Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJ ETEK! o m | DELMAGYARORSZAG A MA G Y A R SZO C I A L I S T A M U N K Á S P ÁR T LAPJ A 66. évfolyam 250. szám 1976. október 22., péntek Ara: 80 fillér Nagyberuházás Határidő előtt befejeződött a szalámigyár korszerűsítése és bővítése AvatóOnnepség Szegeden A szegedi szalámigyár re- zsef, a Szakszervezetek konstrukciója és bővítése, ez Csongrád megyei Tanácsának a kormány által kiemelt nagy- vezető titkára, dr. Csdky beruházás, a KISZ védnök- Csaba, a KISZ KB osztályve­ségével határidő előtt elké- zetője, Tóth Zsuzsanna, a szült. Az új létesítmények KISZ Csongrád megyei bi­avatási ünnepségét tegnap, zottságának titkára, dr. Dé­csütörtökön délután rendez- kány Klára, a KISZ Szeged ték Szegeden, a Csongrád me- városi bizottságának első tit­gyei Allatforgalmi és Hús- kára, dr. Piros László, a ipari Vállalat központi tele- Csongrád megyei Állatforgal­pén. mi és Húsipari Vállalat igaz­Az avatóünnepség elnöksé- gatója, Sípos Mihály, a DÉ­gében helyet foglalt Apró LÉP igazgatója. Antal, az MSZMP Politikai Tápai Lászlónak, az ál­Bizottságának tagja, az or- latforgalmi vállalat pártbi­szággyúlés elnöke, szegedi zottsága titkárának megnyitó országgyűlést képviselő, dr. szavai után dr. Piros László Uomány Pál, az MSZMP KB tett jelentést a beruházás lagja, mezőgazdasági és élei- teljesítéséről, mely — mint mezésügyi miniszter, dr. Kő- mondotta — mintegy két és öcsin Mihály, az MSZMP fél hónappal a határidő előtt ísongrád megyei bizottságé- befejeződött, s benne már >\ak első titkára, dr. Perjést üzemszerűen termelnek. A ] ászló, a Csongrád megyei beruházásra előirányzott 1103 'anács elnöke, Török József, millió forintos költségkeretet az MSZMP Szeged városi bi- betartották, sőt jelentős, mint­vottságának első titkára, Papp egy 87 millió forint értékű Gyula, a Szeged megyei vá- megtakarítást értek el Eh­rosi tanács elnöke. Ott volt ben az évben 40 vagon sza­többek között Havas Péter, lámit gyártanak exportra ter­ez Állami Fejlesztési Bank ven felül, s ebből 25 vagon­vezérigazgatója, dr. Tamás nal már el is szállítottak. A László, az ÉDOSZ fótitkára, mintegy 2300 főt kitevő kol­Molnár Károly belkereske- jektíva nevében mondott kö­delmi miniszterhelyettes, dr. . rekonstruk­Banke Antal, az Állatforgal- szonetet a ^ar rekonstruk­mi és Húsipari Tröszt vezér- ciójának és bővítésének le­igazgatója, dr. Ágoston Jó- hetővé tételéért. Romány Pál és Apró Antal beszéde Apró Antal átadja a Munka Vörös Zászló Érdemrendet dr. Piros Lászlónak tartozó feldolgozóüzem és a üzem évi 5 ezer tonnás ka­szalámigyár munkája elé. Ez' pacitása pedig bőségesen fe­a létesítmény — törekvése- dezi a környék lakosságának Ezután dr Románv Pál miszerioari beruházások re inkkel eeyezően — a feldo.1- szükségletét, , sőt távolabbi It ifnnep^ beszédet! SEs'***i J^fZnSa'Zt ^ V^* ^ Bevezetőben kitért arra, hogy üzemek nagy többsége itt- latas javításában. A továbbiakban arról be­szélt a miniszter, hogy az MSZMP KB állásfoglalásá­nak alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um olyan intézkedéseket va­lósított meg, melyek eredmé­nyeként az átmenetileg visz­szaesett sertéstenyésztési kedv ismét fellendüljön. De a to­, ... . , , , ,, konyság oly fontos javítási­az elmúlt esztendők eredme- hon is kedvelt es ugyanakkor . , , ;. . nyeit értékelve jóleső érzés- exportérdekeltségű iparágak- ra ls modot ad- Es ujjavara­sel állapíthatjuk meg, hogy ban épül. Ilyenek az épülő zsolta, kibővítette a 107 éves, jó ütemben fejlődött állatte- gyulai és bajai húskombinát, hajdan mintegy 100 munkás­nyésztésünk és így a húster- a zalaegerszegi hűtőház, a sal dc>ig0zó régj szegedi Pick­melés is. Az azonban már martfűi növényolajgyár. Ma gondot okozott, hogy a hús- adjuk át rendeltetésének a ipar fejlesztése nem tartott szegedi húsipari létesítményt, lépést a mezőgazdasági ter- és hamarosan megkezdjük a ;caj növekszik. Évente mint­meléssel. Ennek nem mond kaposvári húskombinát bőví ellent, hogy az elmúlt esz- tését. gyárat. A kapacitás száz százalék­tendőkben a húsipar — a ter­melési értékek és a foglal­koztatottak számát tekintve is — az élelmiszeripar leg­nagyobb ágazatává fejlődött. Ma huszonkét szakosított ál­lami vállalat 32 gyáregység­gel dolgozik a belföldi ser­tés- és marhahúsellátás, va­lamint a külföldi exportfel­adatok teljesítésén. Ezenkívül mintegy 350 állami gazdaság, téesz, fogyasztási szövetkezet foglalkozik sertésvágással, sertéshús-készítmények gyár­tásával. Amint azt a mai ünnepi alkalom is bizonyítja — anya­gi lehetőségeinkhez mérten — újabb beruházásokkal is szolgáljuk terveink valóra váltását. Erőforrásainkat el­sősorban a népgazdasági tervben, a mezőgazdaság te­rületén kiemelt fontosságú célok: a szarvasmarha-te­v.yésztés, a sertéstenyésztés, a -hizlalás, más szóval: , a hús- és tejtermelés, valamint a zöldség- és gyümölcster­mesztés fejlesztésére, s az ezt szolgáló beruházások meg­valósítására fordítjuk. A tervidőszakban az élete egy 10 ezer tonna szalámit termelnek majd itt. Az ex­tünk a kereken 1 miuíárd portot ls növelhetjük, mert vábbi tartós eredmények ér­forintos beruházással épült mas gyárak is bővítik ter­szegedi új vágóhíd, a hozzá melésüket. A húsfeldolgozó Nagy várakozással tekin­(Folytatás a 3. oldalon.) illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt az október 5—13. között Japán­ban tett hivatalos látogatá­sáról és az ott folytatott tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. Szekér Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a KGST végrehajtó bizottságának ok­tóber 12—14. között Moszk­vában tartott 78. üléséről. A kormány a jelentést elfo­gadta. Megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlá­sokból eredő hazai feladatok végrehaj tására. Az egészségügyi miniszter javaslatára a kormány ren­deletet fogadott el az egész­ségügyi ellátás részeként biztosított gyógyszerrendelé­sek egyszerűsítésére és a gyógyszertérítést díjak ennek megfelelő szabályozására. A rendelet 1977. január 1-én lép hatályba. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács rendeletet ho­zott a gyógynövények, dro­gok és illóolajok vizsgálatá­ról, minősítéséről, forgalom­ba hozataluk ellenőrzéséről. A belügy-, az igazságügy­és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány ren­deletben szabályozta a pol­gári fegyveres őrségek szer­vezetét, megszabta jogaikat és kötelességeiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt II kisajátítási ügyintézés helyzete Tárgyalta a városi tanács vb Enyedd Zoltin felvételei Az országos és megyei vezetők üzemlátogatáson Tegnap Papp Gyula ta­nácselnök vezette le a sze­gedi városi tanács végr^haj-. <ó bizottságának az ülését, amelyen részt vett Deák Bé­la, á városi pártbizottság titkára is. A végrehajtó bi­zottság értékelte a kisajátí­tási ügyintézés helyzetét a városban, fölmérte a tanácsi vállalatoknál az ötödik öt­éves tervre készített kollek­tív szerződések tapasztalata­it, s megvitatta a város ta­nácsi vállalatainak és szövet­kezeteinek munkavédelmi helyzetéről, szociális és egészségügyi ellátottságáról összeállított jelentést. A végrehajtó bizottság még akkoriban határozta el, hogy napirendre tűzi a kisajátítá­si eljárások ügyintézésének értékelését, amikor még szó sem volt arról, hogy új köz­ponti rendelkezés és jogsza­bály születik a kisajátítások­ról, az viszont már nyilván­valóvá vált, hogy a meglevő gyakorlaton mindenképpen javítani szükséges. Hiszen például gyakorlattá vált, hogy a beruházások előkészí­tése során csak a huszonne­gyedik órában kérték a ki­sajátítási eljárás lefolytatá­sát, s így kapkodva, az utolsó pillanatban kellett volna sokszor a hatósági muriKaban megszüntetni az előkesziiés késéseit. A kisajátítást csak közér­dekű célok érdekében lehet alkalmazni. Éppúgy a tulaj­donszerzés egyik formája, mint az adásvétel. Ám, ha az ingatlan tulajdonosa nem hajlandó adásvétel keretében iemondani tulajdonjogáról, • agy ha egy-egy lakónegyed építése során több száz ma­gántulajdonról kell dönteni, akkor nyilván csak egységes hatósági eljárás biztosíthat­a a terület gyors átadását. A kisajátítás során a tulaj­donost kártalanítani kell, a jogszabályok szerint oly mér­tékben. hogy tényleges ká­rát megtérítsék, de ne se­gítsék a volt tulajdonost jogalap nélküli gazdagodás­hoz. A jogszabályban alkalma­zott elvek nyilván egyaránt figyelembe veszik az egyén is a társadalom erdekeit. Nem is az elvekkel volt baj. hanem azokkal a. tól-lg ke­letekkel, amelyek alapján a Kisajátítást végző szervek ajánlatot tehettek a tulajdo­nítanak a kártalanításra. Idő­kézben ugyanis — a jelen­leg érvé.nyben levő jogsza­bályt 1965-ben léptették életbe — jelentős árváltozá­sok következtek be az in­gatlanoknál, s a kártalaní­tásra felkínálható összeg rendszerint jóvai alatta ma­raö,t az ingatlan tényleges forgalmi értékének. A leg­több ügy ily módon a bíró­ságra került (az ügyek 76 százaléka!), s a felajánlható kártalanítás összegét a bíró­ság általában még 5—30 ezer forinttal toldotta meg, figye­ithnbe véve az ingatlan for­galmi értékét. Mindez rengeteg késedel­mességet okozott a kisajátí­tási eljárásban, s egyúttal természetesen ,a városfejlesz­tésben is. Olykor több száz iakás építésének megkezdé­sét késleltette a kisajátítás nehézkessége. Természetesen a központi szervek is fölfi­gyeltek arra, hogy az ér­vényben levő jogszabály el­avult, s már elkészült az új szabályozás, amely január 1-én lép életbe. Ez biztosít­ja. hogy a tulajdonosnak már eleve megfelelő, a for­galmi értéket tükröző kárta­lanítást ajánljanak. Ezért az új jogszabály törli a kárta­lanítási irányárak túlhala­dott rendszerét. Ennek kö­vetkeztében várhatóan már államigazgatási úton meg­valósul a reális kártalaní­tás, s jelentősen csökkenni fog a peres ügyek száma, tehát meggyorsulhat a kisa­játítások folyamata. Mivel az új jogszabály pontot tesz a jelenlegi ál­datlan állapot után, a vég­rehajtó bizottság is csak azt tartotta feladatának, hogy naiarozatában felszólítsa a kisajátításokkal foglalkozó tanacs; vezetőket és dolgozó­kat, hogy dolgozzák ki az új jogszabály alkalmazásá­nak teltételeit, s az új szabá­lyozás alkalmazása során érvényesítsék a várospoliti­kai céJok és a méltányos el­bírálás összhangját.

Next

/
Thumbnails
Contents