Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

8 Szombat," 1976. szeptember 11.' Tanévnyitó ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) tói a hallgatók nevelése, szocialista emberré formálása terén végeznek. E kitüntető címet, a vele járó oklevelet és pénzjutalmat ezentúl minden évben a tanévnyitó ünnepségen két oktatónak adnak ót. Első alkalommal e kitüntető címet dr. Mécs Imre tudományos munkatárs és dr. Nyirády László egyetemi adjunktus kapta. Az Egyetemi Tanács nevében a tudományos diákköri tanács elnökeként végzett munkájáért pénzjutalomban részesítette dr. Minker Emil tanszékvezető egyetemi tanárt, ugyancsak pénzjutalmat kapott az Oktatástechnikai és Szakdidaktikai Bizottság elnöki teendőinek eredményes ellátásáért dr. Obál Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár. Az 1959-ben alapított „Jó tanuló — Jó sportoló" örökös vándordíjat az Egyetemi Tanács ez évben nem adta ki. Kimagasló sportteljesítményeiért rektori elismerésben részesítette Hir Magdolna V. éves és Sipos Péter VI. éves orvostanhallgatókat. Ezután a rektor ismertette azoknak a hallgatóknak a névsorát, akik az 1976—77. tanévre népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat kaptak. Ugyancsák tegnap, pénteken délelőtt rendezte meg tanévnyitó ünnepi tanácsülését a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola. Az ülés elnöke, dr. Fekete Gyula köszöntötte a Szabadság Filmszínházban megrendezett ünnepség résztvevőit, közöttük a megyei pártbizottság képviseletében megjelent dr. Kakuszi Lászlót, dr. Varga Dezsőt, a városi pártbizottság titkárát, dr. Paczuk Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Szalontay Józsefet, a vásárhelyi pártbizottság első titkárát, dr. Csatordai Antalt, a vásárhelyi tanács elnökét, Forgó Pált, Szeged városi tanács osztályvezetőjét, dr. Dékány Klárát, a KISZ Szeged városi bizottságának titkárát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőjét Matovényi Sándorné csoportvezetőt, a társadalmi és tömegszervezetek küldötteit, a testvérintézmények képviselőit, a főiskola oktatóit, hallgatóit, dolgozóit, a 203 új elsőéves főiskolást. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dr. Horváth Károly tanszékvezető főiskolai tanárt újabb három év időtartamra megbízta az Élelmiszeripari Főiskola főigazgatói teendőinek ellátásával. Dr. Horváth Károly főigaz. gató tartott tanévnyitó ünnepi beszédet. Ismertette azt a levelet, melyet dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezési miniszter küldött a tanévnyitó alkalmából, a főiskola oktatóinak, hallgatóinak. Bejelentette, hogy a főiskola Élelmiszeripari Karának új tudományos igazgatóhelyettese dr. Horváth Lajos kandidátus, tanszékvezető tanár, az Állattenyésztési Kar új oktatási igazgatóhelyettese pedig Maksa Imre tanszékvezető docens lett. Főiskolai tanári kinevezést kapott dr. Debreczeni István, az Állategészségtani Tanszék vezetője és dr. Vecsernyés Károly, a Technológia Tanszék vezetője. Docenssé lépett elő dr. Cséfalvainé dr. Perki Mária és Gyöngyösi József, az Élelmiszeripari Kar oktatói, valamint dr. Kollerné dr. Judt Edit, az Állattenyésztési Kar oktatója. Az oktatók közül adjunktus lett dr. Halászná dr. Fekete Mária, dr. Polák Aranka, Kovács Erzsébet és dr. Fehér László. Beszédének további részében a főigazgató ismertette a főiskola oktatóinak és dolgozóinak múlt évi kitüntetéseit, a főiskola kutató tevékenységéhek eredményeit, szólt az 1976—77-es tanév feladatairól, az oktató, nevelő és kutatómunka kérdéseiről. Bejelentette, hogy az új tanévben a főiskola két hallgatója részesül népköztársasági ösztöndíjban, s átadta a „Jó tanuló — jó sportoló" kitüntetést Eszes Ferencnek és Gyetvai Teréznek, akik ez évben fejezték be tanulmányaikat a főiskola Élelmiszeripari Karán. Beszédének befejező részében ismertette a főiskola gazdasági tevékenységét, majd eredményes, jó munkát kívánt az új tanévhez. Az esküt tett új elsó éves főiskolásokat és a tanévnyitó résztvevőit köszöntötte Virág József, a főiskolai pártbizottság és Vanyó Sándorné, a főiskolai KISZ-bizottság titkára. Tanácskoztak a kábelgyár hrigádvezetői Tegnap, pénteken tanácskoztak a szegedi kábelgyár szocialista brigádjainak vezetői. Az első félévi eredményekről, valamint a munkaverseny sikereiről tájékoztatták őket a vezetők, majd közösen megbeszélték az év hátralevő részében megoldandó feladatokat. Ezek közül az egyik legjelentősebb a külföldi igények kielégítése, amelynek érdekében nemrég exportnövelő beruházást valósítottak meg az üzemben. El kell érniük a kábélgyáriaknak, hogy a megvásárolt korszerű berendezéseket a lehető legjobban kihasználják, s így a kivitelt hamarosan megkezdjék. Természetesen továbbra is fontos feladatnak tartják a hazai igények kielégítését. A brigádvezetők elmondták észrevételeiket, majd átvették az MHSZ-lövészverseny helyezettjeinek járó díjakat. Van-e tartalék ? (2.) A növénytermesztés fejlődése Szép sikereket értek el a Csongrád megyei termelőszövetkezetek, s állami gazdaságok az idei gabonatermeszlésben. Az elmúlt évivel szemben a megyében több mint tiz mázsával emelkedett átlagosan a termés. A növekedés üteme szerint ezzel az eredménnyel a harmadik helyre került megyénk. A termésátlagok rangsorában a hetedik— kilencedik helyen található Csongrád megye. Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője így tájékoztatott az idei gabonatermésről. — Az időjárás kedvezett rület 45 százalékán rövidebb a kenyérgabona termelésé- tenyészidejű fajtákat vetnének. Természetesen a jó nek a gazdaságok. Tartalékeredményhez jelentősen hoz- ként lehet említeni az új, zájárult az új termelési tech- nagy hozamú, betegségellennológiák elterjedése is. Ed- állóbb, korszerű fajták eLdig például búzatermelési terjedését. > rendszer nem volt a megyé- — Hogyan alakult a gépeben. Az idén a gabonával sítés színvonala? bevetett terület 25 százaié- _ A meeve meyöeazriasáci kán már ipatózerű technoló- üzemeibTn^ sraS^t á giával dolgoztak a gazdasa- teljesítményű traktorok gok. A rendszerben gazda - a korS2erű munkagépek kodo mezőgazdasági üzemek száma Ennek tulajdonítható> ermesatíaga jóval mégha- hogy 1975 őszé már okt6] ladta a többiekét. ber végére 81 százalékban — Volt-e változás az idén földbe került a vetőmag. fajtaösszetételben? Ezzel szemben 1974-ben ok— örvendetes, hogy a te- tóber végén mindössze a terület 48 százalékán fém- rület 40 százalékán végezték zárolt vetőmagot vetettek el el ezt a munkát. A termésa gazdaságok. A magasabb eredményhez nagyban hozbiológiai értékű vetőmag fel- zájárult a jól gépesített és használása már nagy előre-* nagyobb hatásfokú növénylépést jelentett az 1974. évi- védelem is. A lombtrágyáhez képest. Javult a jobb zást az idén a vetésterület termőképességű fajták ará- egyharmadán végezték el nya is. Nőtt a korai fajtái; gazdaságaink. A kombájnok vetésterülete, az idén a te- száma nem változott az rület 39 százalékát már ez idén, de nagyobb teljesítmétette ki. A gyakorlat azt bi- nyű típusok dolgoztak, mint zonyítja, hogy az lenne a az elmúlt években. .' legjobb, ha az össz vetésteKözéleti napló KRE1SKY HAZÁNKBA LATOGAT Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására dr. Bruno Kreisky. az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja a hét végén nem hivatalos látogatást tesz Magyarországon. CZINEGE I.AJOS LENGYELORSZÁGBAN Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével pénteken katonai küldöttség utazott Lengyelországba, a Pajzs—76 gyakorlatra, W. Jaruzelski hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására. KESERŰ JANOSNÉ HAZAÉRKEZETT IRKUTSZKBÖL Tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, és az Irkutszkban megrendezett magyar gazdasági és műszaki napok megnyitóján részt vett magyar küldöttség. FALUVÉGI LAJOS ZSAMBIN BATMÖNHNÉL Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta Faluvégi Lajos pénzügyminisztert A szívélyes légkörű találkozón jelen : volt D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt PBI tagja, a KB titkára. — A megyében a legalacsonyabb termésátlag a szedi járás egyes homokterületein volt. Milyen változás várható a homoki gazdaságok termelésében? — A korszerűsítés gyors elterjedése érdekében úgynevezett homoki kollégiumot hoztunk létre. Ide összehívjuk rendszeresen a szakembereket, s itt mindenki elmondhatja véleményét, és megismerkedhet az új termelési technológiákkal. A gépesítési színvonal ezeknél a gazdaságoknál is meghatározó szerepet tölt be. Ma már nem fogadható el az az érv, hogy azért nem végezték el a munkát időben, mert nem volt gépük. Természetesen javítani kell a homoktalajt, elegendő szerves anyag és műtrágya pótlásával. Az ésszerű vetésforgó, valamint a helyes fajtaválaszték mind-mind lényeges szempont a későbbiekben. Az a célunk, hogy a szegedi járás termelőszövetkezeteiben az alacsony hozamú rozsot egyre inkább a búza váltsa fel. — Tehát nagyon sok lehe. tőség kínálkozik a termésátlag fokozására. A kukoricatermesztésnél is hasonló a helyzet? — Az idei esztendő időjárása nem egyformán károsította a kukoricát A megyei átlagtermés nem lesz kevesebb a tavalyinál, de a késői kitavaszodás, a júliusi rendkívüli aszály következtében az érés eltolódott Még most sem törik a korai fajtákat Félő, hogy a késeiek esetleges fagy miatt mór nem érnek be. örvendetes, hogy a kukoricatermesztésnél is a termelési rendszerek eredményei a legjobbak. Bebizonyosodott, hogy sok tartalék rejlik a helyes műtrágyázásban is. Ma már arra kellene törekedni minden gazdaságnak, hogy szigorúan a talajvizsgálat alapján végezzék a tápanyag-visszapótlást. — A cukorrépa-termelésről változó vélemények alakultak ki a szakemberek között. Mi a tényleges helyzet? — Az augusztus végi csapadékos idő jelentősen növelte a répanagyságot a hűvös éjszakák miatt a cukorképződés is fokozódott. A tavaszi fagyok miatt megritkult ugyan az állomány, így kevesebb a tőszám egy hektáron, de a számitások szerint mégis valamivel több termés várható a tavalyinál, mivel a répák nagyobbak. Több gazdaságban csak azért alacsonyabb a termésátlag, mert az augusztusi esőzések után gyorsan kikelt gyomokat nem távolították el idejében. Ennél a növénynél is rejlik még tartalék, ami jobb szervezéssel és helyesen alkalmazott agrotechnikával előhozható. A mezőgazdasági nagyüzemekben most az őszi betakarítási munkák a legfontosabbak, de emellett már a jövő évre kell gondolni. A szerves és műtrágyák kiszórása, az öszi szántás és vetés időbeni elvégzése nagyon lényeges szempont. Minden gazdaságnak célja az idei eredmények túlszárnyalása. Ehhez azonban szakszerű munkára, átgondolt tervezésre és a teljes technológiai fegyelem betartására van szükség. A tartalékok tehát feltárhatók, amellyel az eredményesség tovább növelhető, az elvárásoknak megfelelően. Radics Ferenc Holnaais... A

z időjárás az elmúlt években többször bebizonyította, hogy a mezőgazdaság előtt állandó a próba, januártól év végéig olyan váratlan tényezők is befolyásolják az eredményességet, mint a természeti csapások, az aszály, a jégverés, vagy a hónapokig tartó esőzés. Éppen elég példát sorolhatunk szűkebb pátriánkból is. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szövetkezeti mozgalom történelmileg rövid ideje alatt a közösség ereje hozzánőtt a megpróbáltatásokhoz, az egyén felnőtt feladataihoz. Hogyan is birkózhatott volna meg másképpen ez a mezőgazdaság azokkal az elvárásokkal, amelyekkel esztendőről esztendőre szembe kellett néznie? A terület-, a tőke-, eszközkoncentráció mellett napjainkra a gazdálkodó kollektívákban igen aktív szellemi irányító apparátus is kialakult, nem kis rgsze van a növekvő eredményekben, sőt nemcsak a kisebb közösség, de egy-egy falu életére is kihat az a pozitív tartalmú szellemiség, amivel a közös gazdaságokban, állami gazdaságokban találkozhatunk. Kétségtelen, az elmúlt évek termelési feladatainak mozgatójaként nagy szerepet játszott. Nem is olyan régen hazánkban még a keresők 51 százaléka élt a mezőgazdaságból. Az a történelmi változás, amipek részesei, cselekvői voltunk valamennyien, nemcsak szocialista ipart teremtett, hanem olyan szocialista mezőgazdaságot, aminek megszilárdításával kialakulhatott a mezőgazdasági munkások népes tábora. Ipari szervezettségű nagyüzemekben, korszerű gépekkel, s nagyüzemi színvonalon dolgozhatnak, nem utolsósorban olyan politikaiközgazdasági légkörben, olyan kollektív célért, ami nemcsak az egyénnek, de az egész országnak egyetlen járható útja, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ezekben az években, amikor is szigorú, ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra törekszünk, a szellemi irányítás megléte, aktivitása olyan óriási belső tartalék, amire egyre több figyelmet kell fordítani. Miért? Megtanultuk már, hogy változó dinamikájú ágazatok vannak, időlegesen egyikmásik főágazatban is „lemerevedés" tapasztalható, ám azokban a közösségekben, ahol összeszokott a vezetés, jó a szellemi felkészülés, ott rugalmasabban alkalmazkodhatnak a változó piaci igényekhez, s a változó közgazdasági szabályozókhoz is. A kollektív gazdálkodásban kezdettől fogva napjainkig megtalálták annak a módját, hogy a szövetkezők nemcsak a földjüket, állataikat vitték közösbe, hanem a tudásukat, akarásukat, s a kezüket is. Az ember sorsa örökös, szívós küzdelem a fennmaradásért. Ez lényeges vonása volt annak a kisparaszti gazdálkodásnak, ahonnan a mezőgazdasági nagyüzemek elindultak, ám sok esetben, sok helyen nem mentették meg azt a szívós akarást, ami az egyéni gazdálkodás idején továbbvitte gondokon-bajokon a termelést. A tudomány, a technikai forradalom hódít. Szép példa erre a búzatermesztésünk. Ki ne emlékeznék még azokra az évekre, amikor a szövetkezeti mozgalom kezdetén sorba álltunk a kenyérért? Akkor még volt hagyományos magyar búzafajtánk, a Bánkúti, de már nem felelt meg a nagyüzemi követelményeknek, s nemcsak hogy világpiacra nem jutott, de a népgazdaság asztalára sem mindig terült meg belőle. Azokban a gazdaközösségekben, ahol hamarabb alkalmazkodtak a technikához, az új fajtákhoz, termesztési eljárásokhoz; így az olasz és szovjet, nagy termőképességű búzafajtákhoz, ott hamarabb tért hódított a tudomány, s egyben hamarabb megerősödött a gazdaság is. Ellenkező példát is hozhatnánk, elég csak a fűszerpaprika termesztését megemlíteni, ahol még most bontogatja szárnyát az iparszerű termelési rendszer, pedig ecsetelnünk sem kell, hogy a fűszerpaprika-termesztésben világhatalom voltunk. A jelen, még inkább a jövő tehát elképzelhetetlen olyan szellemi töke nélkül, ami esztendőről esztendőre nemcsak a terméseredményekben kamatozik, de szálláscsinálója az elkövetkezendő évek gazdálkodásának is. Nem elég azt elfogadnunk, hogy napjainkban hektáronként már 50 mázsa búzát termelünk egynémely helyen, kukoricából elértük a világszínvonalat, hiszen tíz-tizenkét év alatt valószínűleg megkétszereződik a búza termésátlaga, úgyszintén óriásit nő a szántóföldi növények termésátlaga, ugyanakkor a hetvenes évek végére várható, hogy a lakosság 11—12 százaléka dolgozik csak a mezőgazdaságban. Könnyen azt mondhatnánk, hogy csodákat éltünk meg, pedig reális és szükségszerű változás ez, az az egyetlen út, amelyen a magyar mezőgazdaság felemelkedhetett. Ez egyben nem jelenti azt, hogy egyértelműen hatékony szemlélet alakult ki a mezőgazdaságban, s az ország, vagy akár Csongrád megye, vagy a Szeged környéki vidék egyértelműen elérte, vagy megközelítette fejlődésének maximumát. Hacsak innen, a homokvidékről vesszük példánkat, akkor nem hallgathatjuk el, napjainkban is találkozunk még a konzerválódott kisparaszti gazdálkodás rekvizftumaival, a párhuzamos beruházásokkal, a földnek, a gazdálkodásnak, nem utolsósorban a vállalati érdekeknek való kiszolgáltatottsággal. Ügy is fogalmazhatnánk ezt, ezeket a homoki üzemeket nem a jövő teremtette, hanem a múlt Az utóbbi két évtized óriási változást hozott, főleg a területi koncentrációban, ez azonban nem babérkoszorú, hiszen a mezőgazdasági üzemek fejlődésének új formáival kicsit mintha bátortalanul bánnának: a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon közelítésére gondolunk itt K

étségtelen, a mezőgazdaság fejlődésének helyes fő iránya és módszere az intenzitás. Előnyösek azok a változások, amelyeket a világpiac által igényelt szerkezeti átalakítások hoztak létre, a hatékonyabb termelés, s a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtése érdekében. Ez az év is az elmondottakat bizonyítja, s bár még előttünk vannak az „ember-hónapok", az őszi nagy munkák, a megtermett értékek betakarítása, ugyanakkor a jövő évi kenyérnek való vetése, mégis bizakodunk, hiszen az idei esztendő is tanulság rá: az igyekezet, a küzdelem, a céltudatosság megtermi gyümölcsét, jól'kezdtük az ötödik ötéves tervet, éltünk az adottságokkal és lehetőségekkel. -É' SZ. LUKACS IMRE t