Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

8 Szombat," 1976. szeptember 11.' Tanévnyitó ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) tói a hallgatók nevelése, szo­cialista emberré formálása terén végeznek. E kitüntető címet, a vele járó oklevelet és pénzjutalmat ezentúl min­den évben a tanévnyitó ün­nepségen két oktatónak ad­nak ót. Első alkalommal e kitüntető címet dr. Mécs Im­re tudományos munkatárs és dr. Nyirády László egyetemi adjunktus kapta. Az Egyete­mi Tanács nevében a tudo­mányos diákköri tanács el­nökeként végzett munkájá­ért pénzjutalomban részesí­tette dr. Minker Emil tan­székvezető egyetemi tanárt, ugyancsak pénzjutalmat ka­pott az Oktatástechnikai és Szakdidaktikai Bizottság el­nöki teendőinek eredményes ellátásáért dr. Obál Ferenc tanszékvezető egyetemi ta­nár. Az 1959-ben alapított „Jó tanuló — Jó sportoló" örökös vándordíjat az Egye­temi Tanács ez évben nem adta ki. Kimagasló sporttel­jesítményeiért rektori elis­merésben részesítette Hir Magdolna V. éves és Sipos Péter VI. éves orvostanhall­gatókat. Ezután a rektor is­mertette azoknak a hallga­tóknak a névsorát, akik az 1976—77. tanévre népköztár­sasági tanulmányi ösztöndí­jat kaptak. Ugyancsák tegnap, pénte­ken délelőtt rendezte meg tanévnyitó ünnepi tanácsülé­sét a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola. Az ülés elnöke, dr. Fekete Gyula köszöntötte a Szabadság Filmszínházban megrendezett ünnepség részt­vevőit, közöttük a megyei pártbizottság képviseletében megjelent dr. Kakuszi Lász­lót, dr. Varga Dezsőt, a vá­rosi pártbizottság titkárát, dr. Paczuk Istvánt, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, dr. Szalontay Józsefet, a vásár­helyi pártbizottság első titká­rát, dr. Csatordai Antalt, a vásárhelyi tanács elnökét, Forgó Pált, Szeged városi ta­nács osztályvezetőjét, dr. Dé­kány Klárát, a KISZ Szeged városi bizottságának titkárát, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium kép­viselőjét Matovényi Sándorné csoportvezetőt, a társadalmi és tömegszervezetek küldöt­teit, a testvérintézmények képviselőit, a főiskola okta­tóit, hallgatóit, dolgozóit, a 203 új elsőéves főiskolást. Bejelentette, hogy a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter dr. Horváth Károly tanszékvezető főiskolai ta­nárt újabb három év időtar­tamra megbízta az Élelmi­szeripari Főiskola főigazgatói teendőinek ellátásával. Dr. Horváth Károly főigaz. gató tartott tanévnyitó ünne­pi beszédet. Ismertette azt a levelet, melyet dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezési miniszter küldött a tanévnyitó alkalmából, a fő­iskola oktatóinak, hallgatói­nak. Bejelentette, hogy a fő­iskola Élelmiszeripari Kará­nak új tudományos igazgató­helyettese dr. Horváth Lajos kandidátus, tanszékvezető ta­nár, az Állattenyésztési Kar új oktatási igazgatóhelyette­se pedig Maksa Imre tan­székvezető docens lett. Főiskolai tanári kinevezést kapott dr. Debreczeni István, az Állategészségtani Tanszék vezetője és dr. Vecsernyés Károly, a Technológia Tan­szék vezetője. Docenssé lépett elő dr. Cséfalvainé dr. Perki Mária és Gyöngyösi József, az Élelmiszeripari Kar okta­tói, valamint dr. Kollerné dr. Judt Edit, az Állattenyészté­si Kar oktatója. Az oktatók közül adjunktus lett dr. Ha­lászná dr. Fekete Mária, dr. Polák Aranka, Kovács Erzsé­bet és dr. Fehér László. Be­szédének további részében a főigazgató ismertette a főis­kola oktatóinak és dolgozói­nak múlt évi kitüntetéseit, a főiskola kutató tevékenysé­géhek eredményeit, szólt az 1976—77-es tanév feladatai­ról, az oktató, nevelő és ku­tatómunka kérdéseiről. Beje­lentette, hogy az új tanév­ben a főiskola két hallgatója részesül népköztársasági ösz­töndíjban, s átadta a „Jó ta­nuló — jó sportoló" kitünte­tést Eszes Ferencnek és Gyet­vai Teréznek, akik ez évben fejezték be tanulmányaikat a főiskola Élelmiszeripari Ka­rán. Beszédének befejező ré­szében ismertette a főiskola gazdasági tevékenységét, majd eredményes, jó munkát kívánt az új tanévhez. Az esküt tett új elsó éves főiskolásokat és a tanévnyitó résztvevőit köszöntötte Virág József, a főiskolai pártbizott­ság és Vanyó Sándorné, a főiskolai KISZ-bizottság tit­kára. Tanácskoztak a kábelgyár hrigádvezetői Tegnap, pénteken tanács­koztak a szegedi kábelgyár szocialista brigádjainak veze­tői. Az első félévi eredmé­nyekről, valamint a munka­verseny sikereiről tájékoztat­ták őket a vezetők, majd kö­zösen megbeszélték az év hátralevő részében megol­dandó feladatokat. Ezek kö­zül az egyik legjelentősebb a külföldi igények kielégíté­se, amelynek érdekében nem­rég exportnövelő beruházást valósítottak meg az üzemben. El kell érniük a kábélgyári­aknak, hogy a megvásárolt korszerű berendezéseket a lehető legjobban kihasznál­ják, s így a kivitelt hama­rosan megkezdjék. Termé­szetesen továbbra is fontos feladatnak tartják a hazai igények kielégítését. A bri­gádvezetők elmondták észre­vételeiket, majd átvették az MHSZ-lövészverseny helye­zettjeinek járó díjakat. Van-e tartalék ? (2.) A növénytermesztés fejlődése Szép sikereket értek el a Csongrád megyei termelő­szövetkezetek, s állami gazdaságok az idei gabonatermesz­lésben. Az elmúlt évivel szemben a megyében több mint tiz mázsával emelkedett átlagosan a termés. A növekedés üteme szerint ezzel az eredménnyel a harmadik helyre került megyénk. A termésátlagok rangsorában a hetedik— kilencedik helyen található Csongrád megye. Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának vezetője így tájékoztatott az idei gabona­termésről. — Az időjárás kedvezett rület 45 százalékán rövidebb a kenyérgabona termelésé- tenyészidejű fajtákat vetné­nek. Természetesen a jó nek a gazdaságok. Tartalék­eredményhez jelentősen hoz- ként lehet említeni az új, zájárult az új termelési tech- nagy hozamú, betegségellen­nológiák elterjedése is. Ed- állóbb, korszerű fajták eL­dig például búzatermelési terjedését. > rendszer nem volt a megyé- — Hogyan alakult a gépe­ben. Az idén a gabonával sítés színvonala? bevetett terület 25 százaié- _ A meeve meyöeazriasáci kán már ipatózerű technoló- üzemeibTn^ sraS^t á giával dolgoztak a gazdasa- teljesítményű traktorok gok. A rendszerben gazda - a korS2erű munkagépek kodo mezőgazdasági üzemek száma Ennek tulajdonítható> ermesatíaga jóval mégha- hogy 1975 őszé már okt6] ladta a többiekét. ber végére 81 százalékban — Volt-e változás az idén földbe került a vetőmag. fajtaösszetételben? Ezzel szemben 1974-ben ok­— örvendetes, hogy a te- tóber végén mindössze a te­rület 48 százalékán fém- rület 40 százalékán végezték zárolt vetőmagot vetettek el el ezt a munkát. A termés­a gazdaságok. A magasabb eredményhez nagyban hoz­biológiai értékű vetőmag fel- zájárult a jól gépesített és használása már nagy előre-* nagyobb hatásfokú növény­lépést jelentett az 1974. évi- védelem is. A lombtrágyá­hez képest. Javult a jobb zást az idén a vetésterület termőképességű fajták ará- egyharmadán végezték el nya is. Nőtt a korai fajtái; gazdaságaink. A kombájnok vetésterülete, az idén a te- száma nem változott az rület 39 százalékát már ez idén, de nagyobb teljesítmé­tette ki. A gyakorlat azt bi- nyű típusok dolgoztak, mint zonyítja, hogy az lenne a az elmúlt években. .' legjobb, ha az össz vetéste­Közéleti napló KRE1SKY HAZÁNKBA LATOGAT Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghí­vására dr. Bruno Kreisky. az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja a hét végén nem hivatalos látogatást tesz Magyarországon. CZINEGE I.AJOS LENGYELORSZÁGBAN Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ve­zetésével pénteken katonai küldöttség utazott Lengyelor­szágba, a Pajzs—76 gyakorlatra, W. Jaruzelski hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására. KESERŰ JANOSNÉ HAZAÉRKEZETT IRKUTSZKBÖL Tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, és az Irkutszkban megrendezett ma­gyar gazdasági és műszaki napok megnyitóján részt vett magyar küldöttség. FALUVÉGI LAJOS ZSAMBIN BATMÖNHNÉL Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke pénteken fogadta Faluvégi Lajos pénzügyminisztert A szívélyes légkörű találkozón jelen : volt D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt PB­I tagja, a KB titkára. — A megyében a legala­csonyabb termésátlag a sze­di járás egyes homokterüle­tein volt. Milyen változás várható a homoki gazdasá­gok termelésében? — A korszerűsítés gyors elterjedése érdekében úgy­nevezett homoki kollégiumot hoztunk létre. Ide összehív­juk rendszeresen a szakem­bereket, s itt mindenki el­mondhatja véleményét, és megismerkedhet az új ter­melési technológiákkal. A gépesítési színvonal ezeknél a gazdaságoknál is meghatá­rozó szerepet tölt be. Ma már nem fogadható el az az érv, hogy azért nem végez­ték el a munkát időben, mert nem volt gépük. Ter­mészetesen javítani kell a homoktalajt, elegendő szer­ves anyag és műtrágya pót­lásával. Az ésszerű vetés­forgó, valamint a helyes faj­taválaszték mind-mind lé­nyeges szempont a későb­biekben. Az a célunk, hogy a szegedi járás termelőszö­vetkezeteiben az alacsony hozamú rozsot egyre inkább a búza váltsa fel. — Tehát nagyon sok lehe. tőség kínálkozik a termés­átlag fokozására. A kukori­catermesztésnél is hasonló a helyzet? — Az idei esztendő idő­járása nem egyformán káro­sította a kukoricát A me­gyei átlagtermés nem lesz kevesebb a tavalyinál, de a késői kitavaszodás, a júliusi rendkívüli aszály következ­tében az érés eltolódott Még most sem törik a korai faj­tákat Félő, hogy a késeiek esetleges fagy miatt mór nem érnek be. örvendetes, hogy a kukoricatermesztés­nél is a termelési rendszerek eredményei a legjobbak. Be­bizonyosodott, hogy sok tartalék rejlik a helyes mű­trágyázásban is. Ma már ar­ra kellene törekedni minden gazdaságnak, hogy szigorúan a talajvizsgálat alapján végez­zék a tápanyag-visszapótlást. — A cukorrépa-termelésről változó vélemények alakul­tak ki a szakemberek között. Mi a tényleges helyzet? — Az augusztus végi csa­padékos idő jelentősen nö­velte a répanagyságot a hű­vös éjszakák miatt a cukor­képződés is fokozódott. A tavaszi fagyok miatt megrit­kult ugyan az állomány, így kevesebb a tőszám egy hek­táron, de a számitások sze­rint mégis valamivel több termés várható a tavalyinál, mivel a répák nagyobbak. Több gazdaságban csak azért alacsonyabb a termésátlag, mert az augusztusi esőzések után gyorsan kikelt gyomo­kat nem távolították el ide­jében. Ennél a növénynél is rejlik még tartalék, ami jobb szervezéssel és helyesen al­kalmazott agrotechnikával előhozható. A mezőgazdasági nagyüze­mekben most az őszi betaka­rítási munkák a legfonto­sabbak, de emellett már a jövő évre kell gondolni. A szerves és műtrágyák kiszó­rása, az öszi szántás és ve­tés időbeni elvégzése nagyon lényeges szempont. Minden gazdaságnak célja az idei eredmények túlszárnyalása. Ehhez azonban szakszerű munkára, átgondolt terve­zésre és a teljes technológiai fegyelem betartására van szükség. A tartalékok tehát feltárhatók, amellyel az eredményesség tovább növel­hető, az elvárásoknak meg­felelően. Radics Ferenc Holnaais... A z időjárás az elmúlt években többször bebizonyította, hogy a mezőgazdaság előtt állandó a próba, január­tól év végéig olyan váratlan tényezők is befolyá­solják az eredményességet, mint a természeti csapások, az aszály, a jégverés, vagy a hónapokig tartó esőzés. Éppen elég példát sorolhatunk szűkebb pátriánkból is. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szövetkezeti mozgalom történelmileg rövid ideje alatt a közösség ereje hozzánőtt a megpróbáltatásokhoz, az egyén felnőtt feladataihoz. Ho­gyan is birkózhatott volna meg másképpen ez a mezőgaz­daság azokkal az elvárásokkal, amelyekkel esztendőről esz­tendőre szembe kellett néznie? A terület-, a tőke-, eszköz­koncentráció mellett napjainkra a gazdálkodó kollektívák­ban igen aktív szellemi irányító apparátus is kialakult, nem kis rgsze van a növekvő eredményekben, sőt nemcsak a ki­sebb közösség, de egy-egy falu életére is kihat az a pozitív tartalmú szellemiség, amivel a közös gazdaságokban, álla­mi gazdaságokban találkozhatunk. Kétségtelen, az elmúlt évek termelési feladatainak mozgatójaként nagy szerepet játszott. Nem is olyan régen hazánkban még a keresők 51 szá­zaléka élt a mezőgazdaságból. Az a történelmi változás, amipek részesei, cselekvői voltunk valamennyien, nemcsak szocialista ipart teremtett, hanem olyan szocialista mező­gazdaságot, aminek megszilárdításával kialakulhatott a mezőgazdasági munkások népes tábora. Ipari szervezettsé­gű nagyüzemekben, korszerű gépekkel, s nagyüzemi szín­vonalon dolgozhatnak, nem utolsósorban olyan politikai­közgazdasági légkörben, olyan kollektív célért, ami nem­csak az egyénnek, de az egész országnak egyetlen járható útja, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ezekben az években, amikor is szigorú, ésszerűbb, ta­karékosabb gazdálkodásra törekszünk, a szellemi irányítás megléte, aktivitása olyan óriási belső tartalék, amire egyre több figyelmet kell fordítani. Miért? Megtanultuk már, hogy változó dinamikájú ágazatok vannak, időlegesen egyik­másik főágazatban is „lemerevedés" tapasztalható, ám azokban a közösségekben, ahol összeszokott a vezetés, jó a szellemi felkészülés, ott rugalmasabban alkalmazkodhat­nak a változó piaci igényekhez, s a változó közgazdasági szabályozókhoz is. A kollektív gazdálkodásban kezdettől fogva napjainkig megtalálták annak a módját, hogy a szö­vetkezők nemcsak a földjüket, állataikat vitték közösbe, hanem a tudásukat, akarásukat, s a kezüket is. Az ember sorsa örökös, szívós küzdelem a fennmaradásért. Ez lé­nyeges vonása volt annak a kisparaszti gazdálkodásnak, ahonnan a mezőgazdasági nagyüzemek elindultak, ám sok esetben, sok helyen nem mentették meg azt a szívós aka­rást, ami az egyéni gazdálkodás idején továbbvitte gondo­kon-bajokon a termelést. A tudomány, a technikai forradalom hódít. Szép példa erre a búzatermesztésünk. Ki ne emlékeznék még azokra az évekre, amikor a szövetkezeti mozgalom kezdetén sorba álltunk a kenyérért? Akkor még volt hagyományos magyar búzafajtánk, a Bánkúti, de már nem felelt meg a nagy­üzemi követelményeknek, s nemcsak hogy világpiacra nem jutott, de a népgazdaság asztalára sem mindig terült meg belőle. Azokban a gazdaközösségekben, ahol hamarabb al­kalmazkodtak a technikához, az új fajtákhoz, termesztési eljárásokhoz; így az olasz és szovjet, nagy termőképességű búzafajtákhoz, ott hamarabb tért hódított a tudomány, s egyben hamarabb megerősödött a gazdaság is. Ellenkező példát is hozhatnánk, elég csak a fűszerpaprika termeszté­sét megemlíteni, ahol még most bontogatja szárnyát az iparszerű termelési rendszer, pedig ecsetelnünk sem kell, hogy a fűszerpaprika-termesztésben világhatalom voltunk. A jelen, még inkább a jövő tehát elképzelhetetlen olyan szellemi töke nélkül, ami esztendőről esztendőre nemcsak a terméseredményekben kamatozik, de szálláscsinálója az el­következendő évek gazdálkodásának is. Nem elég azt el­fogadnunk, hogy napjainkban hektáronként már 50 mázsa búzát termelünk egynémely helyen, kukoricából elértük a világszínvonalat, hiszen tíz-tizenkét év alatt valószínűleg megkétszereződik a búza termésátlaga, úgyszintén óriásit nő a szántóföldi növények termésátlaga, ugyanakkor a het­venes évek végére várható, hogy a lakosság 11—12 százaléka dolgozik csak a mezőgazdaságban. Könnyen azt mondhat­nánk, hogy csodákat éltünk meg, pedig reális és szükség­szerű változás ez, az az egyetlen út, amelyen a magyar me­zőgazdaság felemelkedhetett. Ez egyben nem jelenti azt, hogy egyértelműen hatékony szemlélet alakult ki a mező­gazdaságban, s az ország, vagy akár Csongrád megye, vagy a Szeged környéki vidék egyértelműen elérte, vagy meg­közelítette fejlődésének maximumát. Hacsak innen, a ho­mokvidékről vesszük példánkat, akkor nem hallgathatjuk el, napjainkban is találkozunk még a konzerválódott kis­paraszti gazdálkodás rekvizftumaival, a párhuzamos beru­házásokkal, a földnek, a gazdálkodásnak, nem utolsósor­ban a vállalati érdekeknek való kiszolgáltatottsággal. Ügy is fogalmazhatnánk ezt, ezeket a homoki üzemeket nem a jövő teremtette, hanem a múlt Az utóbbi két évtized óriási változást hozott, főleg a területi koncentrációban, ez azon­ban nem babérkoszorú, hiszen a mezőgazdasági üzemek fej­lődésének új formáival kicsit mintha bátortalanul bánná­nak: a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon közelí­tésére gondolunk itt K étségtelen, a mezőgazdaság fejlődésének helyes fő iránya és módszere az intenzitás. Előnyösek azok a változások, amelyeket a világpiac által igényelt szer­kezeti átalakítások hoztak létre, a hatékonyabb termelés, s a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtése érdekében. Ez az év is az elmondottakat bizonyítja, s bár még előttünk vannak az „ember-hónapok", az őszi nagy munkák, a meg­termett értékek betakarítása, ugyanakkor a jövő évi ke­nyérnek való vetése, mégis bizakodunk, hiszen az idei esz­tendő is tanulság rá: az igyekezet, a küzdelem, a céltuda­tosság megtermi gyümölcsét, jól'kezdtük az ötödik ötéves tervet, éltünk az adottságokkal és lehetőségekkel. -É' SZ. LUKACS IMRE t

Next

/
Thumbnails
Contents