Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 66. évfolyam 245. szám 1976. október 16% szombat Ara: 80 fillér Törvény a közművelődésről, a tanácstagok választásáról Fenteken délelőtt a közművelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A közművelődési törvényjavaslat fölötti vitában az első fölszólaló Gyurkó László budapesti képviselő volt. A továbbiakban véleményt mondott Szűcs Gábor Hajdú-Bihar megyei, Jávor kai István Komárom megyei, Orlovaez György Tolna megyei képviselő. A közművelődési törvényjavaslathoz több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért Pozsgay Imre kulturális miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. A miniszter válaszában kiemeltet — A vita legfőbb tapasztalata, hogy a törvény előkészítésében közreműködött allami és társadalmi szervek, mozgalmak és szervezetek jól éraékelték társadalmunk hangulatát, s szükségleteit és igényeit; a képviselők fölszólalásai ugyanazokat a törekvéseket fejezték ki, amelyeket az előkészítők igyekeztek érvényesíteni. Megígérhetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény megvalósításában 'ráháruló felelősséget. és feladatokat. vállalja — együttműködésben mindazokkal, akik szintén részesei kívánnak lenni ennek a munkának. A miniszter ezután emlékeztetett arra: a vita során Úszta Gyula indítványozta, hogy a törvényben kapjon nagyobb nyomatékot az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének jelentősége. (A képviselő javasolta, hogy a törvény szövegébe kerüljön be: a Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését szolgáló kulturális értékek, népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését.) — A Kulturális Minisztérium egyetért a javaslattal — mondta Pozsgay Imre —, s támogatja, hogy kiegészítésként ez kerüljön a törvénybe. Ezt követően az országgyűlés a törvénytervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá Úszta Gyula módosító javaslataival együtt — általánosságában és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően, ezután a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A törvényjavaslathoz — amelyet a képviselők írásban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. A törvényjavaslathoz hozzászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban ét részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója, a tárca által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, és az 1976—80-as évok közötti szakasz fejlesztési céljairól. A miniszteri beszámolót követő vitában felszólalt dr.. Vida Miklós budapesti, Ruisz József Vas megyei, Jazbinsek Vilmos Baranya megyei országgyűlési képviselő. Véleményt mondott Juratovics Aladár Csongrád rhegyei képvisel®. (Felszólalását a 3. oldalon ismertetjük.) A vitában részt vett Pap János Veszprém megyei,.' Ollári István Borsod megyei, Tóth József Fejér megyei, Fritz László Zala megyei, Orbán József Szolnok megyei, Szigethy Dezső Győr-Sopron megyei képviselő. A vitában fölmerült kérdésekre a nehézipari miniszter válaszolt. Az országgyűlés a nehézipari miniszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszaka ezzel befejezte munkáját,, Az ülésteremben: Biszku Bcla, Gázár György és Kádár János Dr. Simon Pál beszámolója Dr. Korom Mihály beszéde Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszédében a következőket mondotta: Országgyűlésünk 1975 áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését az 1975. I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidőben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az országgyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi időtar>, tamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — alkotmányos jogkörében eljárva — meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. A kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez év első feleben fogadták el az V. ötéves terveket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított — jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok- a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai társadalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség további fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek alkotmányos megbízatásuknak. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén, tehát 1977-ben nem lesznek általános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési képviselőválasztásokkal egyidőben kerül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevükben is kerjem a törvényjavaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt a politikai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter bevezetőben rámu' tatött;- a 'Nehézipari Mipip^ té'ríüm tevékenysége összhangban ván iparpolitikánkkal, s munkájának egjjik fő célja a hazai nyersanyagkincs mind teljesebb mértékű • kihasználása. A három központi fejlesztési program, amelyről , a tisztelt országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. ötéves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja meghatározó szerepüket a népgazdasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a nehézipar túlteljesítette IV. ötéves tervét. A programok megalapozzák a további fejlődést is. Egyértelműen állítható, hogy a fejlesztések a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fejlődését eredményezik már ma, é6 várhatóan a jövőben is. Szocialista munkamegosztás Teljesítésük tovább mélyíti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósításának alapvető feltétele. Együttműködés a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szakosítás és termelési kooperáció szükséges a korszerű termelőberendezések előállításához, a szelektív iparfejlesztéshez, e programok megvalósítása tette lehetővé néhány hasznos hosszú lejáratú egyezmény — mint például a szovjet—magyar olefinegyezmény, a szovjet— magyar alumíniumegyezmény, a lengyel—magyar vegyiszál-egyezmény, az orenburgi földgázvezeték építésére kötött sokoldalú egyezmény — megkötését a baráti országokkal. A KGST-országok komplex programjához szorosan kapcsoiodó nemzetköz, egyezmények iparunkat bekapcsolják a szocialista nemzetnözi munkamegosztásba. A magyar—szovjet olefinegyezmény alapján megépült etilénvezeték — amely mint ismeretes, Leninvárost a szovjet-ukrajnai Kalussal köti össze — a komplex program úttörő-létesítménye. A programok népgazdasági jelentőségét érzékeltetve, a miniszter megemlítette, hogy például a petrolkémiai program elmaradása esetén 1980-ban a népgazdaság műanyagszükségletének döntő részét tőkés importból kellene fedezni, s ez több százmillió dollárral terhelné külkereskedelmi mérlegünket. A központi fejlesztési programok számottevően hozzájárultak dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A földgáz fokozott használatával, a vegyi anyagok és alumíniumtermékek széles körű elterjedésével is kényelmesebbé vált mindennapi életünk. Földgázfelhasználás Dr. Simon Pál ezután így folytatta: A földgázfelhasználás tóraponti fejlesztési programját hazai szénhidrogénkincsünk alapozta meg. Évtizedes földtani kutatómúnkávál felderítettük olaj- és gázmezőinket. s megkezdtük azok kiaknázását. Nagymértékben növekedett a propán-bután gáz termelése az ' olajfinomítókban is. Az elmúlt évben földgázból csaknem 6 milliárd köbméter, a propán-bután gázból több' mint 240 ezer tonna volt a fogyasztás. A hazai kutatások eredmépye azonjpan jelzi, hogy földgázkészletünk csak az elfogyasztott mennyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a „Testvériség" gázvezeték, amely a- Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra, s épül — KGST-összefogással — az orenburgi földgázvezeték. Így lehetővé válik, hogy 1980-ra 10 milliárd köDméter földgázfogyasztást tervezzünk. Nagyrészt hazai forrásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 30o ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz, valamennyi tüzelőanyag közül a legkevésbé szennyezi a környezetet. Csővezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltatóhálózatok létesítését, a propán-bután gáz felhasználása pedig, a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fejlesztési program kidolgozásakor ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban ezzel az értékes energiahordozóval. A számítások azt mutatták, hogy a földgázt és a propán-bután gázt leggazdaságosabban a háztartásokban lehet hasznosítani. Jelenleg 155 városban, községben és településen több mint 700 ezer lakásban van vezetékes gáz, és 1,6 millió a propán-bután gázfogyasztók száma. Tehát a számításba vehető fogyasztók mintegy kétharmadának lakásában használnak gázt, 300 ezer lakásban pedig azzal fűtenek. Számokkal ki sem fejezhető a háztartások(Folytatás a oldalon^ l Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka * * i