Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

2 Szerda, 1976. október 20. Befejezodteka szovlel— mongol tárgyalások e Moszkva (MTI) Kedden a Kremlben befejeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. Szovjet részről részt vett a megbeszéléseken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nylkolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Aleksze) Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter. A mongol küldöttséget Jumzsagijn Ccdenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke és Zsambin Batmönh miniszterelnök vezette. A megbeszélésen, amelyet a testvéri barátság és a valamennyi megvitatott kérdésben megmutatkozó nézetazonosság Jellemzett, véleménycserét folytattak a Szovjetunióban és Mongóliában végzett szocialista és kommunista építőmunka legfontosabb kérdéseiről. Megállapították, hogy kedvezőek a fellételek n két ország gyümölcsöző együtt. működése re. továbbfejlesztéséjóváhagyták a mongol párt- és állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról szóló közleményt, amelyet később hoznak nyilvánosságra. Nyikolaj Podgornij kedden átnyújtotta Jumzsagijn Cedenbalnak a Lenin-rendet. A kitüntetés átadásán jelen volt Leonyid Brezsnyev, AlekszeJ Koszigin és más szovjet párt- és állami vezetők. A Jumzsagijn Cedenbal vezette mongol párt- és állami küldöttség kedden villésreggelit adott az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta nácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná csa tiszteletére. A vülásreg gelin szovjet részről megje lent Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alek. szej Koszigin. Pohárköszöntőt mondott Zsambin Batmönh és Alekszej Koszigin. A rSJca^S csűss ufláis fj Kairó (MTI) Az Arab Ligához re, hanem az „arabközi egyetkedden értés helyreállására" teszik a este megérkeztek a rijadt ha- fő hangsúlyt. A három vezető tos értekezlet dokumentumai, lap címoldalán Szadat és AszEzeket a szerdán kezdődő szad elnök közös fényképe külügyminiszteri értekezlet látható. Az újságok egyelőre elé terjesztik. A külügymi- nem fűznek kommentárt a niszterek tanácskozásának rijadi megegyezéshez. A szícélja ismét az. ami miatt egy hete egyszer már összeültek: riai lapok is ünneplik a rijadi egyezményt. „Fordulóa nyolcadik arab csúcsérte- pontnak" nevezik, amely kikezlet előkészítése. Erre tervek szerint Jövő kerüi sor Kairóban. A keddi egyiptomi lapok egyébként vezető címeikben utat jelenthet a libanoni válhétfőn ságból. „Az egyezmény —írja az A1 Baath — megmutatja az utat az egységes Libanon és az országon belüli nem a libanoni megegyezés- együttélés helyreállításához". INDIÁBA UTAZOTT POLINSZKY KAROLY Dr. Folinszky Károly oktatási miniszter kedden hivatalos látogatásra — Nurul Hasan oktatási miniszter meghívására — Indiába utazott. Tárgyalásokat folytat a két ország közötti kulturális egyezményről, az ennek' alapján megkötött kulturális és tudományos együttműködési munkaterv teljesítéséről. A két miniszter megvizsgálja a Magyar Népköztársaságban és az Indiai Köztársaiságban kiállított egyes iskolai bizonyítványok, továbbá egyetemi oklevelek és tudományos fokozatok egyenértékűsége kölcsönös elismerésének lehetőségét „A KlNZAS INTÉZMÉNYESÍTETT GYAKORLATA" Az ENSZ-közgyű 1 _s elé terjesztette jelentését a világszervezetnek az a munkacsoportja, amely a chilei önkényuralom erőszakszerveinek módszereit vizsgálta, hiteles vallomások alapján. A munkacsoport következtetése az, hogy a világszervezetnek ®l kell ítélnie a chilei országos hírszerző szolgálat, a DINA pribékjeit. A „Kínzás intézményesített gyakorlata" című jelentés fényt vet a különleges chilei állambiztonsági szervek által módszeresen alkalmazott könyörtelen, embertelen, megalázó kínzási módszerekre. ÁREMELÉS JUGOSZLÁVIÁBAN A keddi jugoszláv lapok isnertetik a kormány rendeletét egyes mezőgazdasági termékek árának módosításáról. A döntés értelmében emelik a liszt, a fehér és a barna kenyér, a péksütemények, az étolaj és a sertéshús árát. Hivatalos becslések szerint a most életbe léptetett áremelésekkel a megélhetési költségek Jugoszláviában mintegy 3 százalékkal növekedtek. Losonczi Pál nyilatkozata latinaineri Megérkezése után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnögeztük elért eredményeinket, kerestük a politikai, a ke nyilatkozott a Magyar gazdasági, a műszaki-tudonama kormánya és népe erélyesen és határozottan törekszik hazája gazdasági és Távirati Iroda tudósítójának, mányos és a kulturális politikai függőségének lazíLatin-Amcrikában első ízben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként értékeli útjának politikai jelentősegét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy országot kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban eszmecseréink a vártnál kedvezőbb eredményekkel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország testvéri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltát. A meglátogatott országok vezetőivel történt személyes ta'álkozások önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így ezúttal is könnyebb, J egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztázása, értelmezése, a cselekvést segítő megoldások keresése. Ezt támasztja alá, hogy hivatalos tárgyalásaink eredményét közös nyilatkozatokban rögzítettük. együttműködés lehetőségeit új területeit, illetve konkrét megállapodásokban körvonalaztuk a kapcsolatok fejlesztésének teendőit. A nemzetközi élet legalapvetőbb kérdéseiről közösen megfogalmazott álláspontunkat rögzítettük — ez már ismert nyilvánosságra hozott nyilatkozatokból. tására, pontosabban: a teljes függetlenség és szuverenitás kivívására. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköztársaságban e küzdelmükhöz megbízható partnert látnak. Együttműködésünk nemcsak népeink, hanem a békeszerető népek és nemzetek legközös általánosabb érdekeit is szolgálja. Ebben minden tárgyaló partnerünkkel vita nélkül egyetértettünk. Milyen személyes benyomásokat szerzett Losonczi elvtárs? A meglátogatott államok eltérő megoldásokat keresnek társadalmi, gazdasági felemelkedésük érdekében. Ez, valamint a bennünket elválasztó földrajzi távol- ... . , j.. .. , ság nem hat-e közeledő- ~ A hivatalos íátogatások sünk, közös fellépésünk el- szómos emberi vonatkozást len? tárnak fel, erre — részben — , , , . már az előzőekben is utal— Ami a távolságot ille- . ... , ti, történelmi hasonlattal él- tam" Mmden ország vezetőve azt mondhatom: ha az jével, politikusaival, népéeurópai gyarmatosítókat er- nek hivatalos és nem hivakölcstelen és becstelen tö- ta]os "képviselőivel, állampolgáraival történő találkozás rekvéseik keresztülvitelében nem tartóztathatta fel évszázadokkal ezelőtt az akkor valóban végtelen távolság, miért emelne közénk eleven nyomokat hagy az emberben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglátó orakadályt az óceán ma, ami- ^ államfőinek eg e. kor a szo szoros ertelmében „ összezsugorodtak földünkön a ru> rokonszenves magatartatávolságok, araikor hazánk- sára hivatkozzam — azt a nak, a Magyar Népköztársaságnak és a meglátogatott Milyen területeket öleltek országok kormányainak fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsoolyan életbe vágóan közös érdekeik vannak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a békés egymás mellett élés latainkat. Venezuelával és nyújtotta lehetőségek kihaszPanamával viszonylag kevés nálása, teljes felszámolása a kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A gyarmatosításnak gyarmatosításnak, es az uj a faji Kubai Köztársasággal — és megkülönböztetésnek, s az az hozzátehetem: Peruval is kiterjedt és szakadatlanul bővülő kapcsolataink voltak mór eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmagasabb rangú vezetőivel összeelidegeníthetetlen és elévülhetetlen jog. hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfelelően, szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Venezuela, Peru, PaEpilógus a tudomány-technikatörténeti sorozathoz 2. Azoknak a megjegyzéseknek is helyt kell adnunk, amelyek az ipari szövetkezetekkel való nagyobb törődést említik. A sorozat valóban keveset, vagy egyáltalán nem foglalkozott ezzel a fontos termelőszférával, bár jobbára a 25. életévükön is túljutottak. Döntő szempont most is a helyszűke. Többek adtak Információt a századfordulótól Szegeden működött nevesebb kisiparosokról, akiknek csupán felsorolása — több mint 300 — ls nagy terjedelmet igényelne. Az ország, de a megye malomiparának volt kedves emlékű nagyörege Thernesz Vilmos (1096 —1976). Munkáscsaládból született Törökszentmiklóson. Iparága minden állomását végigjárta, a molnárinastól az igazgatóig. Szegedre 1940-ben került főmolnári munkakörbe, majd a szocialista birtokbavétel idején nevezték ki igazgatóvá. Kaptunk leveleket, amelyekben a vendéglátóiparról írottakat keveslik. Ez így igaz, de a sorozat szerkesztésekor az a vélemény alakult ki, hogy a vendéglátás inkább kereskedelmi vállalkozás, így nem került az ipartörténeti részben feldolgozásra. Szeged repüléstörténetével sem foglalkozott a sorozat, bár mindenképpen említést érdemelt volna. Egyébként egyik szegedi kutató helytörténeti kiadványban tett közzé közleményeket e tárgykörből. Sokgyermekes gazdálkodó családból származott Kopasz István (1869—1013), korának megbízható épitésvállalkozój a, aki kivitelezői munkája közben alapos statikai tudásra is szert tett. Talán legjelesebb munkája a beregszászi törvényszék épülete, ö tervezte a Dózsa utca 9. szóm alatti házat, valamint a Leehner Ödön tervezte Bábszínház épületének kivitelezője. Neves és gazdag mívességű síremlékei ma is megtalálhatok a szegedi temetőkben. Kora iparosaira — Kónya György, Reiner Ferenc stb. — ihlető művészi hatással volt, Weidllnger Antal neves építésztervező és kivitelezőről sem esett szó, pedig bizonyított, hogy fiatal házasként itt élt, és a Bajcsy-Zsilinszky utcai U házat ő tervezte. Később Budapestre költözött, jobbára kivitelezői műnkét végzett. Felügyelete alatt építették fel a Szabad Népszékházat. Ugyancsak kimaradt építészeink sorából a Szegeden született Valentiny Károly Ybl-díjas építész. Nevéhez fűződik Kazincbarcika tervezése, de Szeged városfejlesztési kérdéseibe is aktívan bekapcsolódott. A szegedi kisvasút létesítésével kapcsolatban méltatlanul feledkeztünk meg Sármezey Endréről és Zsigmondy Béláról. Fontos ipar- és technikatörténeti emlék a Wagner-vaskereskedésen volt 2 darab öntöttvas cégtábla, amelyet a pécsi Jiratkó iparművész tervezett, és a Ganz-gyár készített. A Bagáryházról azt írtuk, hogy romantikus, el kell fogadnunk azt az észrevételt, hogy klasszicista stíluselemeket is hord magán. A volt Bertalan-obeliszkről úgy vélekedtünk, hogy műlapokkal borított, A nemrégiben történt felrobbantás nehézségei bizonyítják, hogy a vasbeton vázra a borítóanyagot a helyszínen hordták fel. A vasbetont először Szegeden a Szt. István téri víztoronynál, maid az Unger—Mayer-házon és harmadszor az Ottovay tervezte Keleti-palota építésekor alkalmazták. A színház épületéről azt mondtuk, hogy rutintervezés, ugyanakkor elfogadjuk azt a szakvéleményt, hogy meglepően jól illeszkedik a városképbe, minden nézetből uralja azt. A Hungária (volt Kass) harmonikus tömege, jellegzetes formálás, nagytermének belső kiképzése valósággal leheli a századvég hangulatát. Megtartása ezért ls nagyon érdemes. Wiilder szegedi zeneiskolaterve sajnos valósággá nem vált. Egy alkalommal tévesen szerepeltettük Boros Frigyes nevét, elírásként József név jelent meg. Jogos az az észrevétel is, hogy a baloiac a közúti híd szegedi hídfőjétől délre, közvetlenül a hídfő után volt. A Valéria téren (ma Bartók Béla) a paprikapiac volt. Az OTI (ma SZTK) székházáról azt írtuk, higy Kopeczky Raul tervezte. A terveket Várnay Marianna építészmérnök, a volt szegedi nyomdász leánya készítette. Kopeczky neve azért került a tervekre, mert a pályázat Idején, a megkülönböztető faji törvények miatt, lehetetlen lett volna, hogy Várnay Marianna saját nevén pályázatot nyerjen. A továbbiakban néhány helyreigazítás és kiegészítés: A Deák Ferenc utca 22. szám alatti Beregi-féle ház 1903-ban épült. A Bábszínház épülete 1925-ben épült fel. A Madách utcai volt polgári Iskola épületét' Breuer Károly tervezte, 1909-ben. A Szt. István téri volt Móricz-házat Regdon István tervezte. Az Arany János utcai Lövész-ház Stahl József tervei szerint készült, 1911-ben. Az Attila utca 18. szám alatti házat Müller Miksa építész saját részére építette, 1910ben. A DMKE-házat Robelli Aladár kivitelezte, hat hónap alatt. A Mérey utcai kétemeletes leányiskola 1930-ban épült, Breue'r Károly tervei szerint, Breuer Imre kivitelezésében. A húszas években több helyet is kiielöltek a belvárosi uszoda építésére, de Fenyő Lajos tervei nem valósultak meg. A volt ipartestület székházának kivitelezői: Erdélyi András és fia, valamint Breuer Imre. A volt Iparostnnonciskola épületét (ma Gyógyszerésztudományi Kar) Kövér Béla és Török László tervei alapján építették. A fogadalmi temnlom kőfaragó munkálatait végző Auereég művezetője Ezer Alajos volt. A püspöki palota és a gyermekklinika kivitelezője: Czigler Arnold. A Dóm téri kémiai intézetek épületeinek kivitelezője a szegedi Szolcsanyi és Takács cég. Az ATIVIZIG székháza falán emléktábla jelöli Rapaics Radó (1848—1907) vízimérnök emlékét. A földművelésügyi minisztérium vízügyi főoszlályának volt vezetője, és ilyen minőségében árvízvédelmi, valamint folyószabályozási kérdésekben többször került kapcsolatba városunkkal. Munkásságuk legalább annyit megkövetel, hogy nevük felemlítésével itt ls értékeljük életpályájukat. Balló Béla vizimérnök, Meke Gyula fö'dmérő mérnök, Obholczer Gábor vasútmérnpk, Lapning Ferenc postaigazgató, Junker Imre postai műszaki szakember. A soha meg nem értett, és soha kellően nem értékelt, apitini származású Raichl J. Ferenc (1896—1960) a szecesszió stílusában alkotott építész jó pár házzal ajándékozta meg. ö tervezte a nemrégiben lebontott Somogyi utca 12. szám alatt, volt házat, a Faludy-testvéreknek a Szt. István téri háromemeletes házat, a Fényő-testvéreknek a Ságvári utcai bérházat, a Hunyadi János sugárút 2—4. szám alatti (ma Diákotthon) házat, Vastag István részére a Bercsényi utca 33. szám alatti épületet és saját házát, a Kárász utca 7. szám alatt. Ezeket az épületeket 1906— 1913 között tervezte, de ezt megelőzően a kereskedelmi és iparkamara székházát (ma Bartók Béla Művelődési Otthon) ő kivitelezte 1896-ban. (Folytatjuk.) bizonyos többletet, amit a személyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak megfordultunk — gyárban és egyetemen, faluban vagy városban —, érezhetően meleg szeretettel köszöntöttek bennünket. A szavakból, gesztusokból, különféle megnyilvánulásokból a szocialista Magyarország megbecsülése sugárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes elevenségükkel zártuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztársaságról mondhatom el ezt, arról a szocialista államról, amellyel azonosak eszméink, amellyel egyazon célért küzdünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tiszteletet érdemlő, nagyszerű népével már történelmi múltra tekintő kapcsolataink épültek ki. Mostani látogatásunkkal újabb jelentős lépést tettünk az országaink közötti legmagasabb szintű személyes kapcsolatok továbbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátogatott ország államfőjét meghívtuk hivatalos magyarországi látogatásra. összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatásunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, népeink barátságának, nemzetközi fellépésünk összehangolásának egyre szélesedő útján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világrészre — fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál. (MTI) Magyarosztrák tárgyaiások • Bécs (MTI) A határeseményeket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság október 12—19. között Bécsben tartotta ülésszakát. A konstruktív és baráti légkörben lezajlott tárgyalásokon a magyar küldöttséget Sztankovics Imre nagykövet, az osztrák delegációt dr Ármin Hermann miniszteri tanácsos vezette.