Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

, Csütörtök", 1976. szeptember 9. 7 fi kfiolajbányászok nemes hagyományt folytatnak Beszélgetés a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárával A n. olajbányász munkásművelődési napok rendezvénysorozatának ad otthont két hétre Szeged. A kulturális események színhelye a Bartók Béla Művelődési Központ. Szocialista brigádok vetélkedője, kiállítások, olajipari fórum, műsoros est bizonyítja, hogy a bányászat viszonylag új ágazatának munkásai is megértették, magukénak vallják a közművelődési és a párthatározatban megjelölt feladatokat. — Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak? — A kőolajbányászok nemes hagyományt kívánnak folytatni — mondja L ajer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. — A szénbányászok között hosszú évekre visszatekintő múltja van a munkásművelődésnek. Az elmúlt évben Orosházán megrendezett első olajbányász munkásművelődési napok szép eredményt hoztak. A siker alapja az volt, hogy a szocialista brigádok gazdag, tartalmas kulturális tevékenységről számolhattak be. Legbüszkébbek azokra a brigádokra voltunk, amelyekben amatőr művészek tevékenykednek. A múlt évi tapasztalatok az idén, a szegedi rendezvényensorozaton gyümölcsöznek. Tavaly mindössze egy amatőr együttes, a fúvószenekar lépett fel. most a két hét alatt, a műsorokban szereplő amatőrök fele olajbányász. — Két esztendő alatt nagyot léptek előre a művelődésben az olajbányászok. A siker, a többet-tudás vágya, az eredmények elismerése egyre több munkást vonz. Hogyan folytatják tovább? — Valóban folytatni kell, a mai eredményeknél nem szabad megállni. Az olajbányászoknak előbb-utóbb fel kell zárkózni a szénbányászokhoz. Szeretnénk elérni, hogy önművelődő, egymással nemes versenyben álló dolgozóink a termelőmunkában is kövessék azt az irányt, amelyet a hármas jelszó jelöl. Pontosabban fogalmazva: közösségi emberré váljanak, megszerezzék az általános műveltséget és mindenki érdeklődési körének megfelelően kapcsolódjék valamelyik művészeti ághoz, akár mint alkotó, akár mint értő közönség. A végcél: megtanítani a munkásokat arra, hogyan lehet a szabad időt minél hasznosabban, minél kulturáltabban eltölteni. — Szükséges-e toborozni a munkásokat a művelődésre?. — Ha alkalmazkodunk a helyi sajátosságokhoz, a változó munkaidőhöz, akkor nem. Az utat meg kell találni a dolgozókhoz, csakúgy, mint a módszert, amellyel közelebb vihetjük hozzájuk a kultúra értékeit. Mindenképpen követelmény, hogy csak nívós, magas szintű rendezvényeket szervezzünk. — Lemérhető-e a két évvel ezelőtt elindított folyamat hatása? — Feltétlenül. Legjobban a szocialista brigádokban, a vetélkedőkön, a tanácskozásokon. Legnagyobb nehézséget a nyilvános szereplésükkel együtt járó lámpaláz okozza, ennek leküzdése csupán idő kérdése. A tartalom mindenképpen gazdagodik évről évre. Ezzel a rendezvénysorozattal megtört a jég, közös összefogással olyan formát sikerült kialakítani, amelynek tartalma valós igényeket elégft kl, s teljes egészében a munkásművelődést szolgálja. Honli Katalin Hosszú út pora 9. „Bolond Hadár" és a többiek Un két spanyol összeakad ílű az utcán, az egyik biztosari a bikaviadalra esküszik. A másik pedig természetesen a focira. Előbbinek kétségkívül nagyobb a hagyománya és a múltja. Tagadhatatlan viszont, hogy a másiknak több a nézője. S az olyan együtteseket, mint például a Real Madrid vagy a Barcelona, az egész világon — hazánkban is — jól ismerik. Hispániában istenítenek matadorokat, akiknek a neve — jelképesen szólva — soha nem jut túl a határokon. Az élvonalbeli spanyol futballistákat viszont éppúgy „jegyzik" a szurkolók Londonban, mint Rio de Janeiróban, Varsóban vagy Budapesten. Mindenesetre Spanyolországban a bikaviadal és a futball versenyfutása napjainkban is tart. A matadorok valamennyien spanyolok. A' futballisták között viszont meglepően sok a külföldi. A világ minden tájáról érkeznek ide a labdarúgók— szerencsét próbálni. A labdarúgás itt olyan játék, amelynek szabályait végső soron az üzlet határozza meg. Egy-egy labdarúgóért olykor csillagászati összegeket fizetnek. Fogalmazhatunk úgy is: szinte semmilyen áldozattól nem riadnak vissza, hogy a kiválasztott sztárt megszerezzék. Volt azonban egy időszak — éppen húsz esztendővel ezelőtt —, amikor a spanyolok lényegébep véve „ingyen" szerezték meg az egykori magyar „aranycsapat" három világsztárját: Puskás Ferencet, Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt. ... Svájcban, a berni íutballstadion mellett elkanyarodik az országút. Szelíd emelkedőn kis temető áll, . már-már arra utaló jelképként, mintha itt temették volna el örökre a magyar futball világhegemóniájáról szövögetett álmokat, amelyek pedig nem álltak messze a beteljesüléstől a temetőtől alig kőhajításnyira levő stadionban, 1954-ben. Ami azután, egész pontosan két esztendővel később történt, az iá közismert dg; log. Néhány játékos vándorbotot vett a kezébe, hűtlenül elhagyta hazáját, és nekiindult a nagyvilágnak. Puskás a Real Madridban, Kocsis és Czibor pedig a Barcelonában kötött ki végül — tehát mindhárman spanyol földön folytatták játékos pályafutásukat. A legnagyobb népszerűségre kétségkívül Puskás tett szert közülük. Miután viszszanyerte régi formáját — lefogyott és leszokott a régi kényelmeskedésről —, még hosszú időn át az élvonalban maradt. Kocsis és Czibor szintén ért el sikereket új klubjában, ám pályafutásuk Puskásénál jóval hamarabb befejeződött. MI lett velük?... Egyemi dül Puskás tartott ki a labdarúgás mellett. Bár éppen ő volt az, aki a futballcipő szögreakasztása után előbb a bőrlabdát nélkülöző üzletekkel próbálkozott Azt vette a fejébe, hogy majd ő megkedvelteti a spanyolokkal az ízes-fűszerespaprikás magyar húskészítményeket. Üzemet alapított, melyben „gyárszerűleg" készítették a speciális receptű kolbászt, szalámit. Az itteniek azonban nem változtattak szokásaikon még egy balösszekötő kedvéért sem. így aztán „öcsi" — legendásan jó étvággyal — egy ideig eszegette a sok, nyakán maradt kolbászt, szalámit, végül kénytelen volt felszámolni az üzletet. Űj vállalkozásként elegáns éttermet nyitott Madridban, ahová a megnyitót követően egymást taposva tódultak a vendégek. Mindenki kezet akart szorítani „szenyor Puskással" — egyszer. Aztán vacsora végeztével kiegyenlítették a hihetetlenül borsos számlát, és soha többet nem mentek az üzletnek még a tájékára se. „öcsi" átváltott az edzöségre. S mert f— többszöri nekifutás ellenéVe — nem lett belőle próféta Spanyolországban, hát távozott onnan is. Megjárta Amerikát, Görögországot. Most a Közel-Keleten portyázik. Míg rúgta a bőrt, Czibor Munkásfilmv munkásvita Szerencsés választás volt a szegedi munkásfilmnapok keretében fölújított szakmai vetítésen Mészáros Márta új alkotását engedni vitára. Nemcsak azért, mert a Kx-_ lene hónap stílsyoriien nfiTnT Zoltánt „Bolond Madár" névvel illették egyes spanyol lapok. Csetlett-botlott, ideoda cikázott a pályán, látszólag cél nélkül. Mint egy bolond madár — vélték a spanyolok. S az ellenfél is. Csupán akkor ocsúdtak fel, amikor a labda már bent táncolt az ellenfél hálójában. Mikor és hogyan juttatta odá ez a „Bolond Madár"? — ezt senki nem tudta kideríteni. Ám a játékvezető egyértelműen középre mutatott. „Bolond Madár" nem sokkal később visszaváltozott Cziborrá, aki ma a vendéglátóiparban gyümölcsöztetgeti kis tőkécskéjét. Akárcsak Kocsis Sándor. Róla azonban egy időben riasztó hírek keringtek a világban. Lefogyott, elveszítette étvágyát, egyik lába üszkösödni kezdett. Az orvosok közül sokan már lemondtak róla. Mások úgy hitték, egy lassú és fájdalmas agónia szemtanúi, amikor megálltak betegágya mellett. Végül annyit sikerült elérni az orvosoknak, hogy operációképes állapotba hozták. Súlyos gyomorműtétet hajtottak végre rajta, és egyik lábfejét is amputálták. S fél év „türelmi idő" után az orvosok optimizmusa megnőtt. Sikerült a rákosodási és az úszkösödési folyamatot megállítani. Az egykori jobbösszekötő életét megmentették. fin hol van már a tavalyi UG hó?! Madrid és Barcelona már réges-rég nem az ő nevüktől hangos. Üj csillagok tűntek fel — új csillagokat vásárollak. Most körülöttük forog minden. Mert meg kell hagyni, a spanyolok tudnak lelkesedni a fociéri! Mindegyik utcai bazár árukészletének jeles része a zászlóerdő. Kisebbnagyobb, aranyrojtos, háromszögletű zászlócskák. Rajtuk a „fiúk" színes képmása. A mai Barcelona tizennyolcas keretének minden tagja itt virit-mosolyog a zászlón ... Meg a kisebbnagyobb képeslapokon is. S a matadorok dicsősége elhalványodik mellettük!... Papp Zoltán (Következik: FLAMENCO e PEZSGŐVEL) kásfilm, alkotói az özüT üzem környezetében dolgoztak, hanem mert ilyen alkalomkor az sem közömbös, mit vetítenek, s kiktől kérnek véleményt. A Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat és a megyei TIT rendezésében tegnap délelőtt mutatták be a Szabadság Filmszínházban a Kilenc hónapot — szocialista brigádtagoknak, munkásművelődéssel foglalkozó szakembereknek. (Legközelebb szeptember 17-én a Sánta Ferenc írásából készült Ötödik pecsétről ren-» deznek hasonló vitát.) Iforváth Lászióné, a moziüzemi vállalat igazgatója arra invitálta az olajipari vállalat, a textilművek, a ruhagyár és a KSZV dolgozóit, hogy a film megtekintése után mondják el gondolataikat. S bár a déli időpont szokatlanul furcsának tűnt, mi több, a tervezett beszélgetésre végül hiába várták a rendezőnőt és a forgatókönyv íróját, azért meglepően sokan ültek asztalhoz a mozi klubtermében, hogy á friss élmény hatására türelmesen és szenvedélyesen valljanak a látottakról. Nem mondhatnánk, hogy különösképpen tartózkodó, óvatos, becsomagolt vélemények hangzottak volna el: — szélsőséges helyzetben ábrázolják a szereplőket, — nagyon igaz, hihető a történet, életszerű, — a cím megtévesztő, — mint a Kék acél vendéglőben, terítők nélküli, csupasz asztal jár a munkásoknak, — egyáltalán nem nevezném tipikusnak a nő felelőtlenségét, ha sorsát a véletlenre bízza: mert ki neveli föl a gyerekeit, — a férfi volt meggondolatlan, önző és brutális, miért uralkodhat a nő fölött, — őszintétlenek egymáshoz. — micsoda különbség van a szülők mentalitása között, — a férfi konzervatív, mégis jellegzetesen mai férjmodell, a harmincon túliakból, — akad bőven belőlük harmincon innen is, — nem találtam az üzemi kollektívák jelenlétének hatásának nyomait, — éppen a helyszín sivársága, a hűvös és kopár környezet adott hangulati hátteret, — illúziórombolóak az erotikus jelenetek stb. A film csak később látható a szegedi mozikban, így ezúttal nem térünk ki elemzésére. A vitán túlnyomóan nők vettek részt, s Mészáros Márta bevallottan az egyenjogúság védelmében készítette el a Kilenc hónapot, úgy nyilatkozva hőséről: értelmes, magánakvaló, kemény jellem, aki önmagát akarja fölszabadítani. Mármint a nő. A hallottak nyomán aligha kétséges: filmje vitára ingerel, fölkavar, nem lehet szó nélkül hagyni. Most, hogy az alkalommal éltek a meghívottak — pontosan azok, akikről és akiknek szólni akartak az alkotók —, egyetlen megjegyzésünk marad: a vállalkozás sikere figyelmeztető. Figyelmeztető. hogy különösebb akciók, időszakosan hirdetett kampányok nélkül sem haszontalan rendszeressé tenni a filmek ilyesfajta „aktív utóéletét". Kamataival gazdálkodhat a mozi, a filmművészet, de a közönség is. S ha a szegedi munkásfilmnapok ürügyén ennek fölismerését bizonyítja a beígért folytatás, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat jelentős kezdeményezésén vehettünk részt. N. t. Októberben - ' . • > •....,. • . .ohuoi Oszi megyei könyvhetek A faluban élők, elsősorban a parasztság olvasási igényének felkeltése, a jó könyv terjesztése érdekében rendezik meg évről évre az őszi megyei könyvheteket. Sok évvel ezelőtt az ÁFÉSZ-ek elődei, a földművesszövetkezetek kezdték az akciót, azóta segítségül csatlakoztak a könyvterjesztők mellé a könyvtárosok, népművelők és mindazok az intézmények, amelyeknek a könyvhöz, az olvasáshoz, a kultúra terjesztéséhez közük lehet. A tavalyi, igen jói sikerült példa bizonyítja, hogy érdemes támaszkodni az úttörőkre, a fiatalokra, a KISZ-esekre, sokat segítettek a könyv propagandájában a nők, és több ezer szocialista brigád. Követve az eddig kialakult jó gyakorlatot, számos rendezvény, író-olvasó találkozó egészíti ki most is az őszi megyei könyvhetek programját. Hajdú Géza könyvtáron, a Hazafias Népfront megyei könyvbarát bizottságának elnöke jelentette be a bizottság tegnap délelőtt tartott tanácskozásán, hogy idén műszaki könyvekhez és politikai kiadványokhoz kapcsolódó rendezvényt is terveznek, munkások és fiatalok körében is szerveznek októberben író-olvasó találkozót. A könyvhetek országos megnyitóját október 1-én Makón tartják, a tervek szerint Féja Géza, Sánta Ferenc és Tóth Béla író részvételével. Az október 31-ig tartó rendezvénysorozat elsősorban a megyénkben alkotó írók és olvasóik részvételére 6zámít, rajtuk kívül. Féja Gézával és Sánta Ferenccel Makón, Csák Gyulával Csanádpalotán találkozhatnak olvasóik, Illés Endrét Vásárhelyre, Galgóczi Erzsébetet Szentesre, Zákányszékre és Mindszentre, dr. Buga Lászlót Asotthalomra és Rúzsára, Fehér Klárát Csongrádra. Janikovszky Évát a szegedi gyermekkönyvtárba és Mórahalomra, dr. Czelzel Endrét Kistelekre hívják. Szatymazon a könyvhetek keretében űj könyvtárat is avatnak. Az európai szocialista országok fiatal íróioak találkozója Az európai szocialista országok fiatal íróinak első találkozóját szeptember 6— 16. között hazánkban rendezi meg a Magyar Írók' Szövetsége. A húsz bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, román, szovjet és megfigyelőként kubai, továbbá 30 magyar ifjú író szerdán Kőszegen kezdte el az érdemi munkát. A megnyitón jelen volt Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. Csák Gyula, a Magyar írók Szövetségének titkára, József Attila-díjas író nyitotta rpeg a közös alkotói megbeszélést. El mondotta, hogy a szocialista országok írószövetségei között már eddig is jó kapcsolatok alakultak ki, de kevés szó esett a fiatalok munkájáról. Ezért kezdeményezte a fiatal magyar írók József Attila Köre — amely több fiatal embert vont be a magyar irodalmi, szellemi életbe — a szocialista országok ifjú tollforgatóinak találkozóját. Tíz napon át felelősségteljes, a közös célt, a szocialista eszmeiség fejlesztését elősegítő munkát végeznek hazánkban. Külön figyelmet fordítanak a találkozó szűkebb témájára, az emberi kapcsolatok írói ábrázolására a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Arra is törekszenek Helsinki szellemében, hogy később bővítsék a kört a világ más országaiban élő haladó írókkal is. A tanácskozás résztvevői két napig lesznek Kőszeg vendégei. Szerdán ellátogattak a Lat ex helyi bútorszövetgyárába, ismerkedtek a szép kisváros nevezetességeivel. Pénteken folytatják útjukat az ország különböző részeibe. Találkoznak veszprémi, pécsi és budapesti fiatal írókkal. A fővárosban fogadja őket a KISZ Központi Bizottsága és Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára^ „.