőoktatási intézmények képviselői is. Az elnökségben foglaltak helyet dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, dr. Caramvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és dr. Csáki Frigyes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A Nemzetközi Diálcszövetséget B. Bangura, a titkárság tagja képviselte. A DIVSZ-induló elhangzása után dr. Maróthy László köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd a rendező szervek — a KISZ Központi Bizottsága, az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia nevében — megnyitotta a négynapos nemzetközi tanácskozást. A konferencia előzményeiről szólva a KISZ KB első titkára elmondotta, hogy az elmúlt évek 6orán dinamikusan fejlődtek a szocialista országok egyetemein és főiskoláin működő tudományos diákkörök kapcsolatai, s ezzel együtt érlelődött a gondolat, hogy a szakmai és tudományos kapcsolatok új munkaformájaként hozzunk létre nemzetközi konferenciarendszert, amely Időről időre alkalmat ad a szakmai és tudományos kapcsolatok erősítésére a testvéri Ifjúsági szervezetek együttműködésének továbbfejlesztésére, tartalmi bővítésére. Egyúttal lehetőséget nyújt nz egyetemifőiskolai hallgatóknak arra, hogy részt vállaljanak a szocialista közösség sokoldalú tudományos, műszaki, gazdasági együttműködésében, s megismerjék a közös munka, a szocialista építés eredményeit. — Megalapozott, Jogos igény, hogy egyetemeink és főiskoláink hasznos, élö tudást adjanak hallgatóinknak, a diákok szakmai tanulmányaikkal egyidőben megismerjék a társadalomnak a szakemberekkel szemben támasztott követelményeit, s az egyetemi-főiskolai hallgatók ismeretanyaga is a konkrét népgazdasági érdekeket szolgálja. Ez az alapja a tudományos diákköri mozgalom fejlődési irányai és eredményei is mutatják: hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az egyetemek és a főiskolák nyitottabbá, érzékenyebbé váljanak közéletünk iránt. Ügy fejlesztjük tovább a mozgalmat, hogy a valós társadalmi, gazdasági problémák megoldását szolgálja. — A testvéri szocialista országok Ifjúsági szövetségeinek, egyetemeinek és főiskoláinak munkájában jelentős a tudományos diákköri munka szerepe, a hallgatók szakmai felkészítése, a tudományos kutatómunka módszereinek elsajátítása. Egymás eredményeinek, tapasztalatainak megismerése — közös ügyünk. Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi tanácskozás mindannyiunk számára hasznos lesz, új lehetőségeket nyit a további mozgalmi, szakmai és tudományos együttműködésre, s bízunk abban is, hogy tanácskozásainkat nemzetközi tudományos diákköri konferenciák sora követi majd. Ezt kővetően Óvári Miklós tartott előadást. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a mostani nemzetközi konferencia újabb lendületet ad a tudományos diákkörök munkájának, s ezzel segíti a felsőoktatási intézményeinket abban, hogy eredményesen oldjá.c m»g a nároui — egymisaai szorosan összefüggő — feladatukat: az oktatást, nevelést és a tutícmáiiyos ku atásra vaió felkészítést. A tudományos diákkörök fejlőd ese érté res tarta'ommal tölti meg az ifjúsági szervezetek munkáját Hozzájárul ahhoz, hogy az ismerkedés a tudománnyal együtt járjon a társadalmi kérdetek iránti fogékonyság erősödésével, a politikai aktivitás fokozódásával, röviden: a kommunista szakemberekre jellemző tulajdonságok kialakításávaL — A szocialista országokban — folytatta — erősödik az a felismerés és tudatos törekvés, hogy az építőmunka bonyolult problémáinak megoldásában sokoldalú együttműködésre van szükség. Ez tükröződik a szocialista országok gazdasági integrációjának komplex programjában, s a különböző kétés többoldalú együttműködési megállapodások növekvő számában. Ez az együttműködés nagy jelentőségű a tudományos kutatások területén is. A szocialista fejlődésnek ez az általános tendenciája tükröződik abban is, hogy a tudományos diákkörök most kilépnek a nemzetközi szintérre, feladatuknak tekintik az egyetemi-főiskolai ifjúság felkészítését a gyoi-san fejlődő nemzetközi tudományos együttműködésből adódó feladatok megoldás'ra is ily mu-ion lehciőség*t fetemíenefe arra, hogy népeink fiatal értelmisége szelesebb látókörre tegyen szert, megismerje egymást, egymás eredményeit és problémáit, s a nemzetközi tudományos együttműködésben való részvételt munkája szerves és természetes részének tartsa, örülünk, hogy hazánk otthont adhatott e jelentős rendezvénynek. Övári Miklós a továbbiakban arról szólt, hogy a szocialista országokat vezető kommunista pártok tudománypolitikájának kialakítá sa során is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a felsőfokú oktatásnak. Ennél, köszönhető, hogy a felsőoktatás a szocialista országokban — így hazánkban is — oz elmúlt évtizedekben imponáló módon fejlődött. A szellemi és az anyagi feltételek számottevő bővülése egyben azt is jelentette, hogy nagymértékben fejlődött a felsőoktatási Intézményekben a tudományos kutatómunka. Jelentős érdekünk fűződik ahhoz, hogy az egyetemeken és főiskolákon dolgozó, magasan kvalifikált tudósok, kutatók, bekapcsolódjanak a társadalom, a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásába. — Az egyetemi-főiskolai hallgatók tudományos munkában való részvételének számos konkrét formája alakult ki. E formák és módszerek közül a legelterjedtebb és a legtöbb figyelmet érdemlő: a tudományos diákkör. A tudományos diákkörök a felsőoktatási intézményekben olyan fórumokká, olyan alkotó műhelyekké váltak, amelyek a kiemelkedő tehetségű hallgató számára biztosítják a tananyagot meghaladó ismeretek megszerzését, a tudományos kutatómunka módszereinek elsajátítását, az életpályára való eredményesebb felkészülését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség felismerte a tudományos diákkörök jelentőségét, és munkájában megfelelő figyelmei fordított a diákköri mozgalomra. Ösztönözte mind szélesebb elterjedését, kezdeményezője volt továbbfejlesztésének szervezte az egyre kiterjedtebb és egyre hatékonyabbá váló nemzetközi együttműködést Meggyőződésem, hogy a mostani nemzetközi konferencia eredményesen fog hozzájárulni az egyetemek és főiskolák, az ifjúsági szövetségek tagjai közötti szakmai, tudományos együttműködéshez, a közös munkában születő őszinte és mély baráti kapcsolatok kialakulásához, egymás megismeréséhez. A megnyitó ülésen felolvasták azokat a táviratokat amelyekben a szocialista országok ifjúsági szövetségei és tudományos aKadémiái köszöntették a konferenciát. Az ünnepséget követően a konferencia résztvevői szekcióüléseken tanácskoztak, illetve szakmai programokon vettek részt. A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSE Szerdán délelőtt a moszkvai Kremlben 1517 képviselő, köztük az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek jelenlétében megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek ezután elfogadták az ülésszak napirendjét és megválasztották az elnökség három új elnökhelyettesét. Az ülésszak holnap folytatja munkáját FRANCIA PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége Joseph Trehel, az yvelinnes-i pártbizottság titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lendvai István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese fogadta. Közlemény az MSZMP Közpanti Bízollságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) források feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzetet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz. hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. O Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Népünket, ifjúságunkat ezek tiszteletére és megbecsülésére neveli. Munkásosztályunk forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építő munkánk nagy lendítő ereje a cselekvő, szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiasság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a teslvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sikereiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen, és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommunizmus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. J A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyol : figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának párti6kolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. C A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A párialapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek mep az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. Felhívja a kommun stákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért, * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt, és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, p Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagj't felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság új titkára Ma Rhodesia• Genf (MTI) Ma kezdődnek Genfben a rhodesiai rendezést célzó tárgyalások, a nemzeti felszabadító mozgalmak, valamint Nagy-Britannia és Salisbury törvénytelen rezsimjének képviselői között. A konferencia rendkívül nehéz körülmények között kezdi meg munkáját, mivel Rhodesia fehér kisebbségi „kormánya" n genfi értekezlet igyeszik szabotálni a hatalom haladéktalan és feltétel nélküli átadását az afrikai többségnek. Ian Smith, a fajüldöző rendszer vezetője Genfbe érkezve, ismételten ultimátumszerűén követelte, hogy a konferencia maradjon meg az amerikai—angol „csomagterv" megvitatásánál, mert ellenkező esetben elhagyja az üléstermet. Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben született. Munkáscsaládból származik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a partnak. 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ Központi Vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ-bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ budapesti bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vasés Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság - tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta.