Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

2 Csütörtök, 1976. október 28. Megnyílt a szocialista országok első lodományos diákköri konferenciája A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerdán megnyílt i szocialista országok első tudományos diákköri konfe­renciája, amelyen tíz test­vérország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság — mintegv százötven fiatal képviselője tanácskozik kö­zös feladataikról, együttmű­ködésük további lehetőségei­ről és módjairól. Az egyetem aulájában rendezett ünnepé­lyes megnyitó ülésen részt vettek a szocialista testvéror­szágok ifjúsági szervezeteinek vezetői, és ott voltak a ma­gyar felsőoktatási intézmé­nyek képviselői is. Az elnök­ségben foglaltak helyet dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Caramvölgyi Ká­roly oktatási miniszterhelyet­tes és dr. Csáki Frigyes, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke. A Nemzetközi Diálcszövetséget B. Bangura, a titkárság tagja képviselte. A DIVSZ-induló elhang­zása után dr. Maróthy László köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd a rende­ző szervek — a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia nevé­ben — megnyitotta a négy­napos nemzetközi tanácsko­zást. A konferencia előzményei­ről szólva a KISZ KB első titkára elmondotta, hogy az elmúlt évek 6orán dinamiku­san fejlődtek a szocialista országok egyetemein és fő­iskoláin működő tudományos diákkörök kapcsolatai, s ez­zel együtt érlelődött a gon­dolat, hogy a szakmai és tudományos kapcsolatok új munkaformájaként hozzunk létre nemzetközi konferencia­rendszert, amely Időről idő­re alkalmat ad a szakmai és tudományos kapcsolatok erő­sítésére a testvéri Ifjúsági szervezetek együttműködésé­nek továbbfejlesztésére, tar­talmi bővítésére. Egyúttal le­hetőséget nyújt nz egyetemi­főiskolai hallgatóknak arra, hogy részt vállaljanak a szo­cialista közösség sokoldalú tudományos, műszaki, gazda­sági együttműködésében, s megismerjék a közös mun­ka, a szocialista építés ered­ményeit. — Megalapozott, Jogos igény, hogy egyetemeink és főiskoláink hasznos, élö tu­dást adjanak hallgatóinknak, a diákok szakmai tanulmá­nyaikkal egyidőben megis­merjék a társadalomnak a szakemberekkel szemben tá­masztott követelményeit, s az egyetemi-főiskolai hallga­tók ismeretanyaga is a konk­rét népgazdasági érdekeket szolgálja. Ez az alapja a tu­dományos diákköri mozgalom fejlődési irányai és eredmé­nyei is mutatják: hozzá kí­vánunk járulni ahhoz, hogy az egyetemek és a főiskolák nyitottabbá, érzékenyebbé váljanak közéletünk iránt. Ügy fejlesztjük tovább a mozgalmat, hogy a valós tár­sadalmi, gazdasági problé­mák megoldását szolgálja. — A testvéri szocialista országok Ifjúsági szövetsé­geinek, egyetemeinek és fő­iskoláinak munkájában je­lentős a tudományos diákkö­ri munka szerepe, a hallga­tók szakmai felkészítése, a tudományos kutatómunka módszereinek elsajátítása. Egymás eredményeinek, ta­pasztalatainak megismerése — közös ügyünk. Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi tanácskozás mindannyiunk számára hasznos lesz, új le­hetőségeket nyit a további mozgalmi, szakmai és tudo­mányos együttműködésre, s bízunk abban is, hogy ta­nácskozásainkat nemzetközi tudományos diákköri konfe­renciák sora követi majd. Ezt kővetően Óvári Miklós tartott előadást. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a mostani nem­zetközi konferencia újabb lendületet ad a tudomá­nyos diákkörök munkájának, s ezzel segíti a felsőoktatási intézményeinket abban, hogy eredményesen oldjá.c m»g a nároui — egymisaai szorosan összefüggő — feladatukat: az oktatást, nevelést és a tutícmáiiyos ku atásra vaió felkészítést. A tudományos diákkörök fejlőd ese érté res tarta'ommal tölti meg az if­júsági szervezetek munkáját Hozzájárul ahhoz, hogy az ismerkedés a tudománnyal együtt járjon a társadalmi kérdetek iránti fogékonyság erősödésével, a politikai ak­tivitás fokozódásával, rövi­den: a kommunista szakem­berekre jellemző tulajdonsá­gok kialakításávaL — A szocialista országok­ban — folytatta — erősödik az a felismerés és tudatos törekvés, hogy az építőmun­ka bonyolult problémáinak megoldásában sokoldalú együttműködésre van szük­ség. Ez tükröződik a szocia­lista országok gazdasági in­tegrációjának komplex prog­ramjában, s a különböző két­és többoldalú együttműködé­si megállapodások növekvő számában. Ez az együttmű­ködés nagy jelentőségű a tudományos kutatások terü­letén is. A szocialista fejlő­désnek ez az általános ten­denciája tükröződik abban is, hogy a tudományos diák­körök most kilépnek a nem­zetközi szintérre, feladatuk­nak tekintik az egyetemi-fő­iskolai ifjúság felkészítését a gyoi-san fejlődő nemzetközi tudományos együttműködés­ből adódó feladatok megoldá­s'ra is ily mu-ion lehciősé­g*t fetemíenefe arra, hogy népeink fiatal értelmisége szelesebb látókörre tegyen szert, megismerje egymást, egymás eredményeit és problémáit, s a nemzetközi tudományos együttműködés­ben való részvételt munkája szerves és természetes részé­nek tartsa, örülünk, hogy hazánk otthont adhatott e jelentős rendezvénynek. Övári Miklós a továbbiak­ban arról szólt, hogy a szo­cialista országokat vezető kommunista pártok tudo­mánypolitikájának kialakítá sa során is megkülönbözte­tett figyelmet szentelnek a felsőfokú oktatásnak. Ennél, köszönhető, hogy a felsőok­tatás a szocialista országok­ban — így hazánkban is — oz elmúlt évtizedekben im­ponáló módon fejlődött. A szellemi és az anyagi felté­telek számottevő bővülése egyben azt is jelentette, hogy nagymértékben fejlődött a felsőoktatási Intézmények­ben a tudományos kutató­munka. Jelentős érdekünk fűződik ahhoz, hogy az egyetemeken és főiskolákon dolgozó, magasan kvalifikált tudósok, kutatók, bekapcso­lódjanak a társadalom, a népgazdaság előtt álló felada­tok megoldásába. — Az egyetemi-főiskolai hallgatók tudományos mun­kában való részvételének szá­mos konkrét formája ala­kult ki. E formák és mód­szerek közül a legelterjed­tebb és a legtöbb figyelmet érdemlő: a tudományos di­ákkör. A tudományos diák­körök a felsőoktatási intéz­ményekben olyan fórumok­ká, olyan alkotó műhelyekké váltak, amelyek a kiemelke­dő tehetségű hallgató számá­ra biztosítják a tananyagot meghaladó ismeretek meg­szerzését, a tudományos ku­tatómunka módszereinek el­sajátítását, az életpályára való eredményesebb felké­szülését. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség fel­ismerte a tudományos diák­körök jelentőségét, és mun­kájában megfelelő figyelmei fordított a diákköri mozga­lomra. Ösztönözte mind szé­lesebb elterjedését, kezde­ményezője volt továbbfej­lesztésének szervezte az egy­re kiterjedtebb és egyre ha­tékonyabbá váló nemzetközi együttműködést Meggyőző­désem, hogy a mostani nemzetközi konferencia ered­ményesen fog hozzájárulni az egyetemek és főiskolák, az ifjúsági szövetségek tag­jai közötti szakmai, tudomá­nyos együttműködéshez, a közös munkában születő őszinte és mély baráti kap­csolatok kialakulásához, egy­más megismeréséhez. A megnyitó ülésen felol­vasták azokat a táviratokat amelyekben a szocialista or­szágok ifjúsági szövetségei és tudományos aKadémiái köszöntették a konferenciát. Az ünnepséget követően a konferencia résztvevői szek­cióüléseken tanácskoztak, il­letve szakmai programokon vettek részt. A LEGFELSŐBB TANÁCS ÜLÉSE Szerdán délelőtt a moszk­vai Kremlben 1517 képviselő, köztük az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek jelenlé­tében megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának ülésszaka. Az ülés­szakot Vitalij Ruben, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek ezután el­fogadták az ülésszak napi­rendjét és megválasztották az elnökség három új elnökhe­lyettesét. Az ülésszak holnap folytatja munkáját FRANCIA PARTMUNKAS­KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Bu­dapestre érkezett a Francia Kommunista Párt pártmun­kásküldöttsége Joseph Tre­hel, az yvelinnes-i pártbizott­ság titkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Lendvai István, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese fogadta. Közlemény az MSZMP Közpanti Bízollságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) források feltárását és hasz­nosítását, a magas fokú tár­sadalmi felelősségérzetet, az alkotmányos rend és az ál­lampolgári fegyelem érvé­nyesítését. A szocialista állam szere­pének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ah­hoz, hogy a forradalmi folya­matot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kul­turális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoz­tassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű el­látása előmozdítja a társa­dalmi érdek hatékony érvé­nyesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló cél­hoz. hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. O Pártunk, munkásosz­tályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múl­tunk minden valódi értéké­nek. Népünket, ifjúságunkat ezek tiszteletére és megbe­csülésére neveli. Munkásosz­tályunk forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának ala­kulásáért, népünk, nemze­tünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus tes­tesíti meg. Építő munkánk nagy lendítő ereje a cselek­vő, szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunk­ra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjá­nak tekinti. A hazafiasság és a proletár internacionalizmus a rend­szerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két olda­la, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommuniz­mus világméretű győzelmé­ért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionaliz­mus politikánk sarkalatos el­ve, amely jelenti: a nemze­ti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egy­ség megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös tá­mogatást, elvtársi együtt­működést; a rendszeres két­oldalú és sokoldalú véle­ménycseréket, a mozgal­munk alapját képező mar­xista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő tovább­fejlesztését, ideológiai együtt­működésünk erősítését, a ta­pasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdések­ben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a teslvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás sikereiben. A szocialista közösség or­szágainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése a proletár internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen, és a felszaba­dult országok népeinek im­perialistaellenes harca érté­kes támogatás szocialista épí­tőmunkánkhoz, a közös erő­feszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szoli­daritás, amelyet küzdelmük­kel a szocialista országok né­pei, kommunista és mun­káspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista haza­fiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionaliz­mus, mind a kozmopolitiz­mus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkez­zék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemé­ben mindig fellépett és a jövőben is fellép az anti­kommunizmus és a szovjet­ellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyver­ként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. J A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti töké­letesítésével is a propagan­damunka minőségi fejleszté­sét kell segíteni. Az okta­tás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett na­gyol : figyelmet kell fordí­tani a marxista tudás gyara­pításának párti6kolán kívüli formáira, az önálló tanulás­ra, az alapozó oktatáson túl­menően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésé­re, a tananyagok színvonalá­nak emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehango­lására. A pártoktatás céltu­datosságát és tervszerűségét növelve a párttagokat a szer­vezett oktatás különböző tan­folyamaira a politikai szük­ségleteknek, a résztvevők ér­deklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság meg­állapítja: a propagandisták­kal szemben a legfőbb köve­telmény, hogy magas elmé­leti színvonalon, alkotó felfo­gásban terjesszék a marxiz­mus—leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntele­nül fejlesszék tudásukat, elő­adói készségüket, pedagógiai ismereteiket Szükségesnek tartja, hogy a társadalom­tudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind na­gyobb számban kapcsolódja­nak be a propagandamun­kába. C A Központi Bizottság felhívja a pártbizottsá­gok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglal­kozzanak elméleti kérdések­kel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szel­lemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támoga­tást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A párialapszervezetek fe­lelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörük­be tartozó pártpropagandát A párttagok képzésével, ne­velésével segítsék a szocia­lista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsa­nak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folya­matosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdései­ről, és ismerkedjenek mep az oktatás eszmei, politikai ta­pasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy töme­geket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocia­lista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizott­ság elvárja a pártszerveze­tektől, hogy mindennapi te­vékenységükben nagy figye­lemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka felada­taival. Felhívja a kommu­n stákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásu­kat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szo­cialista hazánk további fel­virágoztatásáért, * A Központi Bizottság ülé­se a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tár­gyalt, és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, p Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása mi­att, érdemei elismerése mel­lett központi bizottsági tit­kári tisztsége alól felmen­tette; — Borbély Sándor elvtár­sat, a Központi Bizottság tagj't felmentette a KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasz­totta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el álla­mi tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság új titkára Ma Rhodesia­• Genf (MTI) Ma kezdődnek Genfben a rhodesiai rendezést célzó tár­gyalások, a nemzeti felszaba­dító mozgalmak, valamint Nagy-Britannia és Salisbury törvénytelen rezsimjének képviselői között. A konfe­rencia rendkívül nehéz kö­rülmények között kezdi meg munkáját, mivel Rhodesia fe­hér kisebbségi „kormánya" n genfi értekezlet igyeszik szabotálni a hata­lom haladéktalan és feltétel nélküli átadását az afrikai többségnek. Ian Smith, a faj­üldöző rendszer vezetője Genfbe érkezve, ismételten ultimátumszerűén követelte, hogy a konferencia maradjon meg az amerikai—angol „cso­magterv" megvitatásánál, mert ellenkező esetben el­hagyja az üléstermet. Borbély Sándor 1931-ben Nagybun községben született. Munkáscsaládból származik. 1947 óta vesz részt a mun­kásmozgalomban, s 1950 óta tagja a partnak. 1949-ig szer­számlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt köve­tően függetlenített ifjúsági vezetőként tevékenykedett, járási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhala­son, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ Központi Vezetőségének fő­instruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főis­kolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ-bizottságának első tit­kári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságá­nak, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ budapesti bizottsá­gának első titkára. Ugyaneb­ben az évben, az első orszá­gos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagjává választot­ták. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfő­iskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas­és Fémművek pártbizottsá­gának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság - tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedé­si osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává vá­lasztotta.

Next

/
Thumbnails
Contents