Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Kedd, 1976. szeptember 28. 5 Elhunyt Túrán Pál akadémikus Súlyos veszteség érte a tudományos életet: Túrán Pál kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Ku­tató Intézetének osztályve­zetője hosszantartó, súlyos betegség után 66 éves korá­ban elhunyt. Túrán professzor tudomá­nyos pályafutását kezdettől fogva nemzetközi elismerés kísérte. Széles körű érdek­lődése a matematika legkü­lönbözőbb ágaira kiterjedt: többek között a számelmé­let, az analízis, a kombina­torika és az algebra terü­letére, ahol egyaránt mara­dandót alkotott. Munkássá­gát több mint 200 tudomá­nyos közlemény és egy több nyelven megjelent nemzet­közi sikerű könyv doku­mentálja. Kimagasló tudományos érdemei elismeréséül a Ma­gyar Tudományos Akadémia 1948-ban levelező, 1953-ban pedig rtendes tagjává vá­laszotta. Számos rangos nemzetkösd konferenciára kapott előadói meghívást, több nemzetközi matemati­kai szervezet pedig tagjai sorába választotta. A tudo­mányos életben kifejtett tevékenysége ugyancsak szé­les körű és aktív volt: te­vékenyen vett részt a külön­böző szakmai bizottságok munkájában, folyóiratok szerkesztésében, nemzetközi tudományos rendezvények szervezésében s haláláig a Bolyai János Matematikai Társulat elnöki tisztét töl­tötte be. Túrán Pál akadémikust a Magyar Tudományos Aka­démia saját halottjának te­kinti. Temetéséről később intézkednek. Kiállítási na TÖMÖRKÉNY ISTVÁN jegyében kezdeményezett MELLSZOBRÁNAK vasár- sorozatának első kiállítását napi avatása volt a képző- Kiss Tamás, a művelődési művészeti világhét szegedi központ igazgatója nyitotta programjának méltó befeje- meg. A megnyitón közre­zése. Az ünnepélyes esemé- működött a jugoszláv teme­nyen ott volt a népes érdek- rini Népegyetem balladakö­lődók között Deák Béla, a re. A kiváló szegedi gra­váro6i pártbizottság titkára, fiku6 ezúttal népdalok és Szabó G. László, a megyei balladák ihlette színes linó­tanács elnökhelyettese, metszeteit és munkaábrázo­Szántó Tivadar, a városi lásokat megörökítő munkáit pártbizottság osztályvezető- sorakoztatta fel. Ez utóbbiak je. Forgó Pál, a városi ta- — Favágók, Üvegfúvók, nács osztályvezetője és ök- Hagymaszedők, Kendersze­rös János, a Pedagógusok dók, Építkezők — különös Szakszervezetének megyei jelentőséggel töltődnek a titkára is. Megtisztelte az házgyár munkáskörnyezeté­eseményt özv. dr. Kőszegi ben. A November 7. Művelő­Dénesné Tömörkény Erzsé- dési Központ az október bet, az író leánya. 5-ig nyitva tartó kiállítás Megnyitó beszédet dr. Di- után a Fiatal Képzőművé­ós József, az intézmény igaz- 6zek Stúdiójának anyagát gatója mondott. Többek kö- mutatja be. zött elmondta: ez a portré A STÜDIÓ ANYAGA most Tömörkény nemes egyszerű- az újszegedi November 7. ségét, életének tisztaságát Művelődési Központban lát­formálta meg. Gondolkodá- ható. Az 1958-ban létrejött sának komolyságát, embersé- Fiatal Képzőművészek Stú­gét és emberszeretetét min- diója archív anyagából vá­tázta meg Kalmár Márton, lógatták a most bemutatott az iskola művésztanára, azt kiállítást. Meglehetősen eset­a nagy-nagy bölcsességet, leges a válogatás, s mind amely életútján vezette, de képzőművészeti közéletünk­a szobor kifejezi azt a mély ben is, a grafikáé az első­belső derűt is, amellyel a ség. valóságot látta, s azt a sze- BELEZNAY MIHÁLY líd, csendes szomorúságot is, FESTMÉNYEI a KSZV amely életművéből árad. klubjában láthatók. Eddigi Tömörkénynek az az arca tevékenységének szinte ösz­néz felénk, amit ismerünk és szefoglaló, szintetizáló alko­szeretünk. tása a Márciusi hajnal az Kalmár Márton fiatal sze- ablakomból című festmény, gedi szobrász első megváló- Jól válogatott motívumokból, sult köztéri szobrának ava- kiváló színérzékkei megol­tási ünnepségén közreműkö- dott hangulatos képe mel­dött az iskola énekkara, dr. lett előtanulmánynak tűnik a Müiálka György vezetésével, többi. Emlékezetes alkotás a A szobor posztamensét a Tisza-parti fák áradás után DEFAG Juhász Gyula szo- és a Halászfalu az Adrián cialista brigádja készítette című festmény. Három kép­társadalmi munkában. bői álló sorozat készült PAPP GYÖRGY GRAFI- szentendrei élmény alapján) KAI láthatók tegnap dél- melyeken elsősorban eredeti után tói a DÉLÉP Házgyárá- színmegoldásokat keresett, nak tanácstermében. A No- Portréin hiányzik a stúdiu­vember 7. Művelődési Köz- mok adta biztonság. Szegedi pont a munkásmúvelődés motívumaiból alakított képei nosztalgiáktól fűtöttek. A Miska Oparettbemulató a színházban Képernyő Filmek a nagyvilágból Nem azokra a mozifilmek- pontosan így járnak az utt re gondolunk, amelyeket ta- cán, nálunk, naponta. Egy Ián „jobb híján", de elég kocsmai társaság tagjainak sűrűn látunk a képernyőn, pontosan ilyen vágyakozó a és amelyek a nagyvilág leg- tekintete, különbözőbb országaiban Nem arról van szó, hogy több évvel, vagy évtizeddel a térben oly távol eső filmi ezelőtt készültek. Hanem eseményanyagot alkoholiz­azokra a tévés kis- és nagy- musellenes propagandára filmekre, amelyek a nagy- szeretnénk felhasználni; ez világ tájairól, eseményeiről, az asszociáció csak példa a embereiről tudósítanak ben- nagyvilágról tudósító kisfil­nünket — több-kevesebb mek fentebb emlegetett gon­dolattársítási lehetőségeiről. A már szokásos keddi film­rendszerességgel. Nem alap­talanul mondják a televí­zióról, hogy a legszélesebb sorozatokban is mindig akad publikumnak nyitott ablakot olyan, amely a miénktől el­a világra. Ezek a filmek a térő életmódokról közöl szó nemes értelmében isme- hasznos ismereteket, de a retlerjesztök: összehasonlí- pénteki Japán-est anyagá­tási alapot adnak társadal- ban valóban különleges em­mak, életek és emberek kö- ber> élettérrel és életvitellel zöt(, gondolkodásra inspirál- ismerkedhettünk. Az Ariake nak, tudásszomjat teremte- tengernek talán a Földön nek. Mert alkotóik túljutott egyedülálló világát operatőri bravúrok révén szállította „szobára" a film. Miközben az objektív lencse csodálatos tak az egyszerű és legköny­nyebben teljesíthető, mégis hatásos célkitűzésen; az eg­zotikum keresésén és felmu- képeket közvetített az iszap­tatásán. tenger fodrairól, állatvilágá­Különösen illik ez a jel- ról, szemünk folyton az em­lemzés a Monitor múlt heti bert kereste, és ha felmerült kétrészes adására. Ázsiának a sárból, torokszorító gon­azt a vidékét mutatta be az dolat követte: így is lehet első film, amelyet Arany- élni?! háromszög nek neveznek és Ilyenformán tanulságosak ahol három ország határokat a filmek a nagyvilágról, nem ismerő „kiváltságos" Azok is, amelyek ;,csak" jól lakói a kábítószerek alap- szerkesztett tudósítások — anyagát termelik, csempé- mondjuk a Hétben. Mert szik, és az áru „áldásaiból" közmondásos és nemzeti maguk is részt kérnek. Azt erénynek tartott tájékozott­hihetnénk, hogy a kábító- sági igényünk, információ­szer rabjai összes kálváriá- éhségünk írott anyagából is jukkái annyira távol vannak kielégíthető; élményt, ma­a mi világunktól, hogy az radandó képet viszont csak érdeklődő nézőt is iegföl- akkor kapunk, ha „láttunk­jebb a dolog egzotikuma hallottunk". A többi között A ezt is köszönhetjük az audio­az vizuális technikának. Ha tartja a képernyő előtt, film indító< képsora — utcán, járművek és közö- ritkán is beszélünk róla, azért a tévé az marad, ami: ha jól használják, az él­nyös járókelők között dü­löngélő, kifejezéstelen tekin­tetű fiatalember látványa — ménynyújtás, a személyiség­:i/onban kísértetiesen isme- építés hatásos eszköze. rós volt. Az alkohol ralyat _ S.E. Fauszt birodalma díszlet­jellegű dekoráció, ám emlé­kezetesen szép kép az öszi fák. A FEGYVERES ERÖK DERKOVITS KÉPZŐMŰVÉ­SZETI KÖRE immár hagyo­mányosan rendezte meg őszi kiállítását a klub Deák Fe­renc utcai épületében. Az október 2-ig látható kollek­tív tárlaton 16 amatőr alko­tó mutatja be munkáit Amióta Dér István festőmű­vész átvette a kör művészeti irányítását, egyértelműen mérhető a pozitív fejlődés. A festők közül mindenekelőtt Nyári József egyéni hangu­latú tájábrázolásai, Ábrahám Mária naiv városképei, Se­res János Szépasszony völ­gye című festménye emléke­zetes. Mesterien megmunkált grafikai lapokkal jelentkezik Öry Lajos, s a szép, Bar­tóknak szentelt linómetszet­sorozat Tóth Rózsa munkája. Külön műfajt képviselnek az intarziások, akik egyre in­kább megtalálják e műfaj sajátos kifejezési eszközeit: Vaskó Gyula, Dönczi And­rás, Demeter Ilona. Cserjés János fafaragásai igazi nép­művészt sejtetnek. Mellettük Agócsi Kiss Ibolya, Börcsök Jánosné, Gósz János, Földe­ák Éva, Patócskai Mihály, Szoljár Rezsöné és Strausz János mutatják be alkotá­saikat. Tandi Lajos Az operettjátszás fénykorá­ban a pompázatos díszletek­ből elmaradhatatlan lépcső­sor legtetején megjelent a pri­madonna, és a közönség szűnni nem akaró tapssal je­lezte a jelenségnek szóló bá­mulatát. Mert jelenség volt, valóban, és az előadások­rendezések a primadonna­bonviván kettősökre épültek. Mara mintha megváltozott volna a szerepkörök súlya. A szubrett és a táncos-komikus javára. Hangsúlyozottabban épít rájuk a rendezés, és ko­médiázásuk ritmusára, színei­re érzékenyebb a közönség. A főszereplők bonyodalmaktól terhes, de mindig győzedelmes szerelmének lírájára egyre kevésbé vagyunk fogékonyak, a finomkodásnál szórakozta­tóbb a temperamentum, a komolykodásnál a humor, a fellengzősségnél az egészsé­ges szókimondás. Lehet per­sze, hogy mindig is így volt, de mára a hangsúly meré­szebb. Elsősorban Török Verának, a szombati Mágnás Miska­bemutató primadonnájának szerepfelfogása „ihlette" a fentieket. Rolla szerepében utánozhatalan eleganciával konstatálta az emlegetett hangsúlyváltást. Visszafogot­tan, következetes .egyszerű­séggel, a hivalkodó és eről­tetett gesztusok teljes mellő­zésével építkezett. A színé­szi játék szempontjából a szokásosnál is kissé hálátla­nabb szerepben okosan kon­centrált az énekesi kvalitá­sok csillogtatására alkalmas pillanatokra, szép sikerrel. A szerepfelfogás ugyanilyen ter­mészetű intelligenciája jelle­mezte Csizmadia László ala­kítását. Ahogyan a vendég­szereplő Oszvald Marika (Marcsa), és Király Levente (Miska) fergetegesen komé­diázó kettősét csöndes hát­térben maradásukkal hang­súlyozták — nyomatékot ka­pott jelenlétük. így szolgál­ták legjobban Szász Károly rendezői alapállását, és az előadás sikerét egyaránt. Mert a rendező — jól ész­revehetően — most szerep­körre, vagy, mondjuk ki, Osz­vald Marika játékára épített. Mintha rábízta volna a rit­mus- és hangulatteremtést, jószerint az előadás sorsát, hiszen Szász Károly megszo­kottan dús, játékot megpör­gető ötleteiből ezúttal keve­sebbet érzékelhettünk. Nagy­vonalú és szellemes szipor­káit mintha az előadás jel­mezeinek tervezésekor sütöt­te volna el. Oszvald Marika játékára persze joggal lehetett építe­rű : sikerült végrehajtania azt a ritka szinészi-énekesi bra­vúrt, amelyről azt szokták mondani: stílusteremtés. Tűz­ről pattant, józan, okos-vi­dám Marcsája nemcsak na­gyon eleven, sajátos hangu­latot és légkört teremtő, di­namikus jelenség volt a szín­padon, hanem hiteles is. Nemcsak aprólékosan kidol­gozott színészi eszközökkel, gazdag-szép énekhanggal gaz­dálkodhatott a művész, de egyéniségének kislányos bá­nernám , Oszkár felvétele Király Levente (Miska), Oszvald Marika (Marcsa) Décsy Györgyi (Emerencia grófnő) cs ját is kölcsönözhette a figu­rának. Király Levente, a tőle megszokott teljességigénnyel aknázta ki Miska szerepének valamennyi komédiázásra buzdító lehetőségét. Elsősor­ban kettejüknek köszönhe­tően élvezetes, hatásos, nagy sikerű második felvonást kaptunk. Hogy ezzel nem egészen fel­érő két másikat — nem a szereplőgárda hibája. Hiszen Décsy Györgyi (Emerencia grófnő) akárhányszor megne­vettette a publikumot maga­felmentő, bölcs elnézéssel űzött tolvajlásaival, a néző­térre kedvesen kikacsintó hu­morával. Máriáss József mél­tóságosan korlátolt Korláthy grófot, Buday Déry Mária (grófné) hiteles migréneket és ájulásokat produkált. Talán Pixi (Herczeg Zsolt) és Mixi (Gyürki István) lehettek vol­na oldottabban komédiázó és raccsoló grófok, Marosi Ká­roly viszont maga volt a meg­testesült főkomornyiki me­revség és távolságtartás; vil­lanásnyi szerepében Zádori István hitelesítette Eleméri gróf alakját. A jó színvona­lon teljesítő zenekart Csala Benedek dirigálta, a karigaz­gató Dékány Endre volt. A koreográfiák Mezey Károly alkotásai, a vidéki kastély mérsékelt előkelőségéről mér­téktartó anyag- és színfel­használással a Sándor Lajos tervezte díszletek beszéltek. * Az évad első operettbemu­tatója tehát kisebb — főleg ritmusbeli — döccenőkkel tarkított, de egészében jó előadás volt. Talán mert al­kalmazkodott mai operett­kedvelők változott ízléséhez. Biztosan vannak, akik végig­gondolták már, mi az oka, hogy a mai gyerekek örül­nek ugyan a mesei igazság győzelmének, de jobban iz­gatják őket a mesék furfan­gos, kópés, eseménycsinálós figurái, mint a királylánynak meg a szegényember legki­sebb fiának szerencsés egy­bekelése. Az okok nyilván ugyanazok, mint amelyek a felnőttek világában is érez­tetik hatásukat. Sulyok Erzsébet Értelmes kutatók és város­rendezők már régen rájöt­tek, hogy az ember is meg­őrizte ösztönös intelligenciá­ját természetes lény korából, s ma is hajlamos a lakótele­pek betonkolosszusai között­megtalálni a számára leg­szimpatikusabb utat, csapást törni a parkok gyepén. Ezért jött szokásba némely orszá­gokban, hogy a kitaposott gya­logösvényeket később kikö­vezik, mondván: a legjobb számítógéppel is csak nehe­zen lehetne kiszámítani, mi­lyen utakat választanak ma­guknak majdan az emberek. Már-már kezdtem ujjon­gani, hogy nálunk is így lesz. Tarjánban, a 400-as há­zaknál levő kazánház előtt ugyanis már évek óta elha­nyagolt, gazos a terület. Az arrajárók meg is választol­ták a maguk útját, gyönyö­rű csapást törve a gazban. — Nyilván azért hagyta gázosán — gondolta az em­ber —, hogy majd eleve a csapás szerint parkosítsanak. S most végre megjelentek a parképítők, s kezdik szépen betemetni, fölásni a csapást, hogy egy tervezői asztalon született elképzelés szerint parkot készítsenek. Lehet, hogy szép az a ter­vezői elképzelés. De az is bi­zonyos, hogy az élet fölül fogja bírálni, s a frissen ül­tetett gyepen hamarosan is­mét meg fog jelenni a csa­pás, akár tetszik, akár nem. Vajon miért nem lehet a parkot eleve úgy készíteni, hogy figyelembe vegyék az ember természetét? Vagy megvárják, mfg a gyepen újra megszületik a csapás, s csak azután kövezik ki? Sz. I. Zákányszék és a Bajai ut.. kö­zött személygépkocsit vezetett Papp Pál, Zákányszék, in. ke­rület 645. szám alatti lakos. Egy kanyarban elvesztette uralmát a gépjármű vezetése fölött, át­tért a menetirány szerinti bal oldalra, az útpadkára sodródott és felborult. Utasa, Papp István. Zákányszék, Dózsa György utca 64. szám alatti lakos súlyos sé­rülést szenvedett. Műszaki hiba miatt felborult motorkerékpárral Szeged és Domaszék között Kelemen Imre, Domaszék, Tanya 933. szám alatti lakos, aki súlyosan sérült. Tompított világítással vezetett személygépkocsit Szőregen a Szerb utcában az esti órákban Csányi János, KUbekháza, Ár­pád utca 234. szám alatti lakos. Elütötte az üt mentén gyalogo­san baladó Elichter Ignác, Ti­szasziget. Dózsa György utca 18. szam alatti lakost, aki sérülése­ket ^eovedeu. Közlekedési balesetek Szegeden, a Püspök és a Mikszáth Kálmán utca keresz­teződésében körültekintés nél­kül lépett az úttestre Sólya Ferencne, Rúzsa, Tanya 715. szám alatti lakos, akit egy se­gédmotoros elütött. A gyalogos megsérült. Szeged és Röszke között Ittas állapotban vezetett személygép­kocsit Brklc Zivko jugoszláv állampolgár, aki hátulról bele­szaladt egy előtte haladó és kanyarodási szándékát Jelző személygépkocsiba, amelyet Ör­dögit Imre. Szeged. Lengyel ud­var 9. szám alatti lakos vezetett. Brklc eppenc&ak megállt, majd továbbhajtott az országhatár fe­lé, ahol beleszaladt egy soromJ. póba. A Jugoszláv állampolgár sérülést és több ezer forintot kitevő kárt szenvedett, ördögh Imre kocsijában 8 ezer forint értékű kárt tett. A rendőrség az ügyben folytatja, az eljárást. Szegeden, a Londoni körúton gyalogátkelőben motorkerék­párral nem adott elsőbbséget gyalogosnak Szaniszló Albert, Algyö, Lórincz utca 39. szám alatti lakos. Elütötte Ülel Ko­vácss Jőzsef, Algyö, Kócsag ut­ca 54. szám alatti lakost. Mind­ketten sérülést szenvedtek. Szegeden, a Kállai ödön és a Deák Ferenc utca kereszteződé­sében a gyalogátkelő meghos/­szabbltott vonalában haladt át feleségével Krler Péter, Szeged. Zomborl utca 3. szám alatti la­kos. Figyelmetlenségük folytán mindkettőjüket elütötte egy se­gédmotoros. Krier Péter súlyos sérülést szenvedett, ÉRTESÍTJÜK A LAKOSSÁGOT, HOGY SZEOEDEN. A KALMANY L. UTCA. MAROS UTCA, FELSŐ TISZA PART KÖRNYÉKÉN A kábelfektetési munkálatokat befejeztük te 19 Yb. szeptember 2 7-tol FOLYAMATOSAN feszültség alá helyeztük EZ IDŐPONTTÓL KEZDVE A VEZETEK ÉRINTÉSÉ TILOS ES ÉLETVESZÉLYEST DELEP SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents