Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

Szerda, 197G. október 27. 3 Gázvezeték műenyagból A már épülő Északi városrészben kemény polietilénből készült műanyag csöveket fektetnek a DÉLÉP dolgozói. A kisnyomású gázvezetéknél alkalmazott — és a DÉGÁZtól tanult — eljárás nemcsal? azért gazdaságos, mert a műanyag csövek olcsóbbak, hanem, mert a polietilén előnyös tulajdonságokkal is rendelkezik. Az acélcsövek veszedelmének, az úgynevezett „agresszív talajvíznek" ellenáll, nem korrodeálódik, hajlítható és nyomáspróbája is egyszerű. Élettartamát gyártója, a solymári PEMÜ harminc-negyven évre becsüli. A csövek összeillesztésénél nincs szükség ívhegesztésre, a szigetelés és a hosszadalmas varrat- és szigetelésvizsgálat is feleslegessé válik. A műanyag csövek fektetése kevesebb fizikai munkát vesz igénybe, a kivitelezési időt az eddigi tapasztalatok szerint felére-harmadára csökkenti. S ez jelentős időnyereség a három kilométer hoszszú vezeték összeszerelésénél. Ha acélcső lenne, daru emelné. A műanyag csövet egyetlen ember is elbírja Gyenes Kálmán felvételei sütőberendezés próbája: plusz 230 fokon illesztik össze a csöveket Sajtótájékoztató flz erdőgazilaság és a faipar helyzetéről Az erdőgazdaság és faipar helyzetéről tartott kedden sajtótájékoztatót dr. Csontos Gyula, az Állami Fagazdasági Vállalatok országos központjának vezérigazgatója, a FAGOK budapesti székházában. Hazánk összes területének 16,4 százalékát borítja erdő, uz elmúlt 30 évben mintegy 1 millió hektáron telepítettek erdőket a vállalatok, mezőgazdasági üzemek. A telepítéseknél az erdészeti kutatások eredményeinek hasznosításával az ipar számára értékesebb fajták arányát növelték. Főként a fenyőét és a nyárfáét. Az erdőterületek növekedése nyomán a fakitermelés is fokozódott. Tavaly elérte a 6,9 millió köbmétert, és '1980-ban 7,4 millió köbméter fa kitermelése a feladat. A fafelhasználás is növekszik, ezért jelenleg is jelentős mennyiségben importálni kell ezt a nyersanyagot, elsősorban fenyőfát. Az erdeink zömét kitevő lombos fából azonban még felesleg is keletkezik, így exportálni is lehet. Évente mintegy 1 millió köbméter gömbfának megfelelő mennyiségű lombos faanyagot ad el tőkés országoknak külkereskedelmünk. Az elmúlt évben először kooperációs megállapodást is kötött a Lignimpex jugoszláv vállalatokkal, eszerint évi félmillió űrméter papírfát szállít a magyar fél, s cserében 80 tonna cellulóz érkezik papíriparunk számára. Az ezredfordulóig várhatóan 800 ezer hektár erdőtelepítésre alkalmas mezőgazdasági terület szabadul fel a racionális földhasznosítás nyomán. Ezen belül az V. ötéves tervidőszakban mintegy 45 ezer hektár telepítése a feladat. Az új erdők számára a Duna—Tiszaközi homokos mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területet és — a talaj védelmére — a lejtős hegy oldalakat, lankákat jelölték ki, de a nagyobb ipari városok körül is telepítenek erdőt, hogy új kirándulóközpontokkal gazdagítsák a városok környékét. Az erdőtelepítés mellett fontos a fakitermelés gépesítésének fokozása. Jelenleg a gépesítés . aránya alig ha ladja meg a 28 százalékot 1980-ig a tervek, szerint ez az arány 65 százalékra növekszik. Á népi ellenőrzés vizsgálatai A Szeged megyei városi és a Szeged járási Népi Ellenőrzési Bizottság Kalmár József elnökletével tegnap, kedden délután ülést tartott a városi tanácsházán. A NEB korábban megvizsgálta, hogy a vállalatok miként segítik a fizikai dolgozókat, a fiatal házasokat, a nagycsaládosokat az otthonteremtésben. A vizsgálat tapasztalataira felhívták az illetékes vállalatok figyelmét. Ennek sorári az üzemek több intézkedést tettek, például a Szegedi Ruhagyár dolgozói lakásépítésének támogatására lakásépítési alapot hozott létre, és új szaSzocialista országok honvétiefmf szervezeteinek tanácskozása A Magyar Honvédelmi Szövetség rendezésében kedden, tegnap megkezdődött a szocialista országok honvédelmi szervezetei anyagi és technikai küldöttségeinek IV. tanácskozása Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Ku. ba, NDK, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjetunió honvédelmi szervezetei küld őrségeinek részvéteiével. A tanácskozást Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára nyitotta meg. A küldöttek áttekintik a Moszkvában tartott III. tanácskozáson megszabott feladatok végrehajtásának helyzetét. Ezen túlmenően felmérik és egyeztetik a honvédelmi szervezetek anyag- és eszközigényeit az 1981—85-ös időszakra. bályzatot készített a lakáselosztáshoz. A KSZV-ben, a Szegedi Konzervgyárban is több intézkedés született azért, hogy dolgozóik lakásgondjain javítsanak. A NEB ugyancsak tegnap értékelte egy korábbi vizsgálatának hatását. Júliusban tárgyalták az építőipar lakossági szolgáltatása fejlődését. A megállapítások alapján a NEB felhívást intézett a Szegedi Építőipari Szövetkezet vezetőségéhez, és több intézkedést javasolt a Szegedi Járási Építőipari Szövetkezetnek, valamint az Ingatlankezelő Vállalatnak. A felhívás és a javaslat után a Szegedi Építőipari Szövetkezet felülvizsgálta árképzési rendszerét, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően új egységárakat alakított ki. Az IKV megszigorította a helyszíni ellenőrzést. A Szegedi Járási Építőipari Szövetkezet pedig lépéseket tett a fogyasztói-szolgáltató profil erősítésére, illetve az átszervezésre. A NEB elfogadta és megvitatta a Londoni körúti fiúnevelőotthon gazdaságvezetője tevékenységéről készült viszgálatot és felhívta az illetékes szervek figyelmét az ott tapasztalt hiányosságokra A vizsgálat után büntetőeljárás indult az otthon gazdaságvezetője ellen. segellátás gondjairól V

alószínű, a tévé Kék fény műsorában „szereplő" bűnözők kézrekerítéséről sem esik több szó a lakosság körében, mint a zöldségellátásról. Ügymond, favorit téma ez, s magától értetődik a jelenlegi körülmények között. A leves ízetlen — mondhatnánk, ehetetlen — sárgarépa, petrezselyem, zöldpaprika nélkül, sőt ha burgonya, hagyma, paradicsom, káposzta nincs a kamrában, maga az ebédfőzés is komoly nehézségekbe ütközik. Mindenki magyaráz, bírál, érvel, okoskodik, bizonygat, mellébeszél, javasol — asze. rint, hogy termelő-e vagy elosztó, vékonypénzű vevő-e vagy meggazdagodott polgár, érdekelt szervezet képviseiője-e vagy felelős politikus. Pedig végeredményben arról van szó, hogy bajok vannak a termeléssel, s korántsem csak a több hetes idei szárazság miatt. Mindenekelőtt innen ered a 30—40 százalékos, sokakat bosszantó, sőt fájdalmasan érintő áremelkedés, s amíg ezt a kérdést meg nem oldjuk, a helyzet inkább rosszabbodik, mintsem javulna. Szegeden is egyre-másra fejlesztik a felvásár, lási tevékenységet (aminek következtében jelenleg már nyolc átvevőtelep működik a városban), tovább bővült a közvetlen zöldségvásárlással is foglalkozó kiskereskedelmi boltok köre, mégis ez olvasható a városi tanács egyik jelentésében: „sok a hiánycikk és több esetben nem megfelelő a minőség". Hát éppen erről van szó. A mennyiségi és minőségi elégtelenség okai természetesen összetettek. Országosan már a IV. ötéves terv átlagában is körülbelül 5 százalékkal szűkebb volt a zöldségtermelő föld, mint korábban, tavaly pedig — 1974hez képest — már 11 százalékkal kisebb területen, 17 százalékkal kevesebb zöldséget termeltünk. Mint ismeretes, csökkent a mezőgazdasági munkaerőlétszám, ami jelentős részben szintén a dologigényes zöldségkultúrákra volt káros hatással. S mivel szűkült a termőterület, igen sok tapasztalt zöldségtermelő szakember ls másfelé keresett megélhetést. Ráadásul — kivéve talán a konzerv, és hűtőipari zöldborsó termesztését — a gépesítés is vontatottabban halad ebben az ágazatban, főként a magas árak következtében. A szakosítást akadályozta, hogy a zöldségtermelés, a felvásárlási áremelkedés lassú üteme miatt, nem nagyon vonzó a gazdaságok számára. Elmaradt az igényektől a minőségi vetőmagellátás, illetve nem rendelkeztünk gépesített betakarításra alkalmas fajták vetőmagjaival. A növényvédő szer és műtrágya árának emelkedése szintén érzékenyen érintette a zöldségtermelést. Egy közgazdasági tanulmányban hosszan lehetne sorakoztatni, boncolgatni a negatívan ható tényezőket. Itt csak annyit említünk még, hogy a zöldségtermelés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a jövedelembiztonság, ezt azonban a szövetl?ezeti gazdaságok — a különféle érdekek ütköződése miatt — alig érezték. Elég gyakori az olyan termelői vélemény, hogy egyoldalúan és szinte kizárólagosan a felvásárlók állapítják meg az árakat, s hogy a zöldségforgalom túlnyomó hányadát lebonyolító MÉK limitárainak sokszor semmi közük a realitáshoz, nem tükrözik a piaci helyzet kereslet-kínálatát. A Társadalmi Szemle októberi számában Dinnyés János megállapítja: „Egy-egy zöldség'élének a vártnál valamivel nagyobb termése esetén a felvásárlási árakat a felvásárlók a termék önköltsége alá süllyesztették, vagy át sem vették a felkínált árut. Áruhiány esetén pedig a termelők válogattak a legtöbbet ígérő felvásárlók között." Ez így van, s ezen az őszön a szegedi terme'ők jelentős része is igyekszik jobban fizető vevő után nézni. A fenti idézethez képest kissé egyoldalúnak tűnik azonban a Csongrád megyei felvásárló szerv vezetőjének hozzászólása egy zöldség-ügyben összehívott tanácskozáson. Ö ugyanis csal? arról beszélt: „Meg kellene követelni a szerződési fegyelmet, hogy a közös gazdaságok ne ad iái? el a MÉK orra elől az árut, ha máshol többet ígérnek érte." Most a téeszek „túl nagy biztonságát" helytelenítik azok, akik legalább 950 vagon zöldség tárolásával gondoskodni kötelesek a megye zavartalan téli ellátásáról, közben mélyen hallgatnak arról, hogy a szegedi és a Szeged környéki kiskertekben is jelentős mennyiségű áru vár megvételre. Sok idős ember termel zöldséget a háza, vagy a tanyája körül is, amelynek feleslegét szívesen piacra vinné, mivel azonban kocsija-lova nem lévén, autót meg már nem vásárol, így kénytelenségből hagyja veszendőbe menni, s jövőre esetleg már nem is próbál bajlódni a kertészkedéssel. Egyre-másra hallhatók olyan vélemények, hogy a MÉK emberei kevésbé érdekeltek az ilyen szétszórt, de összességében számottevő áru felkutatásában és átvételében, ezért a megoldáson nem is törik különösebben a fejüket. Nyil. vánvaló, ez a „ki-ki fújja a maga nótáját"-he'yzet nem hozhat zöldséget a konyhára, ezért igen sürgetővé vált a kedvezőtlen folyamatokat megállító komplex rendszer kidolgozása. S a kormányzati szervek most már nem is késlekednek ezzeL Mindenekelőtt — rendelet van rá — fel kell vásárolni minden létező zöldséget, amit megtermeltünk, tekintet nélkül a „megéri — nem éri meg" mérlegelésre, mert ez politikai kérdés lett immár, s veszélyezteti az életszínvonal növekedését. Az év hátralevő részében különösen értendő ez a másodvetésként termeitekre, mert bosszantó állapot, hogy még most, október végén is 15 forintba kerül a boltban egy kiló, dió nagyságú, rendkívül silány minőségű zöldpaprika. Megállapítja egy szegedi jelentés, hogy „a Marx téren működő piaccsarnok kínálata nem felel meg a feladatának, mert a 900 négyzetméteres eladótérből csak 125 négyzetméteren árulnak zöldséget". De hát az engedélyek kiadásával miért nem szabályozták megfelelően a standok rendeltetését? Kétségtelen, sok hasznos kezdeményezés történt már: a kereskedelmi szervek csökkentették a haszonkulcsot; a Szegedi ÉLIKER Vállalat közel 600 ezer forint kockázati alapot használt föl az árak mérséklésére; ugyancsak az ÉLIKER, valamint a Városellátó Vállalat megállapodott a konzervgyárral, hogy több boltjukban a kialakultnál alacsonyabb áron kínálnak paradicsomot, paprikát, uborkát stb.; a zöldséget is árusító boltokn? kötelezték, hogy a termelőtől közvetlenül vásárolt árut is csak a MÉK által megszabott fogyasztói áron hozhatják forgalomba; illetékesek megszervezték a gyárak előtti zöldségárusítást. Mindez azonban kevésnek bizonyult a mennyiségi és minőségi követelmények maradéktalan kielégítésére, mert az alapvető problémát, a termelés fokozását, nem sikerült megoldani, ezenkívül az üzletek eladói sem mindig tanúsítottak megértő és készséges magatartást. Alapvető feladat országosan és Csongrád megyében is, hogy rövid időn belül elegendő zöldséget termeljünk, mind a belső szükségletek kielégítésére, mind a külfö'di kötelezettségek teljesítéséhez. Csak azt lehet forgalmazni, megnyugtatóan elosztani, amit a termelőszövetkezetekben, a háztáji gazdaságokban, kiskertekben megtermeltünk. Ehhez azonban jó vetőmag, megfelelő gépesítés, kiterjedtebb öntözés, jóval nagyobb tárolókapacitás, zavartalan fólia-, műtrágya- és védőszerellá. tás. ösztönzőbb állami támogatás szükséges. Mindezekről gondoskodni kíván az állam, de legyünk csak reálisak: a fentebb említettek, valamint a nagyon ls időszerű szakosítás megszervezése, az itt-ott merev jövedelempolitikai gyakorlat feloldása, a szakemberek mozgósítása stb., tetemes öszszegeket emésztenek föl. Ezért ennek legalább egy részét valószínűleg a fogyasztóknak kell vállalniuk. Vagvis. megállítjuk ugyan az árak további emelkedésének folyamatát, a termelési költségek hirtelen megnövekedése miatt azonban a jövőben sem várható a zöldségárak jelentős csökkenése. M

ost Csongrád megyében az a legsürgősebb tennivaló, hogy a zöldségforgalmazásból radikálisan kirekesszék a spekulánsokat. Elég sok „őstermelői" igazolvánnyal bíró kupec ügyködik ugyanis ezen a fronton, akik ötvenszer, vagy százszor annyi árut — most főleg burgonyát — hurcolnak ki autóval Szegedről is, mint amennyi a kertjükben egyáltalán megteremhet. Ezek valójában nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, engedély nélkül, igen magas haszonnal, tehát az ő leállításuk is feltétele annak, hogy januárban sem legyenek ellátási gondjaink. Most még — valószínűleg a hiány tudatában — otthoni tárolás végett is vásárol burgonyát a lakosság, ami azt jelenti, hogy a korábbi években szokásos napi 150—200 má®sa helyett 300—400 mázsa fogy el. Remélhető azonban, hogy újév után ismét helyre áll a normális állapot, és mintegy 560—600 vagon burgonya decemberi tárolásával megoldható lesz a téli ellátás. A termelés, felvásárlás és elosztás biztonsága megköveteli: mindenekelőtt azok kapjanak állami támogatást, akik a megyében termelt zöldséget elsősorban itt is értékesítik, tehát hozzájárulnak a helyi szükséglete'? kie'égítéséhez. Kívánatos, hogy a MÉK a kistermelőkkel is kössön felvásárlási szerződést és kötelezettségének tegyen eleget. A széltől, esőtől védett Marx téri csarnokban pedig főleg azok a gazdaságok kapjanak olcsón, vagy akár díjtalanul is helyet, amelyek zöldséget is hajlandók árusítani, tekintet nélkül arra, hogy az ország melyik részén gazdálkodnak. Szocialista rendszerünk erejét szükség esetén csak egyre tudja összpontosítani. Kétség nem férhet hozzá, hogy a zöldségellátás gondjait is megszüntetjük. A megfelelő intézkedések persze csal? akkor hoznak mielőbbi eredményt, ha a termelésfejlesztés megoldása mellett a felvásárlást és ellátást is tökéletesítjük, korszerűsítjük. ( Vagyis, olyan fegyelmezett, szerződéses kapcsolati rendszert segítünk kialakítani a termelők, a felvásárlók, az értékesítők és a fogyasztók között, amely „kölcsönösen biztonságos feltételeket, jogokat és szankcionálható kötelezettségeket garantál". i I I ij t. NAGY ISI VAN