Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

Vasárnap, 1976. október 24. X\ Böngésző újdonságok között A legfényesebb ragyogású tör­ténelmi sorsfordulók között tart­juk számon 1848—49-et. A Ma­gyar história Tinódy-emblémás, népszerű sorozatában Várady Bé­la: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag című könyve regél ne­künk most erről. A szerző, mi­után bevezetőben a nyuga.-euró­pai országok politikai helyzetké­pét ismertette részletesen, de nem részletekbe veszve tárgyalja a forradalom és az azt követő szabadságharc eseményeit. Élve­zetes stílusban, tárgyának meg­felelően mindvégig izgalmasan beszél a politikai erőviszonyokat alakító csoportosulásokról, törté­nelmi személyiségekről. A könyv külön érdeme, hogy Kossuth és Görgey alakját, politikusi, illet­ve hadvezéri magatartását végre elfogadható árnyaltsággal érté­keli, kimutatva ezek cselekede­teinek osztálykorlátait, tévedé­seit. Napjaink fontos problémáját érinti Alceste Santini: „Katolikus kérdés — kommunista kérdés"-e. A nagyságát nem országhatárral mérő egyházi állam és az Olasz Kommunista Párt közötti kap­csolat fejlődésén kívül ismerteti a második világháború után ki­alakuló vatikáni irányzatokat és az egyes pápai enciklikák sajá­tosságait. A szocialista országok kormá­nyai és a Vatikán kapcsolatfel­vételéről szólva érinti ugyan Ma­gyarországot is, de a könyv egé­szében inkább csak a Togliatti­féle „olasz utas" szocializmus té­telei alapján közelíti meg tár­gyát, ami ugyanakkor külön ér­deklődésre tarthat számot. Nem szorul cégérre dr. Czeizel Endre, aki ezúttal a betű segítsé­gével tárja föl az öröklődés tit­kait. A Magyar Rádió és Televí­zió Minerva könyveinek új da­rabja most azoknak is alkalmat ad Ismereteik pótlására, akik idő­hiány, más elfoglaltság miatt nem nézhették a sorozat egyes adásait, vagy akik számára netán akkor nem voltak eléggé vilá­gosak az ott elhangzó dolgok. Itt is megtalálhatjuk a szemléletes Háry János ötven éve szólalt meg először Opera­házunkban Kodály Zoltán: „Háry János" című daljátéka. VÍZSZINTES: 1. Háry János mesélései­nek a színhelye (zárt betűk: A, Y. S). 13. Reakciós román politikus volt. 14. Be­cézett női név. 15. Udvarias felszólítás. 16. Császári kocsis a dalműben (zárt betű: A). 17. Jugoszláviai sziget. 18. Orosz helyes­lés. 19. Autófékhuzal fele. 20. Verőér. ütő­ér 23. Játékbaba. 25. Város Hollandiában (UDEN). 27. Hüvelyk vastagságú (régi hosszmérték). 28. Szótlanul elgondolkozó. 29. Sikkaszt tréfás kifejezése. 31. Ezenkí­' vili. 33. Kicsinyítő képző. 35. Fordított pánt. 36. Spanyol és osztrák gépkocsik jel­zése. 38. A legmodernebb fegyvertípus. 41. A kiküldetés költségeit feltüntető irat. 45. Valamit ráfog. 46. Székesfehérvár és Vár­palota közötti vidék neve. 47. Mutató név­más ragos alakja. 49. Kiütés! 50. Az első Háry János a daljátékban. 53. Zala me­gyei község. 55. ötszázegy, római számmal. 56. Norvég és román gépkocsik jelzése. 57. A főnök, a vezető. 59. Sem betűi. 60. Ré­gen kedvelt házépítési forma. 63. Részben keresztül. 64. Szab páros betűi. 65. Gázló­madrár. 66 önálló iparos. 68. .. .-bokron keresztül. 70. Nagy, erős, hatalmas, ango­lul. 72. Valaminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jelenség. 73. Aki megalkotta Háry alakját (zárt betűk: J, S). 74. Ita­lod. régiesen. FÜGGŐLEGES: 1. AMÖ. 2. Nép, a szláv nyelvekben. 3. A híres, a nevezetes. 4. Könnyű, kétkerekű, egyfogatú kocsi. 5. Varos a Coloradó mentén (YUMA). 6. Ige­kötő. 7. Azon a helyen lakik (két szó). 8. Biztatás. 9. A hal petéje. 10. Szín. 11. OR. 12. Átenged, átruház. 17. Vele megy. 19. Szomszédos állam a „Háry"-ban (zárt be­ábrákat, nagyszerű fényképeket, a találóan kiválasztott reproduk­ciókat. s ha máshonnét nem, hát innét az érdeklődők megtudhat­ják a Szegeden működő geneti­kai tanácsadó címét és rendelési idejét. Dr. Eke Károly A tudomány hullámhosszán címmel tette köz­zé azokat a beszélgetéseket, ame­lyeket a különböző tudomány­ijuk nemzetközi élvonalban levő képviselőivel folytatott a Rádió­ban. Emlékeztetőül közlöm csak Michel de Bakey houstoni szív­sebész nevét, aki a parányi atom­erőművek műszívben való alkal­mazásáról beszélt, vagy Borsos Miklósét, aki az úgynevezett pesz­szimista művész alkatáról adott elő megfontolandó gondolatokat­* A könyv olvastán ugyanakkor óhatatlanul tapasztalnunk kell azt is, hogy a vitákban részt ve­vők — s éppen a társadalomtu­dományok képvsielői — közül milyen sokan képtelenek túljutni a szólamok szintjén. Ez viszont nem a riporter, hanem inkább a szerkesztők hibája. Nincs válogatás a természet­ben, vagyis a természet számára egy pók és egy ember egyenlő értékű — sugallja a következte­tést Kulin György Mit monda­nak a csillagok című könyve. Ha úgy tetszik — viszem tovább a fejtegetést —, akkor beszélhe­tünk az emberiség „fajelméleté­ről" is. amely az ember felsőbb­rendűségét hirdeti az élővilág fö­lött néhány meglehetősen inga­tag érv, például az agyvelő tér­fogata, vagy a beszédképesség alapján. Talán nem teljesen eret­nek az a gondolat sem. hogy az ember az általa létrehozott és potenciálisan az egész bioszféra pusztulását magában rejtő ener­giáival egvszersmind a természet zsákutcáját jelenti. A hamleti dilemma itt naiv kérdésfölvetésnek hat, mivel ott csak eltérő emberi értékrendek összeütközéséről van szó, míg itt egy kozmikus, ha úgy tetszik „szuperetikai" kérdés vár megvá­laszolásra. Róbert Jastrow kozmikus táv­latokat nyit a Vörös óriások és fehér törpék lapjain. Az atom­magfizika eredményeit a csilla­gászatban hasznosító szerző csil­lagok öregedési folyamatairól tesz érdekes megállapításokat. Innét értesülhetünk Napunk még bizonytalan jövőjéről, miszerint sorsa vagy a bolygónkat is el­pusztító fölhevülés, vagy — és itt akár Madáchot idézhetnénk — a teljes kihűlés lesz. Megtudhatjuk, honnan érkez­nek hozzánk a „Kis Zöld Em­berkék" rádiójelei, s honnan származnak az égbolton találha­tó fekete lyukak. TÉGLASY IMRE Hogyan szaporítható a szőlő ? kiskert A kiskerttulajdonosok munká­ja a szürettel nem fejeződik be. A tél beállta előtt el kell végez­ni a szőlő takarását, és a szapo­rítási teendőket. A szőlőt a termesztésben ki­zárólag vegetatívan szaporítják. A vegetatív szaporítás alapja az, hogy a szőlőtőke bármelyik ré­sze képes járulékos gyökeret fej­leszteni. A vegetatív szaporítású utódok az anyanövények tulaj­donságait jól öröklik. Az ilyen szaporításnak több módja alakult ki. Bujtásnál az anyatőke egyéves vesszőjét, vagy hajtását anélkül, hogy az anyatőkéről leválaszta­nánk, a tőke mellett készített gö­dörbe fektetjük, felső részét füg­gőlegesen a föld felszíne íelé haj­lítjuk és földdel betakarjuk. A földben maradt vesszőrész az anyatőkétől kapott tápanyagok által táplálva, gyorsan és bizto­san meggyökeresedik. A bujtás, rendeltetése szerint, többféle le­het. A tőkepótló bujtás esetében a szomszédos anyatőkétől a hiányzó tőkéig lejtősen 35 —40 cm mély, egy ásónyom széles.ségnyi árkot ásunk. Ezután a töke ellenkező oldalán fejlődőit, a kaccsoktól, oldalágazásoktól, vagy ezek ma­radványaitól megtisztított vesszőt kíméletesen az árokba fektetjük és a hiányzó tőke helyénél hirte­len hajlítással függőleges helyzet­be állítjuk. Az árkot betemetjük és a jövő ősszel a meggyökerese­dett vesszőt az anyatökéről levá­lasztjuk. A porbujtás ária sekélyebb, 20—25 cm mely. Laza. homokos talajon nem is érdemes árkot ás­ni. hanem az ásó leszúrása és mozgatása után keletkezett mé­lyedésbe rögzíthetjük a vesszőt. A porbujtással gyökereztetett vesszőt ősszel, lombhullás után, vagy kora tavasszal leválasztjuk az anyatőkéről, s mint gyökeres vesszőt ültetésre felhasználhat­juk. A fejbujtásos módszernél a szőlővesszőt csúcsi részével 1—2 ízköznyi hosszúságban a laza ta­lajba szúrjuk, és rögzítjük. A le­szúrt szálvessző a tenyészidő alatt meggyökeresedik úgy, hogy a földbe került szárcsomók rügyei kihajtanak, össze! a ki­hajtott rügyekből nőtt vesszőt a leszúrt szálvessző egy darabjá­val levágják, és mint gyökeres vesszőt használják fel a telepí­tésre. A kínai bujtás alkalmazásakor az anyatőke egy-két jól beérett, egészséges vesszőjét 15—20 cm mély árokba fektetjük és tápdús, porhanyós földdel betakarjuk 3— 5 cm vastagon. Erre a célra csak azokat a vesszőket használjuk fel, amelyeknek rügyei kihajta­nak. Az árkot fokozatosan be­töltjük porhanyós és nyirkos ta­lajjal. A lefektetett vessző ép rügyeiből hajtásokat kapunk, me­lyeket ősszel levágunk és szétül­tetünk. Döntéssel a gyökérnemes és oltványszőlőkben egyaránt sza­poríthatjuk a szőlőt. A döntést azzal kezdjük, hogy a tőke kö­rül a földet elhányjuk és a talp­gyökeréig leásunk. A tőkét a gö­dör mélyére fektetjük, a pótlás­ra szánt vesszőt a megfelelő he­lyen fe'vezetiük és ráhúzzuk a földet. A döntés az idősebb tőkék ifjítására kiválóan alkalmas, és biztonságos szaporítási mód. A dugványozás: a beérett vesz­sző meggyökereztetése. A dugvá­nyozásra szánt vesszőket a szüret után, a fagyok beállta előtt kell összegyűjteni. A túl vékony és rosszul beérett, betegségfektől és eevéh mechanikai hatástól sérült vesszőket és a fattyúvesszőket ne szeujuk le. A leszedett vessző hossza 40 cm legyen. Az össze­gyűjtött dugványokat kötegeljük és a télj időszak előtt elvermel­jük. A tartós tároláshoz verme­lő gödör készítése szükséges. A vesszőkötegeket döntve helyez­zük a gödörbe, homokkal kitölt­jük a közöket, majd 20—30 cm­es szalmatakarót helyezünk rá, s az egészet 20—30 cm vastag föld­del is lefedjük. A dugványozás­ra tavasszal kerülhet sor, amikor a talaj 8—10 Celsius fokra fel­melegedett. A leggyakoribb oltási mód az angolnyelves párosítás: az alany szárpólusánál a felső szárcsomú fölött két-három cm-es csonkot vágunk, majd a rügy felöli ol­dalon kezdve a lapos oldal felé 50—60 fokos szögben metszlapot vágunk. Ugyanilyen metszlapot vágunk a nemesen is. Ezután a metszlap alsó harmadából kiin­dulva a tengelye felé ferde be­vágással nyelvet készítünk mind­kettőre. Ezt a kés lapjával kissé kifeszítjük, majd a nemest és az alanyt összeillesztjük. Az elké­szített oltványokat ládákba he­lyezzük, amelyeket nedves fű­részporral bélelünk ki előzőleg. A ládába rétegezve helyezzük az oltványokat, sőt érdemes kénpor­ral is megszórni a vesszőket a penészes fertőzések elkerülésére. A teli ládát fűrészporral lefed­jük és 0—5 Celsius fok hőmér­sékleten tartjuk a hajtatás kez­detéig, márciusig. SZALAY CSILLA A jelszó: ápoltság IfrHnttflflll Ma már nem a feltűnően koz­metikázott nő a divatos. A nők nagy többsége dolgozik, otthon és a munkahelyen, közösségben él. Legyenek mindig ápoltak, jó megjelenésűtek. Természetesen nem csupán a nő arca, hanem egész megjelenése. Legyen lelki­leg és testileg harmonikus. Az arckikészítés, a szemfestés pedig alkálmazkodjon az egyéniséghez. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha nem utánzunk rr.ásokav. A festéssel is azt hangsúlyozzuk, ami egyéni rajtunk. Ha egy nő hazamegy' a mun­kából, mosakodjék meg, vegyen fel csinos, tiszta otthoni ruhát. Ez csak néhány percnyi idő, de jó hatással lesz a gyerekekre és a férjre is. Nem szabadna elhíz­ni, mert akkor csökken a test ru­galmassága is. Regeneráló arc­krémet természetesen minden nőnek ajánlatos használni, de, hogy mit, azt csak egyénenként lehet megállapítani Legjobb, ha a kozmetikussal előbb megbe­széljük. és csak azután vásárol­juk meg az illatszerboltban. Egyre több család él modern, központi fűtéses lakásban A fű­tésnek ez a módja nagyon köriy­nyít az életükön, de nem előnyös az arcbőrnek: szárítja. Nem ve­szélyes, de f^yelembe kell ven­ni. és pótolni a szükséges anya­gokat a bőrbe. (Pl.: aludttejjel, ami kitűnően pótolja a bőr víz­veszteségét.) A másik jellegzetesén mai ár­talom: a bőr nikotin ártalma. Nagyon sok nő dohányzik, pedig ha tudnák, hogy milyen súlyosan vétenek bőrük rugalmassága, szépsége ellen, azonnal abba­hagynák a dohányzást. A hajat valamilyen formában elrendezve viseljük. A hajviselet nagyon sok tényezőtől függ. Az első, amit feltétlenül figyelembe kell vennünk, az életkor A fri­zura függ az egyéniségtől is, de mind koron, mind egyépiségen belül mindenki rátalál a „Sas­son" találmányon belül a ma­gáéra. Amikor egy nő rendbehozza magát és utolsó pillantást vet a tükörbe, ösztönszerűen meeigazit­ja a haját. Ezt az ösztönösséget tu­datossá kell tenni és a „frizuráz­kodást" soha el nem hanyagolni, CSABA ÉVA tűk: R, O). 21. Természeti népeknél a tisz­telet tárgya. 22. Omladék. 23. Ruha része. 24. Szívkórházáról híres üdülőhely. 26. Nikkel, vanádium, stroncium vegyjele. 30. A két oldal között van. 32. Felvidéki folyó, a Dunába torkollik. 34. Szélek nélküli ha­tár. 37. Rangfokozat, kétszer. 39. Baranya megyei kisközségbe. 40. Titkos ügykezelés. 42. A török szultán rendelete. 43. Rendel­kezésre bocsátom. 44. Pest megyei nagy­község (+'). 48. Tudom. 51. Shakespeare­király, fon. 52. ... háza, fertőd régi neve. 54. Egy cetfajtából nyert viaszszerű anyag. 58. Tápláléka. 60. Cselekedet, eset, ami megtörtént. 61. Tagadás németül. 62. Szin­tén ne. 65. Ma már Indiához tartozó, volt portugál gyarmat. 67. Szerep fele. 69. Kripton vegyjele. 70. Bácsi, bátya, népies formában 71. Menj, takarodj, közismert angol szóval. 72. Kétes! BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 16., 50., 73., valamint a függőleges 19. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK _ NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: Népművelési intézmények, me­lyek eredményeiket elsősorban a szemlél­tetéssel érik el. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesbolt­ban (Kárász utca), ahol azonnal vásárol­hatnak is érte: Bodor Tamás, Szeged, Szé­chenyi tér 3., Varényi Andrea, Szeged, Űrhajós u. 6/A, Lovászi József, Szeged, Cserepes sor 6/8., Kerekes Károly, Szeged, Szilléri sor 1., Körösi Gyula, Szeged, Bu­dapest körút 6/B. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents