Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

1 Vasárnap, 1976. szeptember 12. »oVS Veszélyes növények Együtt a gyermekért Pózoló férfiak tudomány A természetben számos olyan gomba, gyümölcs és növény él, amely erős mérgeket tartalmaz. A halálos kimenetelű gombamér­gezésekről sajnos napjainkban elég gyakran olvashatunk az új­ságokban. Az is előfordul, hogy szemre tetszetős mérges gyü­mölcstől betegszik meg az ember. A különböző növények gyógy­hatásút az ember már az ókor­ban is felismerte. Napjainkban a gyógynövényi eredetű gyógysze­rek jelentős fegyvert képeznek az orvosok kezében. Azt azonban, hogy számos növény mennyire mérgező, milyen toxinokat, alka­loidákat tartalmaz, egy-egy or­szág lakosságának a zöme nem ismeri. Számos növény tartalmaz alka­loidokat, így az anyarozs, a be­léndek, a maszlag stb. Az alka­loidok a központi idegrendszerre ható mérgező hatású vegyületek. A glikozidokat tartalmazó növé­nyek közül a gyapjas gyűszűvi­rág levele és a tavaszi héricsfű a legismertebb. Amennyiben a glikozidok nem pontos mennyi­ségben jutnak be szervezetünkbe, artalmasak lehetnek. A fő veszélyt azonban nem a gyógynövények indokolatlan vagy téves fogyasztása jelenti az em­berre. Az ember egyes országok­ban olyan gyümölcsöket, növé­nyeket fogyaszt, amelyek esetle­ges káros hatására az orvosok most kezdenek felfigyelni. Az utóbbi években az orvosok egyes betegségeket a táplálkozási szo­kásokra vezetik vissza. 1974. októ­berében Firenzében rákkutatók gyűltek össze egy kongresszusra. Az egyik előadó bizonyos rákbe­tegségek és a táplálkozási szoká­sok közötti összefüggéseket bon­colgatta. Fekete-Afrika területén a máj­rák gyakori betegség. A lakosság körében ugyanakkor nagyon el­terjedt a földimogyoró fogyasztá­sa. Kikutatták, hogy a földimo­gyoró tárolása közben egy „As­pergillus flavus" nevű gombával érintkezik. Ez a gomba aflato­xint választ ki magából, ami vi­szont pusztítja a májsejteket. Japánban statisztikákat vezet­nek az ételmérgezésekről. A leg­több halálos eset mérgező halak fogyasztása miatt következik be ebben az országban. Vannak azonban olyan betegségek, ame­lyek lassúbb lefolyásúak és igen nagy százalékban érintik a lakos­ságot. Ilyen Japánban a gyomor­fekély és a gyomorrák. Az emlí­tett konferencián elhangzott egy előadás, amelynek szerzője ezt a két betegséget a nálunk is honos sasharaszt fogyasztására vezeti vissza. Ennek fiatal hajtásait Ja­pánban salátaként fogyasztják. A jövőben a farmakológusnak, biokémikusnak, orvosnak, bota­nikusnak kell összefognia azért, hogy további fényt derítsenek a növényi eredetű táplálékok, az ét­kezési szokások és egyes betegsé­gek gyakorisága közötti összefüg­gésekre. . i A jövő hét a múltban időjárás Az 1900—1975. között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egyko­rival, s megállapítsuk, mennyiben tekinthető rendkívülinek, szélső­ségesnek, vagy éppen az évszak­nak megfelelőnek, átlagosnak. SZEPTEMBER 13 14 15 16 17 18 19 Középhőmérséklct 17,9 17,7 17,9 17,6 17,4 17,2 17,0 C° Atl. maximum 23.1 23,3 23,5 23,1 22,7 22,6 22,5 c° Atl. minimum 12.6 12.1 12.2 12.0 12,0 11,8 11,5 c° Legmagasabb 33.9 33.0 33,5 32,9 34,2 34,2 33,0 c° hőmérséklet 1947 1947 1947 1943 1947 1947 1961 Legalacsonyabb 5,6 4,8 3,6 5,0 5,0 2,3 14 c° hőmérséklet 1940 1972 1972 1973 1912 1971 1971 A pedagógus oktató és nevelő munkájában a legjobb segítőtárs: a szülő: Szoros szövetségben kell együttműködniük a közös cél, a gyermek nevelése érdekében. Mit jelent a gyakorlatban ez a szö­vetség? Azt, hogy a szülőnek és a pedagógusnak jól kell ismernie egymást, egyeztetni kell nevelési elveiket, módszereiket és támo­gatni egymás munkáját. Ahhoz, hogy mindez valóra válhasson és valóban jól ismerjék egymást, meg kell keresni a kapcsolatot mindjárt az I. osztályban év ele­jén. Nézzük meg, hányféle módja van annak, hogy a szülő és a pedagógus egymáshoz közeledjék! Fontos összejövetelek a szülői ér­tekezletek. Itt tárja fel a pedagó­gus a terveit, beszél az elért ered­ményekről, elmondja, hogy mi­nek köszönheti azokat, rámutat a hibákra, tanácsot ad arra, hogyan javíthatók ki. Kis közösség ala­kul egy-egy osztály szülőiből, sok­szor példaszerűen részt vesznek 8—12 éven át az iskolai munka­közösség munkájában. Segítenek az iskola szépítésében, díszítésé­ben. Ki mivel tud, azzal vesz részt a munkában. A nem dolgo­zó szülők segítenek a kísérésben (orvosi vizsgálat, kirándulás, stb.), a barkácsoláshoz értök télre ma­dáretetőt készítenek, tavaszra vi­rágládikákat az ablakokba, ame­lyekben a kertészkedéshez értők virágpalántákat ültetnek. Sorol­hatnám még tovább a segítésnek sok-sok módját, de most itt in­kább arról szólok, hogy a szülői értekezleteken kívül még hányfé­le módja van a kapcsolatkeresés­nek. Egyéni problémák megbeszélé­sére legalkalmasabbak a fogadó­órák. Ha különösebb probléma nincs, akkor elég negyedévenként egyszer elmenni a fogadóórára. A szülői értekezleteken és a fo­gadóórákon kívül gyors módja a kapcsolat fenntartásának: az el­lenőrző könyv. Nézzük meg napon­ta, nem közölt-e valamit gyerme­künk pedagógusa. Ne tegyünk megjegyzést az esetleges feddő, elmarasztaló bejegyzésekre! A gyermekeknek azt kell látnia, hogy feltétel nélkül hiszünk a pedagógus ítéletében. Ne bírál­juk a gyermek előtt a tanítóját! Ha nem értünk egyet vele, akkor keressük fel és négyszemközt mondjuk meg a véleményünket. Adott esetben mi is írjunk be az ellenőrző könyvbe és másnap el­lenőrizzük: aláíratta-e a gyermek az osztályfőnökkel. Sok elfoglalt szülő keresett fel írásban, levélben problémájával. Nem volt az ügy halasztható, a fogadóóráig, nem illett a közölni­való az ellenőrző könyvbe, ezért megírta levélben. Kedves kapcso­lat ez és sok fontos dolgot tudhat meg belőle a pedagógus. Voltak ezek a levelek között blyanok, amelyek a gyermek otthoni ma­gatartásáról számoltak be. Dicsé­rő sorok (Pisti segített a kerti munkában, Juli türelmes a kis­testvérével) és panaszkodók (Peti felesel, Zsuzsi csak nógatásra ül le leckét elkészíteni.) Egy jellem­zi mindegyiket az, hogy őszinték. Nem takargatják a gyermek hibá­ját, nem szépítik, hű képet ad­nak az otthoni magatartásóról. A pedagógus és a szülő jó kap­csolatát segítik a családlátogatá­sok. Az osztályfőnökök otthonuk­ban felkeresik a szülőket. Sok szülő azt hiszi „körülnézni" jön a pedagógus. Nem. Emberi kapcso­latot keres. A jó viszonyt szeret­né megalapozni és ismerni azt a légkört, amelyben tanítványa él, a körülményeket, amelyek segítik, vagy nehezítik az iskolai munká­jának az elvégzésében. Ne hami­sítsuk meg a képet! Adjunk őszin­tén magunkat! Legyen természe­tes és közvetlen a beszélgetés, olyan, amilyennek két szövetséges között lennie kell. Látnia kell a gyermeknek, hogy szülei éppen úgy viselkednek a pedagógus családlátogatásakor, mintha jó barát, vagy rokon jön el hozzá­juk. Tanév eleje van. A pedagógus képtelen eljutni minden tanítvá­nyához már az év elején. Ne vár­juk meg az ő látogatását! Keres­sük meg mi a szülői értekezle­teken, fogadóórákon, ellenőrző könyvi bejegyzéssel vagy levél­ben, mert nagyon fontos, hogy a gyermek érezze: az ő feje fölött két szerető kéz — a szülőé és a pedagógusé — egymásra talált és szövetséget kötött. Könnyebben és eredményesebben tanítjuk és neveljük így együtt sok szépre és jóra. G. K. Konfekciós darabokat is lehet vonzóan viselni, és a drága hol­mik gyakran legfeljebb az áruk­kal keltenek érdeklődést, figyel­met — esetleg irigységet. Aki sa­ját anyagi erején felül öltözkö­dik, magára vessen. Mások rová­sára túlöltözködni pedig egyene­sen erkölcstelen. Példa, az életből merítve iskoláit botladozva végző kamaszfiú műszőrmés télikabátot kapott anyagiakban nem túlságo­san bővelkedő szüleitől, s a kö­vetkező évben „Ilyet már nem hordanak!" felkiáltással másikat kért. Kapott is. Mert a szülők szokás szerint, lázadozva bár, en­gedtek a család zsarnokának. Fiúpéldát említettünk, mert ez aránylag új jelenség. Pontosab­ban: visszatérő jelenség, hiszen egész történelmi korokon vonul­nak végig a csipkés, bodros, tar­kabarka öltözetű, parfümillatú férfiak, vállig érő hullámos hajjal vagy éppen parókával... Miért érezzük gyakran kelle­metlenül majomszerűnek a fér­fiak „áttörését", a női divat felé, miért hat elriasztóan nemcsak az idősebbekre, de a kiegyensúlyo­zott fiatalokra is, ha nem tud­ják, vajon két mai fiú, vagy két régi lány megy előttük összeka­paszkodva? Azért, mert a cifra uniszexszel, az egynemű viselet­tel nagyon sokszor együtt jár a feltűnést keltő, kihívó viselkedés. A hosszú hajat és a szakállt, mint minden egyéb divatot, tu­domásul kell venni, ez kortünet, s hogy kinek milyen a hajvise­lete, az ő ügye. A baj az, hogy a torzonborz külső az ápolatlanság benyomását kelti és nem biza­lomgerjesztő. A csatározásban, amely gyak­ran nem éri meg a puskaport, el­lenérvként mindannyian hallottuk már: Rákóczi Ferencnek is hosz­szú haja volt. Igen, de milyen fe­je hozzá... Az általánosítás min­dig igazságtalan. Ezért hangsú­lyozzuk: senkit se ítéljünk el aszerint, milyen látványt nyújt. Talán csak az utánzás ösztöne so­dorja, s még ki is nőheti gyere­kes pózólását. . i Ősz felé Simon István ösz felé című verséből idézünk a vízszintes 1., függőleges 25., vízszintes 22. és függőleges 13. számú sorokban. • VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: K, K, Y, S, J, A.) 13. Ausztria egyik tartományúba való. 14. Fordítva föl­det túr. 15. Hálálkodós, közhasználatú mai rövidített formája. 16. Az egyik legré­gibb magyar labdarúgó csapat. 17. Korlá­tozta, lassította. 20. Kezelő^ egynemű be­tűi. 21. Azonos magánhangzók. 22. Az idé­zet harmadik része. (Zárt betűk: J. E.) 23. Kettős magánhangzó a német nyelv­ben. 24. Görögország autóinak jelzése. 25. CLA. 26. Olasz, belga, román gépkocsik jelzése. 27. Kálium és kén vegyjele. 28. Duna.. , község a bal parton. 30. Odu be­tűi. 32 Valamely művelet elvégzését lehe­tővé tevő tárgy. 34. Spanyol, nemet, svéd, osztrák gépkocsik jelzése. 35. Játszma. 37. ... latos, haragos, ingerült. 30. Keresztül­vág. 39. Irén idegen formája. 40. össze­vissza ránt. 41. Fogaival őrölte. 43. ...écia, női név. 44. Kérdőszó. 46. ...vog, vékony, elnyújtott hangot ad. 47. Hasadék. 48. Né­ha egynemű betűi. 52. Kosár fordítva. 54. Hazánk észak-keleti részébe való. 55. Ket­tőzve, női becenév. 56. Olimpiai bajnok ka­jakozónk. • 58. Gyülmölcs kemény külső ré­sze. 60. A labda rúgásának egyik formá­ja. 62. Mint a vízszintes 23. számú sor. 63. Jött-ment. 64. Askálődással kiüldözte. FÜGGŐLEGES: 2. Onnan származik (két szó). 3. Súlyos betegség. 4. Száj része! 5. Ne a tetejére (két szó). 6. Küzdőtér, po­rod. 7. ...pódium, korpátü. 8. Több rész­L re választ. 9. Az Észak-atlanti Szövetség­: hez tartozó. 10. Félig csuk, JLU TajwiW tök 12. Reggelenként már látható. 13. Az idé­zet negyedik része (Zárt betűk: R, O, A.) 18. Ebben az időben. 19. Ragos mutató névmás. 25. Az idézet második része (Zárt betűk: T, J.) 29. ló hátsó lábának része. 30. Somogy megyei községből való. 31. Valaki­vel együtt utazó személy. 33. Munkácsyra is hatással levő német festő, utónevének kezdőbetűjével. 35. Bírósági ügy. 36. Harag latinul. 42. Ipari üzemből való. 45. Közsé­gen kívül, a határban lakó. 47. Hosszabb idő óta meglevő. 49. Mutatkozó, kínálkozó. 50. Kétszeres Kossuth-díjas matematikus egyetemi tanár. 51. Valahová jutott. 53. Vesztesége. 57. Hangtalanul neked. 59. ...fa„ pengetős hangszer. 61. ÖF. 62. Ige­végződés. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőle­ges 25., vízszintes 22., és függőleges 13. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megfejtése: A ködlő távolban amott, baljós ég komorul, alatta forognak néma viha­rok, jós tüzszemükkel villogtatva. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utal­ványt a szegedi Móra Ferenc Könyves­boltban (Kárász utca) ahol azonnal vásá­rolhatnak is érte: Sallai Kálmán, Szeged, József Aj sgt. 24., Ónozó Ervin, Szeged, Római krt 26/B.. Németh Györgyné, Sze­ged, Roosevelt tér 7—9., Gyapjas Ferenc, Baks. Május 1. u. 2, Sárkány Géza, Sze­ged, Dankó Pista u. 17. A megfejtéseket postai levelezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megjelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. i

Next

/
Thumbnails
Contents