Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

Péntek, 1976. október 22. v 3 Lázár György látogatása Fejér megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kétnapos látogatásra Fejér megyébe érkezett. Martonvásáron Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára és Závodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke fogadta Lázár Györgyöt, aki ezután megtekintette a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetét. Lázár György^ útjának második állomása Székesfehérvár volt. Itt a megyei pártbizottság székházában a megye vezetői tájékoztatták Fejér megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, eredményeiről. Sürget az idő Északi megyéinkből fagyokról adnak hírt a meteorológiai jelentések, és az előrejelzések szerint a közeli napokban hasonló hajnali hidegekre az egész országban számítanunk kell. Eddig szerencsénk volt Szeged környékén, föltehetően a borult időnek köszönhetjük, hogy az erősebb lehűlés megkímélt bennünket. A mezőgazdasági nagyüzemek mindenesetre „rákapcsoltak", hogy gyorsan betakarítsák azokat a terményeket, amelyekben a kis fagy is nagy kárt Határidő előtt befejeződött a szalámigyár korszerűsítése és bővítése (Folytatás az 1. oldalról.) dekében még sok fontos feladatot kell megvalósítani. Befejezésül elmondotta, hogy mind több kedvvel dolgozó, képzett, szocialista céljainkkal azonosuló szakemberre van szükség az országban, és itt, ezen a munkahelyen is. Bízom benne — mondotta —, hogy az itt dolgozók szakmaszeretete és hozzáértése, tenniakarása, párosulva a korszerű technikával, olyan új eredményeket hoz, amelyekre mindannyian büszkék leszünk. Hozzon ez a létesítmény újabb megbecsülést a magyar munkások és pa, rasztok teremtő akaratának, öregbítse nevét Szeged városának, növelje jó hírét szocialista hazánknak. Dr. Romány Pál ünnepi beszéde után Sipos Mihály felszólalása következett, majd Apró Antal emelkedett szólásra: Tolmácsolta a párt és a kormány vezetőinek és személy szerint Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét. Elmondotta, hogy a párt XI. kongresszusának irányelvei válnak valóra, amikor a kormány a leggazdaságosabban termelő ágazatok fejlesztésére ilyen nagy összegeket fordít, amint ezt a szegedi szalámigyár esetében is tette. szesítette Dobó Endrét (Április 4. Gépgyár), Jakab Mihályt (Egyesült Izzó), Laczkó Istvánt (Április 4. Gépgyár), Németh Lászlót (Egyesült Izzó), Nemcsok Istvánt (Április 4. Gépgyár), Rocs Károlyt (Egyesült Izzó), Szammel Ferencet (DIGÉP), Szarvas Józsefet (DIGÉP). Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesítette dr. Basch Bélát, Cságrán Ferencet, Kiss Ferencet, Tápai Lászlót, Tóth Imrét, Tóth Sándort, Vajda Gézát, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozóit. A beruházás létrejöttében való részvételükért többen megkapták a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a kohó- és gépipari miniszter elismerő, illetve dicsérő oklevelét. Hatan megkapták a KISZ KB húsprogram védnökségi plakettjét, többen vállalati kiváló dolgozók lettek, sokan pénzjutalomban részesültek. Látogatás a korszerű üzemrészekben Kitüntetések az eredményes munkáért Szatymazon kitűnő termést érlelt 40 hektáron a paradicsompaprika. Eddig már leszedtek 140 mázsát minden hektárról, de legalább 40 mázsa még a töveken van. Százan szedik a Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezetben a szemre is szép, piacon keresett és a konzervgyár által is várt paradicsompaprikát . Molnár József felvételei Negyven ember szedi. 20 válogatja az almát a balástyai Móra Ferenc Termelőszövetkezetben. Negyven vagonnal már elszállítottak — zömét külföldre vitték —, 20 vagonra való már csak az osztályozást várja, de a becslések szerint 17 vagon termes még a fákon van. Kitűnő almáról van szó, nagy kar lenne, ha a fagyok fán találnák 1 Apró Antal az Elnöki Tanács nevében a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adta át dr. Piros Lászlónak, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójának eredményes munkássága elismeréséül. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adta át Marton József létesítményi főmérnöknek és Juhász Istvánnak, a vállalat főmérnökének. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adta át Sohajda Lászlónak, az állatforgalmi vállalat beruházási osztályvezetőjének és Nacsa Jánosnak, a DÉLÉP üzemigazgató-helyettesének. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Bálint Lászlót (állatforgalmi v.), Biczók Imrét (állatforgalmi v.), Csillag Istvánt (DIGÉP), Hajducsák Ferencet (állatforgalmi v.), Hárs Ferencet (állatforgalmi v.), Lajos Mihályt (állatforgalmi v.), Lantos Lászlót (Április 4. Gépgyár), Lehotai lstvánnét (állatforgalmi v.), Mihály Gábort (DÉLÉP), Molnár Lászlót (állatförgalmi v.), Szegvári Józsefet (állatforgalmi v.), Tarnai Lászlót (Szegedi Tervező V.), Tóth Siha Mihályt (állatforgalmi v.). A KISZ Központi Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesítette Kiss Ernőt (állatforgalmi v.); KISZ Érdemérem kitüntetésben részesítette Kühm Andrást (állatforgalmi v.); Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetésben részesítette Domonkos Vilmosnét (állatforgalmi v.); Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetésben részesítette Fórián Lajost (állatforgalmi v.), ifj. Halmi Dezsőt (DÉLÉP), Kállai Alfonzot (Egyesült Izzó), Miklós Máriát (állatforgalmi v.). A KISZ KB Dicsérő Oklevelében részesítette az állatforgalmi vállalat hódmezővásárhelyi telepének és a szegedi szalámiüzem KISZalapszervezeteit. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szakszervezeti Munkáért Érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesítette Hajducsak Lászlót (állatförgalmi v.), ezüst fokozatot kapott Balogh Ferenc (állatforgalmi v.). Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Barna Mihályt (DÉLÉP), Fülöp Istvánt (Fémmunkás V.), Kispál Antalt (DÉLÉP), Kocsis Józsefet (DÉLÉP), Mag Balázst (DÉLÉP), Marton Lajost (DÉLÉP), Mohik Ferencet (DÉLÉP), Nagy Tibort (Szakipari V.), Nóvé Tibort (DÉLÉP), Libor Rajmundot (Szegedi Tervező V.), Tiszai Károlyt (állatforgalmi v.), Vér Andrást (DÉLÉP), Zsebik Józsefet (Szegedi Tervező V.). A kohó- és gépipari miniszter a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben réA nagygyűlést követően a vendégek és vendéglátók az új létesítmények megtekintésére indultak. A szalámiüzem bejáratánál Vörös Istvánné szegfűcsokorral fogadta Apró Antalt és köszöntötte a kollektíva nevében. Ezután ünnepélyes pillanat következett, Apró elvtárs elvágta az üzem bejáratát jelképesen lezáró szalagot. A magas rangú vendégek végigjárták a modern csarnokokat, elbeszélgettek a korszerű berendezéseket kezelő munkásokkal. A csontozóban Börcsök Józsefné virágcsokorral gratulált dr. Piros Lászlónak magas kitüntetéséhez. Az üzemlátogatás befejeztével rendezett fogadáson dr. Piros László mondott pohárköszöntőt. * A gyáravatást megelőzően tegnap, csütörtökön délelőtt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárának és Török Józsefnek, a Szeged városi pártbizottság első titkárának társaságában felkereste a nyugati iparkörzetben levő közös kereskedelmi raktárt, melyet a napokban avattak fel. Dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendéget a raktár létrejöttének és működésének körülményeiről, az öt kereskedelmi vállalat igazgatója pedig bemutatta a raktárakat. Apró elvtárs nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, különösen a rakodás gépesítéséről, és emléksorokat írt be az egyik szocialista brigád naplójába. Apró Antal és a kíséretében levő vezetők ezután fel-> keresték az öntödei Vállalat szegedi gyáregységét, ahol Bódi T ászló igazgató tájékoztatta őket az üzem munkájáról és a fejlesztés perspektívájáról. A statisztikák tanúbizonysága szerint 1950-ben Magyarországon a parasztsághoz tartózott az aktív keresők 51 százaléka, és a mezőgazdaság állította elő a nemzeti termelés 48 százalékát. A legfrissebb adat viszont: 1975ben a mezőgazdaságban dolgozott az aktív keresők 20,4 százaléka és előállította a bruttó nemzeti termelés 15,6 százalékát. Emiékezetes, hogy nagyjából 1962-re fejeződött be nálunk a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A mezőgazdaság akkor gyors és érzékeny munkaerő-veszteséget szenvedett, amit valami módon pótolni kellett. Nyilván a termelékenység növelésével, gépesítéssel. Ennek egyik — szintén csak részben tervezett — következménye lett, hogy a mezőgazdaság az addigi „olcsó" népgazdasági ágból kezdett drága ágazattá válni, ahol a munkaerő pótlását, a termelékenység növelését és a hozamok fokozását milliárdos befektetésekkel kellett alátámasztani. Csakhogy a korszerű istállók, a nagyüzemi gyümölcsültetvények, az egyre többet tudó gépek nem elégedtek meg az otthon maradt munkaerő adott színvonalával, hanem szakemberekre volt szükség. Ezeket képezni kellett, vagy a városból visszacsalogatni, vagyis tarthatatlanná vált a más népgazdasági ágazatoktól lényegesen elmaradó falusi jövedelmi színvonal. A téeszeknek ma kereken egymillió tagjuk van, a munka oroszlánrészét az 520 ezer aktív korú tag és a 100 ezer alkalmazott végzi. ipar nyersanyagszükségletének biztosításához szükség van. Külföldre visszük például almatermésünk 44, kenyérgabona-termésünk 23, és az értékesítésre kerülő vágómarha 28 százalékát. Tehetjük, mert gabonatermesztésünk jól gépesített, marhahúst mi idehaza keveset fogyasztunk, almáskertünk pedig annyi van, hogy a teljes termést képtelenek lennénk elfogyasztani. Kelmeújdonság A Pápai Textilgyárban kidolgozták a gyapjú hatású kelmék gyártásának módszerét. Az újdonságból a következő évben már 200 ezer négyzetmétert gyártanak. A poliészter és viszkóza alapanyagú, tarkán szőtt kelnie magában hordozza a gvapjú és a műanyag legjobb tulajdonságait. Hajógyári rekonstrukció A TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a szovjet PROMASEXPORT külkereskedelmi egyesülés — egy korábbi magyar—szovjet kormányközi megállapodás alapján szerződést kötött a Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciós terveinek elkészítésére. A terveket fő vonalakban a leningrádi hajóipari tervező intézetben dolgozzák ki, s előreláthatólag a jövő év végéig átadják. Ezek alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodái kidolgozzák a részletes kiviteli terveket, s ha a beruházási munka ütemesen, s a terveknek megfelelően halad, 1982-re befejeződik a Magyar Hajó- és Darugyár három fővárosi gyáregységének rekonstrukciója. (MTI) A negyedik ötéves tervben évenként 130 ezer (!) ember lépett ki a szövetkezetekből, 80 ezren jöttek vissza, rendszerint városi munkahelyekről, és 20 ezren léptek be helyben, az iskolát elvégző fiatalok. Ebből az is kiderül, hogy évi 30 ezer fő volt a veszteség. Az ötödik ötéves terv további létszámcsökkenéssel számol. Márpedig aki politikával egyáltalán nem foglalkozik ebben az országban, az is tudja, hogy a mezőgazdasági termelés nem veszített népgazdasági jelentőségéből. Ismert, hogy nálunk nagyon nagy a mezőgazdasági export jelentősége.. Ebből vásárolunk meg sok olyan cikket, amire a fogyasztási cikkek választékának, vagy az Továbbra is szükség van a szövetkezeti kertészkedésre és tejtermelésre, szőlőre és körtére stb. Csakhogy ezek nagyon nehezen gépesítheti4 munkafolyamatok. Ide so» kézi munka kell, vagyis sol ember. Ám új helyzet állót' elő, aki ott akarja hagyni a mezőgazdaságot, az ott is hagyja, leszámítva persze az asszonyok nagy részét és az öregeket. Ha nem akarjuk, hogy otthagyja, akkor megfelelő munkakörülményeket kell teremteni, és megfelelő jövedelmet kell biztosítani. Sajnos, ez az, ami mostani, ötödik ötéves tervünk adathalmazában egy kicsit kérdőjeles. A téeszek elkészítették a számvetéseiket, és kiderült: a mai bevételekkel és kiadásokkal számolva, a várható jövedelmük miatt általában nem tudnak versenyképesek maradni a munkaerőpiacon. A mezőgazdaság csökkenő népgazdasági arányai ellenére is elegendő munkáskézzel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelhessen a nem csökkenő igényeknek. F. B.