Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

Csütörtök, 1976. október 21. VailHWNHUHBHHHBMHMtel 3 Komócsin Zoltán KISZ-szervezet Ünnepség a Textilművekben Tegnap, szerdán délután Szegeden, a Textilművek KISZ-klubjában bensőséges ünnepséget tartottak. A gyár „C" műszakban dolgozói fiatal szövőnői korábban elhatá­rozták, hogy KISZ-szervezetük Komócsin Zoltán nevét ve­szi fel. Az ebből az alkalomból tartott összejövetelen Sánta Béláné, az alapszervezet tagja köszöntötte a jelenlevőket, köztük Bódi Györgyöt, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának első titkárát, majd az ünnepi zászlófelvonás után az ifjúkommunisták félórás műsorral emiékeztek meg a ma­gyar és a nemzeyrözi munkásmozgalom kiemelkedő szemé­lyiségéről, Komócsin Zoltánról. A megemlékezés után Bódi György a KISZ-bizottság zászlajára felkötötte az alapszer­vezet szalagját. Németh Károly Moszkvába utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghí­vására Moszkvába utazott. Németh Károlyt útjára elkí­sérte Borbély Sándor és Párdi Imre, áz MSZMP KB íagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői. Németh Ká­roly megérkezett Moszkvába. szintezés A Paksi Atomerőmű kitűzési munkáinál a Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalat korszerű AGA gcoplan 300-as lézeres szintkitűző műszerrel dolgozik. A lézerberendezés nagyobb távolságra és jóval pontosabban mér, mint a hagyományos fl községekben javult az ismeretterjesztés Ülésezett a TIT megyei szervezetének elnöksége A helyi 'szervezetek meg­alakulása és az ez évi tevé­kenységük, valamint továb­vékenységbe, de számottevő azoknak a pártoló hallga­tóknak a száma is, akik még bi feladataik megjelölése nem léptek be a tagság so­volt a téma a TIT Csongrád rába. megyei szervezetének teg­nap, szerdán délután Szege­den megtartott- elnökségi ülésén. A megbeszélésen je­len volt és felszólalt dr.Sebe János, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese is. A megye nagyközségi szer­vezetei egy esztendővel ez­előtt kezdtek megalakulni, s e folyamat még nem zá- . rult le. Az első szervezet Mórahalmon jött létre, 15 z°tt tagú csoportból 30 tagú szer­vezetté fejlődött, s 80, a leg­„Munka és műveltség"; „Az ember átalakítja a termé­szetet"; „Hogyan lesz a ta nulóból dolgozó?" .címekkel megjelölt témakörök bizo­nyítják a sokoldalú érdek­lődést mindennapjaink kér­dései iránt. Dr. Kiszely György inté- különfélébb témájú előadás­zetvezető egyetemi tanár, a TIT megyei elnöke beszá­molójában elmondotta, hogy feladat volt a nagyközségi csoportokat helyi szervezetté alakítani és számukat növel­sal szolgálta az ismeretter­jesztést. December óta mű­további feladatok kö­szerepel a tartalmi munka színvonalának növe­lése, az új közművelődési törvény alapos megismerése és megismertetése, további helyi szervezetek létrehozá­ködik szervezeti keretben az sa, főleg az üzemekben. Eh­ásotthalmi csoport, ahol harmincketten tevékenyked­hez a szakszervezet segítsé­gére is szükség van. Az nek. A megtartott 114 elő- egyetemisták és főiskolások ni. A cél ezzel az, ho«y a adás gazdag programról ta- egymással és a többi nagy­helyi szervezetek megalaku- núskodik, Sándorfalván lásával önálló, ezáltal akti. vabban dolgozó községi szervezetekkel is alakítsanak ki kölcsönösen 43-as létszámú szervezet 155 egységeket előadást rendezett meg, Kis- gyümölcsöző, jó kapcsolatot, hogy minél szélesebb kör­hozzanak létre. Csak azokra teleken 42 aktív tag munká­a községekre vonatkozott ez jának eredményeként 138 az elgondolás, amelyekben rendezvény fogadta az ben, minél többen szolgál­ér- hassák a megyében az is­már előzőleg is jól működő deklődőket. Zákányszéken 30 merett^rjesztést. ezvény sítésre L egtöbbször művészetekről szoktak beszélgetni vagy vetélkedni abban az ifjúsági klubban Balástyán, amelyben körülbeiül tíz évvel ezelőtt igén kemény vita zajlott — a tehenészetekről. Ügy került a „csizma az asztalra", hogy ez is a mai élethez tartozik, és a mai ember gbndolkozását tükrözi. Arról folyt akkor a vita, ha egy akármilyen hivatalban bárki bármikor kezet moshat, ha egy üzemben munka- után meleg vízben zuhanyozhat, aki olajos kezével a gépeket tapogatta egész nap, akkor miért nem adatik meg ugyanaz a lehetőség a teheneket vakarga­tó. bomló anyaggal is bánó állatgondozók­nak. Nem azért volt heves a vita, mert bárki is ellene szólt, azért csupán, mert más-más vérmérsékletű fiatalok adogat­ták föl az újabb „miérteket". Akkor még szó sem volt szakosított telepekről. A mindenfajta korszerűsítés azóta a nagy­üzemi álalttenyésztés létkérdésévé vált, és sorra megvalósulnak azok az „ötletek", amelyeket a klubbéliek fölvetettek. Azért idéztem föl a vitát, mert éppen Balástyán találkoztam most olyan esettel, amikor már nem jószándékú kívülállók vi­tatkoznak a jól fölszerelt istállók szüksé­gességéről, hanem Horváth János fejőgu­lyás foglaltatta írásba, hogy ennek az év­nek az utolsó napjáig még hajlandó mos­toha körülmények között dolgozni, de to­vább nem. ígéretet kapott rá szóban, de kevésnek találta. Az írás beszél — mondta, és kis papírosra fölíratta az ígéretet. Vég­eredményben kötelezvényt írtak alá a korszerűsítésre. Ilyenről sem hallottam még. Azért lett a fejlesztés töretlen híve a huszonnyolc éves fejőguiyás, mert izmaiban, ereiben, csontjában érzi, mennyire nyúzza a mun­ka. Erős, de fél, hogy belerokkan. Orvosok kezelgetik megerőltetett lábait, félelmét ez a baj is táplálja, öt kilométerre lakik az istállóktól, ha hóban kell járnia, nem vál­lalhatja. Sok munkájából az egyik: egy itatásra 600—700 liter vizet hord be vö­dörrel, másodmagával. — Ügy megy ez, hogy viszem a vizet, megkínálom a jószágot: tetszik inni, nem tetszik? Megijed, vagy nagyon mohó, föl­löki a vödröt, hozhatom a másikat. Tessék megpróbálni! Építők dolgoznak abban az istállóban, amelyik hozzá közelebb esik, amelyikből őt ide áthelyezték. A gazdaság vezetői azt mondják, egyébként sem halogathatták a korszerűsítést. Sok érvük közül csak egy: ha a 140—160 forintos lucernaszéná­ból 10 forintos trágya lesz, mert szétszó­ródik, amíg a jószág elé kerül, akkor ez gazdag téeszben is nagy luxus lenne. Legnagyobb gondként azonban ők is azt emlegetik, hogy az öregek még itt-ott vál­lalják a régi állapotokat is, hiszen ők már nehezen változtathatnak munkahelyet, de a fiatalok hallani sem akarnak róla. Ame­lyik gazdaság állatot akar tartani — mondják —, annak korszerűsítenie kell. Két kicsi szövetkezetből egyesült a Rá­kóczi Tsz, most juthatott először olyan tá­mogatáshoz, ami a fölzárkózást segíti. Kapva kaptak az alkalmon, azt tervezik, minden istállójukat átalakítják. A kérdés azonban továbbra is izgalmas: miért ra­gaszkodik az íráshoz a tehenész? A válasz még érdekesebb, mert nem csupán Balás­tyára érvényes. Ha csak szóban jelentette volna be ki­kötéseit, és csúszna a határidő, vagy valaki megszegi az ígéretét, akkor is elmehet. Azt mondja, ő azonban nem elmenni, hanem maradni akar. Nem a szövetkezetet riogat­ja, hanem a saját jövőjét szeretné bizto­sítani. Ámbár tudja, hogy nagy szükség van rá, mert egy tehenészt nehezebb kap­ni — így mondja —, mint egy elnököt. Nem is a bürokráciát akarja hizlalni, in­kább az állatokat — mégis, az íráshoz ra­gaszkodik. A magyarázat sok-sok tapasz­talatból szövődik. Sokan tudnának példát mondani, hogy a legnagyobb jóakarattal tett ígéretek is semmivé lettek néha, mert időközben arrébb ment egy-két szövetke­zettel. aki ígért. Az utód akár tiszta lelki­ismerettel mondhatta, hogy más szaváért ő nem vállalhat felelősséget. Gondolhatunk arra is, némi konfliktus támadt a fejőgulyás és a szövetkezet veze­tői között, ez ingatta meg a bizalmat. Egyértelműen mondják a szövetkezet ve­zetői, hogy ellentétről nincs szó, sőt sze­retik a határozott, egyenes észjárású állat­gondozót, mert föladatát jól végzi. Bele­kóstolt az építőipar munkájába is, dolgo­zott a Volánnál is. mégis visszajött ide. De tapasztalatait is hozta. — Eltanultam, hogy az beszél, ami le van írva. Meg se fogtam a vasvillát addig, amíg papírilag le nem fektették az ígére­tet. Családom van. csak olyan munkát vál­lalhatok, ami télen-nyáron biztos kenyeret ad. Mit tehetnék, ha meggondolja valaki magát, és azt mondja, a jobb istállóba majd mást tesznek, én meg maradjak a régiben ? A z adott szó hitele semmit nem csor­bulhat, akár nagyüzemben mond­ják, akár kicsiben, semmiképpen nem lenne tehát jó, ha mától kezdve író­deákkal járná az elnök a határt, és min­den szavát írásba foglalná. Azt sem mond­hatjuk határozottan, hogy az új ember tartsa be mindig elődei ígéreteit, hiszen sokszor éppen azért kellett az új ember, mert a gazdálkodás új megoldásokat kí­ván. De afelől sem lehet kétség, hogy az ilyen változásokat nem szenvedheti meg az, aki becsületesen dolgozik. Ha cipővá­sárláskor írásos bizonylatot kapunk, és avval szükség esetén reklamálhatunk is, akkor az évekre, vagy egy életre vállalt munka föltételeit is tisztázni kell félreért­hetetlenül. Hányszor hallani panaszosok szájából: kérem, nekem azt mondták. Mondták vagy nem, úgy mondták vagy másképpen — könnyen csavarható a szó erre is, arra is, tisztesség szerint. A ba­lástyai gulyás nem akarta, hogy félreért­sék egymást. Hamar ráakadnánk a pana­szok között olyan vélekedésre is, hogy ezt vagy azt a rosszabb munkakört, vagy a gyengébb háztáji földet azért kaptam, mert félreértettük egymást valamelyik ve­zetővel. Két sor írás sok szóbeszédnek ele­jét veheti. Ha visszaidézem a klubbéli vitát, akkor az írásba foglalt megállapodásból azt ol­vasom ki, hogy a korszerűsítés a jámbor óhajok köréből kétoldalú, elkerülhetetlen és elhalaszthatatlan követelménnyé lett. A gazdálkodás ésszerűssége és a dolgozók igényei együtt sürgetik. Ha jobban meg­gondoljuk, a kettő teljesen egy. Horváth Dezső csoportok dolgoztak a művelődésben. így köz­tiem fős szervezet 177 előadást tartott meg eddig. A szen­nagy létszámú, de annál ak- tesi járásban. Mindszenten, tivabb meg a szervezetté. Az megalakultakat a TIT köz­ponti és megyei szervezete 30 ezer forintos támogatás­sal segítette az indulásnál. Külön figyelmet érdemel a fiatalokat összefogó sze­gedi egyetem és főiskolai szervezetek működése. A József Attila Tudomány­egyetemen, az Orvostudomá­nyi Egyetemen, a Gyula Tanárképző egységek alakultak február óta 51 rendezvény megyében helyi TIT — főleg üzemekben, válla­elsőként latoknál —, Szegvárán pe­dig január óta 205 rendez­vény szerepelt a program­ban. Az előadások száma jól tükrözi, hogy a szervezetek komolyan veszik feladatai­kat, felelősséggel gondoskod­nak a községek művelődési lehetőségeinek gazdagításá­ról, növeléséről. Érdemes az Juhász előadások témáira is oda fi­Főisko- gyelni. „A család — otthon"; ián és az Élelmiszeripari Fő- „A szocialista társadalom, iskolán összesen 257 hallgató szocialista munka"; „A? kapcsolódik be aktív tag- egészség0* ként az ismeretterjesztő te- gaink életmód"; „Jo­kötelességeink"; Orvosok tudományos tanácskozása Szerdán befejezte munká- nak számít, hogy e két vi­ját a bőrgyógyászok és ím- szonylag különálló orvostu­munológusok első közös ha- dományág, a bőrgyógyászat zai kongresszusa. A Magyar és az immunológia képviselői Tudományos Akadémián közösen vitatják meg a gya­megtartott háromnapos tu- korló klinikusok által fel­dományos tanácskozás ta- vetett elméleti kérdéseket, pasztalatairól dr. Rácz Ist- A tanácskozás segített hasz­ván, a Magyar Bőrgyógyá- nosítani az immunológusok szok Tarsasaganak fotitkara , ,, . , .. , , , . ., . a többi között m^áiitmí. által elért legújabb kutatási totta: — Külföldön Cipöhewsulat5 Szegeden A vásárlók véleményére kíváncsiak Tegnap délelőtt Szegeden, gyár, a Tiszántúli Cipő nyére kíváncsiak, s a láto­a Technika Házában három Nagykereskedelmi Vállalat gatóknak kérdőívet bocsáta­„Aii„i„» „ r/t- - és a Komplett Ruházati Vál- nak rendelkezésükre, hogy vallalat - a Minőségi Cipó- lalat _ közösen rendezett ezzel is segitsék az'ipar % cipőbemutatóját nyitotta meg a kereskedelem közö6 mun­Telkes György, a Komplett káját, hogy valóban azok a igazgatója. A megnyitón modellek kerüljenek majd részt vett Berta István, a az üzletekbe, amelyek legin­városi pártbizottság osztály- kább megnyerik a közönség vezetője és Farsang László- tetszését. né dr., a megyei tanács vb Azért is szeretné a keres­kereskedelmi osztályának ve- kedelem, és az ipar megis­zetője is, valamint Szepesi merni a vásárlók vélemé­Akos, a Minősági Cipőgyár nyét, mert jelentős változá­budapesti központja marké- sok várhatók a cipődivat­ting osztályának vezetője. ban. A divat új vonásairól A kiállításon a gyár női Juhos Márton, a gyár sze­és gyermekcipő modelljeit gedi gyáregységének model­mutatják be. Részint azokat iezője informálta tegnap a a modelleket, amelyeket ta- láiogatókat. S az új divat vaszra már megrendelt a kétségkívül előnyös lesz, kereskedelem, részint pedig huzen a puhább, könnyebb azokat, amelyeket 1977-78- alapanyagok kerülnek elö­ban terveznek gyártani. A térle. A kiállítás pinteken kiállítók a vásárlók vélemé- estig lesz nyitva. megállapí­eredményeket is ritkaság- gyógyításában. is a betegek

Next

/
Thumbnails
Contents