Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

81 Szerda, 1976. október 27: Szocialista országok hadtörténészeinek tapasztalatcseréié Nemzetközi kerekasztal- lágyi Erzsébet Gimnázium II. konferencia kezdődött ked- osztályosainak múzeum; tan­den az Országos Hadtörténe- óráján, amelyen az interna­ti Múzeumban. A Varsói cionalizmus és a nemzetközi Szerződés tagországai hadtör- kapcsolatok formáiról tartot­téneti múzeumainak parancs- tak előadást. nokai, és a magyar történe- Délután a küldöttek részt ti múzeumok igazgatói az in- vettek a Magyar önkéntesek ternacionalista nevelést szol- a spanyoi nép szabadsághar­gáló tevékenységükre ta- cában című vándorkiállítás nácskoznak. megnyitásán, s az ez alka­Dr. Bán Károly ezredes, lomból rendezett hangverse­politikai főcsoportfőnök-he- nyen. Szerdán együttes ülé­lyettes nyitotta meg a négy- sen, csütörtökön kétoldalú napos konferenciát. Hetés megbeszéléseken folytatják a Tibor alezredes, a múzeum tapasztalatcserét. (MTI) Szakszervezeti titkárok értekezlete A Textilipari Dolgozók Szakszervezete tegnap, ked­den a KSZV Szegedi Ken­derfonógyárában rendezte meg az ország déli és keleti megyéiben levő textilipari üzemek szakszervezeti titká­rainak értekezletét Az egész napos tanácsko­záson — amelyen részt vett D obóczky Károlyné, az SZMT titkára is — dr. Bíró Györgyné, a textiles-szak­szervezet főtitkára tartott tá­jékoztatót a 45 titkárnak az aktuális szakszervezeti fel­adatokról. parancsnoka vitaindító be­számolójában arról szólt, hogy a Hadtörténeti Múzeum tudományos és közművelődé­si tevékenységével miként segíti elő az ifjak internacio­nalista nevelését. Elmondot­ta többek között, hogy az elmúlt tanévben 120 000 bu­dapesti és vidéki tanuló lá­togatott a múzeumba. Az ál­landó és időszaki kiállításo­kon 2014 tárlatvezetést tar­tottak, ezenkívül számos tör­ténelemórára, úttörőavatásra, iskolai ünnepségre került sor. Ebben a tanévben még szélesebbre tárták a múzeum kapuit az ifjúság előtt. Le­hetővé teszik, hogy a szocia­lista hazafiság és nemzetkö­ziség, honvédelem, helytál­lás, felelősség, nemzetközi kapcsolatok témájú osztály­főnöki órákat is a múzeum­ban tartsák, A vendégek megtekintették a múzeum történeti kiállítá­sait, és részt vettek a Szi­Kohászsikerek Az idén 70 millió forint értékű alapanyag- és ener­gia-megtakarítást terveztek a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben. Ennek a hatal­mas értéknek csaknem a fe­lét, 32,2 millió forintot az energiahordozóknak gazda­ságosabb felhasználásával kívánták elérni. A közel­múltban készült értékelés szerint a megtakarítási ter­vet az utolsó .negyedév de­rekáig sikerül teljesíteni. Szá m ít á st ec h n i ka A KGST-tagállamok köz- feladatokat Megtárgyalták a lekedési számítástechnikai gépesített helyfoglalási rend­együttműködését koordináló meghatalmazottak tanácsa Budapesten tartotta IX. ülé­sét. Egyeztették a közös vasúti teherkocsipark (OPW) számítógépes automatikus Irányítási rendszerére való áttérés elveit, a bevezetés­hez szükséges Intézkedések roly ütemezését és felosztották a ügyi szer egységes követelményeit és összehangolták a létreho­zásához szükséges teendőket A szervezet műszaki-tudo­mányos tanácsának elnökét, A. P. Petrov akadémikust kedden fogadta Rödönyi Ká­közlekedési és posta­miniszter. Lakásépítő fiatalok Hétfőn délutánra 240 egye- És természetesen megtud- összeg. S hogy melyik la­dül élő, vagy már családos hatták azt is a fiatalok, mi- kásupusra mennyit kell be­fiatal kapott meghívót a lyen jogaik vannak, mint a fUctrvük _ váiiaiali tá­népfiont űjszegedi szerveze- Tabán lakásszövetkezet tag­tétől, és a Tabán LakásépPö iainak. Megismerkedtek a la- mogatás'ól, a szociálpolitika­es Fenntartó Szövetkezettől, kásépítést bonyolító szerve- kedvezménytől függően —, A meghívottak valamennyi- zet alapszabályával, s meg- megtudnaíiák a hétfői tájé­en a garzonházban laknak választották maguk közül az koztatóból az érdekeltek. A részközgyűlés előadója, érdekeiket képviselőket, a Pontosabban az érdeklődők. Aszódy János, a lakásszövet- két lakóbizottság és az in- A Tabán lakásszövetkezet kezet igazgatóságának elnök- téző bizottság tagjait is. részközgyűlésére ugyanis az helyettese tájékoztatta őket A garzonház lakóinak egy érdekelteknek csak körül­airói, milyen feltételeket is csoportja már jövőre beköl- belül egyharmada ment el. keil teljesíteniük a fiatalok- tózhet az új lakásokba, mert Azok kedvéért tehát, akik el­nak, hogy jövőre, vagy két- vagy ifjúsági takarékbetét- foglaltságuk miatt nem hali­három év múlva igazi lakás- könyvükben, vagy havon- gathatták meg a tájékozta­hoz, másfél, két-, két és fél kénti megspórolt forintjaik- tót, sokszorosítják a lakás­szobás otthonhoz jussanak, ból összegyűlik a szükséges árak táblázatát. Opera és musical az Operettben 0 A szegedi színház vendégjátéka a Budapesti Művészeti Heteken Nehéz tárgyilagos sorokat kl 6em szellőztettek még a fikus bölcsességű Bionja, rögzíteni a szegedi szinház moszkvai Taganka Színház Réti Csaba Quintiporja, a tegnap este befejeződött pes- fölkavaró élményű, nagy ha- baritonisták: Börcsök István, ti vendégjátékáról. Legalább- tású bemutatói után, s amely Gyimesi Kálmán, Vághelyi is a szem- és fültanúnak terep éppen ezért nehezebb- Gábor remek karakterfigu­nehéz, hiszen az operai és nek, forróbnak tűnt, hiszen rái — sorolhatnánk még — prózai társulat előadásai a publikum óhatatlanul vi- kitűnő diszpozícióban, jele­egyértelmű, meggyőző sikert szonyít, összehasonlításokat sül fáradoztak a sikerért. A arattak, s ilyenkor hajlamos tesz. Nevezetesen most nem- dirigens Szalatsy Istvánnal az ember rózsaszínben látni csak a moszkvaiak sikerei- az élen, aki eléggé nem di­a világot. Hát még olyan nek árnyékával, de (a pró- csérhető ügyszeretettel a leg­helyszínen, a Fővárosi Ope- zatársulatnak) éppen a há- többet tehette azért, hogy a ziak La Manc/ia-produkció- Móra Ferenc regényéből rettben, ahonnan jószerivel Péter László egy eltűnt utcán a.) Nemcsak a városoknak, hanem ut­cáinak, sőt házainak is megvan a ma­guk története. Most ötven éve, 1926 nyarán, őszén bontották le a Víz előt­ti Palánk nagy részét, hogy helyet csináljanak a Dóm térnek, az egyete­mi épületeknek: a természettudomá­nyi intézeteknek és a klinikáknak. Juhász Gyulának nagyon fájt e pa­tinás városrész eltűnése; érthetőn, hi­szen a szülőháza is ott volt. 1927-ben keserűen írta egyik aforizmájában: „Most két belvárosi temetője van Sze­gednek. Az egyikben Tömörkény és Dankó nyugszik a másikban a palán­ki régi utcák élete." Egy másik afo­rizmában: „Ruskin könyvet írt Ve­lence köveiről. Szeged köveiről is le­hetne írni. azokról, amelyeket lebon­tottak." Másutt is fölpanaszolta: „Ná­lunk általában a nemzeti sportok kö­zé tartozik a költők szülőházának le­bontása ..." Űgv tessék elképzelni, hogy a mos­tani Dóm. az egykori Templom térről három párhuzamos kis utca futott ki a Tiszára: a Szegfű utca valahol ott nyílt, ahol most a belvárosi plébánia és az árkádok határa húzódik; az Ár­pád utca meg az egyetem Béke-épüle­tének kapuja táján. Kettejük közt, körülbelül a mostani Dóm tér közepe tájáról indult, és a szemészeti klini­kánál ért a Tisza-partra az Ipar utca. Különös varázst adott ennek az ősi városrésznek, hogy bár a város köze­pén volt. falusi csönd honolt benne. A Palánk utcahálózatának legré­gibb ismert megörökítése, mint Bálint Sándor Palánk című tanulmányában (19621 rámutat, 1713-ból való, és azt tanúsítja, hogy a mai Oskola. Eötvös, Somogyi, Oroszlán, Tömörkény, Bajza, továbbá a fél évszázada eltűnt Szegfű és Ipar utca nyomvonalát, irányát több évszázadosnak, minden bizony­nyal középkorinak kell tekintenünk. Áz 1777-ben készült Balla-féle térké­pen és az 1850. évi Bainville-félén lé­nyegében már ugvanannyl telek van, mint ahányat 1880-ból és a lebontás ideiéből, 1926-ból ismeritek. Sajnos, eltérőn más városrészektől, a Balla­féle térképen nincsenek a telkek he­lyébe beírva a tulajdonosok nevei, csupán a házszámok 113-tól 138-ig. Így csupán föltételezzük, hogy ekko­Az Ipar utca 1. számú ház Tisza-parti oldala. Csóka István ceruzarajza, 1926 ri lakói zömmel szerbek lehettek, akik a templomuk körül tömörültek. * Juhász Gyula szintén 1927-ben írta az Ipar utcáról: „Gyerekkoromban azt gondoltam, hogy a nagyapám mes­tersége miatt nevezték így el, csak később jöttem rá, hogy az Ipartestület székháza miatt, amely a sarkán állott. Hiszen a székház még ma is áll, de az utca, amelyet róla kereszteltek el, az már csak volt, de nincsen." A sarki iparitestületi székház — az utca egyetlen emeletes épülete — csak ha­ladékot kapott, de végzetét ő sem ke­rülhette el. Kezdhetnénk képzeletbeli sétánkat mindjárt ennél a névadó háznál, de akkor visszafelé kéne haladni a szá­mozásban. Egyszerűbb és logikusabb, ha a Tisza-parton állunk meg gon­dolatban, s a klinikák felé fordulva helyezzük el sorjában a fél #4százada eltűnt, földszintes, Víz előtti házacs­kákat. Előbb azonban ennek a helynek a történelmi nevezetességéről is emlé­kezzünk meg. Ahol képzeletben ál­lunk, ott lépett első ízben, 1833. szep­tember 3-án Szeged földjére Széche­nyi István. Gőzhajója, a Duna, itt a sörházkaszárnya előtt kötött ki. Gru­ber József, a kegyesoskola igazgatója köszöntötte „a legnagyobb magyart", és meghívta ebédre a hajóskaoitány­nyal együtt. Széchenyi elfogadta a szíveslátást, de a fáradhatatlan nem­zetnevelő előbb megmutatta és meg­magyarázta a hajóra özönlő szegediek­nek a gőzgép szerkezetét és génelyeit. Talán ugyanekkor volt az is. hogy a szegedi szájhagyomány szerint tekin­tetes Müller János jegyző úr a Szé­chenyit üdvözlő beszédét ezzel a káp­rázatos képzavarral fejezte be: — Méltóságod hazánk egén oly üs­tökös csillag, akinek a farka Sze­gedtől Titelig ér! Ha nem igaz is, jól van kitalálva. De lássuk most már az Ipar utca házait és lakóit. 0 Az 1. szám sarokház, egyben az Er­zsébet rakpart 15. számú háza is volt. A levéltárban őrzött Építési törzs­könyv szerint 1830-ban gazdája Schaffer Adámné Götz Borbála (1813 —1889), a 19. századi szegedi közélet nevezetes személyisége volt. Lánya Götz Jánosnak (?—1852), a szegedi polgárosodás egyik úttörőjének, a bel­városi kaszinó elnökének; felesége Schaffer Ádám gazdag vaskereskedő­nek, aki apósa tisztét is átvette a ka­szinó élén. A sógora Grünn János (1814—1874) nyomdász, a könyvnyom­tató Grünn Orbán (7—1828) fogadott fia. Czímer Károly áradozik róla. Az ifjú Bábi, ahogy becézték, sokoldalú, kiváló nevelést kapott: német és fran­cia nyelvtanárokat, zongoratanítókat és festőket; házi estélyein énekelt, zongorázott; a palánki templom kó­rusán szólót adott elő; művészi go­belinjei maradtak fönn. Gyermekeit is hasonlóan nevelte: Róza lányát Pálfy Ferenc ügyvéd, a későbbi polgármes­ter, Idát Kéry János földbirtokos vet­te el. (Folytatjuk.) javai kellett megküzdeni: született Vántus-opera, ez az mint ismeretes, a szegediek ízig-vérig ,.szegedi produk­ugyanazt a musicalt hozták, c.ó" csatát nyerjen a fővá­mely Darvas Ivánnal a cím- rosban. szerepben innen indult hazai Az orchester szerepe jóval hódító útjára. mérsékeltebb , Dole Wasser­Ennyit a kockázatról, mann—Joe Darion—Mitch amely végső soron természe- Leigh musicaljében, s a fent' tes, hiszen egy társulatnak, említett akusztikus viszo­melyet a Budapesti Művésze- nyoknak tulajdonképpen ti Hetekre meghívnak, szá- nincs is jelentősége Giricz molnia kell vele. Volt tehát Mátyás rendezésében: a mű­tétje, nem kevés, a négyna- zsikusok (Csala Benedek ve­pos turnénak — ugyanak- zetésével) fönt ülnek a szín­kor fölvillanyozó hatása is, padon, a díszletfalba vájt persze. Színészeknek, éneke- nelyedésben. Gyarmathy seknek, zenekari muzsiku- Ágnes sziklás börtönkompo­soknak kilépni a megszokott zfciója, a spanyol inkvizíciós hazai környezetből, s új kö- foglyok éjjeli menedékhelye, zegben — épületben, közön- a látvány képi erejével osz­seg előtt — megméretni; tatlan elismerést váltott ki, ami a szériában lejátszott, s kellő atmoszférát biztosí­netán rutinossá szürkült elő- tott, a kedvező fogadtatást adásokra rendszerint jótéko- megelőlegezvén, az első pil­nyan hat. Most sem történt lanatoktól. De nem tévesz­másként. A szegedi teátrum- tette el hatását Giricz Má­riái valamivel nagyobb néző- tyás jó néhány leleményes, teret zsúfolásig betöltő kö- groteszk beállítása sem, min­zönség premierfriss produk- denekelőtt pedig a tükörjá­ciókat látott, amelyeket ter- ték frappáns, fantáziagyújtó mészetesen a korábbi előadá- ötlete (a szegediek emlékez­sok tapasztalata érlelt meg. hetnek rá), amikor az elsö­Vántus István operáját za- tétülő teremben Carrasco jos tetszéssel fogadták, nem- mellvértjének, Aldonza koro­csak a tapsokon, a bekiabált nás fejdíszének tükörszem­bravókon mérhetően, de a cseitől az egész színházbei­folyosóbeszélgetéseken ls, ső „mint csillagmiriád ra­szünetben, ahol zenei, szín- gyog". Előadás végén Nagy házi életünk prominens sze- Zoltán, Király Levente, Vaj­mélyiségei nyilatkoztak ró- da Márta, ifj. Üjlaky László, la, igen kedvezően. A megle- Csizmadia László, Poór Pé­pelés általános volt, mert ter és a többiek csak nagy jóllehet az Aranykoporsó hí- sokára kerültek vissza az öl­rét a korábbi premier, de a tözőkbe. Vagyis hát a siker tavalyi szegedi operai talál- teljesnek, megérdemeltnek kozó is elvitte az országba, mondható, a rádió kétszer közvetítette Nincs persze szó . arról, teljes fölvételét, azért az élő hogy a szegedi színház vala­előadás személyes benyomá- mi hibátlan, képességeit sai pótolhatatlanok. Maga a messze túlhaladó teljesít­szinházkörnyezet (aligha ménnyel rukkolt volna elő mellékes) hasonlítatlanul — még ha a krónikás tolla esztétikusabb a mienkénél, most szebben is fogott. A viszont a színpadtól erőtel- vendégjáték művészi-szak­iesen leválasztott, felében- mai értékelését ezután kell harmadában aláépített or- e'végezni, annyi azonban °PerL ÖSSr- kétségtelen, mind az opera-, hatasa némileg módosult. _ ,„, , . ., , . . Míg a zenekari hangzásvi- mind a prozai tarsulat >gye" lága valamelyest lefogottabb, kszett és tudott erejéhez tompább színezetet kapott, mérten optimálisát nyújtani, énekszólamai átütőbbek let- s ez tulajdonképpen a leg­tek, inkább érvényesült a több> ami várható. Ezért volt színpad, s így eleve előnyö- kellemes érzés néhány napig sebb feltételekhez jutottak szegedinek lenni a Fővárosi az énekesek, a kórus: éltek Operettszínház táján, ahol íf vele. Berdál Valérig légié- esténként sokan vártak jegy­sen finom, árnyalt, pasztell- re> visszahozott belépőkre, sdnű Ti tanillája, Sinkó hiába — valamennyi elkelt, György markáns Diocletia- e.ővételben. nusa, Gregor József filozo- Nikolényi István • <

Next

/
Thumbnails
Contents