Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

8 Szombat, 1976. október 16. A homok növénye a szemes cirok Homokon termesztett szetnescirok-hibrid A gabonafélék termesztési A szemes ctrok produktlsorrendjében a búza, a ku- vitása, beltartalmi értéke korica, a rizs, az árpa után kellő alap, hogy a homokos, a szemes cirok áll az ötödik rossz vlzgazdálkodású, csahelyen, öo millió hektár ter- padékszegény talajokon kimöterületteL Ilyen előkelő váltsa a vetésforgóból a rohelyen csak az a kultúra zsot, árpát, takarmánybúzát, tudja tartani magát, amit kukoricát, mert ezeken a teérdemes termelni. Megyénk- rületeken is képes 50—60 ben, a területi adottságokat mázsa hektáronkénti átlagtermésre. A szemes cirok botanikailag a gabonafélékhez tartozik, így termesztése a meglevő gépparkkal, beruházás nélkül megoldható. Nem lebecsülendő^ hogy a homokterületeken 50—60 figyelembe véve, a termelők jelentősen előre léphetnének a belterjesebb gazdálkodás l'elé, ha a termelt növénykultúrát helyesen választanák meg. Csongrád megyében több tízezer hektár homokos, enyhén szikes terű- mázsás hektáronkénti hozam let áll rendelkezésére a sze- esetén 5—6 ezer forint jövemes cirok termesztésére. Az ócsai ÚJ Barázda Tsz felismerte, hogy a szemes cirok a homoktalajok növénye, bebizonyította nagyüzemi termesztésének előnyét, jövedelmezőségét, és a népgazdasági érdeket szolgálva, több téesz bevonásával, zárt rendszerű termesztési rendszert alakított. delmet ad egy hektár terület. Az pedig alapvető előny az állattartással foglalkozó gazdaság számára, hogy a. megtermelt szemes cirkot — a szállítás költségét megtakarítva — felhasználhatja szarvasmarha, sertés és baromfi takarmányozására. Dr. Faragó László tud. osztályvezető Félvezetőkből fém Nagy erejeű mágneses térbe helyezett anyagok vizsgálatával kísérleteztek szovjet tudósok. A kísérleti munka eredményeképpen sikerült félvezetőket fémmé alakítani. Ez a munka Pjotr Kapica akadémikus kutatásainak folytatása volt. ö 300 ezer örszted erősségű mágneses teret is elő tudott állítani. A kísérletek során a félvezető fémmé alakítása az abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten játszódott le. A szovjet tudósok eredményeit az USA, Kanada, Japán és Svájc tudományos központjaiban végzett kísérletek is alátámasztották. Ezzel lehetőség nyílt az anyagok tulajdonságainak mágneses tér segítségével való befolyásolására, amit új típusú lézerek, félvezető eszközök, nagy működési sebességű számítástechnikai elemek létrehozása során hasznosíthatnak. A mocsárláz nyomában Első ízben sikerült labora- nem sikerült kitenyészteni tóriumban kitenyészteni a laboratóriumi körülmények mocsárláz kórokozóját. Ez a között a négy lázállatka faj tény fontos lépcsőfok a malária elleni vakcina előMlí- kozul egyet sem. Az ameritásáért vívott küzdelemben, kai kutatók táptalajként Sajnos Földünkön még min- emberi vért alkalmaztak. A dig 200 millió ember szen- vérbe maláriaszúnyogok inved ebben a betegségben. A jektálták a Plazmodium falmaláriát a lázállatkák okoz- ciparum parazitát. A kórzák. A betegségnek több fa- okozók behatolnak a vörösja van: a legsúlyosabb lefo- vértestekbe, ott szaporodáslyású a trópusi vagy vészes nak indulnak, és a végén vaváltóláz, amelyért az ún. lósággal felrobbantják a Plazmodium falciparum ne- sejtet. Ivaros formában szavú lázállatka a felelős. Ez a badulnak fel azután a vérbetegség több gazdán keresz- ben, innét a kórokozókat a tül terjed. A kórokozó köz- szúnyogok felszívják, és így tes gazdája az ember, a vég- megy tovább a folyamat. leges gazda a szúnyog, többnyire a foltosszárnyú maláriaszúnyog. A Rockefeller Egyetemen (New York) sikerült a lázállatka laboratóriumi kitenyésztése. Az utóbbi évtizedben ezzel a kórokozóval az orvosok sokat bajlódnak. A trópusi váltóláz okozója ugyanis Indiában, Pakisztánban és Ázsia más területein is rezisztenssé vált a kininkészítményekkel szemben. Amennyiben ez a gyógyszerrezisztencia átterjed az afrikai kontinensre is, az egészségügyi szervek rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek a trópusi váltóláz gyógyításánál. A maláríás betegeket gyógyító orvosok azt is tapasztalták, hogy bizonyos egyének szervezete kivédi a második maláriás fertőzést. Ezt arra vezetik vissza, hogy az első fertőzés következtében az emberi szervezet ellenanyagot termel. Bietató jel ez, mert amennyiben a szervezetnek ezt az ellenállóképességét meg lehet növelni, sikerül hatékony malária elleni vakcinát előállítani a jövőben. Az ez irányú kutatásokat megnehezítette, hogy eddig Fogalmak — közelről Anyagigényesség A felhasznált anyagok értékének aránya egy termék, vállalat vagy termelési ág költségráfordításában. Anyagigényes az olyan termék, amelynek előállításához viszonylag sok, az ipar átlagát meghaladó anyag szükséges. Az anyagigényesscg mindig viszonylagos, egy termék a másik termékhez képest ,egy vállalat, iparág másik vállalathoz, vagy iparághoz képest lehet jobban vagy kevésbé anyagigényes. A szocialista ipar egészében az anyagköltség a termelési költségek körülbelül 66 százalékát alkotják. Ennél magasabb a kohászatban — 70 százalék —, az élelmiszeriparban — 80 százalék —, a vegyiparban — 70 százalék —, a bőr-, szőrme- és cipőiparban, ahol 74 százalék. Az anyaghányad a műszer- és a híradástechnikai iparban a legalacsonyabb. A korszerűsödő mezőgazdasági termelés is anyagigényes, sőt anyagigényessége fokozódik. A mezőgazdaság bruttó termelésének értéke 1974-ben 121 milliárd volt, amelynek létrehozásához 32 milliárd forint értékű mezőgazdasági és majd 40 milliárd forint értékű ipari anyagot használt fel. Nyersanyagok, alapanyagok Az alapanyag valamely termelőtevékenység alapvető anyagi alapjait alkotó munkatárgy. Az alapanyag jellege a termelés céljától (végterméktől) függ: lehet közvetlenül a „természetből" nyert, illetve kitermelt nyersanyag (például az elsődleges energiaforrások: a szén, az olaj, a gáz, vagy például a textilipar fontos alapanyagai: a gyapjú, a gyapot, a cipőiparban a bőr, a fafeldolgozó iparban a fa stb.). Termelőtevékenységek alapanyagául szolgálhat az ember által alkotott, tehát ilyen értelemben már „mesterséges" termék is: például a textiliparban használatos műszálak, műanyagok stb. Korunk egyik jellemző gazdasági tünete, hogy mind a természetből származó, mind a mesterséges alapanyagok megszerzése, előállítása egyre költségesebb. Ez a felhasználókat takarékosabb technológiák alkalmazására, a hulladékok célszerű hasznosítására kell hogy késztesse. Lehet-e nyugdíjast foglalkoztatni létszámzárlat után? K. T.-né szegedi olvasónk arra kíváncsi, hogy a létszámzárlat után lehet-e a vállalatnak nyugdíjasokat foglalkoztatni, akik előzőleg már dolgoztak a vállalatnál. Mint írja, barátnője már a múlt évben is mint nyugdíjas dolgozott a vállalatnál, de most nem tudják eldönteni, hogy újból alkalmazhatják-e, vagy sem. Olvasónkat azért is érdekli ez a kérdés, mert hasonló problémája van, ö ugyanis ez évben megy nyugdíjba, és utána a vállalat szeretné tovább alkalmazni — mint nyugdíjast. Kéri, adjunk tájékoztatást, mit mond ezzel kapcsolatosan a jogszabály. új dolgozónak, tehát külön engedély nélkül foglalkoztatható. A foglalkoztatásnál természetesen figyelembe kell venni a társadalombiztosítási rendelkezéseket, a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozóan. A fenti közlemény szerint a nyugdíjas dolgozónak 1976. január 1-től történő továbbfoglalkoztatása nem minősül új alkalmazásElöljáróban megjegyezzük, olvasónkat és barátnőjét a hogy a létszámfelvételt zár- vállalat 1976-ban, illetve nakj ak[ a zároit miinkakölatról megjelent jogszabály a 1977-ben is foglalkoztassa. A rök valamelyikében 1975. nyugdíjasokra történő alkal- fenti közlemény szerint az a december 31-én a vállalattal mazásánál kétségtelenül nem dolgozó, aki 1976. január munkaviszonyban állt. Az volt egységes gyakorlat, bi- 1-ével vagy azt követően a alaprendelet megengedi az zonytalanság volt. Ezért is zárolt munkakörök valame- olyan nyugdíjas 1976. évben jelent meg a jogszabály he- lyikéből megy nyugdíjba, történő foglalkoztatását is, lyes alkalmazásával kapcso- amennyiben a foglalkoztatá- aki a vállalatnál 1975-ben, latban az 1070 1976. (IV. 7.) sa szükséges továbbra is, csak az év egy részében volt MüM számú közlemény saját vállalatánál zárolt munkaviszonyban. Az ilyen (megjelent a Munkaügyi munkakörben nyugdíjasként munkaviszony, ha mint Közlöny 1976. évi 4. szúrná- tovább lehet foglalkoztatni, idényjellegű volt, akkor ban). E közlemény alapján Az ilyen személy nem te- 1976-ban is megismételhető, jiujcs iVj^dflÜF1 uűiiaii, hogy, k inthető a rcodetet szepuJ, _ DB. JL M. V f Helyzetelemzés munkésművelődésrőí Fontos, gazdag ísmeretű könyv Kovács Ferencé: A munkásosztály politikai-ideológiai műveltségéről és aktivitásáról. Mint alcíme is jelzi, az 1960-tól kezdődő évtized tapasztalataiból állította össze munkáját a szerző, ami nem jelent önmagában biztosítékot az időszerűségre, de legalábbis érdeklődésre tarthat számot. Merész vállalkozásnak érzi a téma kifejtését maga Kovács Ferenc is, hiszen a könyv viták tüzében forgó eszmék, nézetek tárgyalására törekszik, sezek még távolról sem letisztult, egységesen elfogadott véle. mények. Korunk általános jellemzője, hogy a korábban keletkezett fogalmak átértékelődnek, újabb jelentéssel bővülnek. Így van ez a munkásosztály fogalmával is. Könynyen belátható, hogy egészen más eredményre jutunk a munkásosztály helyzetének, érdekeinek és társadalmi szerepének kutatásában akkor, ha a 19. században kialakult képet tartjuk ma is érvényesnek a munkásosztályról, mint ha figyelembe vesszük az utóbbi időszak, különösen az elmúlt ötven év társadalmi-gazdasági, technikai, civilizációs változásait, s ezek hatását a munkásosztályra. Bizonyításra sem szorul, hogy a mai magyar munkásosztály képét hitelesen megrajzolni csak árnyalt elemzéssel lehet, nem csupán figyelembe véve a világ vál tozásait, is azokat a vizsgálódásnál. Hasonlóképpen nyilvánvaló, hogy a szocializmust építő magyar munkásosztályról csak politikailag elkötelezett, a társadalmi rendszert magóénak valló kutató képes objektív, hü értékelést készíteni. viszonya a társadalomkutatók figyelmének középpontjában van. Születőben a magyar munkásszociológia, melynek nyilvános közlései ebben a vizsgált évtizedben, tehát 1960 és 70 között kezdtek jelen lenni a társadalmi ezek köztudatban. Ezeknek a vizsgálatoknak az összegzését, Iyamat megvalósulási ütemében válik mindinkább valósággá. Kovács Ferenc vizsgálódásai azt igazolják, hogy a munkásosztály műveltsége alapvetően szakmai és politikai összetevőkből áll, s a magyar munkásosztály esetében még további intenzív fejlődést követelnek , , , , .. ,. , a fejlett szocialista társadamasodelemzeset adja Kovács iom építésének ütemében. Ferenc. Tanulmányát olvasva olyan problémákkal találkozunk, melyek az elmúlt évtizedben merültek fel a szociológiai társadalomelemzés nyomán, de megoldásukhoz csak közelebb jutottunk, s nem mutathatjuk fel a végleges eredményt. Ilyen kérdéskör társadalmunk rétegződése, osztályszerkezete, az önálló társadalmi csoportok megkülönböztető jegye. A válasz, amit adunk ezekre a kérdésekre, fejlesztésében, stratégiai jelentőségű, hiszen társadalmunk osztályviszonyaira vonatkozik, fejlődésünk irányát, jövendő útját formálja. Jelenleg azonban a szakmai műveltség mögött jóval elmarad a politikai-ideológiai, amit a szakmai képzés és továbbképzés során a különféle tananyagok tartalmaznak, akár iskolarendszerben, akár tanfolyamon folyik az oktatás. így igen nagy feladat hárul a politikai szervezetek tagsága körében szervezetten folyó politikaiideológiai oktatásra a munkástömegek műveltségének megalapozásában és továbbS éppen a jövő (Igaz, a közeli jövő szempontjából is fontos, hogy milyen a munkásosztály műveltsége, milyen az a műveltség, amelyet a társadalom elvár, s melynek megszerzéséhez a feltételeket biztosítani tudja. A szocialista fejlődés ugyanis feltételezi, hogy a munkásosztály politikai-ideológiai funkcióit (vezető, példamutató stb.) ne csak választott vezetői útján, hanem egyre hanem "alkalmazva inkább és fokozódó mértékben saját napi politikaiideológiai aktivitása révén is gyakorolja. Előrehaladásunk záloga, hogy a munkásosztály közvetlenül — és tagjai által személyesen is — korszerű. színvonalas világnézeti-politikai és közgazdasági ismeretek alapján alkosson véleményt ország-világ dol. gairól. szóljon bele azok alakulásába. Szocialista közéle. tünk demokratizmusa e ío, Társadalmunk vezetőereje a munkásosztály, ezért a töb•bá társadalmi csoporthoz való A szerző rendkívül sokszínű, eleven és gazdag képet mutat be, a különböző vizsgálódások és elemzések öszszegzésével, melyek segítségével érzékelhető az a szerteágazó érdeklődés, ami tanulmányát jellemzi, s ami egyben kötelessége is, hiszen egy osztály fő vonósainak, jellemző tulajdonságainak bemutatására törekszik. Ennek fényében ismét csak eltűnődhetünk, hogy gyakran milyen sematikusan beszélünk a szocialista társadalmunk vezető erejéről, a munkásosztályról. Kovács Ferenc könyve kötelező olvasmánya mindazoknak, akik a mai magyar társadalom munkásosztályának politikai-ideológiai viszonyaival foglalkoznak, munkásművelődésünk, közművelődésünk folyamatát irányítják, segítik. (Kossuth iKadó, 1976.) - Tráser László J