Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

4 Kedd, 1976. október 26: Késik a vonat Ki kit győzzön meg? Jót akart a vasút, de rosszul sikerült. Alapos vizsgálatok után úgy döntött, hogy a Ceglédről (722-es) és Kiskunfélegyházáról (724-es) Szegedre tartó vonatokat összevonja. A menetrend szerint az új vonatnak 7 óra 29 perckor kellene Szegedre érkeznie. A bajárók javát szolgálta a változás, örültek is neki. Ha csak félórával alhattak tovább reggel az ágyban, az is valami. Sok a diák a bejárók között, nekik is Jól jött az új menetrend. Csak a vonat nem Jött jól. Hetente háromszor-négyszer késik. Panaszos levelet írtak a bejárók a MAV-hoz, s közölték benne, amit egyébként mindenki tud, hogy nekik is pontosan kellene kezdeniük a munkát. Válaszolt rá illően a MÁV Szegedi Igazgatósága, és elnézést kért. Meg is ígérte, hogy Jövőre már nem fog késni a vonat Idézet a levélből: „ ... Az okozott kellemetlenségért elnézést kérünk és kérjük — ha van rá mód —, a munka kezdésének és befejezésének idejét a menetrendhez igazítani. Kérjük válaszunk tudomásul vételét és az érdekeltekkel való szíves tudatosítását." Tehát győzze meg a levélíró kedves utazótársait, meg munkatársalt, hogy a következő menetrendig így van ez jól. ö azt sejti, ha háromszor-négyszer késik a vonat, talán nem is a menetrendben van a hiba. Nem lenne egyszerűbb, ha a MAV — a vpnatosokat győzné meg — közvetítő nélkül?! Majoros Tibor Mi a hiba? Építési tanácsadó: a vasbeton födémgerendák A födémek a helyiségek lefedésére, vízszintes térelhatárolására szolgáló szerkezetek. Ezen kívül a rajtuk levő terheket viselik, az épületeket vízszintes irányban kimerevítik. A födémek részei a kővetkezők: a teherhordó rész (legtöbb esetben vasbeton gerendák); feltöltés, illetve a gerendák közeit kitöltő elemek; padlószerkezet A szerkezeti Jellegük szerint osztályozott födémek közül a gerendás, gerendafödémek kialakításáról, az építkezés munkamenetét lényegesen meggyorsító előregyártott gerendákkal készülő födémről szólunk. Hazánkban kislakásépítésnél egy-két kivételtől eltekintve szinte egyeduralkodó az előregyártott födémgerendák viszonylag széles skálája. Ezek a födémgerendák ismertek, s a kereskedelemben kaphatók. rr JMqensvt* 0 fait Qftflftt C Ja.íi qnsAM H JÍLÜ G Az ábrán feltüntetett keresztmetszetű födémgerendák közül az FF, G, GM jelű úgynevezett normál (melegen hengerelt), az E és M jelű nagy szilárdságú (hidegen húzott) betonacéllal készül. Az E és M jelű födémgerenda előfeszített termék, felfelé enyhén ívelt. A gerendák közeit kitöltő béléstestekről külön is kell szólni, illetve arról a gyakran elkövetett hibáról, hogy egy adott gerendatípushoz nem megfelelő béléstestet alkalmaznak. Az ábrán feltüntetett gerendatípusokhoz a következő födémbéléstesteket kell alkalmazni: FF, G és GM Jelű gerendákhoz: B és BH jelűek E jelű gerendákhoz: EB Jelűek M jelű gerendákhoz: Mb jelűek. A nem megfelelő béléstestek alkalmazása lényegesen megváltoztatja a gerendák. Illetve a födém teherbírását. (Sajnos az ebből eredő födém leszakadások nem ritkák.) Az FF és G, GM jelű gerendákat a falsíkra mindkét végükön 15 cm hosszan kell felfektetni. Az E jelű (feszített) födémgerendák felfekvési hoszsza az 54-es méretig (540 cm névleges hossz: falsíktól falsíkig mérve) 10 cm, azon felül például 60-as jelűnél 12 centiméter. Az M Jelű födémgerendák felfekvési hossza 15 centiméter. Az előzőekben felsorolt födémgerendáknál nagyobb fesztávú és teherbírású födémek létrehozására szolgál. Valamennyi gerendát az épületen körbefutó vasbeton koszorúba be kell kötni (úgynevezett „bajusz"-vasakkal). A födémgerendák hossztengelyének egymástól való távolsága a födém jellegétől, terhelésétől és fesztávolságától függően 30, 60 és 100 centiméter. Az FF jelű vasbeton födémgerendák 60, Illetve 100 cm-es, a G és GM jelű födémgerendák 60, illetve 100 cm-es, az E jelű feszített födémgerendák 48as méretig 60 cm-es, annál hosszabb 30 cm-es, az M jelű feszített födémgerendák 60 cm-es kiosztással alkalmazhatók a terheléstől függően. Az E jelű feszített födémgerendákkal készített födém a teljes teherbírását a gerendák és a béléstestek között kibetonozás után éri el, ezért az építés időtartama alatt a gerendákat gyámolítani (alátámasztani) kell! (Természetesen az adatok normál használat és szakszerű beépítés esetére vonatkoznak.) Törött, illetve repedt vasbeton gerendát beépíteni nem szabad! Sajnos, a szakszerűtlen szállítás és tárolás következtében gyakran találkozhatunk repedt vagy törött gerendákkal. Különösen érzékenyek és szakszerű kezelést igényelnek ilyen szempontból az E és M jelű födémgerendák. A TÜZÉP-telepek repedt gerendákat nem adhatnak el. Ezeket a gerendákat csak két végükön alátámasztva szabad szállítani és beemelni. Beemelésnél a középen megfogott (függesztett, vagy alátámasztott) gerenda könynyen eltörik! Gyakran megesik sajnos, hogy építés közben a már felrakott gerendákat túlterhelik a további falazáshoz szükséges téglával, salakkal, betonnal stb. Az őpftés közbeni terhelhetőségről kérjük ki szakember véleményét. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának munkatársai minden páros hét szombatján, 8—12 óráig ingyenes szaktanácsadással állnak a magánépitkezők rendelkezésére. Cím: Szeged, Deák Ferenc a. 5. Villámok fényképezése Szovjet szakértők olyan fényképezőgépet állítottak össze, amely automatikusan fényképezi a villámokat, emberi beavatkozás nélkül. A fényképezőgépet nyílt terepen helyezik el, és időközönként cserélik benne a filmet. Az így készült fényképek alapján meg lehet állapítani, hogy ml okozta a nagyfeszültségű vezetékek vagy antennák meghibásodását. Négy falu helyett egy város Egy 1990-ig szóló program keretében az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság területének északi részén található falvakat szociális, gazdasági szempontból gyökeresen átalakítják. Ezen a vidéken lakik a Szovjetunió lakosságának egynegyede. Itt összpontosul az ipar fele — a 15 legnagyobb szovjet köztársaságot tekintve —, de itt található a szántóföldek egyhetede és itt termelik a mezőgazdasági termények egytizedét is. A program megvalósításához 1976 és 1980 között 35 milliárd rubelt irányzott elő az állam. Különösen nagy gondot fordítanak a mezőgazdaság intenzív fejlődését elősegítő beruházásokra: az öntözéses gazdálkodásra, a termelés szakosítására és koncentrációjára, gépesítésre és az ipari módszerek bevezetésére. A leiadatokat komplex módon oldják meg. A mezőgazdasági termelés növelésével egyidőben a könnyűipart és az élelmiszer-feldolgozást ls bővítik. A mezőgazdasági termelés fejlesztése lényeges szociális átalakulásokat von maga után. A mezőgazdasági lakott települések száma például 1990-re 143 ezerről 29 ezerre csökken. Vagyis négy régi falu helyett egy városi típusú település keletkezik. A feladatok között rendkívül fontos az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése és a talajjavítás. Ez teszt lehetővé a termelőterületek növelését, s ennek nyomán a nagyteljesítményű traktorok és egyéb óriás gépek gazdaságos alkalmazását. Ezen a területen 1971-ben még csak 66 ezer hektáron volt öntözéses gazdálkodás, míg 1980 végére a feketeföldek vidékén már 687 ezer hektáron fognak öntözni. A mocsarak lecsapolásával, az elvizenyősödött területek alagcsövezésével szintén több százezer hektárnyi területen kezdenek intenzív földművelést. A nagyarányú talajjavítással 1980-ig 1,8 millió hektárról vezetik el a felesleges vizet. A talajjavító munkát ezen a vidéken 1990-re fejezik be — s akkorra 9—10 millió hektár vízgazdálkodását javítják meg. Milyen eredményre számítanak a nagy munka befejezése után? A legfőbb — de nem egyetlen eredmény —, hogy a tizedik ötéves terv végére, 1980-ra ezen a vidéken a mezőgazdasági termelés a mostaninak egyharmadával növekszik, 1990-re pedig a jelenleginek két és félszerese lesz (APN) Fogalmak — közelről Kemizálás A kemizálás vegyi termékek alkalmazását, felhasználását jelenti a termelésben, s ma már a fogyasztásbciTX ÍS. A vegyi termékek széles körű alkalmazása társadalmi-népgazdasági méretekben növeli a munka termelékenységét, tehát jelentős mennyiségű munka megtakarítását teszi lehetővé. (Például gyomirtó vegyszerezés.) A kemizálás fokának fő mutatója a vegyi anyagok felhasználásának aránya. Ez mérhető az egyes ágazatokban — ipar, mezőgazdaság, építőipar — és népgazdasági vetületben. A kemizálás különösen a mezőgazdaságban (műtrágyák, növényvédő szerek) nagy jelentőségű. A terméshozamok növelésével és a különféle műanyagok termelésével, térhódításával számottevően függetleníteni lehet a társadalmat a földrajzi és a nyersanyagadottságoktól. A kemizálás folyamata tulajdonképpen még a múlt század végén — a vegyipar létrejöttével — megkezdődött, de csak az utóbbi évtizedekben vált világméretűvé, s lett a műszaki-technikai haladás egyik jellemzője. A kemizálás műszaki-gazdasági szerepe minden országot a vegyipar gyors ütemű fejlesztésére késztet A világ ipari termelésének ma már több mint egytizedét — a fejlett tőkés országokban körülbelül egyhalodát — vegyipari termékek alkotják. Az utóbbi egy—másfél évtizedben a magyar gazdaságban is gyorsan haladt a kemizálás folyamata, amit egyrészt a vegyipar növekvő termelési aránya — ez jelenleg körülbelül 12 százalék — és az évről évre emelkedő vcgyltermék-lmport is bizonyít. Nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság kemizáltsága közepes fokú, s a vegyipart továbbra is erőteljesen kell fejlesztenünk. Adjunk más nevet! A Magyar Nyelvőr most megjelent számában Ladó János és Nagy Károly érdekes cikket közöl a Roosevelt név helyes kiejtéséről. Kiderül belőle, hogy különféle lexikonok, enciklopédiák, kiejtési szótárak, szakmunkák, időszaki kiadványok legalább hatféleképpen „ejtik ki" ezt a nevet, amelyet többek közt az Egyesült Államoknak két elnöke is viselt. íme a kiejtési változatok: rózevelt, rouzevelt, ruzevelt, rouzvelt, rózvelt, ruzvelt. A Magyarországon vendégtanárként tartózkodó amerikai Carlsson Charles nyelvész szerint oz Egyesült Államok lakossága a volt elnökök nevét tájegységenként és műveltségi rétegenként eltérően ejti ki! A név holland eredetű. A holland helyesírásban az oo kétjegyű betű ma is a hosszú ó hangot jelöli. Az eredeti kiejtés tehát rózevelt lehetett. Ez az amerikai angolban módosult, ou kettőshangzóvá; a középső e hang ugyanakkor hangsúlytalan helyzete miatt ö-szerű hanggá vált. Az ou később más I angol szavak mintájára uHAZASSAG I. kerület Szeged: Lévai László és Turcsin yi Emese Ildikó, Jójárt Miklóé és Varga Katalin Ilona, dr. Nyilas Gábor Endre és dr. Barna Katalin Veronika, Csúri László és Magyar Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Takács Jánosnak és Szilágyi Ilonának János, Szentjobbl Aladárnak és Lapusni Idának Orsolya Annamária, Kosz ti József Ferencnek és Jakus Mária Katalánnak Andrea, Németh Ferenc Sándornak és Nyitrai Teréziának Gábor, Horváth Jánosnak és Taixdarl Katalinnak János, Török Antalnak és Mészáros Mária Erzsébetnek Zoltán Antal, Molnár Istvánnak és Szilágyi Eva Ilonának Krisztina Noémi, Garűel György Istvánnak és Szabó Ibolyának Ivett, Bajnóezl Lászlónak és Pintér Aranka Erzsébetnek Katalin Zsuzsanna, Miklós Ferencnek és Sarkad! Ilonának Mihály. Hegedűs Sándornak és Nagy Ida Klárának Sándor • Ferenc, Kopasz István Ferencnek és Andó Annának István, Dajka Lajosnak és Szilágyi Máriának Edina, Nagy Ferencnek és Pipás Erzsébetnek Zita, Hackler László Ferencnek és Gazdag Marietta Ibolyának Lejla, Téglás Péter Pálnak és Prágai Rozália Katalinnak Gábor Csaba, Mihaleczkl Bélának és Fodor Zsuzsannának Gabriella, Janecskó László Zoltánnak és Argyelán Katalinnak László, Szabó Istvánnak és Sílkl Gizellának Bernadett, Janslk Andrásnak és Kohut Máriának János. Családi események Barkó Józsefnek és Ábrahám Rozáliának József Antal, Juhász Lászlónak és Kollár Erzsébet Máriának Miklós László. Zsddákovlts Nándornak és Bóné Máriának Zsolt. Viszmeg Ferencnek és Juhász Veronikának Katalin Veronika, Molnár Jánosnak és Hőgyi Ildikó Irénnek Viktor, Gábor Jánosnak és Mészáros Teréziának Teréz, Barna István Sándornak és Maurlts Erzsébetnek Leverne, Ktnyó Sándor Józsefnek és Horváth Etelkának Zoltán, Ördög Imrének és Kazl Ágota Máriának Csaba, Dorogi Lajos Ferencnek és Fehér Mártának Lajos Gábor, Nyilasi Zoltán Lászlónak és Horváth Etelka Máriának Ildikó, Szentlványl István Györgynek és Benkő Évának Péter Attila, Takács Antalnak és Papp Irma Erzsébetnek Gábor, dr. Döbrante Zoltánnak és dr. Kajdóczi Katalinnak Zoltán András, Szűcs Tibornak és Mas® Ilona Irénnek Judit. Rostás István Lászlónak és Tóth Terézia Sárának Mónika. Kónya Ferencnek és Kószó Klárának Zoltán nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Csata Tamásnak és Zádarl Judit Évának Tamás, Csányl Lászlónak és Godó Erzsébetnek Viktor, Fehér Kálmánnak és Kucsora Mártának Kálmán, Jámbor István Árpádnak ós Böröcz Etelkának Attila, Gedó Károlynak és Boros Márta Magdolnának Károly, Mezei Mihálynak és Sándor Ilonának Norbert, Molnár Imrének és Czompó Mariannának Krisztina, Domonics Mihálynak és Gyuris Irénnek Ágnes nevű gyermekük született HALALOZAS I. kerület Szeged: Pap-Takács Balázsné Hetesi Anna, Kiss Istvámné Kálmán Rozália, Kmetykó Lajosné Kertész Anna, Lovászi József. Gombár Pál, Engi Illésné Rózsi Mária, Helnrlch Gizella, Holczer Béla, Németh József, Korom Andrásaié Kiss Etelka, Erdey Dezső, Ezslás Sándomé Bubla Mária, Bellnyák Ferenc, Latinovlcs Nándor, Plvarcs Sándor, Balla Józsefné Knapcslk Viktória. Juhász György, Kiss Antainé Matyi Rozália, Bódl Pál. Veres Kálmánná Bús Jolán. Meznerics László Emu, dr. Knébecz Jenöné Seres Matild, Kósa Bállntné Matuszka Márta, Nagy András meghalt. III. kerület Szeged: Füredi Béláné Ördög Anna, Kovács Árpád Béla, Csányl István, Ördög Péter Pálné Börcsök Julianna, Sinkó Andrásné Hadarics Erzsébet, Gyulai Jenő Ferenc, Szélpál Vince, Ugray Antal Jeromosné Szabó Erzsébet, KlézU Andrásné Bodri Anna, Ledétzl Mlhályné Nyilas Anna, dr. Deák Gyuláné Benel Ibolya, Vasa Antal, Papdl Jánosaié Terhes Erzsébet, Tóth Viktória meghalt. vá vált, az 5 pedig kiesett; így alakult ki a ruzvelt és rózvelt változat. A cikkírók — egyetértve a Magay Tamás szerkesztette Idegen nevek kiejtési szótárával (1974) — így foglalják össze véleményüket: a Roosevelt névnek az amerikai rózevelt és a rózvelt kiejtését kell magyar kiejtési normaváltozatokként ajánlanunk, de nem hibáztathatjuk az erős angol hagyományra támaszkodó ruzvelt kiejtést sem. Egyszóval a hatból mondhatjuk — háromféleképpen! Minket, szegedleket pedig azért érdekel ez különösképpen, mert nekünk is van naponta kimondandó Roosevelt terünk. De vajon, szükséges-e, hogy éppen Szegeden legyen egy amerikai elnökről elnevezett, a lakosság 90 százaléka számára kimondhatatlan vagy csak rosszul kimondható nevű terünk? Roosevelt elnöknek, az antifasiszta koalíció egyik érdemes vezetőjének történelmi szerepét nem kisebbítené, ha a Tisza partján nélkülözné egy tér sarokházain a névtábláját. A tiszteletadásnak nem egyetlen kifejezési formája az utcák, terek elnevezése. Különösen korlátozza az ilyen elnevezést az idegenszerűség, a nehezen kiejthetőség. S még kevésbé szükséges egy ilyen utcanév, térnév, ha arra gondolunk, hogy ennek a térnek ismerjük ősi, történelmi nevét, amely nagy múltú, először 1499-ben fordul elő írott forrásainkban (csaknem ötszáz éves!), s amelynek helyreállításával — az 1522-ből ismert Sóhordó utca újjászületése után — második sajátosan szegedi, történelmi hangulatú nevünk is lenne. Ez a név pedig: Latrán tér. Ez a szegedi vár falai tövében elterülő latorkertet jelölte; a latorkert pedig a latrok ellen épült kerítést és elkerített területet jelentette. Ez a név tehát — Cs. Sebestyén Károly mutatta ki — ennek a latorkertnek az emlékét őrizte meg. A szegedi latorkert a mai Roosevelt tér északi részén volt. A másik térfél pedig viselhetné végre azt a nevet, amelyet a szegediek önmaguktól már 1933-ban adtak neki; Móra-kert lehetne, szép összhangban a mellette 1974 óta használt Várkerttel. Péter László