Délmagyarország, 1976. október (66. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

2 Péntek. 1976. október 8. Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő távirata Hua Kuo-fengnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének: A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kinai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kinai Népköztársaság Államtanácsának is a kinai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. ' Gromiko— Kissingertaláikozó # New York (Reuter) AndreJ Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebedet adott szovjet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpolitikai kérdéseket tekintették át. Hírügynökségek a Kissinger—Gromiko találkozót ügy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gromiko és Ford pénteki tanácskozásai előtt". Folytatódnak a haderőcsökkentési tárgyalások 0 Bécs (MTI) döttség vezetője szólalt fel— Júniusban a nyugati orCsütörtökön a bécsi Hof- a NATO-országok érdekeinek szágok kérésének eleget téve burgban folytatódott a kö- védelmében. ismertették a Varsói Szerzőzep-európai fegyveres erők és Az ülés után rendezett dés tagállamai Közép-Eurófegyverzet kölcsönös csök- csehszlovák sajtótájékoztatón pában állomásozó csapataikentéeéról tárgyaló konfe- Jiri Meisner nagykövet egye. nak összlétszámát, ezen berencia. bek között arról szólt, hogy lül a szárazföldi csapatok A plenáris tanácskozáson a nyári szünet alkalmat adott létszámát. Ugyanakkor többkét felszólalás hangzott el. a delegációknak a kétoldalú szőr kinyilvánítottuk készElsőnek Jtrt Meisner nagykő- konzultációkra. ségünket arra vonatkozóan, vet, a csehszlovák delegáció A szocialista országok — hogy hajlandók vagyunk vezetője fejtette ki kormá- hangsúlyozta a nagykövet — olyan egyezményt kidolgozni, nyának a szocialista orszá- számos kezdeményező lépést amely a Szovjetunió és az gok álláspontját tükröző né- tettek annak érdekében, hogy Egyesült Államok Középzeteit, ezután Róbert Winter segítsék a tárgyalások előre- Európában levő csapatainak Nürnbergi mementó nagykövet, a luxemburgi kül- haladását. íúP'-MÉ h Ili" RADIOTELEX BÁTYAI JENŐ: MAGYAR VEZETŐK szusa folytató- és összekötő ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA tanácsa. Az ülésre a HazaA Nigériai Szövetségi Köz- flas Népfront és az Országos társaság függetlenné válásá- Béketanács képviseletében nak 16. évfordulója alkalmá- dr. Bugar Jánosné. a Házából Lósonczt Pál. az Elnöki fias Népfront alelnöke. aBéTanács elnöke táviratban fe- ke-világtanács tagja, valajézte ki jó kívánságait Olu- mint dr. Réczei László, az regurt Obasanjo altébor- Országos Béketanács alelnönagynak, az ország államfő- ke, a BVT tagja utazott él. jének. Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak táviratban üdvözölte Joseph N. Garba dandártábornokot, Nigéria külügyminiszterét. PÚJA FRIGYES MEGBESZÉLÉSEI Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Caglayangll török, valamint Biclosz görög külügyminiszterrel. A tanácskozásokon a közgyűlés ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. ELUTAZOTT BEIGRAÖBÖL A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG Befejezte Jugoszláviai látogatását és elutazott. Belgrádból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak küldöttsége, amely Gejdar Alijevnek, a Szövetségi Tanács elnökhelyettesének, az SZKP KB Politikái Btzotfsáa póttagjának, az Azerbajdzsáni KP KB el só titkárának vezetésével, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés meghívására nyolc napot töltött Jugoszláviában. A delegáció felkereste az ország több köztársasagát és tartományát. DIPLOMÁCIÁI KAPCSOLAT A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítse a két. ország közötti baráti kapcsolatokat és fejlessze a gazdasági, társadalmi együttműködést, elhatározta, diplomáciai kapcsolatok létesítését és nagykövetek cseréjét. ELŐKÉSZÍTŐ TANÁCSKOZÁS MOSZKVABAN A közeljövőben összehívják a békeszerető erők világfórumát, amelynek előkészítésére bizottsági ülést hívott össze Moszkvában 1970 fktóber 2—3. között a béket-ereto escéSk. víj$ak§&gi^ csökkentésére vonatkozik. Mindennek alapján azt várjuk, hogy partnereink tárgyilagosan és reálisan elismerik a Közép-Európában fennálló erőviszonyokat, mert csak ilyen alapon jöhet' létre igazságos és tartós megállapodás". A caehszlovák delegáció vezetője végezetül rámutatott: „Három évvel az érdemi tárgyalások megkezdése után joggal elvárható, hogy a NATO világos választ adjon a függőben levő kérdésekre. és — az előzetes konzultációkon elfogadott megállapodásokkal ellentétesen — ne törekedjék egyoldalú előnyökre." Champctler de Ribes, a sek Kempner eltávolítását az miatt zavar a nürnbergi me~ nürnbergi per francia fő- ügyvédi kamarából? A vá- mentó. Ma is van számotteügyésze a tárgyalás utolsó lasz egyértelmű igen; megnapjaiban. most három év- lepetésről szó sincs, tizede kijelentette: Arkagylj Poltorak — Miután bemutaltuk a szovjet jogász, aki sTVBHI ^M dokumentumokat, meghall- Wején Rugyenko főügyész ketsegbevonja ennek az anygattuk a tanúkat, leperget- egyik munkatársa volt. nyiszor angba bontott kdntük a filmeket, amelyek lát- könyvében emlékeztet egy tinensnek a hatarait; amelytán maguk a vádlottak is azóta hirese vált nyilatko- nek zaszlai alig nehany heösszerazkódlak a borzalom- «»tra, «mcIy 1946 októberé- le lobogtak utoljára lengyel tói n világon senki sem ál- ben Amerikában hangzottéi: és csehszlovák területeket Itthatja, hogy fÜTeg^ml- -Az Egyesült Államok még visszasíró" találkozok felett, sftn táborok a/ asvonlőtt ha sokáig bánni fogja a nürn- Ma is van ország — miniazdlfogWok a halomra öldö- bergi ítélet végrehajtását." terelnöket, Johannes VorsfAékés fakock a hX ezt nem valamelyik csukr stert a második világháború heevek a testben és lélek- lyós Ku k1ux Klan-vezér alatt az angolok nacibarat be^megnyomorított embe- jelentette ki, hanem Róbert tevékenységéért internálták rek tömegei, a gázkamrák és T«". « Egyesült Államok -.M ilynek J^vatalosj>olia hamvasztókemencék — hogy szenatora mindezek a büntettek csu- Igen, voltak és vannak köpán a németellenes érzelmű rök, amelyek akkor !s sálpropaganda képzeletének szü- nálták, most is sajnálják, ™ef™?.em löttei. Ezt többé nem állit- hogy érvényesült a történc- mpiomacia. hatja senki. leni kérlelhetetlen parancsa, vő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét neves Franz-Joseí Straussnak hívper ják, amely hivatalosan ts tikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja a washingtoni • 1940. október 1-én hués az események menete fgy szónkét háborús'fóbünös feszeptemoere- aIaku)t A vád|0ttak valló- lett mondták ki az ezerszer Senki? 1976 ^^mSSslS"! v^r^éT védőbe: syzst Sa rnelletu ftanUurt- £ u TE FI&SEP Sí ^ uíúvaCL^ra ítófete^gC Nürrdjergben^ A német úttasfszta szervez4rt ^ tórSyalós negyszázhárom népirió brutalitás, a vakZr\SmSL? nyilvános "'ősének minden buzgó antikommunizmus íen^ Percéb^ derült a korszak lett; a nyárspolgár felett, wmum ^^Z^f íp.ffr" egyik lantosabb tanulsá- aki együtt üvöltött a farka«tó akc,óh» k^ t ga: ha azok a bizonyos nyu- sokkalf a monoklis Junker .?nfa,f ilvI^ik han.ufaTt 8341 kÖrÖk nem arra szán11'- ak' ^nézte „a káptanak- hogy a „barna pes- lárt", de meghódította neki kelteni a háborús főWnő- tjg„ náci áradat maJd e). fé, vilógotfa Izürke _ ^L^vek - « özön11 a Szovjetuniót - és csukaszürke ellen amelyek alapján - a cgak a S7.OVjetuniót _ ak_ neonácik szerint - „artat- kor nem hunynak gzemet a £ utatw6börtönbe demilitarizált Rajna-övezet gyében futószalagon száÜítot ra, uietve Dorionoe. megszállása, az anschluss, ta Ha más jelünk nem len- Csehszlovákia „megszüntene rá, ez a hír önmagában tése" és annyi más gaztett is tanúsítja, hogy az 1945. felett — és akkor talán október 18-tól 1940. október nincs második világháború. , , , , , . l-ig tartott monstre per Mondjuk ki: bizonyos kö- a*arunk: nem lehetünk fele nem egyszerűen a nyugod- röket éppen a három évtize- dékenyek tan lezárható múlt feledés- den át Is átívelő aktualitása re megérett szakasza. Anymasszává nyomorított, tömeg felett, amely az engedelmesség Jeli futószalagon a gazembereket. Három évtized alatt sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni Harmat Endre nylra nem, hogy a nyugatnémet Jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapok- 1 ban egymást követik az uszftó támadások Róbert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója. .Elképzelhetőnek tartotta bárki 1948 októberében, hogy 1976 októberében nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyeKuvait elfogadja ÍJ I az egyiptomi javaslatot • Kairó ÍUPI) AI-Ali kuvaiti miniszterelnökhelyettes, tájékoztatásKuvait elfogadja azt az ügyi miniszter. Mint mondegyiptömt javaslatot, hogy ta, országa bármely szinten, hívjanak össze hatos arab bárhol és bármely tdőpontcsúcstalálkozót a libanoni ban hajtandó részt venni a helyzet megvitatására — kö- találkozón a palesztinok zölte csütörtökön Dzsabir megsegítése érdekében. Lapok a szegedi tudományés technikatörténetből 189. Dr. Hattyasy Dezső, a nagy felkészültségű fogász professzor Budapesten született, 1901. június 15-én. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, és ott szerezte meg oklevelét, 1924-ben. A magánfanári képesítését a konzerválófogászat tárgyköréből, 1940-ben nyerte el. A szegedi egyetem fogászati klinikájára, Göllner Lajos és Miklós István utódjaként 1949-ben került, amikor tanszékvezető egyetemi tanárrá és egyben a klinika Igazgatójává nevezték ki.A szegedi egyetemen tulajdonképpen 6 valósította meg a modem értelemben vett fogászati és szájbeteg-gyógvítást. és egyben lerakta a fogorvosképzés alapjait. Tudományos munkássága Igen széles körű. Kutatásai kiterjedtek a fogazat fejlődésére és kísérletes befolyásolhatóságárára, a fogazat szerkezeti kérdéseire, a fogazat különböző megbetegedéseire. A terápiás eljárásokat továbbfejlesztette, és több új módszert dolgozott ki. Érdemes megemlíteni, hogy a fogazat embertani, néprajzi, szépirodalmi és művészeti kérdéseivel is foglalkozott. Tudományos munkásságát értékelve, a tudományok doktora fokozatot 1952-ben, az elsők között kapta meg. Több tudományos társaságban és szervezetben viselt tagságot, tisztséset, amelyek közül kiemelkedik a nemzetközi tudományos kutatási fogászati társasági tagsága, 1960-tól, az európai fogszuvasodási kutatói szervezeti tagság 1956-tól, a német fogászati társasági tagság 1968-tól. Tudományos munkásságát több mint százötven szakközlemény foglalja öszsze. Kedvelt munkahelyétői 1967-ben vonult nyugalomba. kát, főorvosi minőségben. A szegedi egyetemre 1950-ben került, a következő évben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, a szemészeti klinika igazgatójává, és ebben a minőségében maradt egészen 1969-ig, nyugalomba vonulásáig. Tudományos munkásságának legfontosabb területe a szem folyadékcseréje volt. A látóhártya vérkeringésének tanulmányozására szerkesztett ben távozott, műszere, és ennek segítségével tisztázott ismeretek az egész világon elterjedőben vannak. Dékáni működése alatt sokat fejlődött az orvostudományi egyetem. Pályájának legkiemelkedőbb eredménye a szemklinika újjáépítése volt. saját elképzelései alapján, amelyek egyesítették a korszerűségre, a szakmai munkára és a szépségre irányuló törekvéseket. Kiegyensúlyozott, harmonikus egyéniség volt. s emellett a tanuló ifjúságot nagy hatással tudta tanítani, munkatársalt állandóan továbbképezni, a klinikát folyamatosan vezetni. Egyéniség volt, és ezt a tulajdonságát Pécstől kezdve magánhordta. Magántanári minősítését még a pécsi egyetemen megszerezte. e» addigi munkásságának elismeréseképpen elismeréseképpen. 1952-ben kapta meg. A Szemészet című szakkönyvnek társszerzője, és kutatási területeiről számos szakközleményt közölt hazai és külföldi folyóiratokban. Dr. Czoniczer Gábor kiváló belgyógyász Budapesten született, 1895. április 4-én. Középiskolai tanulmányainak befejeztével a budapesti egyetem orvoskarára iratkozott be, és ott szerzett orvosdoktori oklevelet, 1917-ben. A szegedi egyetem Belgyógyászati Klinikájára 1950-ben került, és rá egy évre egyetemi tanárrá nevezték ki. Kutatási területe a belgyógyászat számos ágára kiterjed. Foglalkozik az ödémával, a bélbetegségek gyógyításával, a reumás lázzal, és több más, szakterületi kérdéssel. Szegedről 1957Dr. Láng Imre orvosprofesszor, a vllágszertte ismert agysebész Budapesten született, 1899 szeptember 7-én. Orvosi tanulmányait a fővárosban végezte, és diplomájának megízerzése titán az egyetem sebészeti klinikáján maradt. Már itt szerteágazó kutatómunkába fogott, és az Idegrendszer sebészete tárgykörből 1941-bén magántanári minősítést szerzett. 1931—32-ben Rockefeller-ösztöndíjjal tanulmányutat, nyert Rochesterbe és Bostonba. A Mayo-kllnikán agysebészetre specializálta magát, az ott elsajátftottakat itthon továbbfejlesztette, és megvetette később az agysebészet, alapjait. Budapestről Hódmezővásárhelyre került, ahol több mint tfz évig volt kórházi főorvos. A szegedi egyetem sebészekandidátusi fokozatot 1952-ben, az. elsők között ti klinikájára 1952-ben nevezték ki, tanszékvezekapta meg. Szegeden, 1973. december 13-án halt tő egyetemi tanárrá, egyben a klinika igazgatómeg, 75 éves korában. Dr. Kahán Ágost szemészprofesszor Nagykanizsán született, 1914. január 29-én. Egyetemi tájává. Tizennyolc évi professzori működése alatt. ha nehezen is, de állandóan fejlesztette a gondjaira bízott klinikát, és mindenképpen dicsérenulmányait Budapesten végezte, és orvosdoktor- tere válik, hogy sokoldalúan képzett, kiváló tara 1939-ben avatták. Orvosi működését az Állami Szemkórház.ban kezdte meg, majd rövid ideig szülővárosában volt OTI-orvos. A budapesti egyetem szemészeti klinikájára 1947-ben került, és a szegedi egyetem szemészeti klinikáján 1950 óta dolgozik. Docenssé 1954-ben, és Kukán pronftványokat nevelt, tudását mindenkor készségesen adta át környezetének. Foglalkozott a tnájmúködés sebészeti jelentőségével, a vérszérum koleszterintartalmának kérdésével, az"ridegrendszeri rákos áttétekkel, és több más fontos kérdésekkel. íőterülete, az agykutatás mellett. KutaDr. Kukán Ferenc szemészprofesszor Értékű}- fesszor nyugalomba vonulása után tanszekveze- tási eredményeiről nagy számú tudományos pubvárott született, 1898 október 0-án. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, és 1924 tő egyetemi tanárrá, valamint a Szemészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. Több tanulmányben avatták orvossá. Ezután ifj. Imre József úton vett részt, 1968-ban egy évig dolgozott professzor mellett, a pécsi szemklinikán kezdte meg orvosi mükönését. és a Pécsett létrehívott, haladó szellemű szemészeti iskolának Volt kiemelkedő tanítványa, és ennek a széllemnek maradt továbbfejlesztője egész életén át. Később Kassán, azt kővetően Gyöngyösön, végül Hódme. londoni egyetemen. Tudományos munkássága elsősorban a vér szerepére a retinabetegségek kezelésében és terápiájában témakörre terjed ki. Ugyanakkor foglalkozik a Szem fiziológiai-optikai és bioclektromos jelenségeivel. Nagy figyelmet. szentel a szem biokémiájának. A kandidátui;1 aJyasárhelyen látott el kórházi szemészeti mun- si fokozatot, addigi tudományos munkásságának llkációban számolt be hazai és külföldi folyóiratokban. Munkássága addigi elismeréséül 1952-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot. Kitüntetései közül a Magyar Népköztársasági Érdemrend emelkedik ki, amivel 1950-ben ismerték el. Szabad idejében nagy szeretettel foglalkozott festészettel. Jól sikerült akvarelljei bői Hódmezővásárhelyen kiállítást rendeztek. Szegeden halt meg, 1972. január 18-án. 73 éves korában f t&oljftaljukj _ _