Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

2 Kedd, 1976. október 19; CxpoH Szegedtől Közéleti napló Szerződés Somogyi Káról yné felvétele Mintha egy hatalmas kígyót tekernének a vaskeretre, úgy néz ki az exportra gyártott vastag gumitömlő is, amelyet a szegedi gumigyárban készítenek. Ugyanitt a csomagolótér­ben össze is tekerik, szállításra alkalmassá teszik. A ké­pűnkön látható, mélytúráshoz használatos tömlőt Korom Bálint és Gyuris Ferenc a Marokkóba induló rakományhoz irányítják POZSGAY IMRE A SZOVJETUNIÓBAN Pozsgay Imre kulturális miniszter küldöttség élén hétfőn hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. Pozsgay Imre még a nap fo­lyamán tovább utazott Grú­ziába. SZAKSZERVEZETI DELEGÁCIÓNK LONDONBAN A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttsé­ge Simon Antal főtitkár ve­zetésével Londonba utazott az európai bányász szakszer­vezetek I. konferenciájára. NŐKÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAÉRKEZETT INDIÁBÓL Hazaérkezett az indiai Punjab-államból a Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége, amely részt vett az Indiai Demokratikus Nő­szövetség IX. kongresszusán. KESERŰ JANOSNÉ VARSÓBAN Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter vasárnap hi­vatalos meghívásra a Len­gyel Népköztársaságba uta­zott. Oszifenracic — csemete nélkül? Nem kellett hozzá nagyon bölcs előrelátás ,sem, hiszen egyszerű, mint a kétszer­kettő: évekkel ezelőtt sejte­ni lehetett, hogy gondjaink lesznek az őszibarackkal. Onnan lehetett gondolni, hogy az öregedő fákat nem pótoltak ujakkal, sőt arra is volt példa, hogy itt-ott segí­tettek pusztítani. Alapos gazdasági számítások igazol­lak, hogy a homoki községe­ket a szegénysorból kiemelő gyümölcskultúra egyik legje­lesebb, ízes, zamatos és gusz­' tusos gyümölcsét nem érde­mes termelni. Akkor jósol­gattuk, hogy fölmegy majd a barack ára jóval magasabb­ra, mint illene, ebből pedig egyenesen következik, hogy újra telepíteni akarnak ba­rackosokat a gazdaságok — ha lesz mivel. Jóslásunkhoz segítségül kértük az ültet­vénytervező vállalat szegedi szakembereit. Most ismét fölkerestük őket, hiszen amit gyanítani lehetett, bekövet­kezett: idén már nagyon drágán adták a barackot, mert kevés volt belőle, en­nélfogva valóban ültetnék egymás után a gazdaságok a barackfákat — ha lenne csemete Mostani beszélgetésünk al­kalmával kölcsönösen egyet­értettünk abban, hogy to­vább romlott az állapot, hi­szen a tavalyi belvíz ott is sokat pusztított, ahol az elő­ző még hagyott fákat. Az ed­digi közömbösség hihetetlen mértékű érdeklődésbe csa­pott át. Megfontolt intézke­dés is segít kormányozni ezt az érdeklődést, hiszen a te­lepítésekhez tetemes állami támogatás is rendelkezésre áll. Korlátlan mennyiségű sza­porítóanyagot el tudnának adni most, mondják a vál­lalat szakemberei, és amikor a korlátlan szót számok nyel­vére fordítjuk, legalább két­százezer oltványt emleget­nek. ötszáz hektár barackos lenne belőle. Nyolcvanezer kellene csak ahhoz — így mondják —, hogy azokat a réseket be tudják tömni, ami az évek óta tartó hitegeté­sekből szármázik. A furcsa helyzet több ol­dalú magvarazatot kivan. Központosították az alap­anyag-termelest és a fejlődő csemeték egyetlen balszeren­csés körülmény következté­ben egyszerre mentek tönk­re. Ezzel egy év kiesett. Egy másik meg azért, mert el­maradt a barackmagok be­gyűjtése. Gyümölcskertészek a vadbarack magját tartják ültetesre alaklmasnak, vad­barack pedig egyre kevesebb van, az is szétszórtan terem, és legtöbbször pálinka lesz belőle. Az üstben főtt ba­rackmag természetesen nem jó ültetésre. Növényvédelmi szabályok is előírják, hogy csak előzőleg „szemlézett" fákról szabad magot gyűjte­ni. Nem nagyon volt mit szemlézni. Mindez persze olyan ma­gyarázat, hogy ezeket a gon­dokat egyszerűen meg lehe­tett volna előzni. Ha nem központosítják a csemetene­velést, talán kevesebb a kockázat; ha előre számítás­ba veszik, hogy mag nél­kül nem lehet fát ültet­ni, akkor magot is lehe­tett volna szerezni. Volt egy nagyobb baj is, illetve még most is van: az Ültetvény­tervező Vállalat csak akkor termeltethet szaporítóanya­got, ha biztosítékot lát rá, hogy el is tudja adni. ök, sajnos, nem mondhatják, ami idén nem kelt el, jó lesz jövőre. Akkor kapcsol tehát a gépezet, ha rendel a vevő. Idén még nem sze­meztek barackot, tehát jövő­re sem lesz jobb az ellátás. Sikerült viszont most meg­értő összeköttetéssel 150 má­zsa barackmagot összegyűj­teni, ha mind elültetik, 200— 300 ezer telepítésre alkalmas csemetére lehet számítani — majd 1978-ban. Es az még akkor is csak csemete. El­ültetik, mire termőre fordul — de soká lesz! ígéret volt rá, úgy hallot­tuk. hogy tetemes mennyisé­get importálnak. Semmikép­pen nem lehet okos lépésnek mondani, hiszen kár külföld­ről hozni azt, amit jó szak­értelemmel mi is elő tudunk állítani. De most ez is ara­nyat. érne, ha lenne. Ügy hallottuk, szintén növény­egészségügyi szabványok áll­ják útján a behozatalnak Ha a mindenféle kértevőkre és vírusbetegségekre gando lünk, ezt az óvatosságot is meg tudjuk érteni. Azt is, hogy a vállalat saját érdeké­ből lemaradt. Így viszont azt is meg kellene értenünk, hogy legalább hat évig csak a szemünket kapkodhatjuk az árak után. Legalább a tanulságot le kellene vonnunk belőle. H. D. a közösségért E gy-egy szerződésben. két fél közötti megállapodásban az ember önkén­telenül is a valamit-valamiért szempontjait keresi. S ez természetes is, hiszen többnyire azért adunk valamit, hogy megkapjuk az érte járó ellenértéket, ahogyan az már évezredek óta szokás mindenféle emberi ügyletben. S ha két szerv köt megállapodást, az ember abban is önkéntelenül a viszonosságot keresi, s meg is találja. Mint például abban az együttműködési megállapodásban, amelyet nemrégiben a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZ Csong­rád megyei bizottsága kötött egymással, s amelyet a legutóbbi ülésén hagyott jóvá a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Va­lamit-valamiért — ez kíséri végig a meg­állapodás anyagát, csak éppen egy lénye­ges különbséggel, már ami a hasonló szerződéseket Illeti. E megállapodás nem­csak az egyik vagy másik fél közvetlen érdekeit tartja szem előtt, hanem az álta­luk képviselt terület: a megye és a megye fiatalságának érdekeit. S ezek az érdekek a megállapodás szerkezetében nagyon jól körvonalazott egységes, közös társadalmi érdekké olvadnak össze. Éppen az egységen, valamennyiünk kö­zös érdekein van a hangsúly a megálla­podásban, amelyet öt esztendőre, 1980-ig szóló érvénnyel kötött meg a két testület. Vajon miben jelentkezik ez az egység? Kezdjük talán a testületek által képviselt társadalmi-földrajzi egységek sajátos ér­dekeivel, a megállapodásnak azzal a fe­jezetével, amely az ifjúság nevelésével, oktatásával foglalkozik. Mit vállalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága a maga szakterületén? Érdemes idézni néhány mondatot a szövegből: „Ki­emelt feladatnak tekinti a gyermekintéz­ményi és közoktatási férőhelyek építését. 1976—1980 között 800—1000 bölcsődei fé­rőhelyet, 3000—3500 óvodai férőhelyet, 182 általános iskolai tantermet, 17 középisko­lai osztálytermet és 11 műhelytermet, 26 szakmunkásképző osztálytermet és 80 mű­helytermi munkahelyet tervez megépíteni. Ezzel párhuzamosan javítja a diákotthoni ellátottságot, ezért 368 általános iskolai, 936 középiskolai és 312 szakmunkásképző diákotthoni férőhelyet tervez megépíteni." íme, egy részlet a megállapodásnak ab­ból a részéből, amelyben a megyei tanács végrehajtó bizottsága még többek közt vállalja, hogy továbbra is segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek felkészítését a továbbtanulásra, hogy minden évben költ­ségvetésben biztosítja a megyei diákszo­ciális alapot, hogy kiemelt feladatnak te­kinti a dolgozó fiatalok és a gyermekgon­dozási segélyen levő anyák szakmai to­vábbképzésének megszervezését és segí­tését. Vajon mit vállalt cserében a me­gyei KISZ-bizottság? Többek között azt, hogy eszmei, politikai nevelő munkája so­rán megismerteti a fiatalokkal a megye területfejlesztési tervét, s tudatosítja a fia­talokban azt is, hogy a cselekvő hazafi­ságnak szerves része az e tervben kitűzött célok vállalása, s a megvalósításukban való aktív részvétel. Vállalta, hogy a KISZ-szervezetek, az ifjúsági brigádok el­sőrendű feladatuknak tekintik majd a gyermekintézmények építésének segítését társadalmimunka-akciók és kommunista műszakok szervezésével. Vállalták, hogy társadalmi munkával, s ha szükséges, épí­tőtáborok szervezésével is segítik a köz­oktatási létesítmények, diákotthonok meg­építését. S vállalták többek között azt is, hogy a KISZ-tagok alapkötelezettségévé teszik az alapfokú iskolai végzettség meg­szerzését. Alighanem elegendő csak e néhány pél­da felsorolása, hogy világcesá váljék a vi­szonosság, s a kölcsönös érdekeltség e megálllapodásban. Hiszen a megyének és a KISZ-nek, a fiatalságnak egyaránt alap­vető érdeke, hogy a tervezett gyermekin­tézmények, iskolai tantermek, diákottho­nok időben megépüljenek. De hát ez nem­csak egyszerűen tanácsi vagy ifjúsági ér­dek! Jóval több annál: össztársadalmi ér­dek. Vegyük csak sorra! Ha jobb feltéte­leket teremtünk a fiatalok társadalmi-gaz­dasági igényeket szem előtt tartó képzésé­hez, jobban képzett szakembereinkkel a jövő ipari-gazdasági fejlődésének alapjait vetjük meg, s egyúttal az emberek egyéni boldogulásának alapjait is. Ha elegendő bölcsődei, óvodai helyet sikerül építem, családok ezreinek helyzetén könnyítünk, családok ezreinek életszínvonalát sikerül növelni azzal, hogy az anya is munkát vállalhat, illetve nem kell drága pénzen, magánúton gondoskodni a gyermekek el­helyezéséről. Az egész megye életére ki­hat tehát ez a megállapodás, amely semmi­képpen sem tekinthető két szerv belügyé­nek. Valóban közügy, hogy a teleírt olda­lakat eleven tartalommal töltse ki az élet, ez pedig nem megy másként, mint széles körű összefogással. Mindenképpen fölvetődik a kérdés: megvannak-e a feltételek, a szándék és a széles körű akarat e megállapodás vég­rehajtásához? A tapasztalatok szerint — igen! Az első megállapodást ugyanis 1973­ban kötötték, s tavaly, év végéig volt ér­vényben. Az abban foglaltakat sikeresen végrehajtották. Bizonyítékul elegendő em­lékeztetni arra, hogy a fiatalok a kommu­nista műszakok bevételéből sok-sok millió forinttal s társadalmimunka-órák ezrei­vel járultak hozzá a gyermekintézmények építéséhez. A mo6tani együttműködési megállapodás tehát a már megméretett és sikeresnek bizonyult gyakorlatot kívánja folytatni. A megállapodás szinte az élet minden területére kiterjed, nemcsak a fel­sorolt, ismertetett feladatokra. Fog­lalkozik az ifjúság munkában való rész­vételével. szociális helyzetével — például lakásgondjainak megoldásával —, műve­lődésével, testnevelésével, sporttal és tu­rizmussal, s a fiatalok részvételével a közéletben. Valóban ember- és társadalomformáló erő e megállapodás, amelyben a valamit­valamiért elve alapján egyrészről a KISZ vállalja, hogy úgy nevelt az ifjúságot, ahogyan azt a mai társadalmi-gazdasági követelmények megkívánják, s vállalja, hogy szervezéssel, mozgósítással, a fiata­lok aktív részvételével segítséget nyújt a fontos megyei feladatok megoldásában. A tanács végrehajtó bizottsága pedig vállal­ja, hogy minden lehetséges eszközzel biz­tosítja az ifjúság képzéséhez, neveléséhez, szociális boldogulásához szükséges eszközö­ket. S az érdekek valamit-valamiértje így olvad össze össztársadalmi érdekké, vala­mennyiünk közös ügyévé, közelebbi és tá­volabbi jövőnket alapvetően meghatározó tényezővé. Szávay István Szovjet fiatalok gyárakba és tsz-be látogattak Környezetvédelem A levegő tisztaságát védő új berendezés építését fejez­ték be a Kőbányai Gyógy­szerárugyár dorogi üzemé­ben. A MÁVKI tervei alap­ján új módszert kísérletez­tek ki a B—12 gyártásakor keletkező hulladékgáz sem­legesítésére. A beruházáshoz szükséges tízmillió forint egy részét a gyár műszaki dol­gozói maguk teremtették elő. Tegnap, a délelőtti órákban dr. Dékány Klára, a KISZ szegedi városi bizottságának első titkára fogadta az Odesz­szából érkezett delegáció ve­zetőjét, Alekszandr Kosztecs­kijt, a Szputnyik utazási iro­da odesszai igazgatóhelyette­sét. Tájékoztatta a szegedi fiatalok helyzetéről, az ifjú­sági szövetség szervezeteinek tevékenységéről, amelynek a KISZ IX. kongresszusán el­fogadott határozatok szabnak irányt. Szólt a két város fia­taljai között kialakult, s egy­re erősebbé váló testvérkap­csolatokról, azok jelentőségé­ről is. A délelőtti órákban a de­legáció tagjai megtekintették a várost, majd megkoszorúz­ták a Széchenyi téri szovjet hősi emlékművet. Ezt köve­tően ellátogattak a Szegedi Ruhagyárba, ahol Somogyi Mária, a gyári KISZ-bizott­ság szervező titkára köszön­tötte a vendégeket, majd Lu­kics Gyula, a szervezési osz­tály helyettes vezetője is­mertetést adott a gyár éle­téről, az ott folyó termelő­munkáról, ezután a szovjet fiataloknak bemutatták a gyárat. Este a Szegedi Konzerv­gyárban baráti találkozóra került sor. Itt a vendégeket Szécsi László, a vállalati KISZ-bizottság szervező tit­kára köszöntötte. A gyárról adott ismertető után élénk eszmecsere alakult ki a kom­szomolisták és a vendéglátó ifjúkommunisták között. Az Odessza testvérvárosi delegáció ma kora délelőtt Debrecenbe utazik. Az ifjúsági barátságvonat­tal Szegedre érkezett szov­jet fiatalok tegnap a dél­előtti órákban megtekintették a megyeszékhely nevezetes­ségeit. Délután a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetbe látogattak el, ahol az esti órákban baráti találkozóra került sor a termelőszövet­kezet íiataljaivaL * A Komszomol kujbisevi te­rületi bizottságának első tit­kárát, Valentyina Ivanuski­nát, valamint Valerij Boro­vokot, a Szputnyik utazási iroda osztályvezetőjét és Szász Ferencet, a Szputnyik utazási iroda magyar képvi­selőjét tegnap a défelőtti órákban fogadta Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Tájékoztatta a vendégeket a megye ifjú­kommunistáinak életéről. A vendégek délután ellá­togattak a szegedi Új Élet Termelőszövetkezetbe, s ma délelőtt elutaznak Szegedről. Rendelet az idegenvezetésről A belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki, amely szabályozza az idegen­vezetés rendjét. A korábbinál alaposabb, részletesebb rendelkezés pon­tosan meghatározza, hogy mi tekinthető idegenvezetés­nek, milyen szervek foglal­kozhatnak vele, szabályozza az idegenvezetők működését és képzésüket, a felvételtől a vizsgáig. A rendelet szerint az ide­genvezetés — az ország ide­genforgalmi értékeinek meg­ismertetése, illetve magyar turistacsoportok külföldi ve­retése céljából — díjazás ellenében nyújtott szolgálta­tás; a tanácsi idegenforgalmi hivatalok, valamint olyan vállalatok, szövetkezetek foglalkozhatnak vele, ame­lyek alapszabályában szere­pel az utaztatásszervezéssel kapcsolatos tevékenység. I (MTI) <

Next

/
Thumbnails
Contents