Délmagyarország, 1976. szeptember (66. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

2 Kedd, 1976. szeptember 28: Brezsnyev távirata Honeckerhez 0 Moszkva (MTI) hajtottak végre, tanúbizony­ságot tett a két ország 6zo­Leonyid Brezsnyev, az ros együttműködéséről a SZKP Központi Bizottságé- világűr békés kutatásában nak főtitkára táviratot in- és felhasználásában a Szov­tézett Erich Honeckerhez, jetunió és az NDK népgaz­az NSZEP Központi Bízott- dasága javára, az egész ezo­sága főtitkárához és abban cialista közösség érdekében, köszöntötte az NDK-nak és újabb példája a két or­azokat a tudósalt, mérnö- szág között 1975-ben kötött keit, technikusait és munká- barátsági, együttműködési sait, akik részt vettek a és kölcsönös segítségnyújtási Szojuz—22 szovjet űrhajó szerződés eredményes meg­szálltára gyártott több zónás valósításának" — állapítja fényképezőberendezés terve- meg többek között a távirat aéseben és előállításában. Leonyid Brezsnyev egyút­„At űrkísérlet, amelyet a tal köszönetet mondott Szovjetunió és az NDK tu- Erich Honecker táviratáért, dósai, mérnökei, technikusai amelyben az NSZEP KB és munkásai készítettek elő főtitkára gratulált a Szojuz és szovjet kozmonauták —22 sikeres felbocsátásához. Befejeződött a leszerelési világértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) A 4. számú bizottság ja­vasolja, hogy az enyhülés megvalósításáért fokozni kell a kormányok rendszeres két- és többoldalú kapcsolat­felvételét, az ENSZ-ben megfelelő intézkedéseket kell elfogadni, amelyek alkalma­sak a politikai problémák tárgyalásos megoldásának elősegítésére. * Az értekezlet vasárnap dél­előtti plenáris ülésén felszó­lalt az elnökségben helyet foglaló Pál Lénárd akadémi­kus, a magyar küldöttség ve­zetője. Pál Lénárd megálla­pítottal Bár a konferencia résztvevőinek' köre igen szé­les volt, a legkülönbözőbb ideológiai és politikai néze­teket képviselte, a béke, a biztonság és a leszerelés szükségessége közös nevezőül szolgált. „Szilárd meggyőző­désünk. hogy az általános és teljes leszerelés megvalósít­ható. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez igen bonyolult folyamat, és igen örvendetes, hogy ez a konferencia sokat tett e fo­lyamat meggyorsítása érde­kében — mondotta. — Szük­ségesnek tartjuk, hogy a még nem létező, de távlatilag el­képzelhető fegyverrendsze­rek kifejlesztéséi is megtilt­sák, mert minél bonyolultab­bá válnak a fegyverrendsze­rek. annál nehezebb megva­lósítani a leszerelést. A Magyar Népköztársaság, % a magyar Békemozgalom — folytatta Pál Lénárd — tá­mogat minden olyan ke2de­menyezést, amely elősegíti ennek a célkitűzésnek a meg­valósításét. Különösen támo­gatjuk a leszerelési világkon­ferencia összehívását, örü­lünnk annak, hogy ezen a íorumon Igen sok delegáció osztotta azt a mélységes meggyőződésünket, hogy a leszerelés nemcsak a kormá­nyok feladata, hanem a né­peké is. Ez az álláspont tör­ténelmi bizonyítást nyert egyebek között a vietnami nép győzelme, valamint az európai biztonsági és együtt­működési konferencia nagy­jelentőségű dokumentumai­nak aláírása útján. A magyar delegáció veze­tője ezután arról szólt, hogy a közvéleménynek nemcsak szubjektív érdekkel kell szorgalmaznia a leszerelést, hanem arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy milyen ha­talmas ahyagi és szellemi erőforrásokat szabadíthat fel a leszerelés, és Ily módon elősegítheti a világ, különö­sen a fejlődő országok szo­ciális és gazdasági problé­máinak megoldását. Éppen ezért szoros össze­függés van a most befejező­dő világfórum és az október 8—U. között Budapesten 'megrendezendő fejlődési vi­Í l igfórum között. E tanács­3 ->zás nemcsak a fejlesztés hanem azoknak az erőknek a társadalmi bázisát is bővíti, amelyek az enyhülésért, a leszerelésért, az imperialista­ellenes erők egységének fo­kozásáért, a ncokoloniallsta erők mesterkedéseinek le­leplezéséért harcolnak. A magyar küldöttség veze­tője végül annak a reményé­nek adott hangot, hogy a mostani tanácskozás küldöt­teinek, különösen a fejlődő országokból érkezett delegá­tusok nagy részét alkalmunk lesz majd üdvözölni a szo­cialista Magyarországon. A világfórum Romesh Csandra, a BVT főtitkárának zárszavával vasárnap dél­után befejezte munkáját. A résztvevők este nagyszabású fogadáson vettek részt a Fin­landia-házban. Hétfő dél­után a finn fővárosban újabb nagyszabású békekonferencia kezdődött a közel-keleti kér­désről. Közlemény a laoszi párt­és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghí­vására 1976. szeptember 23—27. között Kaysone Phomvi­hane elvtársnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárá­nak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszter­elnökének vezetésével hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Laoszi Forradfgmi Párt és a ményeként bekövetkezett nagy történelmi válto­zásokról, az ország belső helyzetének a megszilárdítá­sa, a népi hatalom kiépítése, a gazdasági élet helyreállítá­sa és a nép életkörülményei­nek javítása érdekében ho­zott Intézkedésekről, a so­Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormányának kül- ron következő bel- és kül­döttsége. A laoszi párt- és kormányküldöttség magyarországi tartózkodása Idején magyar—laoszi tárgyalásokat folytattak, amelyeken részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Borbándl János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rócz Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­minisztériumi államtitkár, Varga István, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Bényei Béla. a Magyar Népköztársaság Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságba akkreditált nagykövete. politikai feladatokról. A közlemény a továbbiakban így folytatódott: A laoszi küldöttség tolmá­csolta a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, az egész laoszi nép őszinte kö­szönetét azért a segítségért, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép­köztársaság kormánya, az egész magyar nép nyújtott és nyújt a külső agresszió elhá­rításáért és a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelmé­hez. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a magyar és a nép kapcsolatainak Laoszi részről: Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt főtitkára, miniszterelnök, Sisomphone Lo­vangssy, az LFNP Politikai Bizottságának tagja, a Legfel­sőbb Népi Gyűlés első alelnöke, Sanan Southichak, az LFNP laoszi KB tagja, közlekedés-, közmunka- és szállításügyi minisz- sokoldalú fejlesztése érdeké­ter, Sisana Sisane, az LFNP Központi Bizottságának pót- ITaos"! Sas^mSI­tagja, tájékoztatási-propaganda-kulturális és idegenforgalmi tudományos együttműködési miniszter, Khamphay Boupha külügyi államtitkár és Kham- bizottságot alakítanak; gaz­feuane Tounalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság dasági, műszaki-tudományos. Magyar Népköztársaságba akkreditált nagykövete. A testvéri barátság, a köl­csönös megértés ós az egyet­értés légkörében lefolyt tár­gyalásokon a felek véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zetről, a nemzetközi mun­kásmozgalom Időszerű kér­déseiről, megvizsgálták a? országaik közötti kapcsola­tok fejlesztésének lehetősége­it. A tárgyalásokon megvita­tott kérdésekben teljes né­zetazonosság nyilvánult meg. A magyar vezetők ismer­tették a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­Bíró József Hollandiában • Budapest (MTI) Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter Rudolf F. M. Lubbers holland gazda­ságügyi miniszter meghívá­sára hétfőn Hollandiába ér­kezett. A két miniszter át­tekinti a magyar—holland gazdasági kapcsolatok alaku­lását és fejlesztésének lehe­tőségeit, elsősorban a koope­rációk területén. (MTI) « sán hozott határozatok vég­rehajtásában elért eredmé­nyeket. Tájékoztatták a lao­szi küldöttséget a Magyar Szocialista Munkáspárt te­vékenységéről, a Magyar Népköztársaságnak a béke és a nemzetközi enyhülés erő­sítése érdekében kifejtett munkájáról, valamint az or­szág előtt álló bet- és külpo­litikai felafldt'okröf." W A laoszi fél elismeréssel szólt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a fejlett szocialista társadalom építése terén elért eredmé­nyekről. Méltatta a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységét, amellyel-'hoz­zájárult a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítá­sához. Nagyra értékelte a magyar népnek a társadal­mi haladás érdekében kifej­tett tevékenységét, cselekvő és "a Bolgár Népköztánsasá* szolidaritását. Minisztertanácsának meghí­A laoszi küldöttség tájé- h„ét/.őn h'vata!?s ba" , . .. . , „ ... rati latogatásra Szóflaba ér­koztatast adott a laoszi nep kezett a Laoszi Népi De_ életében a nemzeti demok- mokratikus Köztársaság páct­ratikus forradalom ered- és kormányküldöttsége. árucsere-forgalmi és -fizetési magállapodást, továbbá kul­turális, egészségügyi és kon­zuli egyezményt kötnek. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is segítséget nyújt a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak szakemberek képzésében. A laoszi küldöttség ma­gyarországi tartózkodásának idején a felek gazdasági se­gítségnyújtási megállapodást irtpk alá. ••.»> , Kaysone Phomvihane meg­hívta Kádár Jánost, hogy magyar párt- és kormány­küldöttség élén tegyen hiva­talos, baráti látogatást a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban. A meghívást Kádár János köszönettel el­fogadta. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának Közéleti napló IIAZANRBA ÉRKEZETT AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET * FŐIGAZGATÓJA Vasárnap hivatalos látogat tásra hazánkba érkezett dr, H. Mahler, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója és dr. L. Caprio, a szervezet európai igazgatója. A ven­dégeket a Ferihegyi repülő­téren dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter, vala­mint a Külügyminisztérium és áz Egészségügyi Miniszté­rium több vezető munka­társa fogadta. ELUTAZOTT AZ NDK-KÜLDÜTTSÉG Vasárnap elutazott Buda­pestről az a delegáció, amely Gerhard gchürernek, az NDK miniszterelnök-helyettesé­nek, az ÁTB elnökének ve­zetésével — . Huszár , István­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének meghívására tárgyalásokat folytatott a két ország köz­ponti tervező szervei közötti együttműködés továbbfej­lesztéséről. ROMANY PAL, AZ USA-BAN Dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter vezetésével — dr. Earl L. Butz. mezőgazdasági miniszter meghívására — küldöttség utazott az Ameri­kai Egyesült Államokba. A küldöttség az USA mezőgaz­daságát és élelmiszeriparát tanulmányozza, valamint megbeszéléseket folytat a termelési kooperációk köl­csönös bővítéséről. HAZAÉRKEZETT BERLINBŐL AZ MSZMP PARTSMUNKAS­' KÜLDÖTTSÉGE Vasárnap' hazaérkezett Berlinből, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkás­küldöttsége, amely Hoós Já­nosnak, a KT osztályvezető­helyettesének vezetésével a munkaerő-gazdálkodás és szakemberképzés, valamint az ipari bérezési rendszer kérdéseit tanulmányozta az NDK-ban. A küldöttséget fogadta Ener Kroikowski, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Ballai László, a KB osztályvezető­helyettese fogadta. BÁTYAI JENŐ: Lapok a szegedi tudomány­és technikatörténetből píot 186. Dr. Zárday Imre, a kiváló szívspeciallsta Bu­dapesten született, 1902. június 9-én. Orvosi ta­nulmányait a budapesti egyetemen végezte, és 1926-ban avatták orvosdoktorrá. Ezután a szege­di egyetem belgyógyászati klinikájára került, ahol id. Jancsó professzor irányításával a szívbe­tegségek beható vizsgálatával foglalkozott. Köz­ben két hasznos évet töltött el ösztöndíjasként Németország és Franciaország egyetemein. Ha­zatérése után megszerezte a magántanári minő­sítését a szívbetegségek felismerése és gyógyítása tárgykörből. Címzetes rendkívüli tanári kineve­zést 1948-ban kapott. Kutatási területe a szívbe­tegségek és a vérkeringési szervek terápiájára terjed ki. E területekről száznál több tudomá­nyos publikációt adott közre. Ezek mellett több száz szakkönyv elismert szerzője, és a kardioló­gia praktikuma német, olasz, spanyol, román és szerb-horvát nyelven is megjelent. Budapesten. 1968. október 14-én halt meg, 66 éves korában. Dr. Nóvák István egyetemi tanár Nagyenyeden született, 1906. szeptember 25-én. Egyetemi ta­nulmányait Szegeden végezte, és itt szerzett gyógyszerészi oklevelet, majd 1930-ben doktori címet. Ezután Dávid professzor mellett gyakor­nokoskodott, és később a Richter Gedeon Gyógy­szer és Vegyészeti Gyárban dolgozott, ahonnan visszajött Szegedre. Rövid időt töltött a kolozs­vári egyetemen, majd ismét a szegedi egyetemen találjuk, ahol docenssé 1950-ben, egyetemi ta­nárrá 1953-ban nevezték ki. Tudományos mun­kásságán túl több társaságban és szervezetben fejt ki aktív tevékenységet. Az intézetet az őt­tási területeit is tulajdonképpen ó alakította ki. Kutatási területe a természetes gyógyszerekre terjed ki, de behatóan foglalkozik biológiailag aktív vegyületeket tartalmazó növények ható­anyagainak szétválasztásával és vizsgálatával. Tudományos munkásságát több mint száz szak­publikáció foglalja össze. Ezeken a munkássá­gokon túlmenőleg aktívan veszi ki részét az or­vostudományi egyetem vezetéséből, többször volt dékán és rektorhelyettes. Dr. Lugossy Gyula szemész Nagybecskereken született. 1913. május 17-én. Orvosi tanulmányait Szegeden végezte, majd oklevelének elnyerése után Ditrói professzor mellé, a szemészéti klini­kára került. Itt szerzett magántanári minősítést a szemészet válogatott fejezeteiből. Szegedről 1941-ben távozott. A kandidátusi fokozatot 1958­ban nyerte el. Később Budapesten főorvosként működött. Dr. Koltay Miklós gyermekgyógyász Pécsett született, 1925. október 3-án. Középiskoláinak el­végzése után a szegedi egyetem orvoskarára irat­kozott be, és itt nyerte el' oklevelét, 1950-ben. Előbb a kórbonctani intézetben dolgozott, majd 1960-ban került a gyermekklinikára, ahol 1967­ben docenssé nevezték ki, és Waltner professzor nyugalomba vonulásával két évig megbízottként vezette a klinikát. Két jelentősebb tanulmány­úton járt Párizsban, és az ezeken tapasztaltak nagymértékben járultak hozzá tudományos ki­bontakozásához. A kandidátusi fokozatot 1966­ben nyerte el. Szegeden halt meg, 1970. január 23-án, 45 éves korában. Dr. Petri Gábor orvosprofesszor Budapesten mányainak befejeztével a grazi • egyetemre irat­kozott be, majd a pécsi orvoskaron szerzett dip­lomát, 1937-ben. Ezután hosszabb ideig budapesti kórházakban praktizált, és a szegedi egyetemre 1945-ben került, ahol hamarosan megszerezte a magántanári minősítést a sebészeti kórtan tárgy­köréből. Alapos és széles körű szervezői mun­kássággal 1951-ben létrehozta a Sebészeti Ana­tómiai és Mütéttani Intézetet, ahová előbb do­censsé, majd 1953-ban egyetemi tanárrá nevez­ték ki. Jáki professzor halálát követően, 1958­tól az I. számú Sebészeti Klinikát is 6 vezeti, igazgatói minőségben. Oktatói, nevelői és tudo­mányos munkásságán túl számos külföldi és ha­zai szakmai egyesületben, szervezetben fejt ki értékes tevékenységet, visel tisztséget. Ezek mel­lett aktívan közreműködik a közéletben is, 1963 óta országgyűlési képviselő, 1969 óta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Tudományos munkássága a sebészeti anyag­cserével, a szívsebészettel és szervátültetéssel foglalkozik. Ezeken túl a sebészet több speciális ágában ért el figyelemre méltó eredményeket. A kandidátusi fokozatot még az elsők között, 1952­ben nyerte el, addigi tudományos munkásságá­nak elismeréseképpen. A Nemzetközi Egészség­ügyi Világszervezet ösztöndíjasaként két alka­lommal járt az USA-ban, illetve Angliában. Ed­digi kutatási eredményeiről több mint száz tu­dományos közleményben számolt be. Dr. Pacséri Imre munkaegészségügyi orvos ör­szálláson született, 1900. december 10-én. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ott szerzett diplomát 1924-ben. Rockefeller-ösztöndíjjal két évet töltött a bostoni Harward egyetemen, ahol kutatómunkásságot folytatott, és közben ipar­egészségügyi szakorvossá minősíttette magát. A magántanári címet a szegedi egyetemen szerez­te meg a munkaegészségtan tárgykörből. Kuta­tási területe a foglalkozási ártalmakra terjed ki, de foglalkozik az iparágak egészségügyével is. blémáUjdtatia majd.mcg^ «en«s években újjászervezte, és jelenlegi kuta- született, 1914. február 6-án. Közeöiskolai ianul; „ . (Folytatjuk.) > »

Next

/
Thumbnails
Contents